Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-22 / 247. szám
6. OLDAL EMLÉKEZET 2001. Október 22., hétfő Forradalmárokat köszöntöttek Bensőséges hangulatú ünnepség keretében köszöntötték szombaton a szolnoki városházán az 1956-os forradalmárokat. A rendezvényen Bállá György alpolgármester tartott pohárköszöntőt. Beszédében egyebek mellett rámutatott, hogy a negyvenöt esztendővel ezelőtti események a harcokban részt vevők mellett az azóta felnőtt generációk számára is tartogatnak személyes élményeket. Kijelentette: a szabadságharcot vérbe fojtóknak nem szabad megbocsájtani, ám az utókornak a gyűlölködéstől, az ellenségeskedéstől is óvakodnia kell. A program végén az alpolgármester apró ajándékot nyújtott át a megjelenteknek. BUGÁNY Megemlékezésre várják a polgárokat (Folytatás az 1. oldalról) Ezután itt is koszorúzásra kerül sor, amelyen közreműködik a Székely Mihály Kórus. A fehértói temetőben felállított kopjafáknál tiszteletadásra várják a polgárokat a forradalom jászberényi hősei, mártírjai és áldozatai emlékére. Délután kettőtől középiskolások részére rendezett prózamondó versenyt rendeznek a Déryné Művelődési Központban. A mezőtúri megemlékezés és koszorúzás délután fél háromkor kezdődik a Felsőrészi református temetőben elhelyezett kopjafáknál. A megjelenteket köszönti Nagy Irén, a művelődési, oktatási és sport bizottság tagja. A műsorban közreműködik a Petőfi dalkör, valamint a 626-os számú Szakképző Iskola diákjai. Fél négykor a helyi képzőművészeti alkotótelep fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást mutatnak be a Városi Galériában. A tárlatot megnyitja dr. SupkaMagdolna művészettörténész. A városháza nagytermében fél ötkor tartják az ünnepi megemlékezést. Beszédet mond dr. Böjthe Lajos, a Pofosz Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnöke, majd városi díjak és kitüntetések átadására kerül sor. Törökszentmiklóson délelőtt 10 órától tartják az ünnepi megemlékezést a városi művelődési központ pódiumtermében. Tizenegy órakor az Alföldi tájak, emberek című fotópályázati kiállítás megnyitója lesz a Pincegalériában. A november 10-ig látogatható tárlatot H. Tóth László alpolgármester nyitja meg, közreműködik Bese Botond dudás. •Karcagon reggel nyolckor az országzászló felvonásával veszi kezdetét a nap. Délután fél háromkor koszorúzásra várják a helyieket az '56-os forradalom karcagi mártírja sírjánál az Északi temetőben. Az áldozatokra emlékezik Nagy Kálmán, a Nagykunsági Református Egyházkerület esperese. Negyed négykor ünnepi ön- kormányzati ülés lesz a városháza dísztermében, ahol dr. Fazekas Sándor polgármester köszöntőt mond, majd a forradalom és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Győrfi Sándor, Karcag díszpolgára tart megemlékezést. Kunszentmártonban délután négykor engesztelő mise kezdődik a római katolikus templomban, ötkor pedig ünnepség lesz a Köztársaság téri kopjafánál. A Himnusz után a Veress János Szakközép-, Szakképző Iskola és a József Attila Gimnázium diákjai adnak műsort, amelyet ünnepi beszéd, a Szózat, valamint koszorúzás és gyertyagyújtás követ. Kisújszálláson a fél tíztől kezdődő programok sorában emlékparkot avatnak a torony előtti téren. Az eseményen jelen lesz Bú- J si Lajos, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Közgyűlés elnöke is. ( Kitüntetések az ünnep alkalmából Az 1956-os forradalom és szabadságharc 45., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon. Ugyanebben az időben a megye rendőr- kapitányságain is megemlékeztek az évfordulókról. A rendezvényeken a megye rendőrei és közalkalmazottai kitüntetéseket, jutalmakat és előléptetéseket vehettek át. Megyei információ A főkapitányság sajtószolgálata arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Magyar Köztársaság belügyminisztere példamutató munkája elismeréseként rendőr ezredessé léptette elő Molnár Miklós alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját, valamint Szent György Érdemrendet adományozott a munkáját huzamos időn át kiválóan végző dr. Borsányi Teréz alezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi szervek vizsgálati osztály osztályvezetőjének. Az elismerést mindketten a Budapesten megrendezett központi ünnepségen vették át. A Magyar Köztársaság belügyminisztere életútja elismeréséül rendőr alezredessé léptette elő Szappanos László, valamint Ur- bán Imre nyugállományú rendőr őrnagyokat. A szolnoki központi ünnepségen az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének dicséretét és jutaJmát adták át Sas Ferenc alezredesnek, a főkapitányság személyzeti osztályvezetőjének, valamint soron kívül alezredessé léptették elő Czinege László őrnagyot, a műszaki és üzemeltetési osztály vezetőjét és Katona Mihály őrnagyot, a megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi szervek, bűnüldözési alosztályvezetőjét. Dr. Házi István rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány dicséretben és jutalomban részesített 35 rendőrt, illetve közalkalmazottat, közöttük Öhlbaum Zoltán alezredest, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjét, és Karakas László alezredest, a Szolnoki Rendőrkapitányság vezetőjét. A Szolnoki Rendőrkapitányság vezetője a kapitányság tíz munkatársát részesítette dicséretben és jutalomban, közöttük Menyhárt Edina főhadnagyot, a vizsgálati osztály fővizsgálóját és Úri Kovács István főtörzsőrmestert, a közlekedés-rendészeti osztály forgalomellenőrző alosztályának járőrét. családi házak fűtése, fűtési, technológiai energiaellátás (ipar, mezőgazdaság), targoncaüzemeltetés, autógáz forgalmazás. Komplett szolgáltatás! Információ: TERMOFARM Kft. 6065 Lakitelek, Ugi u. 38. Pf. 3. Tel.: (76) 549-010 Fax: (76) 549-015 E-mail: termfarm@termofarm.hu • Internet: www.termofarm.hu PB-gáz forgalmazás Felhasználási terület: ...az Ön energiahordozója (06-40) 200-131 áreifgedményt most haszflalja ki! átvétele, gyűjtése szállítása, ártalmatlanítása VESZÉLYES HULLADÉK HATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL Kérje ingyenes egészségügyi hulladék. I egyéiTfotóvegyszerek PeSIBn Kft. (szükség esetén csere edényt adunk) i 5000 SZOIIIOK I Iroda: Ságvári kit. 4.13/22 Telephely: Újszászi út 13. Telefon: 56/413-032 Azt a HETszázát... azaz HÉT százalékát! A Mazda E2200 platós és zárt haszongépjárművekre november végéig HÉTről-HÉTre biztosított Ajánlott kenőolaj: Mobil Jj m es Házasságkötő teremből a forradalomba Lipták Péter önkormányzati tisztviselőként számos esküvőt levezetett, ám egyet sohasem felejt el. Az ugyanis örökre megváltoztatta életét. A 89. esztendejét taposó férfi 1956. október 23-án éppen egy ifjú jánoshidai párt adott össze, amikor megválasztották a nemzetőrség parancsnokának. Lipták Péter egész életében igyekezett kerülni a politikát, mégis, a sors úgy hozta, hogy az mindig elérte őt. Gyermekként nem szeretett volna mást csinálni, mint gazdálkodni. Csakhogy a családi birtok kevés volt ahhoz, hogy a hat testvérnek megélhetést nyújtson. így őt iskolába adták, tanult, köztisztviselő lett. Hivatali emberként pedig nem tehette meg, hogy távol marad a falu közéletétől. Egyszerre volt, vadászmester, leventeoktató, sőt az önkéntes tűzoltóság parancsnoka. A háborút követően még egy pártba is be kellett lépnie, bár legszívesebben a kisgazdákhoz csatlakozott volna, de ilyen-olyan okokból szocdem lett. Néhány hónap múlva azonban pártja egyesült az MKP-val. Lipták Péter negyvenöt esztendővel ezelőtt nem is gondolt arra, hogy forradalmár lesz. 1956. október 23-án is csupán a hivatali dolgát tette, bár tudta, hogy a községházával szemben, a régi iskola épületben összeült a forradalmi bizottság. Őt lekötötték egy esküvő előkészületei. A fiatal pár még ki sem mondta a boldogító igent amikor egy cetlit csúsztattak az asztalra. A papírról kiderült, hogy a forradalmi bizottság megválasztotta a nemzetőrség parancsnokának.- Ahogy végeztem, az eske- téssel a hangosbemondón azonnal kihirdettem, aki nemzetőr szeretne lenni, jelentkezzen a községházán. Egy órán belül harminc fiatalember gyűlt össze. Volt olyan, aki apjával éppen a kutat tisztította, amikor meghallotta a felhívást, mindent otthagyva azonnal jött a hivatalhoz - emlékszik vissza Lipták Péter. A nemzetőröknek ekkor még csak a lelkesedésük volt. A közintézményeket - iskolát, községházát, postát - csupasz kézzel őrizték. Fegyverért csak néhány nap múlva indultak Jászberénybe, ahol a rendőrségen kaptak öt puskát és száz töltényt. A fegyvereket egyetlenegyszer sem sütötték el. A kis falu azonban együtt élt a forradalommal. Amikor a rádióban elhangzott a felhívás, hogy a fővárosban harcoló srácoknak fogytán az élelmük, Já- noshidán két öttonnás teherautót pakoltak meg ennivalóval, amit A Budapesten és a nagyobb városokban élő, rendszeridegennek titulált katonatiszteket, magas rangú köztisztviselőket 1950-től kezdték el kitelepíteni zömmel alföldi kulákcsaládokhoz. Több tízezer embert érintett a mintegy három esztendős folyamat, az elkobzott lakásokba proletárokat, esetleg az új politikai rend vezetőit költöztették. A kitelepítést Nagy Imre kormánya szüntette meg 1953-ban aztán a falu nemzetőrei kísértek fel Budapestre. A szovjet bevonulás, november 4-e után az újjáalakult párt vezetői csupán egy kérdést tettek fel Lipták Péternek: akar-e párttag lenni? A nemnek „jutalma” állás- és csaknem fővesztés lett.- Egyik este benyitott hozzám egy asszony és figyelmeztetett, ne lépjek ki az utcára, mert azt hallotta, készülnek elfogni, kivinni az újszászi erdőbe, hogy lelőjenek. Mindezt úgy rendeznék, hogy öngyilkosságnak látsszon — meséli az idős férfi. Lipták Péter családja két és fél hétig reszketett. A háza előtt ugyanis minden éjjel pufajkások járkáltak. Aztán egyik napról a másikra, mindez megszűnt. A börtönt azonban nem kerülte el. Jászberényben hatszor verték félholtra, a forradalmároknak küldött két teherautó élelemért. Tárgyalásra Szolnokra hozták, ahol bilincsben kísérték végig a főutcán, a rendőrkapitányságtól az ügyészségig. Végül nem ítélték el, ám az ’56-os múltja évtizedekig kísérte családját. Gyermekei csak középiskoláról középiskolára járva tudtak érettségit szerezni, ő maga soha többé nem kerülhetett a tisztviselői pályá- nak még a közelébe sem. t. j. A társadalom peremén Gábor Zsazsa szüleit a Körös partjára hurcolták A kitelepítések szörnyűségeiről valami miatt még ma is kevés szó esik. Idén fél évszázada annak, hogy a Körös-parti városba megérkezett az első néhány tábornok, művész, egyetemi tanár, vagy éppen nagykereskedő. Köztünk élnek még azoknak a napoknak a tanúi. Kunszentmárton Erzsi néni fél. — Soha nem tudhatom, hogy mit hoz a jövő - mondta. Nem a régi kommunistáktól retteg, sokkal inkább azoktól, akikről kiderülne, mit műveltek a hontalanná vált emberekkel. — Tudja, én annyit csalódtam életemben, hogy inkább nem bízok semmit a véletlenre. Napokat tudnék mesélni arról, hogy miket műveltek egyik-másik szép pesti asszonykával azok a suhan- cok, akik ma meglett családapák, akik erkölcsösséget hirdetnek, közben meg azért, hogy ne verjék agyon a férjét, minden disz- nóságra rákényszerítették a feleséget. Rendes emberek jöttek ide, becsületes, szerény emberek, akiknek tönkretevői az Úr előtt felelnek majd tetteikért! Valamiért nem beszélnek szívesen az emberek minderről. Sándor bácsi a maga nyolcvan évével viszont nem fél: — Mi, cigányok, mindig is kivetettek voltunk, úgyhogy tudtuk, mit éreznek a kitelepítettek. Nekünk megengedték, hogy szóba álljunk velük, bár eleinte megrugdostak érte az erősebb legények, de később már nem is foglalkoztak velünk. Emlékszem még ma is az egyik kitelepítettre, aki pár hónappal azután, hogy idejött, meghalt. Valamilyen Ottónak hívták, állítólag még olimpián is részt vett. Jókat beszélgettünk, azt hiszem szeretett engem... Akiről Sándor bácsi beszélt, Binder Ottó volt, a magyar lovascsapat tagjaként szerepelt az 1936-os berlini ötkarikás játékokon. Mint a hadsereg tábornokát internálták feleségével együtt Kunszentre. Ugyancsak a város lakója volt Lahner Koméi, a MÁV egykori vezérigazgatója, vagy Gábor Zsazsa, a különcségeivel Amerikában világhírűvé vált színésznő szülei. Rájuk is sokan emlékeznek, csak eddig valami miatt elhallgatták a velük történt megaláztatásokat. Talán egyszer újra mernek mesélni az emberek, s akkor többet megtudhatunk történelmünk egyik szégyenfoltjától. PE
