Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Október 20., szombat ' H RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 19.) Borsodchem 3 980 Ft ű Egis 11380 Ft ff Mátáv 798 Ft 4 Mól 4 390 Ft ír OTP 14 205 Ft ü Richter 15610 Ft ű TVK 2 760 Ft t Zalakerámia 1500 Ft ü BUX: 6486,72 +0,67% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 405,86 Cseh korona 7,56 Euró 253,42 Német márka Osztrák schilling 129,57 18,42 Lengyel zloty 68,67 Svájci frank Szlovák korona 171,51 5,80 USA-dollár 281,67 HÍREK KITÜNTETÉS. Aleksandr Kwasniewski, a,Lengyel Köztár­saság elnöke a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok előmoz­dításáért a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki ke­resztjét adományozta Hegedűs Évának, a Gazdasági Miniszté­rium helyettes államtitkárának. SAJTVERSENY. Országos sajtverseny kezdődött pénte­ken a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden a csermajori Újhelyi Imre Középiskola, Szaktanácsadó és Tovább­képző Intézet rendezésében. A kétnapos vetélkedőn 25 gyártó száznál több termékét minősíti a bírálóbizottság. A zsűritagok külön kategóriá­ban értékelik a kemény, a fél­kemény, a lágy és a friss sajto­kat, továbbá a túrósajtot, vala­mint a kecske- és a juhsajtokat. RUHÁZKODÁS. A háztartá­sok az első félévben 110 mil­liárd forintot költöttek ruhá­zati cikkekre, így a piac mére­te az idén elérheti a 250 mil­liárd forintot, szemben a tava­lyi 220 milliárd forinttal - ál­lapítja meg a GfK Piackutató Intézet FashionScope 2001 cí­mű tanulmánya, amelyet pén­teken ismertettek egy szakmai fórumon Budapesten. A ház­tartások beszerzései 2001 első hat hónapjában 15 százalék­kal, a darabszámot tekintve pedig 7,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszaká­hoz képest. NÖVEKEDÉS. Magyarország nemzetközi felzárkózásához magas gazdasági növekedési ütemet kell elérni, kihasználva a jelenlegi fejlettségbeli különb­ségeket is - mondta Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke pénteken Budapesten. LÉGI IRÁNYÍTÁS. Várhatóan a hónap végén megszületik a Lé­giforgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság (LRI) megszüntetéséről, illetve a légiforgalmi feladatokat ellátó HungaroControl alapítá­sáról szóló jogszabály - mondta Mudra István megbízott légifor­galmi igazgatóhelyettes pénte­ken Budapesten egy légiforgal­mi szakmai konferencián. Földprogram birtokrendezéshez Új üvegházat és kutatólaborokat avattak Baranyában A magyar mezőgazdaság sike­res átalakulásának kulcs- szereplői lehetnek a nagyobb méretű családi gazdaságok - hangsúlyozta Kékkői Zoltán, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium poli­tikai államtitkára azon a pécsi agrárfórumon, amelyre egy PHARE-támogatással épült új üvegház és kutatólaboratóriu­mok átadása kapcsán hívták meg a politikust. Pécs - Budapest Kékkői Zoltán kiemelte, hogy a hazai agráriumból az elmúlt tíz év során eltűntek azok a meg­határozó, nagyméretű gazdál­kodó szervezetek, amelyek ko­rábban egyértelműen meg­szabták az ágazat fejlődésének irányát és mértékét. A nagyo­kat felváltó kisebb gazdaságok nem tudták magukra vállalni ezt a markáns irányadó szerepet. Ennek elősegí­téséhez a szaktárca tudatos támogatási politiká­val kíván hozzájárulni, aminek első lépcsője a Nemzeti Földalap feltöltése. A magyar mező- gazdaságban megindult birtokrendezés mellett a program kidolgozása a hazai törvényhozást is feladatok elé állítja, hiszen meg kell teremteni a földvásárlások jogi hátterét. A jelen feladatai között az államtitkár a ma­gyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívásá­nak nevezte a kukoricabogár felbukkanását, illet­ve az ellene való hatékony védekezés megszer­vezését. Az agrártárca elsőként a monokultúrás termelési struktúra felszámolását tűzte ki célul. Ez a vetési módozat - egy közelmúltbeli felmérés eredménye szerint Tolna megyében például az összes vetésterület 50 százalékán termesztenek kukoricát - a kórokozók miatt nagyban növeli a gazdálkodók kockázatát, hatékony védekezés esetén pedig tetemes mértékben drágíthatja a termelést. A földművelésügyi tárcánál már kidol­gozás alatt vannak annak a földalapú támogatás­nak a részletei, amely területnagyságtól függetle­nül az olyan széles felhasználási spektrumú nö­vények termesztését preferálja, mint a szója vagy a borsó. A szakma képviselői szerint a mono­kultúrás vetésterületek ilyen eszközökkel való csökkentése teheti igazán hatékonnyá a védeke­Pécsett új üvegházat és kutatólaboratóriumot adtak át FOTÓ: MÜLLER ANDREA zést, egyben több lábra helyezheti a gazdák gazdálkodását. A tegnapi agrárfórum keretében Kékkői Zol­tán átadta a Baranya Megyei Növény- és Talaj- védelmi Szolgálat új üvegházát, és a hozzá kap­csolódó kutatólaboratóriumokat. Mint lapunk megtudta, az Európai Unió PHARE ’98-as támo­gatási programja keretében négy kísérleti üveg­ház létesítését valósították, illetve valósítják meg, ezek egyike a pécsi létesítmény. A 80 négyzetmé­teres üvegház két, teljes szeparációt biztosító, úgynevezett karantén, illetve két kísérleti blokk­ból áll, amihez több laboratórium, illetve egy modern hűtőkamra tartozik. A beruházás 164 millió forintnak megfelelő PHARE-támogatást kapott, ami további 94 millióval egészült ki a program megvalósítása során. Az új létesítmény felavatása alkalmából Kékkői Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei nö­vényvédelmi állomásokra a tudományos munka mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a térségi növényvédelem koordinációjában, a megelőző programok indításában, és a hozzájuk kapcsoló­dó tájékoztatásban. Ennek során nem lehet kü­lönbség a kis- illetve a nagygazdálkodók között. A kialakult gyakorlat szerint örvendetes módon egyre több kistermelő is igényli az agrártudomá- nyos bázisok szakmai segítségét. __ kaszásé. Ki előbb, ki utóbb átáll az euróra Az Európai Bizottság az euró-bankjegyek és -érmék bevezeté­se előtt átfogó jelentést készített az átállási előkészületekről. Kiderült: az euróra való felkészültség elmarad a kívánatostól. Brüsszel Pedro Solbes gazdasági és pénz­ügyi biztos szerint a terrorcse­lekmények elterelték a gazdasági szereplők figyelmét az euróra va­ló áttérésről, ezért a hátralévő időben maximális erőbedobás szükséges ahhoz, hogy minél fájdalommentesebb legyen az át­állás. Az Európai Bizottság elemzése arról árulkodik, hogy az európai uniós tagországokban a piaci sze­replők között jelentős eltérések vannak a közös pénzre való felké­szülésben. Miközben a kormány­zati-költségvetési szervek az utol­só simításoknál tartanak, addig a helyi önkormányzatoknak jelen­tős lemaradást kell behozni. A kis- és középvállalkozások to­vábbra is lassan haladnak az elő­készületekkel, sokukban még nem tudatosultak a határidők vagy az átállással kapcsolatos költségek. Ezért Brüsszel sürgető­nek tartja az euróról szóló infor­mációk intenzívebbé tételét eb­ben a körben. Különleges figyelmet kívánnak szentelni az üzleteknek, hogy tu­datában legyenek az euróra való átállással kapcsolatos gyakorlati és logisztikai problémáknak, így például: az átváltás, a várható sor­banállások, az új bankjegyek fel­ismerése és kezelése. Egy szeptemberi felmérés szerint a kis- és középvállalko­zásoknak mindössze 23 százalé­ka érezte magát felkészültnek a közös pénz fogadására. Valami­vel jobb a helyzet a 50-249 főt foglalkoztató cégeknél, ame­lyeknek közel a fele már felké­szült. Viszont a kis- és középvál­lalkozásoknak mindössze egy- tizede állt át az euróbán történő számlázásra. A legrosszabb a helyzet az ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vál­lalkozásoknál: mindössze 22 százalékuk tartotta magát többé-kevésbé fogadókésznek, és nyolc százalékuk képes euróbán számlázni.- UG ­Megélénkült az állatpiac Az elmúlt hetekben megélénkült az állatpiac, az árak növe­kedése láttán egyre több gazda kap kedvet a hizlaláshoz - derül ki az agrártárca jelenéséből. Budapest Szeptemberben élénk volt a hízó­marhapiac. A felvásárlási árak emelkedése is ezt igazolja, bár megyénként igen nagy a szóró­dás. A növendék bikát kilónként 260-330, az üszőt 225-300, a se­lejt tehenet 150-210 forintért le­het jelenleg értékesíteni. Változatlanul keletje van a jó minőségű vágósertésnek. A me­gyei földművelésügyi hivatalok jelzései szerint nőtt a hizlalási kedv az állattartók körében. Erre utal a malac árának lassú, de ál­landó emelkedése. A 18-20 kilós jószág ára kilónként 650-750 fo­rintba kerül. A nagyüzemi disznó ára 360 és 400 forint között mo­zog, míg a kisebb gazdaságokból felvásárolt vágósertésért tizenöt­húsz forinttal kevesebbet adnak a feldolgozók. A selejt koca 320- 340 forintért értékesíthető. Az elmúlt hetekben kevés volt az eladó bárány, így a piaci forga­lom is gyér volt. Az átvételi árak­kal elégedettek a gazdák. A tizen­hat-húsz kilós bárányért kilón­ként 760, a húsz-huszonnégy ki­lósért 720 forintot kapnak az ál­lattartók. A brojlercsirke kilón­kénti felvásárlási ára 190 és 240 forint között mozog, a naposcsi­be darabja 65-70 forintba kerül. Az előnevelt csibe 225-235 forin­tért szerezhető be. A jó áraknak köszönhetően a baromfitenyész­tők körében is megélénkült a hiz­lalási kedv, számos gazda ismét használatba veszi üresen hagyott nevelőházát. A tojás ára jelenleg 16-22 forint. A méhészek örömé­re emelkedett a méz ára. Az akác­méz kilónként 480, a vegyes vi­rágméz 300 forintért adható el. A nagyvadas vadászterülete­ken a hónap közepén a késve kezdődő bőgés miatt több vadá­szat is eredménytelenül végző­dött. A légi közlekedési nehézsé­gek miatt is többen lemondták a vadászatot. A tógazdaságokban megkezdődtek az őszi lehalászá­sok és haltelepítések. A telepítés­hez szükséges ivadékmennyiség biztosított. - uc ­Balaton: nagy a felelősség Balatonfüred A Balaton vízgazdálkodásról tartottak tegnap konferenciát Balatonfüreden. A szervezők szerint az illetékesek legjobb szándékú munkája is csak ak­kor vezethet eredményre, ha a társadalomnak a vízhez fűző­dő viszonyában nagyon ma­gas rangot kap a víz tisztelete. A Global Water Partnership ma­gyarországi szervezete és a Nők a Balatonért Egyesület szervezte a fórumot, amelyen a tó élővilágá­ról, a vízgazdálkodásról, az üdü­lésről és turizmusról, valamint a településfejlesztésről egyaránt szó esett. A résztvevők vélemé­nye szerint a vízgazdálkodás ügyében nem lehet eltekinteni az állampolgárok felelősségétől. Mindenkinek akad tennivalója a Balaton normális élete, a fenntart­ható fejlesztés érdekében.- A Balaton vízminősége sze­rencsére jó az utóbbi időkben - mondta Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség igazgatója. Az új vízszint-szabályozási rend elfogadtatása előtt állunk, ami ja­víthat a rendszeren. Folytatni kell a külső terhelés csökkentését a vízgyűjtő területen; egyébként húsz százalékkal javítani lehetne a hatékonyságot, ha mindazok rákötnének a rendszerre, akik megtehetik. Szükséges előre lép­ni a felszíni vizek elvezetésében is. Fontos, hogy reális kép alakul­hasson ki a Balaton vízminőségét illetően; amíg a Német Autóklub, az ADAC adatai szerint jó volt a Balaton vízminősége, addig egyesek itthon ennek az ellen­kezőjét híresztelték. Dr. Bóka István, a Balaton Fej­lesztési Tanács elnöke:- A leglényegesebbnek azt tar­tom, hogy a Balaton ki­emelt üdülő­körzet jogi stá­tusa rende­ződjön. Fon­tos, hogy az Európai Unió­hoz való csat­lakozás során lesz-e lehetőségünk önálló régió­vá válni. Szükség van az infra­struktúrát érintő beruházásokra; a Sió-csatorna hajózhatóvá téte­lére, az M7-es megépítésére a dé­li part teljes hosszában, s a repü­lőterek fejlesztésére. Mindezzel a régió könnyebben megközelíthe­tővé válhat. 2005-ig a belterülete­ken ki kellene építeni a szenny­vízcsatorna-hálózatot, s szüksé­ges a part menti településeken a csapadékvíz elvezetése is. Rosta Sán­dor, a Balatoni Regionális Ide­genforgalmi Bi­zottság elnöke:- Az év első nyolc hónap­jának statiszti­kai adatai sze­rint a Balaton vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyeken nem csökkent. Emelkedett a Belgiuniból, Hol­landiából, Dániából éfe Csehor­szágból érkezők száma. De sok még a teendő. A szeptember 11-i amerikai terrortámadást követő­en megváltoztak az utazási szo­kások; a potenciális vendégek nem repülővel közlekednek, ha­nem közelebb eső üdülőhelye­ket választanak. Gyorsan kell reagálnunk erre; intenzívebb részvétel szükséges a nemzetkö­zi turisztikai vásárokon, s gazda­gabb csalogató kiadványokkal kell előállni. czene attila Számítógép - pályázaton Budapest Eddig több mint 23 ezer pá­lyázat érkezett köztisztvise­lőktől a Széchenyi-tervben meghirdetett, otthoni számí­tógéphez jutást segítő prog­ramra, amelynek pályázati határideje tegnap járt le - kö­zölte Fekete Gábor, a Minisz­terelnöki Hivatal illetékese. Elmondta: az utolsó nap során még legalább 1000-1500 pályá­zat érkezésére lehet számítani, így becslése szerint a pályázók száma jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló számító­gépekét.- Tízezer darab számítógép áll rendelkezésünkre, a pályázatok elbírálásánál igyekszünk azokat számítógéphez juttatni, akik más módon nem tudnának ilyen esz­közt beszerezni - mondta. A legtöbb köztisztviselői pá­lyázat önkormányzatoktól érke­zett, de pályáztak minisztériu­mok alkalmazottai és államigaz­gatási szervezetek köztisztvise­lői is. A pályázatok elbírálását követően decemberben kerül­hetnek a számítógépek a köz- tisztviselőkhöz. Fekete Gábor tájékoztatásul közölte, hogy a pedagógusok számára is tízezer darab számí­tógép áll rendelkezésre. Ebből a körből az igénylők számát még becsülni sem lehet, sőt a peda­gógusok számítógéphez juttatá­sához az iskolákat fenntartó ön- kormányzatoknak is hozzá kell járulni. A pedagógusok pályáza­tainak beadási határideje no­vember 8. ■ GOMBAKIÁLLÍTÁS. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán tegnap háromnapos gombakiállítás nyílt a Magyar Mikológiái Társaság szervezésében. A különleges tárlaton a mesterségesen ter­mesztett gombáktól az erdei ritkaságokig sok minden megtekinthe­tő. A kiállítás különösen a gombák gyűjtésével, termesztésével foglal­kozóknak nyújthat hasznos ismereteket. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY msmmm m Dr. Bóka István |

Next

/
Thumbnails
Contents