Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

G A Z D A S Á G I TÜKÖR 9. OLDAL 2001. Október 17., szerda Bejglibarát az idei diótermés Lengyeltóti Befejezték a betakarítást a diótermesztők. A szüret két héttel korábban ért véget, mint máskor, de lesz elég dió az ünnepi bejglibe. A termés ugyanis jó közepes mennyi­ségű, a piac pedig megfelelő­nek ígérkezik. Somogy megyében található Kelet-Európa legnagyobb egybe­függő dióültetvénye. Lengyeltóti mellett több mint száz hektáron termelik a csonthéjas gyümöl­csöt. A betakarítás befejeződött, 10 mázsa diót szedtek össze hektáronként. Dankó József, a Juglans Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta: a szüret azért fejeződött be hamarabb, mert a szeptemberi esők megre- pesztették a dió zöld burkát és szinte egyszerre hullott le a ter­més a fákról. Ahogy a mennyi­ségre, a minőségre sem lehet pa­nasz az idén. A tavaszi fagyokat és a nyári csapadékhiányt sike­rült kivédeni annak ellenére, hogy a dió egyébként kényes Jupiter makkja A dió Perzsiában őshonos. A gö­rögök is ismerték és szerették, a rómaiak pedig olyan nagyra tar­tották, hogy Jupiter istenről Jupi­ter makkjának keresztelték. A ró­maiak közvetítésével került Euró­pa országaiba is. De csak azokra a helyekre, ahol van elég nap­fény. Az északi országokban ugyanis a diót csak díszfaként ismerik, termést nem hoz. A leg­nagyobb diótermelő Kalifornia, Kína és Franciaország. A leghíre­sebb magyar fajta a Milotai volt, amit a háború előtt még a világ tőzsdéin is jegyeztek. Ma már új fajták is vannak, amelyek nem csak az unokáknak, hanem már az ültetőjüknek is gazdag termést hozhatnak. Egyszerre hullott le a termés a fákról FOTÓ: KOVÁCS TIBOR gyümölcs. Sok melegre és csapa­dékra van szüksége egyenletes megoszlásban ahhoz, hogy szép termést hozzon. A somogyi diónak Németor­szágban van a legnagyobb pia­ca. Több fogy el belőle külföld­ön, mint idehaza. Dankó József szerint ennek az az oka, hogy ott a diófogyasztásnak megfelelő kultúrája van és ez nem csak az ünnepekre és a hagyományra korlátozódik. A szakemberek szerint megfelelő marketingte­vékenységgel lehetne változtat­ni azon, hogy az európai átlag­nak mindössze a harmadát fogyasszuk. Magyarországon ugyanis szinte csak kampányjel­leggel vásárolnak diót a háziasz- szonyok. A teljes fogyasztás két­harmada decemberben fogy el. A diótermesztők éppen ezért ki­adványokkal szeretnék felhívni a diófogyasztás előnyeire a fi­gyelmet. A dióbélben ugyanis sok a nyomelem, rengeteg az energia, olaja pedig az ínyenc konyhák kedvelt és egészséges alapanyaga. FÁBOS ERIKA Sztrájk helyett egyezség A munkahelyek féltése gátolja az érdekérvényesítést _____Budapest - Pécs ______ A magyarországi munkálta­tók napjainkban lényegesen keményebb módon érvénye­sítik érdekeiket a munkavál­lalókkal szemben, mint egy évtizeddel korábban. A dolgo­zói érdekképviseletek tárgya­lási pozícióját tovább rontja a foglalkoztatási helyzet, a még mindig számottevő munka- nélküliség.- A hazai munkavállalói érdek- képviseletekhez közelebb áll a konszenzuson alapuló, tárgyalá­sok során kialakított egyezség, mint a radikális érdekérvényesítő eszközök alkalmazása. Ezt a tényt jól példázza az elmúlt 10 év statisztikája, amely szerint csak elvétve fordult elő sztrájk a ma­gyar gazdaságban - nyilatkozta lapunknak Pataky Péter, az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgálat igazgatója. A szervezetet a szakszerveze­tek alapították, 1993 óta a meg­alakuló üzemi tanácsok közül is sok csatlakozott az érdekvédelmi fórumhoz. A szolgálat, amelynek jelenleg 125 üzemi tanács tagja van, klubszerű fórumot hozott létre. Az Üzemi Tanácsok Akadé­miája az érdekérvényesítés ak­tuális feladataival, nehézségeivel foglalkozik. Az akadémia résztvevői teg­nap az Elcoteq pécsi gyárának vendége volt. Mint ismeretes a finn multinacionális cég magyar érdekeltsége a nagy számú mun­kaerő-felvételt követően a piaci helyzet változása miatt jelentős mértékű elbocsátásokra kény­szerült. A munkavállalói érdekvéde­lem hazai helyzetével kapcsolat­ban Pataky Péter elmondta, hogy a magyar dolgozók körében a szakszervezeti szervezettség 30- 40 százalékra becsülhető. Vala­mivel jobb a helyzet a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók körében, a teljes állomány csaknem fele élvezi ezt a biztosítékot. Azt azonban, hogy hány üzemi tanács műkö­dik - annak ellenére, hogy a tör­vény szerint minden 50 főnél többet foglalkoztató cégnél köte­lező a létrehozása -, nincs mérv­adó információ, nincs ilyen jelle­gű statisztika. Pataky Péter szerint az üzemi tanácsok és a szakszervezetek kö­zött jól működik az az együttmű­ködési forma, amelyben előbbiek a munkáltatók vezetői döntései­nek véleményezésébe, néhány döntés meghozatalába folynak bele, míg az utóbbiak a kollektív szerződések kialakításában, a bértárgyalásoknál képviselik a munkavállalók érdekeit. Általáno­san elmondható, hogy a munkál­tatók a külföldi és magyar tulajdo­nú cégeknél is egyre keményeb­ben védik pozícióikat, ugyanak­kor a tárgyalások kimenetele azt bizonyítja, hogy rendezettek a ha­zai munkaügyi kapcsolatok helyi és ágazati szinten is. A szakember szerint a multinacionális vállala­tok igénylik a rendezett munka­helyi viszonyokat, ami a munka- vállalók szemszögéből is tisztább helyzetet teremt. Ámi az érdekvédelmi szerve­zetek tárgyalási pozícióit illeti, azt nagyban meghatározza a má­sik fél szándéka, tárgyalókészsé­ge. A szakszervezetek számára ezen a téren még mindig komoly hátrányt jelent a hazai foglalkoz­tatási helyzet, ugyanis a munka­helyek féltése meghatározó érv az érdekérvényesítésben. KASZÁSÉ. Euró: hiányos ismeretek A magyar lakosság zöme további hathatós tá­jékoztatásra szorul: mit kell tennie annak kapcsán, hogy február 28-tól megszűnnek a nemzeti valuták az euróövezet országaiban - derül ki az Országos Fogyasztóvédelmi Egye­sület (OFE) felméréséből. Budapest Az OFE felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka elégedetlen az euróval kapcsolatos eddigi tájékoztatással. Ezt látszik megerősíte­ni, hogy mindössze a válaszolók egynegyedé tudta megmondani, mennyi az átváltási arány az euró és a forint között. A megkérdezettek többsége, 54 százaléka hallott arról, hogy az angol font, a svéd és a dán korona kivételével a többi uniós tagország nemzeti valutáit, bankjegyeit és érméit 2002. február 28-tól ki­vonják a forgalomból. A bankok ügyfeleinek csak körülbelül egy- harmada tudta, hogy van-e teendője a számlá­ján lévő pénzét illetően, hogy szükséges-e megbízást adnia számlája rendezésére. Ez saj­nos nagyon alacsony arány - hívta fel a figyel­met a fogyasztóvédelmi egyesület -, mert így kiszámíthatatlan, hogy további tájékoztatás nélkül milyen mennyiségű megtakarításál­lomány veszne el, vagy csappanna meg banki kezelési költségek miatt.- A lakosság tájékozatlansága azért nem annyira vészes, mint az iméntiek alapján gon­dolnánk, ugyanis a felmérés nem reprezenta­tív. A beérkezett 190 kérdőív túlnyomó része a kisebb városokból és egyéb településekről ér­kezett vissza, ahol viszonylag kevésbé tájéko­zottak az emberek. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a bankok a számlakivonataikon csak nemrég kezdték feltüntetni az euróval kapcso­latos tudnivalókat - tájékoztatta lapunkat Dietz Gusztáváé, az OFE pénzügyi szakértői bizottságának vezetője. Mint elmondta, az egyesület a közeljövőben megjelenő kiad­vánnyal igyekszik javítani a tájékoztató mun­kát, amit lakossági fórumok, illetve a sajtóban megjelent cikkek egészítenek ki. A hiányzó ismeretek kiegészítése főképp azozk esetében szükséges, akiknek valamely megszűnésre ítélt valutanemben van meg­takarításuk, és azt nem bankban őrzik. Ók február 28-ig válthatják át a pénzt különösebb gond nélkül euróra. A pénzérmék esetében a legrosszabb a helyzet, mert azokat a legtöbb pénzintézet csak megszorításokkal váltja át más pénznem­re vagy címletre. Legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik valamely EU-valutanemben vezetett bankszámlával rendelkeznek és elfo­gadják, hogy azt a pénzintézet euróalapúra alakítsa át - nekik ugyanis ez ügyben semmit nem kell tenniük. O. L. Lassul a gazdaság növekedése Éves átlagban 4 százalék körül várható a magyar gazdaság növekedése, az infláció pedig a prognosztizáltnál lényegesen magasabb: 9,3 százalékos lesz - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap ismertetett előrejelzéséből. Budapest Vértes András, a GKI Rt. elnök-ve­zérigazgatója szerint a magyar gazdaság ma még látszólagos egyensúlya a következő időszak­ban jelentősen romlani fog. Lát­ványos lesz az export lassulása és az ipari termelés visszaesése is. Az év végéig növekedni fog a pro­fitkivonás mértéke, ezért a folyó fizetési mérlegben 2,5 milliárd •tr- •'?. euró deficit keletkezik a nettó külföldi adósságállomány emel­kedése mellett. A kutatók előrejelzése szerint 2002-re rosszabbodnak a világ- gazdasági feltételek, de a máso­dik felében az ez év véginél ked­vezőbbek lesznek. Az államház­tartásban az előirányzottnál vár­hatóan mintegy 380 milliárd fo­rinttal nagyobb lesz az adóbevé­tel, ez azonban már nem fog fede­zetet nyújtani a kiadási oldalon keletkező újabb bővítési igények­nek. Új keresletélénkítő program számára már nincs forrás. A Szé­chenyi Pluszra a költségvetésből legfeljebb néhány tízmilliárd költhető el. A rendelkezésre álló költségve­tési többleteket, esetleg annál többet is - prognosztizálják a ku­tatók - 2002 elején gyorsan elköl­tik. Ezért a választásokat követő­en finom kiigazításra, restrikció nélküli visszafogásra kerülhet sor. Az infláció éves átlagos szint­je viszont jelentősen - 6,5 száza­lékra - mérséklődhet. iujvárd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 16.) Borsodchem 4050R Ü Egis 11400 Ft ff Matáv 801 Ft it Mól 4 295 Ft it OTP 14 390 Ft it Richter 16100 Ft ű TVK 2 830 Ft ff Zalakerámia 1535 Ft it BUX: 6545,62 +0,44% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 10-16-IG 6700 [ f 6600 5456,60 (6545,62 6500 #T~ IMi#0 i 6400 6574,33 | 6300 í 6710,40 €517,06 1 pont ro ___TT í | £ -S c ÍÜ T3 í C/> O Q. X £ ? AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 406,55 Cseh korona 7,60 Euró 254,47 Német márka 130,11 Osztrák schilling 18,49 Lengyel zloty 68,71 Svájci frank 171,95 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 281,00 Digitális televíziózás Budapest Az Antenna Flungária Rt. (AH) októberben üzembe helyezi az első magyarországi DVB-T adó- berendezését, és ezzel Budapest területén kísérleti jelleggel elin­dítja a digitális földfelszíni televí­ziós műsorszórást - jelentette be László Géza, az AH elnök-vezér­igazgatója. A DVB-T a földfelszí­ni digitális sugárzás megoldásai­nak köszönhetően nagyobb mű­sorválasztékot, kiváló kép- és hangminőséget, valamint meg­bízható vételt biztosít a nézők számára. László Géza elmondta, hogy ennek ellenére a digitális televíziózás tömeges elterjedésé­re egyelőre nem lát esélyt, mivel a műsor nézéséhez szükséges Set-Top-Box ára 200-300 dollár, míg egy digitális televíziókészü­lék mintegy 2500 dollárba (750 ezer forint) kerül. Az elnök­vezérigazgató szerint a digitális televíziózás szélesebb körben 2005 után terjed el Magyaror­szágon _____________PA A vállalkozói igazolványok cseréje __________Budapest A települési önkormányzatok okmányirodáiban új vállalkozói igazolványra kell cserélni a 2000. november 1-je előtt kiállított ok­mányokat, mivel azok 2002. jú­nius 30-ával érvényüket vesztik. A Belügyminisztérium illetékese­itől megtudtuk, hogy a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvényi rendelke­zésnek megfelelően történik az egyéni vállalkozók új, önkor­mányzati regisztrációja. A jog­szabályok értelmében minden érintettnek a vállalkozása szék­helye szerint illetékes települési önkormányzat okmányirodájá­ban kell az új okmányt igényel­nie. A 2002. június 30-ai határidő lejárta előtt a csereigazolványo­kat illetékmentesen állítják ki. A határidő után a régi okmányok érvényüket vesztik, az új kiváltá­sának az illetéke pedig 5000 fo­rint lesz. Az ügyintézéshez a régi vállalkozói igazolvány mellett a személyazonosságot igazoló ok­mány szükséges. A szakemberek szerint nem tanácsos az utolsó pillanatra hagyni az okmánycse­rét, mert a várható zsúfoltság mi­att félő, hogy kicsúszhat valaki a határidőből. n. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents