Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-02 / 230. szám

2001. Október 2., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Röviden ELKERÜLIK. Az alig ezer la­kosú Tiszaigar régóta dédelge­tett terve az, hogy elkerülő út megépítésével tehermentesíti a községet átszelő 34-es számú főutat. A község szűkös anyagi lehetőségei azonban idáig nem tették lehetővé, hogy a tervből valóság legyen. Ez idáig, mert Varga MiMLy térségi országgyű­lési képviselő hathatós közben­járásával már október végén megkezdődhet a 80 millió fo­rintba kerülő 1,2 km-es aszfal­tozott útszakasz megépítése. A közbeszerzési eljárásban foglal­tak szerinti borítékbontások után, a bírálóbizottság ma tesz javaslatot arra a cégre, amely az előzetes tervek szerint október 27-én kezdi el a kivitelezést. Az út vélhetően még az idén elké­szül. ŐRIZETBE VÉTEL. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) vasárnap őrizetbe vett egy 19 éves kistarcsai és egy 24 éves albertirsai férfit, akiket em­beröléssel gyanúsítanak. A két férfi, J. Miidós és T. Pál, az ala­pos gyanú szerint szombaton éjjel Kistarcsán, az Eperjesi úton egy italbolt előtt bántal­mazta B. Mihály 22 éves hévíz- györki lakost, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. LEBUKÁS. Aranycsempésze­ket fogtak el a határőrök Rábafüzesnél, a magyar-oszt­rák határállomáson - közölte hétfőn Paál Gábor, a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-Dunán­túli Regionális Parancsnokságá­nak sajtóreferense. Elmondta: testére kötözött csomagokban próbált meg aranyat átcsem­pészni a határon a hétvégén két, Magyarországon élő horvát állampolgár, egy férfi és egy nő. A csempészáru értéke a szakemberek első becslése sze­rint meghaladja a 8 millió fo­rintot. Félidejéhez ért a sorozás (Folytatás az 1. oldalról) Ennek bizonyára az az oka, hogy az idén novemberi még ki­lenc hónap, a 2002-es márciusi bevonulás viszont már csak hat hónap szolgálatot jelent az újon­cok számára. A kérelmek elbírálásánál mérlegelnek, nyilván az okok súlyosságát is figyelembe kell venni. Befolyásolja a döntéseket az is, hogy milyen sikerrel zárul majd október közepén a soro­zás. Ha továbbra is túl sok lesz az alkalmatlan, akkor kevesebb az esélye annak, hogy bárkit is nél­külözni lehetne a közelgő bevo­nulásról. ELKEZDŐDÖTT AZ ŐSZI HALTELEPÍTÉS. A Tisza-tavon tegnap délután a Tisza-híd Poroszló felőli lejárójánál megkezdődött a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) őszi haltelepítése. A helyszí­nen arról adott tájékoztatást a Mohosz Tisza-tavi kirendeltségének megbízott vezetője, Veres László, hogy a kétnapos telepítési akció keretén belül 54 mázsa őshonos tiszai nyurgaponty kerül a tározótóba. A két- nyaras állományt hétfőn Tiszafüred, Poroszló, Tiszavalk és Sarud térségében telepítették a Mohosz halőrei, míg ma az abádszalóki öböl halállományát fogják gazdagítani a sporthorgászok körében igen kedvelt fajtának számító nyurgapontyok.____________________________________________fotó: percze Parkká alakítják a tavat Törökszentmiklós ___ Az egykoron horgászásra és téli korcsolyázásra is alkal­mas Galambos-tó az utóbbi időben már csak belvizes csapadékgyűjtőként szol­gált, alkalmasint szemétle­rakásra használták a helyi­ek. Helyén a közeljövőben pihenőparkot létesít a város. Mint azt Pócs Andrásáé aljegyző­től megtudtuk, az elhanyagolt Galambos-tó már jó ideje csúfí­totta a városképet, ezért felszá­molása megérett. A város rende­zési tervében többfunkciós pihe- nöpark kerül a helyébe. Jelenleg földmunkák zajlanak a területen, a régebbi talajt felhalmozzák szánkózódombbá, s annak helyét friss földdel töltik fel. Tavasszal különleges fák, cser­jék ültetésével megkezdődik a parkosítás, az erdőliget kiépítését követően egy kisebb mesterséges tavat is közvetlen közelébe ter­veztek. Az önkormányzati kere­tet figyelembevéve a későbbiek­ben játszótérrel, szoborparkkal, valamint egy négyszáz méteres gyülekezőtérrel is bővül a pihe­nőterület, utóbbi szabadtéri elő­adások megrendezésére lesz al­kalmas. Az aljegyző elmondta, mivel a park végleges arculatának kiala­kítása éveket vehet igénybe, így a beruházás összege az egyes mun­kafolyamatok ismeretében lát napvilágot. Az első ütemben mintegy ötmillió forintot tehet­nek ki a költségek. ________________________!*oj Má sfél év - két és fél millióért Önként vonult be tavaly szeptemberben a Ba­ranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet­be H. István, hogy egy másik férfi személy- azonosságával másfél évet üljön rács mögött. Pécs Az elmúlt pénteken szabadlábra helyeztek egy fér­fit a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet­ben, pedig másfél éves szabadságvesztéséből még öt hónap hátravolt. Váratlanul kiderült ugyanis, hogy az elítélt nem az, akinek kiadta magát, így semmi keresnivalója nincs a börtönben. H. István 2000. szeptember 5-én másfél éves szabadságvesztés letöltése miatt jelentkezett a ba­ranyai bv-intézetben. A férfi a regisztrációkor azonban nem a saját személyazonosságát adta meg, hanem hamisított papírokat adott át, ame­lyek az ő fényképét tartalmazták ugyan, de az ada­tok kivétel nélkül hamisak voltak, és valójában egy - csalás miatt, jogerősen, másfél év szabadság- vesztésre ítélt - férfihez tartoztak. A hamis doku­mentum minősége kifogástalan volt, mindenkit megtévesztett, így senkinek nem tűnt fel a csalás. H. István abban a tudatban vonult be a börtön­be, hogy szabadulásakor két és fél millió forint üti a markát, ennyit ígért neki ugyanis az a férfi, akit valóban elítélt a bíróság egy korábban elkövetett csalás miatt, de aki úgy gondolta, hogy nem sze­mélyesen, hanem megbízottján keresztül veti alá magát a magyar igazságszolgáltatás hatalmának. H. Istvánt egy hónappal önkéntes rabsága után kezdte el keresni a családja. A késedelem oka, hogy a börtönben ülő férfi korábban több alka­lommal is eltűnt már a hozzátartozói szeme elől, információnk szerint többnyire külföldi munka- vállalások miatt. Ezúttal azonban hosszúra nyúlt a kimaradás, és a család bejelentést tett a rendőrsé­gen. A fényképes felhívást tavaly októberben la­punk is közölte, de mint utóbb kiderült, a rendőr­ség rendelkezésére bocsátott - és általunk is be­mutatott - fénykép többéves volt már, így nem csoda, ha az alapján a börtön dolgozói közül senki sem ismerte fel az eltűntet. A börtönbe vonult férfi időközben példás maga­tartást tanúsított a bv-intézet falai között. Olyany- nyira megfelelt a követelményeknek, hogy a kö­zelmúltban feltételesen szabadlábra bocsátották. Feltehetően ezek után terjedt el nagyobb körben a nem mindennapi csalás híre, és így juthatott visz- sza a bv-intézet köreibe is, ahol azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. _____________s^o. Ami ről beszélünk MOLNÁR G. ATTILA Gyermekeink félelmei Egy általános iskolában az ötödikes tanulók az elmúlt napokban nagy erőkkel készültek az esedékes témazárójuk megírására. Tanárnő­jükkel mindent átvettek, megbeszéltek. Sorra vették, milyen típusú feladatokra kell számítaniuk. Kiderült, biz­tosan lesz olyan kérdés, mint hogy hová szeretnének utazni, mi­vel mennének oda, s miért. Mert az angol nyelvről volt szó, ké­zenfekvőnek látszott Nagy-Britannia és Amerika nevezetességeit felkeresni, így a válaszhoz segítségként beírták a füzetükbe pél­dául a Big Bent és a szabadságszobrot. Azután eljött a témazáró ideje. S hát elég különös A gyerekek emlékezetükbe vésték a pokoli látomást dolgokat írtak a diákok. Néhányuknál a következő mondatok szerepeltek: Én Amerikába szeretnék el­menni, hogy megnézzem a Pentagont. Én New Yorkba utaznék, hogy láthassam a World Trade Center romjait. Az ezek után kö­vetkező mondatok sem voltak kevésbé meglepőek. Nem repülő­géppel utaznék, majd — igaz, magyarul — következett az indok­lás: mert félek a terroristáktól. Az ötödikes gyerekek még éppen csak átkerültek a felső tago­zatosok közé. Gyakorlatilag alig nevezhetők „felnőttebbnek” al­sós társaiknál. Tankönyveik, bár már sok tényanyagot tartalmaz­nak, de vidám és színes ábráikkal még a gyermeld képzelőerőt célozzák meg. Az angol könyvekben pedig még csak véletlenül sem szerepel a Pentagon vagy a World Trade Center kifejezés, s az órákon sem hangzik el ilyesmi. Akkor mégis honnét kerültek elő ezek a szavak? Természetesen a különböző híradásokból. A legtöbb felmérés azt igazolja, hogy a gyerekek sok időt töltenek a televízió képernyője előtt, s ilyenkor válogatás nélkül zúdul rá­juk a rengeteg hír- és képanyag. Biztosan emlékezetükbe vésték a szeptember 11-i pokoli látomást, amit a felnőtteknek sem köny- nyű megemészteni, nem még a tíz év körüli korosztálynak. így érthető, hogy most teli vannak kérdésekkel, baljós gondolatok­kal. A mai gyerekeknek a történtek után Amerikáról nem a párat­lan méretű Golden Gate vagy a méltóságteljes Szabadságszobor jut eszükbe, hanem lángoló felhőkarcolók, veszélyes terroristák. Egy olyan világ sokkoló képei, amelytől tartanak, s amelyre már nem mondhatják azt megnyugtató simogatással és mosollyal szüleik: nem kell félned, amit láttál, az csupán a gonosz mesék­ben létezik. Jubiláló gimnázium A tradíció egyfajta kötőerőt jelent Karcag Fennállásának 325. évfordu­lóját egyhetes rendezvény- sorozattal ünnepli a Gábor Áron Gimnázium Egészség- ügyi Szakközépiskola, Kol­légium. A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban megtartott tegnapi megnyitón Juhászáé Zsadányi Erzsébet igazgató idézte fel a há­rom évszázados oktatás jelentő­sebb állomásait. Mint elhangzott, az iskola jelene is a múltra, a gyö­kerekre épül, hiszen a 325 éves tradíció egyfajta kötőerő is, és biztonságot is nyújt a jelen nem­zedékének. A következő napok rendezvényei felidézik a múltat, és egyben tisztelgés is ez az isko­la egykori diákja, tanárai előtt. — Igyekszünk az elődök ma­gasra tett mércéjének a jövőben is megfelelni - hangsúlyozta az igazgatónő. A jeles évfordulóhoz az önkor­mányzat nevében dr. Fazekas Sándor polgármester, országgyű­lési képviselő gratulált az intéz­mény diákjainak, dolgozóinak. Mint elhangzott, az eltelt 325 év alatt számtalan kihívásnak kellett megfelelnie Magyarország egyik legrégebbi iskolájának.- A ma itt tanulókra is szám­talan kihívás vár. Kívánom, hogy találják meg azokat a válaszokat, amelyeket a jelenkor kérdéseire kell adni - mondta a polgármes­ter, aki megígérte, hogy a fenn­tartó önkormányzat a jövőben is minden segítséget megad az is­kolának a működéshez. Ezután a most megjelent isko­lai évkönyvet mutatta be Rideg István. Az iskola 1981-ben alapí­totta a Pro Schola-díjat, melyet eddig 27-en kaptak meg. Közü­lük többen elmentek a tegnapi ünnepségre, hogy beszámolja­nak életük alakulásáról. Aktív honvéd nyugdíjasok Október 1-je az idősek világ­napja. A honvédelmi miniszter és a hon­véd vezérkar főnöke ebből az al­kalomból jutalomban részesítette azokat a nyugdíjas katonákat, akik nem szakították meg a kap­csolatukat a számukra évtizedek­re munkát adó honvédségi szer­Az ünnepség hivatalos részét koccintás követte. Radics László őrnagy (egyenruhában), a kiég humántisztje köszöntötte az ünnepeiteket. fotó* mj vezettek A nyugállományú tisz­tek nyugdíjasklubok aktivistái­ként azóta is a honvédség érdeke­it szolgálják. Megyénkből idén négyen vehettek át jutalmat. Pa­takvölgyi János őrnagy a buda­pesti központi ünnepségen vett részt, három társa — Ambrus Béla alezredes, P. Szabó Sándor őr­nagy és Malecz György törzszász­lós — tiszteletére pedig a megyei hadkiegészítő parancsnokság szervezett helyi ünnepséget teg­nap délben. A szolnoki rendezvényen el­hangzott: a megyei hadkiegészítő parancsnokság (kiég) az özve­gyek, árvák, rokkantak támogatá­sával mintegy 1500 család ellátá­sáról gondoskodik. A kiég ezzel kapcsolatos tevékenységében je­lentős részt vállalnak a nyugdíjas­klubok aktivistái. Érzékeli a vidék fejlődését? Körkérdés Az elmaradottabb régiók, térségek és települések fel­zárkóztatása az európai uni­ós csatlakozás reményében is szükségszerűen elvégzen­dő feladat. Lapunk ennek apropóján arról kérdezett tegnap járókelőket: minden­napjaik során tapasztalják-e a vidék fejlődését. Tamé Mada­rász Ágnes, 40 éves röntgen- asszisztens:- Úgy ta­pasztalom: az emberek pró­bálkoznak. Igyekeznek valamit tenni annak érdekében, hogy kicsit jobban éljenek. Ám legfeljebb ötven százalékuk jár si­kerrel. Akinek mostanság jól megy, az többnyire a kapcsolatai­nak köszönheti a boldogulását. Mi is csak szerény mértékben ha­ladtunk előre az elmúlt évek so­rán. Kerék Gyu­la, 29 eszten­dős pedagó­gus:- Szerin­tem érzékelhe­tő a fejlődés. Először is megváltozott az emberek gondolkodásmódja, egyre na­gyobb teret hódít a vállalkozói szellem. Emellett a működő tőke mára túllépett a fővároson és a vidéki települések életére is jóté­kony hatást gyakorol. A falvak és községek helyzete persze már nem ilyen egyértelmű. Itt döntő­en az adottságok és a földrajzi fekvés határozzák meg a lehető­ségeket. Honti Lajos­áé, 83 éves nyugdíjas: — Az utóbbi években áru­ban nincs hi­ány. Az üzle­tekben minden kapható. Vá- ___ sá rló is akad, bár a forgalom általában nem ne­künk, nyugdíjasoknak köszönhe­tő. Azért mi is megvagyunk vala­hogy. Általában nem lett rosz- szabb az életünk, mint azelőtt, de eléggé ingadozó. Amikor a nyug­díjat emelik, kicsit könnyebb a helyzetünk, amikor az árakat, ki­csit nehezebb. HGY BUGÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents