Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2001. Október 11., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL _______Sorokban _______ ÚJ FŐIGAZGATÓ. Pénteken ünnepélyes összdolgozói érte­kezleten iktatja be posztjába Sós János, Cegléd polgármeste­re a helyi Toldy Ferenc Kórház új főigazgatóját, dr. Bíró Jánost. A szakember 1974-től munka­társa a kórháznak, 1981 és 1987 között a vértranszfúziós osztály vezetője, majd 1999-től az inté­zet kontrollingvezető főorvosa volt. Az 1999-ben egészségügyi szakközgazdász diplomát szer­zett új főigazgató egyébként Szolnokon született 1949-ben. MEGÚJULT INTÉZMÉNY. A cserkeszőlői általános iskola külső felújítására 15,5 millió fo­rintot nyert a település. A mun­kálatokkal már végeztek a szak­emberek, az új ebédlő és a könyvtár építése következik. KUKÁSAUTÓT NYERTEK. A kisújszállási önkormányzat az egyik központi pályázaton nyert egy Mercedes típusú, összkerék meghajtású, 13 köb­méter befogadóképességű sze­métszállító autót. Az elképzelé­sek szerint bérbe adja a város ezt a költségvetési üzemnek, és azt tervezik, hogy az új gép üzembeállítása után a szerve­zett szemétszállítást kiterjesztik a település minden utcájára. VITAFÓRUM. A Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Népfőis­kolái Társaság vitafórumot ren­dez a felnőttképzési törvényter­vezettel kapcsolatban ma dél­után három órától a Technika Házának első emeleti tanácster­mében. A megbeszélésen részt vesz az Oktatási Minisztérium munkatársa, valamint Sági Jó­zsef országgyűlési képviselő is. PEDAGÓGIAI DÍJ. A szolnoki közgyűlés Pedagógiai Díj kitün­tetését minden év januárjában a magyar kultúra napjának ün­nepségén adják át. A díjat sze­mélyek vagy közösségek kap­hatják meg kimagasló oktató­nevelő munkáért. Adományo­zását közösségek, iskolák, diák­önkormányzatok és magánsze­mélyek is kezdeményezhetik. A javaslatokat a Polgármesteri Hi­vatalban átvehető adatlapon no­vember 15-ig lehet eljuttatni a polgármesterhez. IDŐS FÉRFIT KERESTEK. Egy hete tűnt el az az idős, het­venhét éves, martfűi férfi, akit után tegnap a hozzátartozók kérésére két különítmény is ku­tatott. A riasztás a Készenléti Mentőkutyás Egység Szolnoki Egyesületéhez futott be, amely­nek tagjai tegnap délután az Életjel Mentőkutyás Kutatóegy­séggel kiegészülve kezdték meg a martfűi Tisza-part átfésülését. A tíz ember és öt kutya alkotta csapat azonban lapzártáig nem bukkant a férfi nyomára. ■ MEGYEI Kétszáz új munkahely Az Aranyvitorla Kft. nyolcvan-száz fősre bővíti üzemét. Újabb harminc-ötven munkahelyet jelenthet a településen egy varroda bővítése. Ezzel együtt az utóbbi két-három évben a városba költöző kisebb cégek közel kétszáz új mun­kahelyet létesítettek. Kunszentmárton A szolnoki Aranyvitorla Kft. kunszentmártoni üzeme negyvenfős, kisebb varrodaként indult. A tervek szerint januártól tovább bővítik a hatszáz négyzetméteres csarnokot, s ezzel akár százra is nőhet a foglalkoztatottak száma. FOTÓI M. J. — Az egykori Harmónia áruház emeletét teljes egészében bérbe vesszük januártól - tájékoztat­ta lapunkat Ernyes László, a cég kunszentmárto­ni üzemének vezetője. - így közel ezer négyzet- méterre növekedik az üzemünk alapterülete, s természetesen újabb munkavállalókra is szüksé­günk lesz a megnövekedett megrendelések telje­sítésére. Az olasz és német piacra dolgozó, havonta 1000-1200 irhakabátot gyártó varroda termelése is felfut jövőre, 1700-2000 kabátot szeretnének majd készíteni. Kevés az óvóhely (Folytatás az 1. oldalról) Mint a megyei katasztrófavédel­mi igazgató elmondta, Magyar- országon az 1950-60-as évben épültek utoljára óvóhelyek, te­hát most több évtizedes mulasz­tást kellene pótolni, ami renge­teg pénzbe kerülne. A sajtótájé­koztatón példaként említették Svájcot, ahol az ottani építés­ügyi rendelkezéseknek köszön­hetően, az ország valamennyi polgára számára jut óvóhely. A másik alapvető kérdés az, hogy a jelenlegi óvóhelyeink al­kalmasak-e egyáltalán a vegyi és a biológiai fegyverek elleni vé­delemre? A mai viszonyok mel­lett - hangzott el - a korszerű vegyi és biológiai fegyverek tá­madásaival szemben ezek az óvóhelyek ideig-óráig vagy csu­pán percekig képesek bármiféle védelmet nyújtani. A szakembe­rek szerint nem globális, hanem lokális támadások ellen kell fel­készülni, így valójában nem el­sősorban az óvóhelyek száma a meghatározó. Már tavaly elké­szült, de még nincs elfogadva az ország nemzeti katasztrófavé­delmi stratégiája, amely kiemelt feladatként kezeli az óvóhelyek létesítésének szükségességét, valamint az egyéni védőfelsze­relések pótlását, korszerűsíté­sét. Ez a folyamat azonban évti­zedeket vehet igénybe. _______________________________________HQY Segélye n élő „carrieristák” Az elbocsátott dolgozók cáfolják a vezetők állítását Törökszentmiklós A Carrier CR Magyarország Kft. egykori dolgozói közül még ma is sokan munkanél­küli-segélyen vannak — tu­datta velünk Eszényi Zsu­zsanna a társaság korábbi exportértékesítője, aki el­múlt heti írásunkra reagált. Mint azt megírtuk, a Carrier be­szüntetett törökszentmiklósi gyáregységében a közelmúltban árverést tartottak, amelyen az üzem termelés alól felszabadult szerszámai, berendezései kerül­tek „kalapács” alá. A cikkben megemlítettük, hogy a cég a tö­rökszentmiklósi gyárból elbocsá­tott dolgozóinak más irányú munkát ajánlott fel. Ezt egyéb­ként Rabi Tibor ügyvezető igaz­gató - aki időközben távozott a kft.-tői — január 31-i lapszá­munkban (Carrier üzembúcsú - segítenek a dolgozóknak munkát találni - a szerk.) kinyilvánítot­ta: a cég fokozatosan megszünte­ti tevékenységét Törökszentmik- lóson, de reményeik szerint leg­alább munkatársaik felének lesz munkája a telephelyen más tulaj­donossal működő kis üzemek­ben. Eszényi Zsuzsanna elmondta, hogy a Carrier mindösszesen négy-öt miklósi telephelyen dol­gozó alkalmazottjának ajánlott csak fel munkát. A többiek - több mint félszáz egykori alkal­mazott - magának keresett ál­lást, ha tudott. Sokan még jelen­leg is munkanélküli-segélyen él­nek. Mindehhez Sinka Judit, a Car­rier CR Magyarország Kft. hu­mánerőforrás osztályának veze­tője hozzáfűzte:- Azt szerettük volna, ha a tö­rökszentmiklósi fizikai dolgozók a jászárokszállási telephe­lyünkön vállalnak munkát, azonban a több műszak miatt az átjárást többen nem vállalták. A szellemi dolgozók közül valóban négy-öt embert tudtunk csak al­kalmazni. A helyi munkaügyi központot viszont hónapokkal ezelőtt már megkerestük, lead­tuk az állás nélkül maradottak névsorát. Akkor Törökszentmik- lóson indult be egy új üzem, ahová egykori dolgozóinknak le­hetősége lett volna elhelyezked­ni, de sokan lemaradtak erről a munkahelyről. Annyit azonban még el kell mondjak: elbocsátott dolgozóink a törvényesnél ma­gasabb végkielégítésben része­sültek, az üzem bezárásig ottmaradottaknak további jöve­delemkiegészítést biztosítot­tunk. MÉSZÁROS C. VÉLEMÉNY SOMFAI PÉTER Európa-polgárosodunk Egykori gimnáziumi osztályfőnököm, a tisza- partisok által is jól ismert Kovács Zoltán tanár úr mondogatta mindig, amikor a nyelvtanárok szigorára panaszkodtunk, hogy ha mást nem is, a nyelveket tanulni kell. Már a hatvanas évek elején a lelkünkre kötötte ezt, mondván, nagyon nehéz lesz a világban megtalálni a helyünket, ha nem tu­dunk más országok népeivel kommunikálni. Most megint eszembe jutott ősz hajú, szikár alakja, amikor ke­zembe vettem a megyei munkaügyi központ programfüzetét, amelyben a jó pályaválasztásról és uniós jövőnk kapcsolatáról szervezett mostani konferencia előadásait sorolják. Mert ugyan még látótávolságunkon kívül van az a nap, amikor az Európai . . Unió teljes jogú tagjai Alkalmas lesz a tudásunk, hogy teljes jogú Európa-polgárok legyünk? lehetünk, s felemel­kednek majd előttünk is a még kívül rekesztő munkaügyi sorompók, amikor ki-ki kedve szerint felkerekedhet, s ha nem talál munkát közvetlen környezetében, kereshet magá­nak kedvére valót akár a kontinens másik felén is. Feltéve persze, ha rendelkezik a megfelelő szaktudással és nyelvismerettel. A napokban került a kezembe az egyik üzleti főiskola hirdeté­se, amelyben arról értesíti a végzős gimnazistákat, hogy jövőre speciális szakot indít: euro-bürokratákat, az uniós hivatalok szá­mára speciálisan felkészített hivatalnokokat képeznek majd. Ám jogosan teszik fel a kérdést a többi főiskola, egyetem növendékei: vajon az a tananyag, amit négy-öt éven át passzíroznak a fejük­be, megfelel-e a körülöttünk lévő világ követelményeinek? Alkal­mas lesz-e a szaktudásuk, a nyelvismeretük arra, hogy egyszer majd teljes jogú Európa-polgárok legyenek? Vajon ugyanolyan pontosan látják-e a holnap munkaügyi elvárásait az egyetemi, fő­iskolai tananyagok minisztériumi összeállítói, mint azok a pálya- választási szakemberek, akik most nálunk — s velünk párhuza­mosan más megyékben is - e kérdésekről előadásokat szervez­nek? Örülök annak, hogy a munkaügyi központ nem sajnál sem időt, sem pénzt az ilyen okos rendezvényektől. Ha a huszonne­gyedik órában is, de kezdünk eszmét cserélni a holnap munkale­hetőségeiről, időben próbáljuk felkészítem az ifjú nemzedéket az ezzel kapcsolatos uniós elvárásokra. Sajnálom, hogy nekünk annak idején Kovács tanár úr csak az intelmet tudta útravalóul adni, de merem remélni, hogy a mai osztályfőnökök, pályaválasztási tanácsadók nyitott fülekkel ott ülnek az eladásokon, hogy ezután azt is meg tudják majd mon­dani a rájuk bízott nebulóknak, mit és hogyan tanuljanak, ha Eu- rópa-szerte konvertálható tudásra egy nyitottabb jövőre vágynak. Lemaradás a földeken (Folytatás az 1. oldalról)- Furcsa képet mutat a határ - folytatta Nagy István -, hiszen az időben elvetett repce az esők hatására szépen fejlődik, míg másutt még a búzatarló díszlik, bár ebből sokat nem látni a deré­kig érő gyomtól. A még betakarí­tásra váró területek jelentős ré­szén búzát kívánnak vetni a gaz­dák, ezért sem mindegy, hogyan alakul az elkövetkezendő hetek időjárása, sikerül-e időben és megfelelő minőségben magágyat készíteni a kenyérnek valónak. Az ugyancsak aktuális őszi szán­tást jobbára csak azok a gazdál­kodók képesek elvégezni, akik megfelelő gépi kapacitással ren­delkeznek. Nagy István szerint őszi árpá­val fele akkora területet vetnek be az idén, mint a korábbi években. Búzából eddig mintegy 24 ezer hektáron került földbe a vető­mag, és a kamaránál úgy számol­nak, a vetésterületet 105-110 ezer hektár között várható, ami jóval kevesebb, mint tavaly. Azért különösen nehéz mos­tanság előre jelezni mindezt, mert a búzával „megégették a kezüket” a termelők (önköltség alatt adták el, ha egyáltalán kel­lett valakinek, most pedig gond a tárolása), és pénzügyileg a ku­korica sem kecsegtet semmi jó­val. — Ember legyen a talpán, aki meg tudja most mondani, miből mennyit vetnek majd a gazdák - fogalmazott ennek kapcsán Nagy István. _________________________________________LL Barokk koncert a templomban Fontosnak tartja a nyelvtudást? Ma ér véget Szolnokon az a „Pályaválasztással az Európai Unióba” címet viselő kiállítás és konferencia, amely három napon át szakmák bemutatójával és képzési formák ismer­tetőjével várta az érdeklődőket. Lapunk tegnap arra volt ki­váncsi: a járókelők szerint fontos-e a nyelvismeret az EU- csatlakozás küszöbén? Kedden este Szolnokon a Belvárosi Nagytemplomban a Liszt Ferenc Kamarazene- kar adott hangversenyt az V. Őszi Szolnoki Művészeti Hetek sorozatában A műsort a XVII. század végétől a XVIII. század közepén szüle­tett barokk művekből állították össze, a szintén barokk stílusú templomban remek programot hallhatott a szépszámú közön­ség. Egyfajta európai barokk ze­nei körképet is kaptunk: angol, itáliai és német szerzők műveit fűzték gyöngyfüzérbe. A zene­kar a szokott magas színvona­lon játszott, fergeteges tempó­ban a gyors tételekben, kiéle­zett, feszes ritmusokkal. Szinte hihetetlen, hogy mek­kora kedvvel játszották sokadjá- ra is ezeket a műveket, élmény volt látni-hallani ahogy adták át egymásnak a szólamok a dalla­mokat. D. o. Körkérdés Mester György- né, 51 éves asz- szisztens:- Elsősor­ban a fiatalok számára létkér­dés, hiszen a mai világ már az informatiká­ra épül. A szá­mítógépek kezeléséhez pedig el­engedhetetlen az angolnyelv-is- meret. Persze az Európai Unióba is fontos volna úgy belépnünk, hogy legalább egy-egy világnyel­ven megfelelő szinten tudjunk kommunikálni. Ámbár arról nem vagyok meggyőződve, hogy a belátható jövőben mi valóban csatlakozhatunk az unióhoz. Nagy Albert, 58 esztendős nyugdíjas:- Szerintem manapság feltét­lenül jelentős szerepe van a nyelvtudás­nak, hiszen szinte már le­hetetlen elhe­lyezkedni enél- kül. A hazánk­ban működő külföldi érde­keltségű cégek­nél egyenesen alapkövetelmény. Mivel az ország korábban nem volt ilyen nyitott, az én időmben nem hiányzott a nyelvismeret. így én is csak ma­gyarul beszé­lek. Makai Krisz­tina, 23 éves gazdasági elő­adó:- Erre az ember igazán csak akkor kap választ, amikor külföldre uta­zik. Mert ha nem beszéli az adott ország nyelvét, bizony meglehe­tősen elveszettnek érezheti ma­gát. Itthon mindez nem ennyire nyüvánvaló, bár a lehetőségeket minden téren kitágítja a nyelvtu­dás. Szerintem tehát igaz az a mondás: „Ahány nyelvet be­szélsz, annyi ember vagy”. ________________________BUQÁHY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents