Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-09 / 236. szám
2001. Október 9., kedd A L MATER 7. OLDAL DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS ALAPÍTVÁNYI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - SZOLNOK Esélyteremtés — jeles Hatodik tanévét kezdte meg a „Roma Esély” program szolnoki iskolája. A kezdetben hatvan tanulót befogadó kis intézmény napjainkra európai hírű regionális oktatási centrummá vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a A siker titkai százötven főt is meghaladó létszámú esti-levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták az eredeti elképzelésben megfogalmazottakat. Gyerekhez „közelített” iskola- Mi a siker titka? - kérdezzük Csilléi Béla igazgatót.- Ha röviden kellene válaszolnom, csak annyit mondhatnék, szívós, kitartó munka és töretlen hit. De ennél azért természetesen többről van szó. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai igazolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyományos iskolarendszerben. Az általános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazdagon rendelkezők keresik a szakképző intézeteket, hogy valamiféle végzettséggel rendelkezzenek. A szakképző iskolákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális, művelődési-műveltségi hátránnyal érkezik, ami komoly mértékben meghatározza az iskolához, az oktatáshoz való hozzáállásukat.- Miben más akkor ez az iskola?- A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beilleszkedést, a szokásokat, az életmódot elfogadó magatartást teszi lehetővé. A mi iskolánk gyökeresen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyéniségét, teret kapnak vágyai, kibontakoztathatja tehetségét.- Milyen elismertséget szerzett a program és az iskola?- Iskolánk a kezdetekkor elnyert és a munkánkat megalapozó PHARE-támogatást követően jelenleg két nagyobb horderejű PHARE-programot indított. Az első segítségével, közel százmilliós beruházással bővítjük a tehetség- gondozó kollégiumot. A másik PHARE-siker éppen ezeknek a fiataloknak a tehetséggondozását, szakmához, érettségihez való segítését támogatja. Részesei vagyunk továbbá egy pedagógus-továbbképzési és egy dajkaképző projektnek is, melyet a megyei pedagógiai intézettel közösen valósítunk meg. Európai kapcsolataink, a hollandiai Emmen középiskolájával, valamint az erdélyi Szováta gimnáziumával közösen benyújtott pályázataink, a brüsszeli EFE- COT-szervezet támogatása további ismertséget biztosíthat iskolánknak.- Könnyebb itt tanulni, mint másutt? - kérdeztük az intézmény igazgatóhelyettesét. Varga Andreát.- Határozottan könnyebb. Bár a matematika, kémia és a többi tantárgy ugyanolyan, mint másutt, hiszen ezzel kapcsolatban nincs és nem is lehet engedmény, a tanulás-tanítás módszere má- sabb. Türelmesebben, csoport- bontásban, vagy akár egyéni haladási tervvel tanulnak a gyerekek. Mód van délutáni tanulásra, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt. Ugyanakkor a speciális tantárgyak, mint a tanulásmódszertan, pályaorientáció és a személyiségfejlesztő-önismereti órák a beilleszkedést segítik elő. Valamennyien tanulnak cigány Csilléi Béla igazgató és Varga Andrea igazgatóhelyettes Göncz Árpád társaságában. Az igazgató-helyettesnő a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáért az államfő jelenlétében vehette át a Solt Otílía-dijat A türelem példája A Hegedűs T. András középiskolában olyan oktatás folyik, mely a kultúra sokszínűségéből indul ki — állítja az intézményt fenntartó alapítvány elnökhelyettese. Dr. Kerékgyártó T. István társadalomkutató szerint a többféle értékrend megismertetésével olyan tudatos pedagógiai építkezés folyik az iskolában, amiben nem a másság hangsúlyozása a fontos, hanem a kultúra egysége, a türelem. A oktatás problémakörét Kerékgyártó T. István a Cigányság életvilága címmel most készülő könyvében is érinti. A társadalomkutató érdeklődésünkre elmondta, tanulmánykötetében a cigánysággal kapcsolatos kutatások új fogalmi, értelmezési kategóriájaként használja az együttélést és dekulturalizációt. Az előbbin egy olyan társas hálót ért, amelyben részt vesz mindenki, cigány és nem cigány, és amelyben meg kell találni az együttélést erősítő formákat. A cigányság esetében — úgy véli - nem elég formailag beszélni kulturális autonómiáról, annak valódi tartalmának az értékelsajátításnak kell lennie. Kerékgyártó szerint azonban cigány kultúra túlhangsúlyozása tévútra vezethet. A kultúrák egyenértékűek, de a többségi kultúra elsajátítása akkor is fontosabb, mint a kisebbségi kultúra reprezentációja az iskolában. Éppen ezért — véli a társadalom- kutató -, az oktatásnak mindenekelőtt a kultúra sokszínűségéből kell kiindulnia. Az egymás mellett álló többféle értékrend megismertetése nyitottságot jelent, olyan tudatos pedagógiai építkezést, amiben nem a másság hangsúlyozása a fontos, hanem a kultúra egysége, a tolerancia, a türelem. Az emberei kapcsolatokban cigány és nem cigány között el kell indulnia egy párbeszédnek. A szociológus szemével nézve pedig a szolnoki iskola egy ilyen dialógusműhely. A tehetséggondozáson fáradozva Várhatóan még ebben a hónapban átadják az iskola új, kibővített kollégiumát. Az Oktatási Minisztérium és az Európai Unió PHARE- programja támogatásával épülő regionális tehetséggondozó kollégium mintegy 80 tanulónak ad majd otthont. A Hegedűs T. András szakiskola kollégiumában eddig ötven diáknak tudtak helyet biztosítani. Az emeletráépítés és korszerűsítés után azonban már 78 tanulót vár majd családias környezet. A bővítést — állítja Venczel János, a diákotthon vezetője — a „Roma Esély” program életrevalósága mellett elsősorban az tette szükségessé, hogy egyre több hátrányos helyzetű gyeHamarosan elkészül az új tehetséggondozó kollégium rek kerül be a közoktatásba. A kollégiumot irányító pedagógus szerint ugyanis az is hátrányos helyzetnek tekinthető, ha valaki nem tudja megoldani az iskolába járást. A kollégium bővítése - a sikeres PHARE-pályázat után - augusztusban kezdődött el, s az épület már szerkezetkész. Remélhetőleg a hónap közepére teljesen befejeződik a kollégium bővítése és még októberben megtörténik a hivatalos átadás is. Venczel János állítja: a bővítéssel nem vész el a kollégium legfőbb értékének tartott családias hangulat. A nevelők továbbra is a messzemenőkig megpróbálnak érzelmi és anyagi védettséget biztosítani a diákoknak. A kollégiumi nevelő munkában ugyanakkor nagy szerepet kap a tehetséggondozás is. Éppen ezért a kollégiumban a 24 ágyas hálók, az egyéni fejlesztést lehetővé tevő tanulószobák mellett egy könyvtárat és egy informatikai termet is kialakítanak. ■ Csodatévők között népismeretet heti két órában, ami nemcsak egymás megismerését teszi lehetővé, de minden bizonynyal segített abban is, hogy az iskola történetében még nem fordult elő etnikai jellegű konfliktus.- Mi lesz abból, aki nagy lesz?- Elsősorban szakmát szerezhet, hiszen a tizedik osztály befejezése után szakmát tanulhat. Aki az erősebb haladási programon jutott túl, az érettségire készülhet fel. Ezt követően lehet jelentkezni főiskolára, egyetemre, vagy maradhat, és második szakmát szerezhet. Esélyt adunk továbbá az általános iskolát be nem fejezett, már nem tanköteles fiataloknak is. Ők a dolgozók általános iskolájában tanulhatnak.- Rendelkezésükre áll-e mindehhez a szükséges anyagi és szakmai támogatás?- A normatív támogatás egy ilyen programhoz kevés. A hiányzó összeget pályázati úton szerez- I zük meg. Sokat segít a megyei j munkaügyi központ, a szolnoki j önkormányzat, az Oktatási Mi- j nisztérium, a megyei közalapítvány és a cigány fiatalokat támogató közalapítványok. Számítógépes és nyomdász szaktanterme- { ink is ilyen támogatásból jöttek létre. Céljaink közé tartozik az önálló gimnáziumi tagozat bein- | dítása és a nyelvoktatás fejlesztése, többek közt a lovári nyelv oktatásának a bevezetésével. ■ ! A névadó Az iskola névadója a Roma Esély program egyik kidolgozója, dr. Hegedűs T. András, Budapesten született 1943-ban. Okleveles pszichológus és történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár. Hat évig, 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Tudományos munkájának főbb területei: a nemzetiségi és kisebbségi oktatás, a hátrányos helyzetűek és a felsőoktatási szocializáció. ■ Amit tanítanak A Hegedűs T. András középiskolában az alapfokú iskola elvégzése után négy szakma közül választhatnak a tanulók: a gépíró-szövegszerkesztő, a számítógép-kezelő, az ABC-el- adó és a varrómunkás. Érettségi után a diákok a PHARE- program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el, így a pedagógiai asszisztensit és a nyomdai szövegrögzítőt. Az előbbi képesítést megszerző fiatalok iskolákban, szociális intézményekben helyezkedhetnek el. Az utóbbi szakma oktatásával pedig hiányt pótol a intézmény. A nyomdászok iskola- rendszerű képzése öt esztendővel ezelőtt szűnt meg a megyében. A Pécsi Tudományegyetemen tanító dr. Forray R. Katalin büszke a szolnoki iskolára. Nemcsak azért, mert az a Roma Esély programot kigondoló férje, Hegedűs T. András nevét viseli, hanem mert az intézmény több tanulója ma már hallgatója az egyetemen. Hihetetlenül nehéz egy új iskolát alapítani, fenntartani, működtetni, különösen, ha azt a gyerek- csoportot, vagy a fiataloknak azt a csoportját célozzuk meg, mint a Szolnoki Hegedűs T. András szakiskola - állítja a pécsi egyetem tanárnője. Dr. Forray R. Katalin szerint az iskola létrehozásának, életben tartásának egyik fő nehézségét az adta, hogy nem volt, és jelenleg sincs olyan szülői háttér, amely kiegészítené a pénzügyi forrásokat, amely nyomást tudna gyakorolni a döntéshozókra gyermekük iskolázása érdekében. Amikor az iskola megszerveződött, a tanárnő a háttérből segített férjének, Hegedűs T. Andrásnak - akinek a nevét ma az intézmény viseli - és drukkolt a sikerért. Akkor sikernek számított az is, hogy egy év után talpon maradt az iskola. (Ez a PHARE- támogatásnak is feltétele volt.) „Sokan nem hittek benne, de fontosabb, hogy voltak, akik hittek és csinálták. Nekik volt igazuk” — vallja a professzor asszony. Abban azonban, hogy a Hegedűs iskola tekintélyes, nagy intézménnyé vált - a vezetők, a tanárok, az alapítványi kurátorok elkötelezettsége, tehetsége, rengeteg munkája mellett — legnagyobb szerepe annak volt, hogy a diákok magukénak érzik, szeretik az iskolát. A talpon maradáson túl ezt a gyerekre figyelő, barátságos légkör megőrzését tarja a legnagyobb eredménynek Forray R. Katalin. Bár sokszorosára nőtt a tanulók és a tanárok száma, minden diák annyi törődést kap, mint a kicsi iskolában. Az iskola növekedése úgy történt, hogy kiki magából a legjobbat tudja kihozni, javíthatja a tévedéseket, s olyan életpályát alakíthat ki, amely legjobban megfelel képességeinek. Talán ez magyarázza meg azt a csodát, hogy e kallódó fiatalok közül, akik annak idején elkezdték a tanulást a szakiskolában, ma már sokan nemcsak szakmát szereztek, hanem érettségiztek, sőt heten főiskolára is beiratkoztak. A Pécsi Tudományegyetem tanáraként Forray R. Katalin büszke azokra az egykori, furcsa tájszólást beszélő, bátortalan cigány és hátrányos helyzetű nem cigány kamaszokra, akik ma az egyetem diákjai. De büszke lenne rájuk az iskola névadója is. Egyetemistaként (közép) iskolapadban Idén tavasszal érettségizett az első osztály a Hegedűs T. András középiskolában. A vizsgát akkor sikeresen teljesítő fiatalok közül ma már heten — köztük Mága Erika és Nagy Renáta — a Pécsi Tudományegyetemen tanulnak. A két lány sorsa igen hasonlít. Hat esztendővel ezelőtt, amikor az első tanulók között átlépték a középiskola küszöbét, gondolni sem mertek az egyetemre, sőt lődésszervezőnek tanul a Pécsi Egyetem levelező tagozatán. A régi iskolájához sem lett hűtlen, hiszen az egyetemmel párhuzamosan pedagógiai asszisztensnek is képezi magát. így reméli, közelebb kerül álmához, a katedrához. Nagy Renáta szintén egyszerre végzi a két iskolát. „Még úgy sem könnyű egyszerre járni az egyetemre és a pedagógiaiasszisztens- képzésre, hogy néhány tantárgy hasonló. De kitartás kell, ha valamit el akarunk érni” - vallja a pécsi egyetem diákja. A kitartásához Az első érettségiző osztály még az érettségire sem. Vágyuk csupán az volt, hogy szakmát szerezzenek. Ez néhány év alatt mindkettőjüknek meglett, ám a tanulást nem hagyták abba. Úgy döntöttek, megpróbálják az érettségit. Mága Erikának ehhez nem kis elhatározás kellet. Családja nem nézte jó szemel, hogy továbbra is az iskolapadot koptatja. Ma már a szülők is büszkék a fiatal lányra, aki nemcsak érettségizett, de sikeresen felvételizett is. Most művetámogatást kap tanáraitól is, akiktől bármikor segítséget kérhet, ha elakad a leckével. Nagy Renáta művelődésszervezést hallgat Pécsett, ám gyermekkori álma, hogy egyszer rendőrruhát ölt. Ha ez nem sikerülne, akkor legszívesebben nevelő lenne annak az iskolának a kollégiumában, amitől oly sokat kapott. „Ha olyan pedagógus leszek, mint a tanáraim, akkor megérte tanulni” - állítja Nagy Renáta. Akiknek esélyt ad a Dr. Hegedűs T. András Középiskola:- 14. életévüket betöltő, esetleg a dolgozók esti iskolájába járó tankötelesek;- az általános iskolát befejezett, továbbtanulni akaró fiatalok;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt, lemorzsolódott fiatalok;- a szakma után érettségizni szándékozók- az ifjúsági munkanélküliek, akik szakmát akarnak szerezni;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánók. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
