Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

A trükk Szerafinnak külön szekrénye volt a bűnügyi nyilvántartó­ban, ám a zsaruknak mégsem sikerült elkapniuk őt soha. Pedig Szerafin, az alkalmi be­surranó tolvaj igazán nem válo­gatott, a lakásokból minden mozdíthatót elvitt, ami sűrűbb volt a levegőnél, és nem volt le­betonozva. Ráadásul Szerafin a hétvégeken sem vette ki a sza­badnapjait. Nyolc orgazdának és három rendőrőrsnek biztosított tisztes megélhetést. Dorozsmai őrnagy külön akciócsoportot szervezett ellene, válogatott le­gényekből: Zaka azelőtt dzsúdó- zott, Pellér két szemesztert is el­végzett a jogi karon, Kovács II. pedig egyszer majdnem szere­pelt a Fábry-show-ban. De Szera- fint ők sem bírták fülön csípni. Ugyanis Szerafinnak volt egy trükkje: minden lakásban ha­gyott ujjlenyomatot. De sajna, mindig a másét! w Kakas-hírek Az APEH elnöke hivatali mun­katársainak magas átlagéletko­rát azzal magyarázza, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik. Libmann Katalin beperelte egyik laptársunkat egy róla ké­szült karikatúra miatt, mivel az leginkább Torgyán Józsefre ha­sonlít. A vadászrepülőgép-vásárlások­kal kapcsolatos korrupció csu­pán hírlapi kacsa, árulta el mun­katársunknak a honvédelmi tár­ca egyik vezetője, némi kenő­pénz ellenében. A TV2 sikerén felbuzdulva a Fi­desz választási együttműködési vetélkedőbe kezd jobboldali partnereivel, A leggyengébb láncszem címmel. Deutsch Tamás tudósítónknak kijelentette, hogy a 2008-as lab­darúgó Eb és a 2012-es nyári olimpia mellett az ISM már a 2018-ra tervezett részleges nap- fogyatkozás ügyében is lobbizik. MAGYAR BÖRZE. - Két bukott politikust adunk egy új párttagért! Matild és Amálka CPresszóban, Amálka: - Ah, mily mohón hab­zsolja a krémeseket, Maüldkám... Ünnepelünk, ünnepelünk? Matild: - Ugyan mit ünnepel­nék én, cicamica? Amálka: - A vénasszonyok nyarát. Matild: - Hah! Ezt éppen ma- gácska mondja, aki annak idején bejáratos volt a kormányzó esté­lyeire? Amálka: - Korengedménnyel. Viszont kegyednek maga Vásárhe­lyi Pál szabályozta a fogacskáit. Matild: - Abcúg! Kiegyezett a Habsburgokkal! Amálka: — Beengedte a törökö­ket! Matild: — Kiengedte a tatárokat! Amálka: - Magácskának a Szvatopluk csapta a szelet! Matild: - Igenis, szép voltam és karcsú... Amálka: - Mert fogyózott, hogy átférjen a Vereckei-szoroson Matild: - Konzumnő volt Etel­közben! Amálka: - Ácsi! . . . Látja ott azt a nőcskét? Matild: - Juj... Mályvaszínű szok­nya ahhoz a csiricsáré blúzhoz... Amálka: - Nézze azokat a kö­römcipőket! két cukorral) Matild: - Pedig lúdtalpas a lel­kem. Gá, gá, gá ... Amálka: - Ennyi arcfestékkel tatarozni lehetne egész Szolno­kot. Matild: - Öreg tyúk. Biztosan elmúlt már negyven. Amálka: - Én máris megsaj­náltam szegénykét... Matild: - Miért állt föl, csibe- bőbe? Amálka: - Átadom neki az ülőhelyem. WALTER BÉLA — MIÉRT VELEM KEZDI, amikor Mazsola a reformkisgazdákkal szimpatizál? Róza néni pletyisládájából Kedveskéim, mielőtt elolvassátok eme leg­újabb hírecskéket, és mentőt hívtok legott, ér­tesüljetek első kezemből arról, hogy végképp elmenve megjött a maradék eszem is. Tegna­pi hatállyal ugyanis létrehoztam (lépcsőn áll­va szavazva, hiába, ezek az új módik mennek mostanában) egy olyan különbizottságot, amely felette áll a parlamentnek és a pártok­nak egyaránt. Mindezt annak elkenésére hív­tam életre, nehogy kiderüljön, hogyan pró­báltam meg érdemes ősöm igencsak lejtős és sikamlós fekvésű dolomitbányájából felszínre hozni a jövő évi választások hiteles eredmé­nyeit, melyekhez kétség nem férhet! De mi­nek is lenne itt kétség, ha már nem férhet hozzá? No, mindegy. A végén úgy is meglátja a vak is a feketén a még feketébbet! De mindenek előtt íme a hírecskék friss, pi­ciny csokra: — Áder Jani erős kényszer alatt rájött, ő sem teljesen szabad! Még neki is en­gedelmeskednie kell (ha még oly'rafináltan is) a zsivajos többség akaratának, bármilyen lyukból fújjon is az! így aztán rábólintott, hogy a honatyák megszakítsák egész évi meg­érdemelt szabadságukat, s összegyűljenek egy röpke locsi-fecsi délutánra. Bár ő is szíve­sebben fagyizott-focizott volna ez idő alatt ab­ban a fene nagy augusztusi kánikulában. Sze­rencsére mindenki ellenállt mindenkinek, így aztán a történelmi falak között senki sem tud­ta meg azt, amit a kulisszák mögött már min­denki tud!- Czacza néni, szolnoki éjszakáink bájos hullócsillaga megkapta adószámlájának ez évi kivonatát, s vele együtt legújabb gutaütés­ét is. Kiderült ugyanis, hogy a nyitóegyenleg­ben szereplő késedelmi pótlékot nem fedezi az összes befizetett adó duplája sem. Hát mit tegyen most őszerénysége? Még szerencse, hogy az éjszakai közhasznú különmunkák (markecolás, rablás, behatolás, lenyúlás, erő­szakolás stb.) hozadékát be sem vallotta. A hivatal különben is csak bírságolni tud. De majd ad ő ezeknek! Egyik éjszaka tuti belo- pódzkodik az APEH számítógépes szentélyé­be, elhelyez ott egy igazi „Simicska-vírust”. Az aztán majd kiirtja flopistól, szerverestől az egész pénzrabló gépparkot!- Hírlik, ellenlépésként a státustörvényre bizonyos romániai erők becsempészik és el­terjesztik nálunk is a Romániában oly nagy si­kerrel alkalmazott, kívül tarka, belül szőrös szociális védőhálót, hátha fennakad rajta Csurka István, akit legott haza is vinnének Bucuresti környékére magnak. A hírhedt háló magyarországi alkalmazásában azonban ko­moly gondok támadtak. Kiderült, nálunk nincs elegendő Dracula-kastély, melyek tor­nyai közé bízvást ki lehetne feszíteni a hálócs- kát, de nincs elegendő csalétek sem a bőszen repkedő zsenik befogásához. Ismerve azon­ban mindkét fél leleményességét, biztosan lesz majd valahogy! LGY.- KÁROLY, MUTASD BE a voltmérőt!- Tanárnő, ő a Voltmérő, Voltmérő, ő a tanárnő! — LATIN-AMERIKA ORSZÁGAI főként a szappanoperák exportjá­ból élnek. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS. TUD VALAMIT. - Papa, nem mennél inkább te a szülői értekezlet­re? Anyu mégis csak egy ijedős, gyenge nő.

Next

/
Thumbnails
Contents