Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-04 / 206. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Szeptember 4., Kedd mm Békítő kísérletek, eredmény nélkül Kölcsönös vádaskodások a rasszizmus elleni világkonferencián Feszültségekkel terhes a rasszizmus ellenes ENSZ-értekezlet, s félő: a dél-afrikai városban ötödik napja zajló eszmecserén a kölcsönös vádaskodások légköre uralkodik el. Durban A feszültségek két fő oka a közel- keleti helyzet megítélése, illetve a volt gyarmati országoknak az a követelése, hogy az egykori gyarmatosítók utódai fizessenek nekik kártérítést a rabszolgaságért. Izrael és az Egyesült Államok küzd egy olyan határozat ellen, amely rasszistaként bélyegezné meg a cionizmus ideológiáját és Izrael államot. Felkérték Norvégiát, hogy közvetítsen az ügyben köztük és az elítélést leginkább szorgalmazó arab, illetve muzulmán államok között. A határozat szövegének tervezete jelenlegi formájában úgy utal Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikájára, mint „új apartheidre, emberiség elleni bűncselekményre”. A rabszolga-kereskedelemért és rabszolgatartásért kártérítést követelő afrikai országok a volt gyarmatosítók egységfrontjával találják szemben magukat. A volt afrikai gyarmattartó Belgium, valamint Kenya és Brazília próbál békítőként és egyeztetőként fellépni az afrikai államok és a legfejlettebb államok - a volt gyarmattartók - között. A konferencián részt vevő Jesse Jackson amerikai polgárjogi vezető síkraszállt az afrikai országok követelése mellett. A politikus kijelentette: a volt gyarmattartók által felajánlott bocsánatkérés nem elegendő, szükséges a kártérítés is. A konferencián tárgyalások folytak egy olyan norvég tervezetről, amely kompromisszumot eredményezhet a palesztinokkal szemben alkalmazott izraeli politika minősítésének kényes kérdésében. Kormányoktól független szervezetek az ENSZ-értekezlettel egy időben és helyen tartott „párhuzamos” tanácskozásukon „rasszista apartheid” államnak bélyegezték meg Izraelt a megszállt területek palesztin lakosságával szembeni diszkriminációjáért. ■ Afroamerikai polgárjogi aktivisták tüntetnek fotö: europress/epa ________Magyar vélemény a rasszizmusról Ma gyarország elítél minden rasszista cselekményt, és kész harcolni a jelenség ellen - jelentette ki Sába Iván a világkonferencián. A külügyi államtitkár leszögezte: a kisebbségi jogok kérdése nem az egyes országok beiügye. „A kisebbségi jogok megtagadása egész térségek stabilitását aknázhatja alá, és súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot.” Bába szerint az ENSZ-nek törlesztenie kellene történelmi adósságát azzal, hogy kötelező érvényű jogi dokumentumot dolgoz ki a kisebbségek jogairól. Hírek KÖZÖS európai határőrséget szorgalmaz Otto Schily. A német belügyminiszter az Europol működésének pozitív tapasztalataival indokolta kezdeményezését. PUTYIN ELNÖK koszorút helyezett el helsinki látogatása során a Moszkvában korábban „ősellenségnek” tekintett Mannerheim sírjánál. A finn marsall háromszor is harcolt az oroszok ellen. Sikerei miatt Leninnek el kellett ismernie Finnország függetlenségét. Mannerheim 1939-ben a szovjet-finn háborúban, majd a második világháború idején is a finn csapatok főparancsnoka volt. POKOLGÉP robbant tegnap a csecsen kormány grozniji épületében, és életét vesztette egy tisztviselőnő, de a kormány tagjainak nem esett bajuk. Négy orosz katona is meghalt korábban, kettő pedig megsebesült, amikor lezuhant egy Mi8-as típusú helikopter. WASHINGTON - Bush elnök ősszel esedékes látogatására is tekintettel - tájékoztatni kívánja Pekinget a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerrel folytatandó kísérletekről, de továbbra is ellenzi a kínai atom- rakéta-arzenál felfejlesztését. ELSZIGETELŐDÉS fenyegeti Romániát - jelentette ki a volt román igazságügy-miniszter. Valeriu Stoica az elszigetelődés egyik példájaként említette, hogy a határon túli magyarok kedvezménytörvénye ügyében Romániának tárgyalnia kellett volna a törvény által érintett többi állammal, de a magyar diplomácia „gyorsabb volt, és engedményeket kapott Szlovákiától, Szerbiától és Ukrajnától”. MÉGSEM gázszivárgás, hanem gengsztertámadás okozta azt a szombati tűzvészt Tokióban, amely 44 ember halálához vezetett. A nyomozás megállapította, hogy az épületben működő nagy játékterem tulajdonosa összeütközésbe került egy banditacsoporttal. A tűz góca éppen a játékterem volt. TÍZÓRÁS erőfeszítéssel a partra úszott egy görög pilóta, aki egymotoros repülőgépével kényszerleszállást hajtott végre a Jón-tengeren. Európa aktívan közvetít Simon Peresz minél előbb találkozna Jasszer Arafattal A német külügyminiszter hétfőn Berlinben közvetlen tárgyalásokra szólította fel a közel-keleti konfliktusban szemben álló feleket. Két kisebb robbanás történt hétfőn Jeruzsálem zsidók lakta külső kerületeiben. A német nagykövetek szokásos őszi értekezletén mondott beszédében Joschka Fischer német külügyminiszter biztatónak nevezte, hogy Európa egyre nagyobb részt vállal a szomszédos Közel-Kelet válságának rendezését szolgáló erőfeszítésekből. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a berlini kormány a többi EU-állammal és az Európai Unió közös biztonság- politikai megbízottjával, Javier Solanával karöltve mindent el fog követni a helyzet csillapítása érdekében. Három ember könnyebben megsérült a Jeruzsálemben elkövetett pokolgépes merényletek során. Az első detonáció az Izrael által megszállva tartott Kelet-Je- ruzsálem északi részén következett be egy bevásárlóközpontban, a másik pedig egy benzinkút közelében a Jeruzsálemhez tartozó Gilo zsidó településen. Mindkét esetben gépkocsiban helyezték el az ismeretlen merénylők a robbanószerkezetet. Újabb ország neve vetődött fel Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli külügyminiszter tervezett találkozójának helyszíneként. Ezúttal Olaszországról, közelebbről pedig a Milánó melletti Comobbióról van szó. Peresz azt mondta az izraeli hadsereg rádiójában, hogy mára várja a végleges választ Arafattól. Sorozatban követik el a palesztinok a merényleteket FOTÓ: EUROPRESS/EPA Vége a svájci mítosznak A második világháborús semlegességnek is megvolt az ára Elérkezett az idő, hogy végérvényesen leszámoljunk egy legendával: a második világháború idején a Svájci Államszövetség (Liechtensteinnel, a pénzmosás mai fellegvárával) nem önzetlenül maradt semleges - írja a Die Presse című osztrák napilap. Bern A svájci kormány tevékenységének és az ország gazdaságának megítélése a közvéleményben már eddig is több volt, mint ellentmondásos. Mostanra azonban elérkezett az idő, hogy a vitát végérvényesen lezárhassuk. Mert igaz ugyan, hogy nemzetközi nyomásra, de végül is meglehetősen alapos munkát végzett a svájci kormány, megany- nyi politikus és történész, hogy újra meg újra felülvizsgálja saját országának magatartását a második világháború alatt. A kezdeti döccenők után nem maradt el ennek a meglehetősen fájdalmas munkának az eredménye: az államszövetségnek felül kell vizsgálnia a semlegesség fellegváraként önmagáról kialakított és eddig gondosan dédelgetett képet; méghozzá olyan fellegvárként, amely minden erejével ellenállt a Harmadik Birodalom fenyegető nyomásának. A tények azonban másról szólnak: az akkori kormány és gazdaság szinte behódolt a náci Németországnak, s nemcsak a túlélés reményében, hanem a profitszerzés okán is - ráadásul saját népének és hadseregének akarata ellenére. Miközben a nyilvánosság megítélésében mélyreható fordulat tapasztalható, mindenkinek tudomásul kell venni, hogy saját erejéből Svájc aligha tudott volna a nagy világégésből sértetlenül kimaradni. A minap jelent meg egy új, háromezer oldalas tanulmány, amelyet Francois Bergier vezetésével független tudósok munkacsoportja készített. A nyilvánosságra hozott vaskos kötet lerántja a leplet a második világháborús Svájc menekültpolitikájáról („a csónak már megtelt”), továbbá a svájci nemzeti bank nácik által rabolt kincsekkel folytatott üzleteiről, és mindez a gazdasági kapcsolatokban is meglehetős indulatokat váltott ki. Az UBS nevű hatalmas pénzintézet, valamint a Credit Suisse - újságtudósítások szerint - „szerencsésen” megúszta az ügyet, mivel még 1998-ban 1,25 milliárd dollárt zárolt az Egyesült Államokban tevékenykedő zsidó szervezetekkel történt megállapodás alapján, hogy elkerülje a kilátásba helyezett bojkottot. (Néhány svájci cég időközben csatlakozott az egyezséghez.) Az ügy hullámai tehát valamelyest csitulni látszanak, mégis maradt még néhány kérdés. Például az, hogy miként sikerülhetett Svájcban fél évszázadon át a kialakult mítoszt fenntartani. A berni kormány pedig egyelőre hallgat, hivatalos indoklás szerint azért, mert meg kívánja várni az általa megbízott történészbizottság zárójelentését. Amelynek elkészülte 2002 tavasza előtt nem várható. _________________________GVULAY ZOLTÁN ÁL LÁSPONT PALÁSTI PÉTER Parlamenti pengeváltás Nézve az Országgyűlés őszi ülésszakának hétfői nyitányát, megállapíthattuk, hogy a képviselők magatartása semmit sem változott nyári szabadságuk alatt. Igaz, Orbán Viktor stílusa sem, akinek kormányfői beszéde ezúttal is ugyanúgy kiváltotta az ellenzék jól hallható tiltakozását több alkalommal, mint ahogy híveinek ütemes tapsát. A folytatás kezdete igazolta az előzetes várakozásokat. Érdemi munka helyett politikai pengeváltásokat láthattunk, hallhattunk. Megszoktuk. Sajnos apró jelét sem vehettük észre annak, hogy legalább az utolsó félidőben - amelynek végén jön a mindent eldöntő megmérettetés, a polgárok voksolása - megpróbálnának érdemben együttműködni választottaink a patkó alakú ülésteremben. Pedig feladat bőven volna, hiszen az év végéig harmincöt törvényt érintően dönthetnének honatyáink. Plenáris ülésenként átlagosan hat legfelső szintű jogszabály vár megalkotásra vagy módosításra. Ehhez képest a héten csak két tervezetet vesznek elő csütörtökig, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a kormány kevés javaslatot dolgozott ki teljes egészében. Orbán Viktor hosszasan beszélt arról, hogy milyen sok munkát végeztek az elmúlt hetekben. Igaz, az általa felsoroltakat Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő csalj a Fidesz nyári show-jának folytatásaként minősítette. Nézőpont kérdése. Az viszont már igazán meglepő, hogy az időközben az egymással szembekerült két kisgazda, Gyimóthy Géza alelnök és Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető is egyetértett abban: a Miniszterelnöki Hivatal késlelteti a nemzeti földalap felállításáról és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat beterjesztését, holott azok már rég elkészültek. Félő, hogy az elpocsékolt órák miatt országgyűlési képviselőink kapkodni fognak majd az utolsó pillanatokban. Márpedig régi igazság, hogy hamar munka ritkán jó. A törvények sem kivételek. LENGYEL JÁNOS Titkolt siker Bármit megadtak volna jó néhány évvel ezelőtt azért, hogy a munkasiker megjelenjen az újságokban is. Mostanában éppen a fordítottja járja. Aki igazán sikeres, nem akarja, hogy tette nyilvánosságra kerüljön. A magyarázat kézenfekvő. Akiről ugyanis jót ír az újság, annak nemcsak az iri- gye lesz több, hanem szinte azonnal a legkülönbözőbb ellenőrzésekre is számíthat. Ha jól megy a bolt, hamarosan megjelenik a hatóság, mindenféle dekoncentrált szervezet, hogy megmutassa: mégsem lehet itt minden rendben. Ezért nálunk lassan csak a politikus dicsekszik... Változnak az idők, változik a siker értéke is. Úgy tetszik: most nem érdemes sikeresnek lenni. A panaszkodókkal ugyanis érdemben senki nem foglalkozik. Ha valaki folyton azzal gyötri a környezetét, hogy csak tengeti az életét, s alig jut egyről a kettőre, hiába lakik kacsalábon forgó palotában, s jár a legmárkásabb autókkal, senkinek nem jut az eszébe, hogy megkérdezze: mehet ilyen jól a ráfizetésből? Nemcsak a köznép nem kérdez, így vannak ezzel az intézmények és a hivatalok is. Bár február tájékán megfenyegetik a folyton veszteséges vállalkozókat, de azután minden marad a régiben. Könywisszatérítést kap az iskolában a Mercedesszel járó veszteséges vállalkozó gyermeke, ingyen ebédet a menzán a taxisgyerek, és szociális támogatásra tarthat igényt a fodrászok, a kozmetikusok csemetéje. Évi 180 ezer forintos bevallott keresetből ugyanis nem futhatja mindenre... Ennyit ér hát a siker mostanában. Aki sikeres akar maradni, nem beszél - főleg nem a sikereiről. Panaszkodós nemzet maradt a magyar, és az sem zavarja, hogy mindez ellentmond a régi bölcseletnek, miszerint: az embernek inkább irigyei legyenek, mint hogy sajnálják. Jó szokás szerint igyekszünk sajnálatra méltóak lenni. Eszerint szerveződik a koldusmaffia, eszerint készülnek az adóbevallások, eszerint értékelődik le az emberi munka. Pedig nagy szükség volna már arra, hogy a piacgazdaságban itt is megtegyük az első lépést. Mert a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Euróhadművelet Minden bizonnyal a pénztörténet eddigi legnagyobb szabású logisztikai hadművelete kezdődött el hétfőn: megindult a közös európai valuta 2002. január 1-jei bevezetéséhez csatlakozott 12 tagországban az euró- bankjegyek és -érmék kiszállítása a pénzintézetekbe. Erről a példa nélkül álló akcióról azonban biztonsági okokból semmiféle részlet nem szivárgott ki. Képünkön a hamburgi kicsomagolás látható. FOTÓt EUROPREEE/EPA
