Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-27 / 226. szám
6. OLDAL Wí I 1 1; ■V ■ ■ ■ I 2001. Szeptember 27., csütörtök Hírhozó HAGYOMANYELESZTOK. A cigány zene, tánc ápolását, megőrzését vállalta fel a Loli Jag. A Kozák István által vezetett folklóregyüttes legújabb kezdeményezéseként egy kistelepülés, Tiszapüspöki általános iskolájának tanulóit igyekszik megismertetni a cigány hagyományokkal, megtanítani a régi táncokat, zenéket. PÁLYÁZAT SZÁMÍTÓGÉPRE. A Magyar Cigányokért Közalapítvány tanulmányaik idejére számítógépet biztosít a főiskolák, illetve egyetemek nappali tagozatos roma származású hallgatóinak. A legalább 3,5-es tanulmányi átlaggal rendelkező, ECDL számítógép-kezelői vizsga letételét vállaló fiatalok október közepéig nyújthatják be pályázataikat. KÖZÉLETI KÉPZÉS. Végéhez közeledik a szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület közéleti képzési programja. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által támogatott kurzus márciusban kezdődött. A közel fél esztendő alatt hét hétvégén találkoztak és hallgattak meg előadásokat a cigány kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek delegáltjai. PÉNZTELEN PROGRAMOK. A Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat programjai megfelelő ütemben haladnak, bár működtetésük sokszor anyagi nehézségekbe ütközik - tudtuk meg a testület vezetőjétől. Dr. Pálfi Miklós elmondta, hogy a közhasznú foglalkoztatásnál nincs pénzük a szemét- szállítási díj kifizetésére. Késik annak a munkacsoportnak a létrejötte is, melynek feladata a roma programok koordinálása lenne. A MŰVÉSZETEK VÖLGYÉBEN. A Tiszabőn élő roma fiatalokból áll Palacsinta Glaszo is bemutatkozott a Dunántúl legnagyobb kulturális rendezvényén, Kapolcson a Művészetek völgyében. A hagyományos cigányzenét játszó együttes a „Szolnok udvarház” vendégeként lépett színpadra a rangos seregszemlén. _____________■ Há zhoz vitt munkaerőpiac Az útépítések mellet az évekkel ezelőtt bezárt húsüzem újraindítása is felvetődött annak a felmérésnek az eredményeképpen, melyet a kenderesi roma közösségfejlesztő végzett a település elesettjei között. Váradi Zoltán minderről a napokban egy fórumon adott számot. A megyei munkaügyi központ - mint arról többször hírt adtunk - az országban is egyedülálló kezdeményezésként tavaly indította útjára a roma közösségfejlesztő programját. A csaknem egyesztendős képzés után a megyében 23 aktivista állt munkába július elején. Ők az elmúlt csaknem három hónapban végzett munkájukról a következő hetekben fórumokon adnak számot. Az első ilyen rendezvényt, melyre az érintettek mellett a cigányság foglalkoztatási gondjain segíteni tudók is meghívást kaptak, Kenderesen tartották meg. Ezen Váradi Zoltán közösségfejlesztő aktivista elmondta: az elmúlt hónapokban felmérést végzett a falu cigány lakossága között. Mint kiderült, igen szép számmal vannak, akik a nyolc osztályt sem végezték el, és igényelnék az általános iskola befejezését. A megkérdezettek között igényként fogalmazódott meg az útépítésben való részvétel, de a vályogvetés elsajátítása, sőt a néhány éve bezárt húsüzem esetleges újraindítása is. Az utóbbival kapcsolatban Váradi elmondta, néhány éve azért került lakat az üzemre, mert a közelében van egy szeméttelep. Az a regionális hulladéklerakó megépülésével hamarosan megszűnik. Kovács József, a munkaügyi központ kunhe- gyesi kirendeltségének vezetője örömmel vette a közösségfejlesztők munkáját. Bár a térségben az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent az állástalanok száma, ám még mindig a megyében ott az egyik legnagyobb (21 százalékos) a munkanélküliségi ráta. A közösségfejlesztő aktivisták, amellett, hogy hozzájárulhatnak a regisztrálatlan munkanélküliek feltérképezéséhez, az érintettekhez közelebb viszik a munkaügyi központ szolgáltatásait. A kirendeltségvezető érdeklődésünkre elmondta, arra nincs adatuk, hogy az állástalanok között müyen arányban vannak a romák, így a különböző tanfolyamaikon, átképzéseiken részt vevőknél sem regisztrálják a származást. A képzéseik megszervezésénél csupán egyetlen szempontot vesznek figyelembe, hogy az elsajátítandó szakma piacképes legyen. Nemrégen azonban a tiszaburai cigány kisebbségtől érkezett jelzések alapján indították el a kőművesképzést. Ilyen tanfolyamot már korában is szerveztek, és az azt elvégzetteknek ma biztos megélhetésük van. Kovács József elmondta, az elmúlt években több hagyományos mesterségekből - például szőnyegszövés - is szerveztek képzést a romáknak. Az ezeket elsajátítók ugyan valószínűleg nem válnak alkalmazottá, ám ily módon kiegé- szítő jövedelemre tehetnek szert.____________■ A jászkiséri példa Kerekasztal-beszélgetés a romák helyzetéről Követendő példa, hogy romák és nem romák együtt kívánnak megoldásokat találni a meglévő problémákra — vélte az igazságügyi miniszter. Dávid Ibolya mindezt egy, a cigányság helyzetéről rendezett jászkiséri kerekasztal-beszélgetés kapcsán fejtette ki a tanácskozást üdvözlő levelében. A cigány kulturális nap részeként megtartott kerekasztal-beszélgetés fő témája a romák foglalkoztatása volt. A vitafórumon részt vett a házigazda jászkisériek mellett Jászárokszállás, Jászalsószent- györgy, illetve Jászjákóhalma polgármestere vagy alpolgármestere. A tanácskozáson példaképpen elhangzott, hogy Jászjákóhalmán a cigány lakosság azon része, amely akar és képes is dolgozni, a környező városokban, ületve a helyben fellelhető munkahelyeken talál magának megélhetési lehetőséget. Jászárokszálláson helyi rendeletben határozták azt meg - és azt a cigányság is elfogadta -, hogy aki a felajánlott közmunkát nem hajlandó elvállalni, az a következő egy évben nem kaphat segélyt. A tanácskozás résztvevői szorgalmazták, hogy a települési viszonyokat és a helybélieket jobban ismerő ön- kormányzatnak szélesebb jogköröket adjanak a támogatások, segélyek, illetve pótlékok szétosztásában. Az Igazságügyi Minisztériumot képviselő Lakatos Sándor úgy látta: rendkívül nagy felelősséget és egyben lehetőséget is jelent a roma politikusoknak, hogy egyre inkább megfigyelhető a cigányság különféle szervezeteinek a létrejötte. _________________■ Ro manapok hónapja Szeptember a romanapok hónapja volt. Az elmúlt hetekben a megye több településén, elsősorban a Jászságban rendeztek hagyomány- őrző, kulturális programokat. A rendezvények sorát szeptember első napjaiban a már hagyományosnak mondható Jászsági romanap nyitotta meg. Jászapátiban a helyi kisebbségi önkormányzat és a CÉSZ közös rendezvényén előbb a focipályán mérték össze erejüket a különböző településekről érkezett csapatok, majd a színpadon mutatták be tudásukat a jászsági cigány hagyományőrző csoportok, együtteJászberényben is nagy sikert aratott a cigány folklór FOTÓ: S. J. sek. A napot ezúttal is éjszakába nyúló cigánybál zárta. A szomszéd város, Jászberény romanapját is a CÉSZ és a kisebbségi önkormányzat szervezte. Az előkészületekben segítségükre volt a jászberényi Cigány Nyelvi és Hagyományőrző Egyesület is. Burai Tibor, a CÉSZ helyi elnöke, megyei alelnöke elmondta, a kilencedik alkalommal megszervezett rendezvénnyel fő céljuk az volt, hogy a kultúrát és a hagyományaikat ápolják. Az eseményen részt vettek a jászberényiek mellett Jászapáti, Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy, Jásztelek különböző hagyományőrző csoportjának tagjá. A jászladányi romanappá az országos sajtó elsősorban mint a települési és a kisebbségi önkormányzat harcának új csatájaként foglalkozott. A nagy vitát kiváltó táblaavató (a cigány önkormányzat kihagyta elnevezéséből a kisebbségi szót) azonban csak egyetlen mozzanata volt az elsősorban kulturális rendezvénynek. Rácz Attila népi zenekarának zenés ébresztője után játékos vetélkedők, aszfaltrajzverseny várta a gyerekeket. Délután kul- turáis műsorrá kísérve - amikor is együtt léptek színpadra cigány és nem cigány származású gyerekek - adták át a közéleti díjakat és emlékeztek meg a holocaust ádozatairól. A napot Jászladány- ban is utcabál zárta, ahol fellépett a Fekete Vonat is. ■ Támogatás középiskolásoknak Az idei tanévben először kívánja a megyei önkormányzat külön támogatni a középiskolás cigány fiatáokat. A napokban kiírt pályázat során összesen nyolcvan diák kaphat anyagi segítséget ta- nulmányá folytatásához. Ez a támogatási forma a korábban a cigány származású főiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíját váltja fel - hangzott el a megyei közgyűlés elnökének minapi sajtótájékoztatóján. Búsi Lajos a változást azzal indokolta, hogy a felsőoktatásban tanulóknak az utóbbi időben számtalan állami forrás nyílt meg, a különböző állami ösztöndíjak mellett a diákhitelt is igénybe vehetik. Az érettségire készülő fiataloknak viszont kevesebb támogatási forma áll rendelkezésükre. Ugyanakkor az ehhez a korosztályhoz tartozó cigány származású fiataloknak is szükség volna segítségre tanulmányaik folytatásához. Az önkormányzat tanulmányi támogatásában az a megyében állandó bejelentett lakhellyel rendelkező, cigány származású fiatal részesülhet, aki gimnázium vagy érettségit adó szakközépiskola 10-13 évfolyamát nappali tagozaton végzi, és tanulmányi eredménye legalább 4-as. (Mivel Szolnok megyei jogú város, így az itt élő fiatalok tanulmányait a megyei önkormányzat nem támogatja.) A pályázónak kérvényéhez csatolni kell a települési és - ahol működik - a kisebbségi önkormányzat támogató nyilatkozatát is. A pályázatokat a megyei önkormányzathoz Október 31-ig lehet benyújtani. ■ A türelem tanítói. TELEKI JÓZSEF Türelem, tolerancia, a másság elfogadása - napjaink sokat emlegetett jelszavai. Mégis talán ezek a legújabb kori értékek azok, melyek leginkább’ hiányoznak a szocializációs folyamatokból. Mindez a napokban egy nem kisebbségként kezelt csoport rendezvényén, a mozgáskorlátozottak egyesületének jubileumi ünnepségén vált világossá számomra. A megye különböző szegletéből összegyűlt, a közlekedéshez segédeszközt használók, tolókocsiba kényszerültek között ugyancsak esetlenül mozogtunk néhányán, „egészségesek”. Lopva pillantottunk azokra az embertársainkra, akikhez a sors nem volt kegyes. Nem tudtuk, hol, mikör, hogyan segítsünk. Szerencsére ők, a mássággal „megáldottak” tolerálták a mi másságunkat, sutaságunkat. Türelmük egyébként is példamutató lehetne. Az évtizedek óta hangoztatott esélyegyenlőség számukra is - mint némely „igazi” kisebbségnek - ugyanis még mindig csak remény, távoli jövő. Annál is inkább, mert ma még - szó szerint - akadályba ütköznek ügyes-bajos dolgaik intézésénél a hivatalok többségében, de a mindennapos bevásárlásnál is a boltokban. Minderről miért ezen oldalon szólok? Mert az „egészségesek” és a mozgássérültek viszonya a társadalmat feszítő gondokra is figyelmeztet. Míg nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk azok másságához, akik kultúrában, szokásokban cseppet sem különböznek, addig valószínűleg fokozottan jelentkezni fog a türelmetlenség, a toleranciahiány azon társadalmi csoportokkal szemben, amelyek hagyományaikban, életmódjukban is eltérnek a többségtől. A másság elfogadása azonban „tanulható” - leginkább a mássággal élőktől. Ehhez persze jobban meg kell ismerni azokat, akik egészségi állapotuk, vallásuk vagy éppen származásuk miatt különböznek a többségtől. Gondűző kirándulás Karcagi nagycsaládosok Berekfürdőn A karcagi nagycsaládosok egyesületének már több száz roma és magyar tagja van. Mint Varga István egyesületi elnöktől, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjétől megtudtuk, idén már többször segítettek a családokon. Legutóbb egy autóbuszos kirándulást szerveztek Karcagra és környékére. Az egyesület tagjainak az egész napos program mindössze háromszáz forintba került, köszönhetően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától pályázaton nyert 50 ezer az egyesület minden tagja meghívót kapott a kirándulásra, sok szülő még a 300 forintot sem tudta nélkülözni, így a két busszal összesen 114-en vettek részt a kiránduláson. Először a karcagi szélmalmot és a Zádor-hidat nézték meg, mivel sokan nem is ismerik lakóhelyük nevezetességeit. A nap nagy részét azonban Berekfürdőn töltötték strandolással. Az egyesület a beiskolázáshoz is szeretett volna segítséget nyújtani a szülőknek, de arra nem volt anyagi lehetőségük. Viszont a Máltai Szeretetszolgálattól a napokban kaptak értesítést egy nagyobb ruhaadományról. Már taA gyerekek nagyon élvezték*a lubickolást a berekfürdői strandon forintnak. A hiányzó forintokat pedig a tagdíjakból és az egyesület megspórolt pénzéből állták, de segítséget kaptak a FIB megyei elnökétől, Vadai Ágnestől is. Bár láltak egy vállalkozót, aki átvállalta a szállítási költségeket, így hamarosan megérkezik a szállítmány, és szétosztják az egyesüle- ti tagok között a ruhákat. ■ Konzervált szegénység A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egymás mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. Így — szemléletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kívánjuk oldani a cigányság történetét vázlatosan (a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének segítségével) ismertető sorozatunkban. Magyarországon a második világháborút követően az iparosítás a központi hatalom szigorú felügyeletével, tervutasításos rendszer szerint zajlott. Az embereket, így a romákat is szocialista állampolgárokká kívánták formálni, amihez az út a cigányok esetében a kényszerasszimiláción keresztül vezetett. E folyamatnak csupán a romák egyetlen jellegzetes csoportja állt ellen, a zenész cigányok. Ok a romatársadalom hierarchiájának felső régiójába tartoztak, és teljesen zárt kasztot alkottak. Életformájuk ugyan inkább a többségi társadaloméra hasonlított, ám másságukat tudatosan őrizték. A romák nagy többségének csupán az ipari munka legalsó, képzettséget nem igénylő, rosz- szabbul fizetett állásai váltak hozzáférhetővé. Szegénységüket - mint azt Örkény Antal és Székely Mária szociológusok egy tanulmányukban írják - csak fokozta a kádári konszolidáció bérezési rendszere. Az ugyanis kétkeresős családokra volt modellezve, ám a roma nők sokkal jobban őrizték a hagyományos családmodellből adódó szerepüket (amit a magas gyermekszám egyébként is indokolttá tett), és kevésbé vállaltak munkát, mint a nem roma nők. Ráadásul a romák nagy többsége ingázó volt, ami csökkentette a második gazdaságban való részvétel, a pótlólagos jövedelemszerzés lehetőségét. így - a kutatók szerint — a szegénység konzerválta a másodrendű állampolgári státust, azaz a cigányok legfeljebb a szegények jogfosztott közösségében számíthattak befogadásra.
