Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-26 / 225. szám
Megyénk bemutatkozik Astiban Szeptember elején a megyei közgyűlés elnökének, Bási Lajosnak és alelnökének, Fejér Andornak a vezetésével vendéglátó-ipari szakemberekből álló delegáció tárgyalt Astiban megyénk jövő évi, olaszországi bemutatkozási lehetőségeiről, és látogatást tett néhány település üzemében, iskoláiban. Roberto Martnának, Asti megye elnökének javaslatára vendéglátós szakemberek kíséretében megyei delegáció utazott Astiba, a szeptember elején megrendezett, évszázados hagyományokkal bíró „Sagre” fesztiválra, amely kitűnő helyszíne lehet Jász-Nagykun- Szolnok megye 2002-es olaszországi bemutatkozásának.- A Tisza Szálló igazgatóival, szakácsával, valamint a Ristorante da Michele étterem tulajdonosával vettünk részt a fesztiválon, amely valóban megfelelő helyszín arra, hogy az Astiban élők megismerjék megyénket - mondta a megyei közgyűlés elnöke. - Delegációnk ellátogatott Asti megye néhány településére, ahol találkozókon, üzem- és iskolalátogatásokon vettünk részt. Castello d’An- nonéban a helyi iskolában gulyást főztek szakembereink, melyet a megye vezetői és a „Sagre” fesztivál főszervezői is megkóstoltak, és érdemesnek találtak arra, hogy a jövő évi fesztiválon az itt élők is Üzemlátogatáson a delegáció tagjai megismerhessék. Látogatást tettünk a Gavazza vágóhídon, mely Olaszország legmodernebb vágóhídja. A tulajdonossal folytatott beszélgetés során az együttműködés lehetősége is szóba került. A Rocchetta Nemzeti Parkban Európában egyedülálló kezdeményezéssel találkoztunk: a vakok és gyengénlátók számára kiépített, több mint 5 kilométeres ösvény egy részét jártuk be. A parkban a sérült embereken kívül iskoláscsoportokat is fogadnak rövidebb kirándulásokra, egyhetes erdei iskolába. Vinchióban a S. Michele vendégfogadóval, a falusi turizmussal, Costiglióléban az ICIF- nél, a már végzett szakácsoknak létrehozott olasz konyhaművészetet tanító intézettel ismerkedett delegációnk, ahol elsősorban külföldi szakácsokat fogadnak. Bár az iskolának még nem volt magyar diákja, örömmel fogadnának magyar szakácsokat, akik később megismertetnék az olaszokat a magyar konyha rejtelmeivel. Aglianóban szakácsokat, cukrászokat és felszolgálókat képző iskolában, az igazgatónővel való beszélgetés során szó esett diákcsere lehetőségéről. A két megye közötti további együttműködésről szóló tárgyalások eredményeként ki kell dolgoznunk megyénk jövő évi, Astiban történő bemutatkozásának lehetőségeit. El kell készíteni a diákok sportvetélkedőjének jövő évi programját, és elő kell segíteni a kapcsolatfelvételt iskolák és önkormányzatok között - ösz- szegezte a tárgyalások eredményeként körvonalazódott feladatokat Búsi Lajos. HANQA VALÉRIA A humán tőke fejlesztendő Dr. Györgyi Lajos, a megyei önkormányzat művelődési és népjóléti irodájának vezetője 1977 óta dolgozik a közigazgatásban. Munkájáról, terveiről kérdeztük. Nem „őslakos” Jász-Nagykun- Szolnok megyében, Pusztaföldváron született 1952-ben. Szegeden jogot végzett, és egy év kitérő után, 1977-ben Kunszentmárton- ban a járási hivatal igazgatási osztályának vezetője lett. A következő évben már elnökhelyettes, ám 1983 végén megszűntek a járások. Vb-titkárként folytatta, közben jogi szakvizsgát tett, ’86 és ’89 között pedig elvégezte az ELTE szociológia szakát. A pálya következő állomása a megyei tanács vb egészségügyi és szociális osztálya, ahol osztályvezető-helyettes volt. ’91 márciusában a megyei tanács átalakult önkormányzati hivatallá, ez ismét változást hozott az életében, megbízták a művelődési és népjóléti iroda vezetésével. Mindezek mellett óraadóként dolgozik a jászberényi főiskolai karon, szociális jogot tanít. Mit dolgozik egy megyei ön- kormányzati irodavezető a munkatársaival együtt? A részletes válasz túl hosszúra nyúlna, csak ízelítőül említek néhány területet. Elsőként az intézményfenntartó tevékenységet említette. A megyei önkormányzat működteti a megyei kórházat, de 7 szociális otthon, 7 közoktatási intézmény, 2 gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint 4 kulturális intézmény gondjaival is foglalkozni kell. Pénz fejlesztésre akkor van, ha pályázaton nyernek, tehát pályázatokat kell készíteniük. Az eredményt többek között a jászapáti iskolai és kollégiumi fejlesztés, a megyei múzeum és a könyvtár felújítása, a megyei kórházban, a megyei levéltárban végrehajtott, illetve folyamatban lévő beruházások bizonyítják. Nemrég fejeződött be a Sípos Orbán Szakképző Iskola és a városi kollégium tagintézménye, valamint a bánhalmai szociális otthon felújítása. Most építkeznek Pusztataskonyban, és már van százmillió forint a karcagi szociális otthon felújítására. A tanácsi időkhöz képest sokat változott a helyzet. A korábbi irányítás helyett a koordináció került előtérbe, együttműködve a települési önkormányzatokkal. A társadalompolitikai feladatok között dr. Györgyi Lajos az egészség- fejlesztést, az ifjúsági jogok érvényesítését, a testnevelési és sportfeladatokat, a cigányság integrációjával kapcsolatos teendőket, az egyházakkal fenntartott kapcsolatokat említette. Végezetül a tanügy-igazgatási hatósági jogkörök is szóba kerültek, ezek is a sok feladatot adnak. Tervei között a számítástechnikával való behatóbb ismerkedés is szerepel. „Úgy érzem, ezen a téren még van némi lemaradásom. Nagy kihívás az európai uniós joganyag megismerése is, hiszen ha belépünk az Unióba, az a mindennapi munkánk része lesz.” A Tóparti Otthon és lakói Pusztataskonyban az egykori Szapá- ry-birtokon áll a fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézménye. Egyike a megyei önkormányzat által fenntartott hét bentlakásos szociális intézménynek. Nagyné Gulyás Annával, az otthon igazgatójával Abádszalókról érkeztünk a Tóparti Otthonba. Az igazgatónő a lakók sport- és kulturális fesztiválját hagyta ott egy kis időre, hogy bemutassa az intézményt. Amikor kiszálltunk a kocsiból, és elindultunk az irodájába, többen megállítottak, és meséim kezdtek valamit.- Majd később mindent megbeszélünk - mondta az igazgatónő, azután hozzám fordult: - A kaputól néha egy fél óra alatt jutok el az irodámig. Ha valakivel például gond volt, gyakran itt vár, és úgy kezdi, hogy „Tőlem tessék hallani, ne a gondozóktól!” A Tóparti Otthon, mint egy kivételével a szociális intézmények, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A végleges engedély kiadásának akadálya többek között a zsúfoltság.- Ez azonban változik - mondta az igazgatónő, amikor fölérünk az irodájába. - A megyei önkormányzat 513 müliót nyert pályázaton, ebből többek között hatvannégy személyes új pavilon, konyha, étterem, három új foglalkoztató és két lift épül. Teljesen felújítják a lakóépületet. Kunhegyesen szintén három új lakóotthon kialakítása van folyamatban. A Tóparti Otthonban egy lakó ellátása havi 72 175 forintba kerül, ebből maximum 21 300-at fizet maga a lakó, a különbözetet az állami normatíva és az otthon saját bevételei fedezik. A bevételek számottevőek, hiszen van sertéstelep, kertészet. A157 lakó közül 105-nek munkaviszonya van a Fővárosi Kézműipari Rt.-vel, ahonnan a szövődében és a varrodában végzett munkáért bért kapnak. Később elmentünk a szövődébe, ahol rongyszőnyegeket készítettek. A lakók azonnal körbevették az igazgatónőt, többen anyukának szólították. Végül a kettős funkcióról kérdeztem Nagyné Gulyás Annát, mivel a Tóparti Otthon fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézménye. Az igazgatónő elmondta, hogy a rehabilitációs intézményben folyó munka célja a lakók visszahelyezése a társadalomba. A készség- és képességfejlesztést mentálhigiénés csoport végzi egyéni tervek alapján. Tanítanak gyakorlati isme-. reteket: például számolást, mérést, kommunikációt, háztartási ismereteket. A kis- és nagycsoportos foglalkozásokon egyéni problémákat beszélKészül a rongyszőnyeg az intézet műhelyében nek meg. A terápia része és egyúttal a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a zenekar, a tánckar, a festés, a kerámiakészítés, a hímzés és a sportfoglalkozások, de van gyógytorna is.- A legfontosabb azonban a szeretetteljes bánásmód - mondta az igazgatónő. - Igénylik a szeretetet, és hálásak érte. Ha hozzátartozók meglátogatják őket, az ünnep az életükben. Sajnos nem mindenkit látogatnak, vagy ha igen, abban sincs mindig köszönet. Nagyobb és korszerűbb lesz Tavaszra befejeződik a levéltári rekonstrukció A megyei önkormányzat pályázat alapján címzett állami támogatásként 170 millió forintot kapott a megyei levéltár rekonstrukciójára. Mint Fejér Andortól, a megyei köz- években szűkössé vált, nem tudta gyűlés alelnökétől megtudtuk, a befogadni az odaszállított iratmegyei levéltár épülete az elmúlt mennyiséget. Bővíteni kellett te—“ Épül az új szárny hát, mivel már többfelé tárolták az iratokat a levéltár épületén kívül, például a megyeházán is. Most a bővítés nyomán összességében mintegy ötezer folyóméterrel bővül a tárolókapacitás, ami 10-15 évre biztosítja az iratok megfelelő elhelyezését. A bővítés két szinten 1176 négyzetméter lesz, beleértve egy 55 négyzetméteres klímagépházat is. Az újonnan épülő raktárrészt ugyanis klimatizálják, ami lehetővé teszi az iratok megbízhatóbb, tartósabb tárolását. A jelenlegi épületre magastető kerül, ami a beázás ellen jobban védi a helyiségeket. Modernizálják a tűzjelző berendezést, és a levéltárosok könnyebben férhetnek majd hozzá a keresett iratokhoz. Később lehetőség lesz a tetőtér beépítésére is, ott kiszolgálóhelyiségek alakíthatók ki. A munka befejezését 2002 márciusára tervezik. A megyei önkormányzat elnökének autóját a hivatali nyelv zászlóshajónak hívja. Ha pedig hajó, akkor kapitány is van, és az ki lehetne más, mint a gépkocsivezető, CsüUög Mihály. A „zászlóshajó” kapitánya Amikor 1960-ban beiratkozott a Tisza- parti Gimnáziumba, még nem sejthette, hogy az élete rövidesen egészen más irányba fordul.- A barátaim elcsaltak a gimnáziumból autószerelőnek. 1963-ban 6. lettem egy megyei szakmunkás- versenyen, így a többieknél három hónappal hamarabb szabadultam. Az akkori 7-es Akövnél kezdtem dolgozni autószerelőként. Azután 1970-ben üresedés volt a megyei tanács garázsában, és átjöttem ide, szintén autószerelőnek.- Milyen volt itt az élet a ’70-es évek elején ?- Jó társaság volt, szerettem itt dolgozni. Nem dicsekvésképpen mondom, de meg is becsülték a Csüllög Mihály a „zászlóshajó” kormánya mögött Öt vagy hat hónapig ezt a munkát végeztem, azután visszakerültem a műhelybe. Akkoriban Iváncsik Imre volt a megyei közgyűlés elnöke, egyszer, amikor rendbe tettem az autóját, megkért, hogy vigyem el valahová. Azután ez többször is megismétlődött, végül úgy hat hónap múlva kineveztek a „zászlóshajó”, az elnöki autó sofőrjévé.- 1998-ban Búsi Lajos lett az elnök, ön azonban maradt. Nehéz új utashoz alkalmazkodni?- Az alkalmazkodás nem gond.- Mit csinál, amíg az elnökképviselő dolgozik?- Állandó belépőm van a Parlamentbe. Az épületben nincs külön szoba a gépkocsivezetőknek, mindenki úgy tölti el az idejét, ahogy tudja. Én gyakran felülök a karzatra, így meglehetősen tájékozott vagyok a belpolitika kérdéseiben.- Sokat van együtt a megyei közgyűlés elnökével. Szoktak beszélgetni?- Attól függ. Ha az elnök úr a kocsiban is dolgozik, például valami iratot olvas, jegyzetel, akkor nem beszélgetünk. Ha azonban nem dolgozik, szóba kerül a család, a hobbi. Sokan azt hiszik, hogy aki az első számú vezetővel utazik, az magának is elintézhet ezt-azt. De nem lehet, nem is próbáltam. Ha akarnék valamit, be kellene tartanom a hivatalos utat, bejelentkeznem a kabinetirodában, ahová tartozom.- Szabadidejében mit szokott csinálni?- Ha tehetem, az unokákkal vagyok, ez a hobbim. Meg a fiamnak segítek, ő most építkezik, vagy pihenek. Az is fontos, hiszen a munkába pihenten kell mennem.- Volt-e már balesete?- Egy-két meleg helyzet adódott, és egyszer volt koccanásom, hátulról beleszaladtak a kocsiba, de nem sérült meg senki. Jött egy másik kocsi, elvitte az elnök urat, én meg intéztem a szállítást, mert nem forgott a kerék.- Régebben számon tartották a gépkocsivezetők által megtett kilométereket. Ez még most is így van?- Számon tartják, én úgy számolom, hogy az ötszázezredik kilométer közelében vagyok.- Ennyi utazás után nem kevés ez?- Nem, mert csak 1978 óta van jogosítványom, és ’94 után lettem az elnöki kocsi vezetője. Vagy tizenöt évig úgy szereltem autót, hogy magam nem vezettem.- A sok távoliét miatt nem lázadozott a család?- Nem igazán, mert amikor elkezdődött, a gyerekek már nagyok voltak, a fe- leségem meg megszokta. __________b.a. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. lilBllUTII'fiHiP munkámat, kétszer kaptam kitüntetést, 1981-ben Kiváló Dolgozó címet.- Szerelőből hogyan lett gépkocsivezető?- A ’90-es évek elején nagy leépítés volt, áttettek állandó éjszakai portásnak.
