Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-03 / 205. szám

2001. Szeptember 3„ hétfő AHOL 7. OLDAL ÉLÜNK KENGYEL AZ UJ ÉVEZREDBEN Sorokban A jövő kapujában KENGYEL.HU a www.ken­gyel.hu címen hamarosan meg­található lesz a település hon­lapja. A napokban dönt arról a testület, hogy a községről szóló legfontosabb, legfrissebb infor­mációk milyen formában kerül­nek fel a világhálóra. Kengyelt tehát néhány hónapon belül az interneten is meg lehet majd ta­lálni. TANSZERSEGÉLY. A szép temberi beiskolázáshoz alanyi jogon nyújt tanszersegélyt a kengyeli önkormányzat. A 417 általános iskolás gyermeknek az iskola veszi meg a tanszercso­magot, a szakmunkásképzőbe járó diákok 2000, a középisko­lások 3000, a főiskolások, egye­temisták pedig 4000 forintos egyszeri támogatásban részesül­nek. Emellett szociális alapon is döntenek arról, hogy ki jogosult egyéb beiskolázási segélyre. BÉRLAKÁSOK. A Széchenyi- terv keretében szociális bérla­kásépítésre nyújtott be az ön- kormányzat pályázatot. A sike­res elbírálás után a 26 millió fo­rintos beruházás keretében négy lakás épül, amelyekben nagycsaládosok lelnek majd ott- , honra. POLGÁRŐRSÉG. Két éve mű ködik Kengyelen a polgárőrség. Jelenleg 28 tagot számlál a tes­tület, akik heti négy alkalommal járőröznek a település utcáin, ügyelve a rendre. A KULTÚRA SZOLGÁLATA. Közel 24 ezer kötetes könyvtár működik a településen. A 300 négyzetméter alapterületű in­tézményben rendszeresen tarta­nak író-olvasó találkozókat, klubfoglalkozásokat, kiállítások rendezésére pedig egy galériát is kialakítottak. A kengyeli könyv­tár tehát a községben felmerülő közművelődési feladatokat is el­látja. KARATEKLUB. Rendkívül si­keres kyokushin karateklub mű­ködik a településen. Az elmúlt esztendőben országos bajnokot, sőt válogatott kerettagot is adott az egyesület. _______________■ Ór iási lehetőségek nyílnak meg a harma­dik évezred elején Kengyel előtt. A követ­kező hónapokban, években fellendülhet az ipara, ezáltal gyarapodhat, gazdagodhat a település. Ez a Törökszentmiklóshoz közeli kistelepülés azonban már az elmúlt tíz esztendőben is jelen­tős fejlődésen ment keresztül. Czédly Gyula polgármester joggal büszke az általa irányított községre:- A rendszerváltás utáni nagy változásoknak köszönhetően valóban önállóan hozhatunk dön­téseket, ezáltal kézzelfogható eredményeket tu­dunk elérni. Kengyelen 1990-ben még alig 1,6 kilométernyi burkolt útszakasz volt, ez most már több mint 20 kilométert tesz ki. A közeljö­vőben esedékes csatornázást követően újabb meglévő útalapokat látunk el szilárd burkolattal. Egyik legfontosabb feladunk a kezelésünkbe tar­tozó intézmények fenntartása, bővítése. Jól mű­ködik az egészségügyi szolgálat - két felnőtt há­ziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos dol­gozik nálunk két évvel ezelőtt pedig megala­kult a családsegítő szolgálat is. A 23 fős idősek otthona a környék talán leg­jobban ellátott ilyen jellegű intézménye, nem csoda, hogy jóval többen szeretnének bekerülni, mint amennyi a férőhelyek száma. Az általános iskola felszereltsége átlagon felülinek mondha­tó, ráadásul az intézményben működik az Eg­sok is ajándékcsomagot kapnak, iskolakezdéskor minden általános, közép- és főiskolásnak, egyetemistá­nak alanyi jogon jár a jutta­tás. Az egyéb beérkező ké­relmeket pedig úgy bíráljuk el, hogy megpróbálunk mindig az emberre figyelni. Ahhoz képest, hogy a 4200 fős település jelenleg évente alig 300 millió fo­rintból gazdálkodik, a leg­fontosabb dolgokra mindig jut pénz. Az önkor­mányzatiság lassan 11 éve alatt Kengyelen még sohasem küzdöttek likviditási gondokkal, nem kellett hitelt felvenni, sőt évről évre pénzmarad­ványt visznek át a következő költségvetésbe. A község egyik legnagyobb problémája - mint a megyében oly sok helyen - a munkanél­küliek magas aránya. Ez azonban csökkenhet majd, mert hosszas perlekedés után végre ha­marosan megkezdődhet a veszélyeshulladék­megsemmisítő építése. Ez az 5,3 milliárd forin­tos beruházás közel 100 embernek ad majd munkát a településen, az adókból befolyó bevé­telek pedig jelentősen hozzájárulhatnak Kengyel további fejlődéséhez. A település nagy kincse, a falu szélén lévő, egyelőre még lefojtott termál­kút újabb óriási, kiaknázatlan lehetőségeket rejt, s ha elkészül a Szolnokról a kétpói hulladéklera­Biztonságos és tetszetős fajátékokat kapott az óvoda a közelmúltban ressy Béni Zeneiskola kihelyezett tagozata, illet­ve a Vizuális Alapiskola. Hagyománynak számít a híres Kengyelfutás, valamint - talán az or­szágban egyedülálló módon — minden decem­ber 6-án Mikulások hada árasztja el Kengyelt. Tavaly tizenhat Télapó vitte el szánon, kocsikon a falu közel nyolcszáz gyermekéhez a jól megér­demelt Mikulás-csomagot. Az önkormányzat a segélyezés számos mód­ját kihasználva nyújt segítséget a nehéz helyzet­ben lévő lakosoknak. Karácsony előtt a nyugdíja­kéhoz vezető új útszakasz, a megyeszékhely is közelebb kerül. Biztató tehát a község jövője. Ahogy a polgármester fogalmaz: dolgos, tenni akaró lakosai vannak Kengyelnek, olyanok, akik egy-egy értelmes cél érdekében képesek össze­fogni. Ráadásul azon kevesek közé tartozik Ken­gyel, ahol nem csökken a lakosság száma, ha­nem ha lassan is, de gyarapodik. A közel ezer­esztendős településnek, amely soha nem tagad­ta meg múltját, jövője van. Kengyel kincse Napjainkban, amikor a Gaz dasági Minisztérium turiz­musfejlesztési programja kiemelten támogat­ja a gyógy- és ter­málfürdők létesíté­sét, fejlesztését, kü­lönösen értékessé vált a Kengyel hatá­rában lévő, jelenleg lefojtott termálkút. A 65 fokos víz kitűnő­en alkalmas lenne für­dő kialakítására. A 700 liter/perc vízho­zamú kút ráadásul egy 26 hektáros, önkor­mányzati tulajdonú földterületen fekszik. Térségi pályázaton 4,1 millió forintot nyert Kengyel, amelyet az önerővel kiegészítve arra fordítanak, hogy a kutat fejlesszék, ld- építsék a környékét, illetve a feltörő vizet analizálják. A remélhetőleg néhány hónapon belül elkészülő elemzést követő­en pedig várják a befektetőket, akik esetleg a Bagimajorban talál­ható szélmalmot, kápolnát és a Turisztikai célokra kitűnően hasznosítható a szélmalom kúriaszerű egykori iskola épüle­tét is felújítják, hasznosítják. Segíti szülőfaluját Mazug Imre és alkalmazot­tainak keze munkáját szá­mos épület dicséri nemcsak a településen, de az egész megyében. A sikeres építő­ipari vállalkozó kengyeli származású. kezdődnek egy 10 lakásos ház munkálatai is a Pozsonyi úton, amely a cég irodájának is hely ad majd. A szolnoki megbízások mel­lett a hazai környezetet is szépí­tik. A kengyeli orvosi rendelő te­A Mazug és Társa cég nemrég újította fel az orvosi rendelő tetőterét Már a nyolcvanas évek végétől önállóan dolgozott, 1997-ben pe­dig megalapította a Mazug és Társa Kft.-t, amely mára a megye egyik legsikeresebb építőipari cé­ge lett. A kisebb munkák után egyre nagyobbak következtek, ők építették Szolnokon az inku­bátorházat, a Városmajor úti csa­ládsegítő szolgálat épületét, a munkaügyi központ tiszafüredi kirendeltségét. Most Szandasző- lősön dolgoznak egy 18 lakásos társasházon, de hamarosan el­tőterét éppúgy a Mazug és társa cég készítette, mint az új óvodai vizesblokkot. Mazug Imre a tele­pülés társadalmi életéből is tevé­kenyen kiveszi a részét. Nemré­giben elvállalta a sportkör elnök­ségi tagságát, a közelmúltban pe­dig az egykori presszó átalakítá­sába fogott. A hamarosan meg­nyíló új, kulturált hely remélhe­tőleg színvonalas szórakozási le­hetőséget biztosít a kengyeli fia­taloknak. Ezredévek tanúja Kengyel környéke a régésze­ti ásatások leletei szerint év­ezredek óta lakott hely. A XIX. századi régészeti feltá­rások során a bronzkorból urnák, pitykék, korongos végű tűk és edények, a neo­lit korból zöld kígyókő bu­zogány került elő. A község neve vitatott eredetű, egyes feltevések szerint még az ugor korból a „kör, karika” szóból származik, más nézetek szerint foglalkozásra utaló személynév. Első írásos említése Kengelu formában olvasható I. Géza 1075- ös oklevelében, amelyben a ken­gyeli határt a garamszentbenedeki apátságnak adományozta. 1479-ben már a Szapolyai-csa- lád birtoka mezővárosi rangban. A XV. században rácok telepednek le Kengyelen. A falu lakóinak ekkor több mint a fele rác, akik később elmagyarosodtak. Az 1571-es tö­rök összeírásban Kengyel a szol­noki szandzsákba tartozott. Az összeírás szerint 1571-ben a falu­ban háromszáznegyvenketten él­tek. Ötvenhét házat és templomot is említ a dokumentum. A török időkben a falut többször is feldúl­ták, s ugyanezt tették a rácok is a XVIII. század elején, s csak a szá­zad végén, illetve a XIX. század elején kezdett újra benépesedni. 1880-ban már ezerháromszáz lel­ket számláltak Kengyelen. A XX. században tovább növekedett a te­lepülés népessége, 1949-ben már 5391-en éltek a községben. A XVIII. század eleji lakatlan Ken­gyel az Almásy-család birtoka. A pusztát 1725-től a Törökszentmik­lósi betelepítő lakosoknak adták bérbe. A XIX. század végére az Al- másyakon kívül a Harkányi, a Ju- renák, a Baghy, a Léderer, az Ur- bán és a Montágh családok rendel­keztek birtokkal Kengyelen. Az uradalmak fejlődését nagyban se­gítette a vasúti hálózat kiépülése. Az 1848-49-es forradalom és sza­badságharcban Kengyelről öten vettek fegyvert a kezükbe. A Nagy­atádi-földreform végrehajtása után megnövekedett a településen a lé- lekszám. A vasútállomás körül Lé­derer Károly és Artúr birtokából 196, báró Harkányi Anna birtoká­ból 92 házhelyet osztottak ki, s 1281-en kaptak földet. 1928. október 1-jén jegyzői ki- rendeltséget létesítettek Puszta­kengyelen, egy évvel később pe­dig már postahivatalt és telefon- központot is létrehoztak. Ugyan­abban az évben Baghy Gyula és társai kezdeményezték az akkor már 2376 lakosú, 172 lakóházzal rendelkező Kengyel, Derzsi-pusz- ták és Tenyő egy részének önálló községgé alakítását. A vármegyei törvényhatósági bizottság azon­ban elutasította a kérelmet, s Ken­gyel hosszú évszázadok után csak 1946. január elsejével sza­kadt el véglegesen Törökszent- miklóstól és vált-önálló községgé. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Egy kis település egyetlen általános iskolájának egy­szerre kell törődnie a tehet­séggondozással és a gyen­gék felzárkóztatásával. Ken­gyelen ezt megpróbálják maradéktalanul teljesíteni. Mint Németh Lajos igazgató el­mondta, az oktató-nevelő munka mellett szabadidős, népművelő tevékenységet is fel kell vállalni­uk, a tagadhatatlanul létező hát­rányt - amely a vidéki létből fa­kad — lehetőleg csökkenteni kell. Felső tagozátban a képességek alapján két csoportra bontják az osztályokat, amelyek azonban természetesen átjárhatók. így a jó képességű gyerekekkel jobban le­het haladni, és a gyengébbek fel­zárkóztatása is hatékonyabb. Számos szakkört működtetnek, köztük csillagászattal és kézmű­vességgel foglalkozókat is. Az Eg- ressy Béni Zeneiskola kihelyezett tagozata mindazoknak kitűnő le­Németh Lajos igazgató hetőséget nyújt, akiknek jó zenei érzékük van, a Vizuális Alapis­kola pedig a kiváló kézügyessé- gűek számára létesült. Az iskolá­ban most először megyei föld­rajzversenyt rendeznek A föld­rajz szerelmesei címmel. A négy- fordulós, levelező rendszerű ve­télkedő megyei döntőjét Kengye- len tartják meg ._____________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Czedly Gyula I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents