Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Szeptember 15., szombat Bővül a közbeszerzési piac Az eljárások nem mentesek a vitáktól és a korrupciótól Az elmúlt két-három évben dinamikus növe­kedést mutat a közbeszerzési piac. Az ilyen módon elnyert megbízások a hazai vállalko­zások jelentős részének biztosítanak munkát, foglalkoztatási lehetőséget. A piac bővülésé­vel párhuzamosan ugyanakkor megnőtt a vi­tás esetek száma, néhány ügyben korrupció gyanúja is felmerült. A Közbeszerzési Tanács legfrissebb nyilvántartá­sa szerint Magyarországon az elmúlt években fo­lyamatosan bővült a közbeszerzések piaca. Há­rom esztendővel ezelőtt, 1998-ban mintegy 400 milliárd forintra rúgott a közbeszerzési eljárás keretében lefolytatott beruházások értéke, tavaly viszont már ugyanez az összeg meghaladta a 600 milliárd forintot is. A növekedés az inflációs mu­tatók figyelembe vételével is szembetűnő. A tanács tájékoztatása szerint évente körülbe­lül négyezer pályázó jelentkezik a közbeszerzé­si munkalehetőségekre. Számuk az utóbbi esz­tendőkben nem változott, ami egyrészt a piac stabilizációjára, másrészt pedig koncentráció­jára utal. A piac stabilizálódása, illetve az 1995-ben született közbeszerzési törvény tavalyelőtti mó­dosítása a szakemberek szerint nagy mértékben hozzájárult a közbeszerzési eljárások letisztulá­sához. Mindennek eredményeként az elmúlt év­ben 25-ről 12-13 százalékra csökkent a hirdet­mény nélküli eljárások száma, ami azt jelenti, hogy a hazai közbeszerzések jelentős része már nyílt ügymenettel történik. Az egyértelmű jogi szabályozás ellenére az el­múlt két évben megnövekedett viszont a vitás közbeszerzési ügyek száma az országban. Ta- ■ valy például mintegy 700 vitatott ügy esetében 250 millió forintot meghaladó bírságot szabtak ki, 170 program esetében pedig részben, illetőleg teljes egészében megsemmisítették az első pá­lyáztatás végeredményét. Az utóbbi időszakban nem egy példa rámutatott, hogy ez a szektor sem mentes a korrupciótól, aminek visszaszorításá­ban komoly szerepet kaphat az eljárásokat kísé­rő egyre szélesebb körű nyilvánosság. A tapasz­talatok alapján ezért a Közbeszerzési Tanács az eljárásokra vonatkozó jogszabály olyan irányú módosítását tartja indokoltnak, ami lehetővé teszi a pályázati értékelési rendszer javítását, korrekcióját. A vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt esz­tendőkben a hazai kis- és középvállalkozók mint­egy 50 százalékos részesedést vívtak ki maguk­nak a magyar közbeszerzési piacból, ugyanakkor ez a mutató az idei első félévben már elérte a 60 százalékot. A valósághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a szektor szereplői gyakran csak alvál­lalkozói minőségben kapnak szerepet a nagy horderejű munkálatokban, az igazán komoly be­vételt hozó pályázati pénzek az úgynevezett „tűz­höz közeli” pályázók zsebében kötnek ki. A kül­földi székhelyű vállalkozások részesedése a ma­gyar közbeszerzési piacban megközelítőleg 7 százalékos, ez az arány a tapasztalatok szerint megfelel az európai uniós normáknak. A közbeszerzési piac nagyságát, növekedési ütemét tekintve jelentős részt szakít ki magának a magyar gazdaság egészéből. Éppen ezért a szakemberek indokoltnak tartják, hogy az uniós A mecseki bányák rekultivációja is közbeszerzési eljárás keretében zajlik FOTÓ: ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ/MÜLLER ANDREA csatlakozásig érvényben maradjanak azok a kité­telek, amelyek a pályáztatás során védik a ma­gyar vállalkozások érdekeit, növelik érvényesü­lési lehetőségeiket. A helyi munkaerő alkalmazá­sának előírása a területi foglalkoztatási gondo­kon enyhíthet, a hazai vállalkozások esetében al­kalmazott 10 százalékos árkedvezmény pedig a magyar résztvevők versenyképességét növeli. A jelenlegi szabályzók biztosította előnyök az uni­ós csatlakozáskor biztosan elmaradnak, tehát ad­dig érdemes őket kihasználni a hazai vállalkozá­sok megerősítése, pozícióik javítása érdekében. KASZÁSÉ. REKORDTRÓFEA LÁBODON. Az idei szarvasvadász-idény valószínűleg eddigi legnagyobb somogyi bikája került tegnap hajnalban Somogytarnóca határában terítékre. Theodor Heisig német vendégvadász Petró István hivatásos vadász kíséretében lőtte meg a páros húszas agancsot viselő vadat. A szakembe­rek véleménye szerint ekkora szarvas Lábod területén még nem esett. Az aranyérmes trófeáért - amely­nek súlya megközelíti a 15 kilogrammot - 53 ezer márka körüli összeget fizet a szerencsés Nimród. Csak a fémzároltra jár támogatás A gabonapiaci viszonyok, az alacsony belföldi és külpiaci árak kedvét szegték a termelőknek. Erezhető ez a vetőmag­keresleten is: a gazdák megfontolják, miből mennyit vetnek. Sok az eladatlan bor Szüret előtti azonnali beavatkozást sürgetnek Budapest BÉSZVÉWYÁBFOLYAIWOK (2001. szeptember 14.) Borsodchem 3300Ft Egis 12100 Ft ű Matáv 628 Ft ff Mól 3 730 Ft ű OTP 13 950 Ft ű Richter 15 530 Ft U TVK 2 385 Ft U Zalakerámia 1135 Ft 8 BUX: 5853,30-1,72% eltérés az előző záróértékhez képest BUX ßßfin INDEX IX. 10-14-10 : , í , ■{ 6500 523441 j i j; ' 6400 5988,52: (5955,84: 6300 | 5W5' 6853,30 6200 . í » l Í i * í 1 pont i | co . t: I 1 f I 1 s 1 a s i AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 411,48 Cseh korona 7,48 Euró 255,33 Német márka Osztrák schilling 130,55 18,56 Lengyel zloty Svájci frank 66,05 170,00 Szlovák korona 5,87 USA-dollár 279,63 HÍREK IPARI TERMELÉS. Az ipari tér melés a végleges, szezonálisan és munkanaptényezővel kügazí- tott adatok szerint 1,4 százalék­kal nőtt júliusban júniushoz ké­pest, és 0,8 százalékkal csök­kent az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. CSÖKKENŐ NÖVEKEDÉS. Pedro Solbes, az Európai Bizott­ság gazdasági és monetáris ügyekért felelős főbiztosa az egyesült államokbeli terrorcse­lekmények után pesszimistáb­ban ítéli meg az Európai Unió idei növekedési esélyeit. Ezt az EU vezető politikusa az Európai Bizottság „Euro 2002” című kon­ferenciáján mondta Budapesten. COOP-ÜZLETEK. A Coop üzletek forgalmának gerincét adó élelmiszer-kereskedelem forgalomnövekedése az év első hat hónapjában meghaladta a 17 százalékot a múlt évihez viszo­nyítva - tájékoztatott Bartus Pál, az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke pénteken. HAGYMA. Az optimalizáltnál és a tavalyinál kisebb vetés- területen az átlagos éveknél nagyobb mennyiségű az idei termés vöröshagymából - hangzott el a pénteken kez­dődött XI. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál megnyitóján rendezett mezőgazdasági fórumon. DOHÁNYIPAR. A dohány- termesztők reményei szerint a számukra nyújtott ez évi álla­mi támogatás meghaladja a ta­valyi, illetve tavaly előtti 200 millió forintos keretet, és így a belföldi szükségletek kielégí­tése mellett képesek lesznek ki­vitelre is termelni - nyilatkozta Papp Ferenc, a Dohány Termék- tanács elnöke. ADÓ. A PriceWaterhouse- Coopers adatai szerint a térség­ben Magyarországon a leg­magasabb a 40 százalékos adó­kulcs jövedelemhatára. Ebbe a kategóriába az 1 millió 50 ezer forintot meghaladó éves keresetek tartoznak, míg a kör­nyező országokban ennél jóval magasabb fizetések után szed­nek be hasonló mértékű adót. Martonvásár Az őszi kalászosok vetésére ké­szülő termelők a jó minőségű bú­za vetőmagjait keresik. A legke­resettebbek a nagy fehérjetartal­mú fajták, mint amilyen magas sikértartalmú és jó sütőipari érté­kű a Magdaléna, Csárdás, Palotás vagy Magvas - tájékoztatta la­punkat Bedő Zoltán, a Marton- vásári Fajtanemesítő és Kutató- intézet igazgatója. A szakember elmondta: idén a tavalyinál kisebb a vetőmag iránti fizetőképes kereslet, mivel nagyon alacsony a búza értéke­sítési ára. Ez az év tehát nem iga­zán kedvez a jó minőségű fém­zárolt vetőmag forgalmazásá­nak. Visszaesett a triticale és az őszi árpa iránti érdeklődés is. A vetőmagárak a múlt évihez ké­pest nem emelkedtek. Tavaly a búzánál már sikerült elérni az ötvenszázalékos felújí­tási arányt (egy hektárra vetített fémzárolt vetőmaghasználat), az idén azonban kérdésessé vá­lik, hogy sikerül-e ezt a szintet megtartani. A visszaesés azzal jár majd, hogy jó minőségű ve­tőmag hiányában az indulás technológiai szempontból nem lesz kedvező. (Az Európai Unió­ban a vetőmag-felújítási arány 70-80 százalék körüli.) Várha­tóan szeptember végén lesz a Fajtaminősítő Tanács ülése, ahol újabb fajták elismerésére kerül sor, és ezek között várha­tóan további nagy fehérjetartal­mú búzafajták kerülnek állami minősítésre. Az elkövetkező években durumbúzából, triti- caléból, őszi árpából is tovább szélesedik a fajtaválaszték, kö­zölte Bedő Zoltán. Információink szerint a ter­melők az idén nem kapnak köz­vetlen támogatást vetőmag vá­sárlására. Viszont támogatást nyújt a földművelésügyi tárca minőségi vetőmagra abban az esetben, ha a gazdálkodó negy­ven százalékban fémzárolt vető­magot használ vetéskor. ___________ UG. A szőlőtermesztés és a bor­termelés területén tapasztal­ható gondok megoldására alakult munkabizottság pén­teken írásban nyújtotta át anyagát Varga Mihály pénz­ügyminiszternek. Font Sándor, a bizottság vezető­je, az MDF frakcióvezető-helyet­tese elmondta: a vártnál jelentő­sen nagyobb szőlőtermés és a bennragadt borkészletek miatt a .szüret előtti azonnali beavatko­zás számításaik szerint mintegy 2,7 milliárd forintnyi állami for­rást igényel. Az állami támoga­tásról és a rendeleti szabályozás­ról még ebben a hónapban dön­teni kell - jelentette ki. A helyzetet elemezve elmond­ta: 2,2 millió hektoliter „régi” bor A Foglalkoztatási Hivatal ada­tai szerint augusztus végén 344 965 munkanélkülit tartot­tak nyilván, ami 4,9 százalék­kal, 17909-cel kevesebb az előző havinál, és 6,7 száza­lékkal, 24785-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Székely Judit, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) helyettes állam­titkára tegnap elmondta, hogy a munkaerőpiacon folytatódott a kedvező tendencia, amit az is mu­tat, hogy augusztus végére 350000 alá csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ez 1991 óta a legalacsonyabb érték. A legfrissebb adatok szerint a regisztrált munkanélküliek kö­zött 20,5 százalékkal csökkent a tartósan állástalanok száma, au­gusztus végén 81328 fő volt. Magyarország néhány éven , belül regionális bevásárlóköz­pont-nagyhatalom lesz - prog­nosztizálják a piackutatók. Ugyanis míg más országokban a bevásárlócentrumok húsz év alatt fejlődtek iparággá, ad­dig nálunk ehhez elegendő volt két-három esztendő. Az országban lévő 52 bevásárló- centrum és 40 hipermarket együt­tes alapterületét tekintve az em­ber túlkínálatot feltételezne, csak­hogy - a Magyar Bevásárlóköz­pontok Szövetsége szerint - a kí­nálat meglehetősen egyenlőtlenül oszlik el, s számos vonatkozás­ban nem igazodik a kereslethez. Míg a fővárosban 31, addig vidé­ken mindössze 21 bevásárlóköz­pont van, ráadásul a hipermarke­tel^ is Budapestre vagy annak kör­nyékére koncentrálódnak. Jelen­leg nyolc ilyen vásárlócentrum épül az országban, s további 19 megnyitása van tervbe véve. Kozák András, a Gfk. Piackuta­tó Intézet igazgatója szerint álta­lában 100-150 ezer lakos képes el­tartani egy-egy nagy eladóterű üz­letet. Ezt alapul véve Magyaror­szágon 65-100 ilyen létesítmény tud megélni. Hazánkban a száz van még betárolva, ez a mennyi­ség 30 százalékkal több a szoká­sos készletezésénél. Júniustól visszaszorult a borexport, mert a literenkénti 25 forintról 16 forint­ra csökkent az exporttámogatás. A vártnál nagyobb, 800 ezer ton­na lesz a szőlőtermés, amelyből - szemben a szokásos 4,4,3 millió hektoliternyi borral - 5,2-5,4 mil­lió hektoliter bor állítható elő. A javaslatokat ismertetve ki­emelte: állami támogatásban kel­lene részesíteni a sűrítmény- gyártást, amely a must édesítő­szerként való felhasználását teszi lehetővé. Fel kellene ajánlani a terméket lepárlásra, és növelni kellene a must-cefreexportot. Font Sándor szerint az 540 ezer hektoliterben megszabott köz- raktározási mértéket 730 ezer hektoliterre kellene felemelni. A helyettes államtitkár kedvező­nek értékelte azt is, hogy alacso­nyabb lett a diplomás munka- nélküliek száma. A munkanélküli-ellátásban ré­szesülők száma is csökkent. Jú­liusban 111 ezren részesültek munkanélküli-járadékban, ez kö­zel 9 százalékos csökkenést je­lent. Majdnem valamennyi me­gyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, legna­gyobb mértékben Komárom-Esz- tergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (13,5 százalék). A tárca felmérései szerint nem mutatható ki, hogy az idei mini­málbér-emelés miatt vált valaki munkanélkülivé. A helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy a GM hamarosan újabb pályázatot ír ki az idei minimálbér-emelés költsé­geinek kompenzálására. Erre a célra 1,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. ikoósi lakosra jutó 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont kiemelkedik a közép-európai átlagból (Német­országban 9,7, Angliában és Ausztriában 21 négyzetméter). Ugyancsak gyorsan teret hódí­tottak a hipermarketek is. Évről évre rohamosan nő részesedésük a családokban vásárolt élelmisze­rekből és háztartási vegyi áruk­ból. Míg tavaly átlagosan 2760 fo­rintot költöttünk el ezekben az áruházakban, idén már 3330-at. Ez a növekedés azonban a szu­permarketek és az áruházláncok­hoz nem tartozó kisebb boltok ro­vására ment végbe. Az eladótér­túlkínálat a shoping centerek és hipermarketek egymás közötti versenyét is kiélezte. így törvény- szerű volt a nagy alapterületű üz­letek közül azoknak a leépülése, amelyek figyelmen kívül hagyták a széles választékot, a jó megkö­zelíthetőséget, a megfelelő parko­lót, a komfortos belteret, állapítot­ta meg Kézdy György, a budapesti West Endet működtető TriGránit Rt. értékesítési igazgatója. Ugyanakkor továbbra is fonto­sak maradnak a lakóhelyhez kö­zeli kis boltok, de a korábbitól el­térő árukínálattal. ________________________________(ÚJVÁRI) Ke vesebb a munkanélküli A minimálbér miatt nem veszett el állás Budapest Népszerűek a plázák Széles választék, kellemes környezet A HIPERMARKETEK VÁSÁRLÓINAK FŐ JELLEMZŐI Jellemző 2000. i. félév 2001.1. félév Az összes magyarországi háztartás hány százaléka vásárolt legalább egyszer hipermarketben 52 57 A háztartások vásárlásainak átlagos gyakorisága 15 17 Egy vásárlásra jutó költés átlaga forintban 2760 3330 A vásárlók a napi fogyasztási cikkre kiadott összes pénzük hány százalékát költik el hipermarketben 20 24

Next

/
Thumbnails
Contents