Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2001. Szeptember 15., szombat MEGYEI A kínálat jó, de a vevő kevés... Csütörtökön reggel a hűvös idő ellenére sokan megfordultak a karcagi piacon. A kínálat bőséges volt, a helybeli terme­lők áruja mellett abádszalóki, tiszaörsi és bucsai portékát is lehetett kapni. Piaci körkép ______ A piaccsamok épületében az állandó keres­kedők, őstermelők árulnak. Nagy Szabolcsék- nál vásárolt ottjártunkkor Nagyné Bartha Mária is. A kétgyerekes anyuka magasnak ta­lálta az árakat. Mint mondta, a nyáron csak kevés befőttet rakott el, mert drága volt a gyü­de a paradicsomért is sokkal többet kell fizet­ni. A szegedi krumpli kilójáért 60, a dinnyé­ért 50-60, a szőlőért 200 forintot kémek. A ré­pa kilója 150, a hagymáé 100 forint. Már egy­re többen keresik a déligyümölcsöket, a ba­nán kilója 250 forint, de a 120-150 forintos nyári alma is kapós. Kiss Mihályné két szatyorral éppen kerék­párjához igyekezett, amikor megszólítottuk. A savanyúsághoz valókat vásárolta meg, és örült annak, hogy már 60 forintért szép ubor­kát kapott, de a káposztával kissé elégedet­len. Tapasztalata szerint a kívülről szép árut belülről barna levelek fedik, úgyhogy már Nagy Szabolcsénál bőséges az árukészlet mölcs. A 400 forintos őszibarackból nem is vett, sem a 200 forintos szőlőből. Inkább he­tente többször vásárol kevesebbet - éppen paradicsomot vett -, hogy mindennap friss ám kerüljön otthon az asztalra. Nagy Szabolcs testvérével árul a piacon. Elmondták, a csütörtöki és szombati nap a legerősebb. Szerintük nagyon érződik, hogy az embereknek kevés a pénzük, mert inkább csak egy-két paradicsomot, paprikát vesznek. A nyugdíjakat most kezdte hordani a postás, úgyhogy talán szombaton erősebb lesz a piac - vélték a fiatalemberek. Standjukon a cit­romtól a dinnyéig minden volt. Az elmúlt héthez képest 50 forinttal drágult a paprika, • • FOTÓ: BARTHA BERNADETT várja a téli káposztát, hátha annak jobb lesz a minősége. A hagyma árával és a zöldségével elégedett. Az őszibarackot nagyon drágállja, inkább almát vett.- Már azt is kiderítettem - folytatta -, ha egy zsák krumplit veszek a termelőktől, akkor az 50-60 forintos kilónkénti ár helyett 38-40-et kell fizetnem, úgyhogy megbeszélem a család­dal, és szombaton a férjemmel együtt jövünk fel vásárolni. Ha tehetem, a bucsai termelőktől vásárolok, nagyon szép a padlizsánjuk. A nagy tételben áruló kereskedők mellett a kinti szabadterületen több idős nyugdíjas né­nit, bácsit is láttunk, akik kis portékájukat kí­nálták. Közülük Kovács Jánosáét szólítottuk meg, aki néhány csokor virággal, egy kis zöldséggel, hagymával, céklával, szárazbab­bal jött fel a piacra. Erzsiké néni 72 éves, egyedül él, 28 ezer forintos kis nyugdíját igyekszik kiegészíteni a piacozással.- Tudja, kedves, itt az idő is jobban telik. Hetipiacokon feljövök, itt emberek között va­gyok, otthon meg csak a kutya és a macska vesz körül. A néhány tojásért, amit ilyenkor felhozok, egy asszonyka mindig értejön. Most 18 forintjába vitte el. Nem adom sokért a répát, hagymát se, nézze meg, ott mennyi­ért adják - mutatott a kereskedők felé, és hozzátette: Nekem már nem sok kell, nincse­nek nagy igényeim. Amíg bírom, addig csiná­lom azt a kis kertet, mert a gyerekeknek nincs rá idejük. Kecskésné Kati a néni melletti árustól egy kiló paprikát, paradicsomot vett.- Tudja, a két gyerek imádja a lecsót, úgy­hogy mire hazajönnek az iskolából, akkorra tojásos lecsó lesz. Ha kiszámolom, 500 forint­ból négyünknek meglesz a vacsora, s nem is baj, ha nem mindig húst eszik az ember - vélte a fiatalasszony, aki máris indult tojást keresni, mert hát anélkül nem lecsó, a lecsó. A piacon azonban nemcsak a zöldségára­kat vitatták meg az emberek. A büfé előtt fa­latozva az iskoláról beszélt két szülő, és ször- nyülködve mondták, hogy harmadikos gye­reküknek 15 ezer forintért kéne megvenni négy szótárt, amit a tanító előírt nekik. .- Erre nincs pénzem - így az asszony -, úgyhogy ma a kislány biztos fekete pontot hoz haza, mert a tegnapi házi feladata az egyik szótárból lett volna. A könyvtárból egyet kikölcsönöztünk, de a többit nem is le­het megkapni. Mint kiderült a másik szülő sem áll job­ban, neki meg furulyát kéne venni elsős gye­rekének 3 ezer forintért. De miből? - tette fel a kérdést. A nyugdíjas bácsikák egy csoportja a poli­tikát vitatta meg.- Maga el sem tudja képzelni, milyen volt a háború - fordult felém az egyik bácsi. Mi már átéltük, kedves, és tudjuk, hogy most nem babra megy a játék - utalt a keddi New York-i terrorcselekményre a hetvenes éveit ta­posó bácsi, aki szerint egy összehangolt akci­óról van szó. - Meglátja majd, mi mindenbe kényszerítik bele az amerikaiak az országot. Lesz még itt gázprobléma, áramgond és a ke­nyér is 200 forint lesz - mondta és máris visszafordult a kis kupaktanácshoz, ahol az idős férfiakkal tovább vitatták a világ dolgait. ________ DARÓCZI ERZSÉBET Ös szetart a két idős testvér Abban nincs semmi rendkívüli, sőt megszokott, hogy két testvér együtt, egy családban nő fel. Már fiatalon jóban- rosszban összetartanak, ismerik egymást, tudnak a másik gondolatáról. Ez a kapcsolat egy idő után meg­szakad, hiszen az életnek már csak az a rendje, hogy az édestest­vérek útjai elágaznak, szétválnak. Ritkán úgy alakul a sorsuk, hogy a kitérő után idős korukra összeke­rülnek, megint egy családot alkot­nak. Természetesen a szülők nél­kül, hiszen ők akkorra már az örö­kös tanyán pihennek. Mint ese­tünkben is, hiszen a két testvér közül az idősebbik már túl a ki­lencven esztendőn, de a fiatalabb is csak tízzel kevesebb. Tiszasülyön mindenki ismeri a Márkus testvéreket. Erzsiké, vagy ahogyan nevezik, Örzsike érke­zett elsőként 1910-ben. Szegények voltak, korán munkába fogták. Ti­zenegy esztendőn keresztül ara­tott az édesapjával, ő a markot szedte. De a cséplőgép se fogott ki rajta, ott kévevágó volt. Pély alá is elmentek aratni, sokszor haza sem mentek, a kereszt tövében hajtották álomra fejüket, hiszen így megspórolták az oda-vissza utat. Szalonna, hagyma, kenyér dukált ilyenkor, ha meg főtt ételt hoztak a messzi faluból, azt ették. Erzsiké később a téeszben kapott munkát és jószerével végigdol­gozta az életet.- Annyira, hogy nem értem rá férjhez menni! - nyugtázza tö­mören kilencven eddigi éve lé­nyegét. Ma 28 ezer a havi nyug­díja, és elmondása szerint akkor volt a legjobb, amikor még nem­csak menni, de szaladni is tu­dott, miközben el se fáradt. Ma pedig az egyik nap rosszabb, a másik jobb, mikor hogy érzi ma­gát. A húga, Julianna 1938-ban férj­hez ment, három gyerekük szüle­A Márkus testvérek Tiszasülyön. Balra a 90 éves Erzsébet, mellette tíz évvel fiatalabb hú­ga, Julianna. fotói mészáros tett. Hat unoka (mind fiú) és hat dédunoka is van. Közöttük muta­tóban azért már egy lány is akad. Ámbár ő háztartásbeli volt, neki is rengeteg jutott a munkából. Majd miután a férje meghalt, úgy hozták a mindennapok, hogy a házat a két testvér lakja csak. Bár a napok egyre nehezeb­bek, elvannak egymással, amíg bírják magukat, jól van így. Julianna még nézi a tévét, Er­zsiké, a nővére már nem.- Engem ne csapjon be! - in­dokolja röviden. A gyerekek, a család sokszor rájuk nyitják az ajtót, meg van egy jó szomszédasszonyuk, aki befizeti, amit kell, ezt-azt hoz a boltból. Hogy aztán ők ketten ve­szekednek, pörlekednek-e egy­mással, erre Erzsiké így válaszol:- Minek? Nem jobb azzal! Se fiatalabbak, se egészségesek nem leszünk utána. Akkor meg kár... Bölcs, megszívlelendő észre­vétel egy olyan kisnyugdíjas szájából, aki túljutott a kilencve- nen. . . D. SZABÓ MIKLÓS VÉLEMÉNY Mihez képest 20 százalék? BisTEY András Augusztus 31-én, Mennyi a húsz százalék? cí­mű cikkem megjelenése után megkeresett né­hány szolnoki pedagógus, és kértek, hogy a megyei önkormányzat irodavezetője után ők is elmondhassák a véleményüket. A fölmerült gondolatok közül adok közre néhányat az alábbiakban. Évtizedek óta rendszeresen visszatérő téma a sajtóban és a közbeszédben a pedagógusok béremelése. Olyannyira az, hogy aki a folyamatokat kevésbé követi nyomon, úgy gondolhatja, ... ........................... hogy a pedagogic ... ötvenezres nettó kereset alatt ne számítson lakáshitelre sok bérét egyfolytá­ban emelik, és ma már ők a társada­lom legjobban fize­tett dolgozói. Ám a valóság az, hogy a pedagógusok a folyamatosan emlegetett, és olykor meg is valósuló béremelések ellenére a legrosszabbul fize­tett rétegek közé kerültek. Beszélgetőpartnereim, akik között matematikus is volt, kiszá­molták, hogy az októberre ígért 20 százalék az ő esetükben 17-18 százalék lesz, mivel nem minden pótlék emelkedik, a túlóradíjak emelkedése pedig az ő esetükben kerekítve 7,5-9,5 százalék kö­rül várható. Az eltérést önmagában nem tartották túl nagynak, nem ez volt elégedetlenségük oka. Sokkal inkább az, hogy mi­lyen bázisról indul az emelés. Egy németnyelv-szakos tanárnő, aki három éve van a pályán, elmondta, hogy nettó bére 32 ezer forint volt eddig, most 39 ezer lesz. Százalékban kifejezve ez jelentős emelésnek tűnhet, még­sem teszi lehetővé életszínvonalának érzékelhető emelését. Sok­koló élménye volt, hogy az egyik bankban közölték vele, ötven­ezer forintos nettó kereset alatt ne számítson lakáshitelre. így re­ménye sem lehet, hogy saját erejéből valaha is önálló lakása le­gyen. Tanulságos volt egy másik összehasonlítás. Fölmerült a ’90-es évek elején, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérek növelésé­nek arányában kellene emelni. Ha ez az elképzelés megvalósult volna, ma egy kezdő középiskolai tanárnak mintegy 150 ezer fo­rint volna a nettó fizetése. A minimálbérek ugyanis sokkal gyor­sabban emelkedtek, és már erősen megközelítették a fiatalabb pedagógusok bérét. Mindezekhez egy középiskolai igazgató hozzátette, nem igaz, hogy általánosan pedagógustöbblet van. Bizonyos szakos tanáro­kat már szinte lehetetlen alkalmazni, és nem is csak nyelvszako­sokat. A kisebb városokban lévő középiskolák még nehezebb helyzetben vannak, és ezt színvonaluk sínyli meg. Ennek követ­kezménye például, hogy a környékről egyre több diák jön Szol­nokra, aki helyben is járhatna ugyanolyan típusú középiskolába. RÉGI SZAKMA. Ma már lámpással kell keresni az olyan hozzáértő mestereket, akik értenek a lópatkoláshoz. Pedig négylábú barátaink ma is szolgálnak: szekeret húznak, szántanak, vagy éppen a ver- senypályán törnek babérokra... ____________________fotói sárközi j. Ho n-vágya csillapíthatatlan? Bármilyen lakástervéhez van hitelünk Kamattámogatásos hitel: 6,5% éves kamat Euró alapú hitel: 8,7%* éves kamat Forint alapú hitel: 15,75%* éves kamat •mKb­Lakáshitelek *1 éves kamatperiódus esetén, érvényes 2001. 08. 01-től Bővebb információ: 5000 Szolnok, Baross u. 10-12., tel.: (56) 424-7 vagy www.mkb.hu

Next

/
Thumbnails
Contents