Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-30 / 202. szám
2001. Augusztus 30., csütörtök AHOL 7. OLDAL ELUN K TISZAGYENDA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Megállt a lakosság elvándorlása A pénztelenség, a munkanélküliség a falu gondja Vendégváró Vargáék Valamikor Tiszaroff, de főleg Kunhegyes gyümölcsöskertjének számított, de ma is sokan hordják be az ottani hetipiacokra a gyendaiak közül a kertjeikben termelt zöldségféléket, krumplit, gyümölcsöt. Vajon miképpen alakul az itt lakók száma, melyek a gyarapodások, a gondok, erről kérdeztük Győri Sándor polgár- mestert. Tiszagyendát száz évvel ezelőtt Pusztagyendaként emlegették, hiszen kiterjedt pusztaság volt, jókora tanyavilággal. Tiszaroffhoz tartozott, a roffiaknak afféle gyümölcsöskertje, zártkertje volt. Sajátos az elhelyezkedése miatt mostohán kezelték: a Kunság szélére épült, oda már nem tartozik, de a Közép-Tisza-vidékhez sem, annak a határvonala. A szőke folyó is távolabb, néhány kilométerre rója ősi útját. Egykori mezőgazdasági szerkezetéből, helyzetéből annyi azért megmaradt, hogy főleg a régebbi településrészen rengeteg a nagy kert, a hatalmas porta, amelyeken a szőlőn kívül mindenféle gyümölcs megterem.- A legutóbbi adatok szerint Győri Sándor polgármester 1187 a település lakosainak száma.- sorolja Győri Sándor. - Van általános iskola, óvoda, öregek napközije, szociális konyha, ahol általában százharminc adagban főzik a napi ebédet. 1990-ig nyolcszázzal fogyott a lélekszám, 1990-től további százzal, jelenleg pedig az a helyzet, hogy majdnem stagnál. Úgy is mondhatnám, nagyjából megállt az elvándorlás.- Azért láttunk eladó házakat.- Akadnak, mert az öregek kihaltak belőlük. Mások más célból árulják az otthonukat.- Miben gyarapodtak az utóbbi évtizedben?- Új utak épültek, hozzánk is eljutott a vezetékes gáz, a korszerű telefonhálózat. Gyarapodtak az intézményeink, lett napközink, új konyhánk. Azután a hajdani gyümölcstermelő Gyenda is megmaradt, mert a kertekben sok az őszibarack, körte, alma, és egyre több a dinnyetermelő is.- Beszéljünk az árnyoldalakról is.- Mindenekelőtt a településen a pénztelenség, a munkanélküliség a legnagyobb gond. Az utóbbi 30 százalék körüli, ami igen magas arány. Az is mond valamit, hogy mostanság Tiszagyendán az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, negyvennegyvenöt személyt foglalkoztat. Kívülük néhány vállalkozó biztosít pár embernek kereseti lehetőséget. A kereskedelem nagyjából a helyén van, a legfontosabb napi cikkeket az itteni boltokban megvásárolhatják a gyendaiak. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ide ipar, ipari üzem a közeljövőben aligha települ, hiszen ezek a nálunk jóval nagyobb helyeket is elkerülik.- Akkor hogyan tovább, polgármester úr?- Bízunk a vidékfejlesztés segítségében, támogatásában. Tipikus mezőgazdasági település lévén, ennek az ágazatnak a mielőbbi fellendülésében reménykedünk. Ez jó lenne, hiszen az itteniek zöme állattenyésztéssel, földműveléssel, gyümölcstermeléssel foglalkozik. ______________________________■ De brecenben egyetemista A felsőfokú oktatási intézményekben tanulók közül mi most Zubor Katát mutatjuk be, akinek a szülei Tiszagyendán laknak. Kata itt kezdett tanulni, majd Kunhegyesen a Kossuth iskolában folytatta, ilZubor Kata letve Törökszentmiklóson érettségizett. Gyaníthatóan alapos tudással, hiszen felvették Debrecenbe a Kossuthra. Ott is jól vette az akadályokat, kitartásához kellő szorgalom is társult, ahol már harmadéves közgazdászhallgató. Június végén fejezte be az előző évet, majd a strandra járt, pihent, olvasgatott. Diszkóba nem megy, az nem az ő világa. Noha a szülei, a testvére, szóval akik legközelebb állnak a szívéhez, itt laknak, semmilyen körülmények között nem szeretne itt maradni. Elvégre a leendő közgazdászdiplomájához megfelelő munkahely errefelé sem égen sem földön nem található. így távolabbi elképzelései között a főváros, szóval Budapest szerepel. Jól érzi magát A település mostam orvosa dr. Jakab László, aki már a második esztendejét tölti itt. Három szakvizsgával - ideg- gyógyászat, üzemorvosi és háziorvosi — is rendelkezik. Korábban dolgozott Szolnokon, illetve hosszabb ideig Kiskörén. A felesége is szakmabeli ápolónő. Jól érzik magukat, csendes a falu, kedvesek az emberek is. Igaz, sok az idős, magányos lélek. Ők Jakab doktor úr rendel főleg mozgásszervi, vérnyomáspanaszokkal, szív- és érrendszeri betegségekkel keresik fel a doktor urat. Aki nemcsak az itt lakók miatt szerette meg a helyet, hanem azért is, mert a polgármesteri hivatal lehetőségeihez mérten támogatja az egészségügyet. Ami a betegforgalmat illeti, ez bizony nem kevés, hiszen naponta negyven körüli a páciensei száma. Hétközben huszonnégy órás a szolgálata itt TiVargáék házát a vendégek is kedvelik A falusi turizmus sem hiányzik már a településről. Mégpedig azért, mert akad egy mutatós, kétszintes ház, amelyet a Varga Zoltán és Vargáné Tar Katalin házaspár erre a célra építtetett. Jobban mondva részben erre a célra, hiszen a földszinten a háziak laknak, fent, a tetőtérben pedig a hosszabb-rövidebb ideig itt nyaraló vendégeik. Akiket a szép, gondozott kert, a csendes környezet, a napsugaras időszakok és nem utolsósorban a falusi ízek vonzanak ide. Főleg Olaszországból, de leginkább Németországból érkeznek pihenni vágyók. Elsősorban azért, mert a feleség unokatestvére Németországba nősült, és onnan toborozza a vendégeket. Szeretik a házat, a helyet, mert nincs messze a Tisza, Abádsza- lók, a roffi komp, de még Berekfürdő, sőt Szoboszló sem. Néhá- nyan lovas kocsit bérelnek és ily módon keresik fel a környék érdekességeit, nevezetességeit. Másokat a magyaros ételek ízei igéztek meg, hiszen egy-egy kiadós ebéd vagy vacsora után jobban csúszik a jóféle házi bor, ne- talántán a csapolt sör. Gondoskodás a dolguk szagyendán, azaz éjjel-nappali. Hétvégén pedig havonta egyszer nemcsak a lakóhelye, hanem Tiszabura meg Tiszaroff ügyeletét is ellátja. Mellesleg Jakab doktor úrék három gyereket, két fiút és egy lányt nevelnek. Helyesebben mondva neveltek és taníttattak, hiszen közülük ketten már végeztek és diplomások, míg az egyik fiuk Gödöllőn harmadéves egyetemista. Az Egyesített Szociális Intézmény irányítója Hajnal Istvánná, aki huszonnyolc évig vezető óvónőként dolgozott ezen a településen. Tavaly tavasz óta ő az intézményvezető. Tulajdonképpen nem most csöppent ebbe a bonyolultan sokrétű és érdekes világba, hiszen már 1998-ban, az óvodai teendőin kívül foglalkozott gyermekvédelemmel, családgondozással is. Feladatai közé tartozik a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gondozási központ. Itt tevékenykedik az idősek klubja, de van házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés is. A községben a szociális rendszer hálózata az itt lakókat átfogja, születésüktől késő öregkorukig. Természetesen akkor, ha ezt igénylik, és jogosultak a gondozásra. Mindezeket szolgálja ez az integrált intézmény. Mint a legtöbb kis magyarországi faluban, itt is talán a legnagyobb gond a pénztelenség, meg a magas munkanélküliség. Azután sok a magányos is, zömük az idősebb korosztályhoz tartozik, de nem kevés az özvegyek száma sem. — Ilyenkor nyár végén sincs nálunk uborkaszezon, hiszen naponta tíz-tizenhét ügyfél benéz Hajnal Istvánná hozzánk. Amiért megfogják a kilincset: ki-ki valamilyen ügyintézésben kér segítséget, mások a gyermekneveléshez várnak tanácsot, de az életvitellel, egészség- neveléssel kapcsolatban is gyakori az érdeklődő. Mint mindenhol, így itt is a pénzből van a legkevesebb, ezért úgy segítenek magukon, ahogyan tudnak. Civil szervezetek is támogatják a munkájukat, és rengeteg pályázatot nyújtanak be azért, hogy épületük, benne irodájuk, korszerű számítógépük, egyáltalán berendezésük legyen. Olyan, ahol megfelelő környezetben fogadhatják mindazokat, akik valamiért hozzájuk fordulnak. Csúzlival kezdte Bizony-bizony, a leghíresebb vadász is egykoron csúzlival kezdte. fgy volt ezzel Bolyhos István is, aki húsz éve vadászmester. Természetesen a légpuskája volt a legelső efféle fegyver. Jelenleg négy puskával rendelkezik: kettő golyós, és olyan az ereje, hogy több száz méterre sem ajánlatos elébe állni. Errefelé főleg nyúlra, fácánra, őzre vadásznak. A vaddisznó ritka, legtöbbször a magas tiszai vízállás vagy az árvizek miatt szorul ki az ártérről. Egyébként Bolyhos úr őstermelő, 27 hektáron gazdálkodik. Az idén vetett, ültetett dinnyét, tököt, búzát. Ami a dinnyét illeti, elmondása szerint a mostani termés közepesnek minősíthető. ízre jó, mennyiségre közepes. Ráadásul sok kipusztult, „köszönhető” ez a ködnek és néhány átlagon alul hűvös nap- nak, éjszakának. ______________■ Sz áz diák második otthona Még tanyavilágnak számított Gyenda, amikor az 1900-as évek elején már iskolával dicsekedhetett. Picike volt, előbb egy, majd két tantermes, és az itt ügyködő hajdani, híres nevelő, Renák tanító úr nevét ma is nagy-nagy tisztelettel emlegetik a deres halántékú legidősebbek, akiket a múlt század húszas évei közepéig még pallérozhatott. Azóta a régitől nem messze már új iskola fogadja az ide járó száz nebulót. Legnépesebb a mostani nyolcadik osztály, tizenhét beiratkozott diákkal, de akadnak tízfős osztályok is. Az idegen nyelvek közül az angolt oktatják, negyediktől heti három órában tanulják a gyerekek. Természetesen rendelkeznek a kornak megfelelő, korszerű számítógépekkel is, amelyekből tizenöt van. Az udvart a közelmúltban újították fel, sportpályát alakítottak ki rajta, de újabb pályázatot nyújtottak be az illetékes minisztériumhoz sportszerek, sporteszközök gyarapítására. Szintén hozzájuk, a közös igazgatósághoz tartozik az óvoda is, ahol a község mind a negyvennégy, korban ide illő apróságának van helye. Ottjártunkkor a három óvónő vezetésével már harminckilencen voltak, de várják a többieket is, hiszen a negyvennégyből eddig negyvenkettőt beírattak az itteni óvodáskorúak közül. _______________________________1 A számítógépekkel az ismerkedést korán kell kezdeni Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
