Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

2001. Augusztus 30., csütörtök AHOL 7. OLDAL ELUN K TISZAGYENDA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Megállt a lakosság elvándorlása A pénztelenség, a munkanélküliség a falu gondja Vendégváró Vargáék Valamikor Tiszaroff, de főleg Kunhegyes gyümölcsöskertjének számított, de ma is sokan hordják be az ottani hetipiacokra a gyendaiak közül a kertjeikben ter­melt zöldségféléket, krumplit, gyümölcsöt. Vajon miképpen alakul az itt lakók száma, melyek a gyarapodások, a gondok, erről kérdeztük Győri Sándor polgár- mestert. Tiszagyendát száz évvel ezelőtt Pusztagyendaként emlegették, hi­szen kiterjedt pusztaság volt, jó­kora tanyavilággal. Tiszaroffhoz tartozott, a roffiaknak afféle gyü­mölcsöskertje, zártkertje volt. Sa­játos az elhelyezkedése miatt mostohán kezelték: a Kunság szé­lére épült, oda már nem tartozik, de a Közép-Tisza-vidékhez sem, annak a határvonala. A szőke fo­lyó is távolabb, néhány kilométer­re rója ősi útját. Egykori mezőgaz­dasági szerkezetéből, helyzetéből annyi azért megmaradt, hogy fő­leg a régebbi településrészen ren­geteg a nagy kert, a hatalmas por­ta, amelyeken a szőlőn kívül min­denféle gyümölcs megterem.- A legutóbbi adatok szerint Győri Sándor polgármester 1187 a település lakosainak száma.- sorolja Győri Sándor. - Van általános is­kola, óvoda, öregek napközije, szociális konyha, ahol általában százharminc adag­ban főzik a napi ebédet. 1990-ig nyolcszáz­zal fogyott a lélekszám, 1990-től további százzal, jelenleg pedig az a helyzet, hogy majdnem stagnál. Úgy is mondhatnám, nagyjából megállt az elvándorlás.- Azért láttunk eladó házakat.- Akadnak, mert az öregek kihaltak belő­lük. Mások más célból árulják az otthonu­kat.- Miben gyarapodtak az utóbbi évtized­ben?- Új utak épültek, hozzánk is eljutott a vezetékes gáz, a korszerű telefonhálózat. Gyarapodtak az intézményeink, lett napkö­zink, új konyhánk. Azután a hajdani gyü­mölcstermelő Gyenda is megmaradt, mert a kertekben sok az őszibarack, körte, alma, és egyre több a dinnyetermelő is.- Beszéljünk az árnyoldalakról is.- Mindenekelőtt a településen a pénzte­lenség, a munkanélküliség a legnagyobb gond. Az utóbbi 30 szá­zalék körüli, ami igen magas arány. Az is mond valamit, hogy mostanság Tiszagyendán az önkor­mányzat a legnagyobb munkaadó, negyven­negyvenöt személyt fog­lalkoztat. Kívülük né­hány vállalkozó biztosít pár embernek kereseti le­hetőséget. A kereskede­lem nagyjából a helyén van, a legfontosabb napi cikkeket az itteni boltok­ban megvásárolhatják a gyendaiak. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ide ipar, ipari üzem a közeljövőben aligha te­lepül, hiszen ezek a ná­lunk jóval nagyobb helyeket is elkerülik.- Akkor hogyan tovább, polgármester úr?- Bízunk a vidékfejlesztés segítségében, támogatásában. Tipikus mezőgazdasági te­lepülés lévén, ennek az ágazatnak a mielőb­bi fellendülésében reménykedünk. Ez jó lenne, hiszen az itteniek zöme állattenyész­téssel, földműveléssel, gyümölcstermeléssel foglalkozik. ______________________________■ De brecenben egyetemista A felsőfokú oktatási intéz­ményekben tanulók közül mi most Zubor Katát mutat­juk be, akinek a szülei Ti­szagyendán laknak. Kata itt kezdett tanulni, majd Kunhegyesen a Kos­suth iskolában folytatta, il­Zubor Kata letve Törökszentmiklóson érettségizett. Gyaníthatóan alapos tudással, hiszen fel­vették Debrecenbe a Kos­suthra. Ott is jól vette az akadályokat, kitartásához kellő szorgalom is társult, ahol már harmadéves köz­gazdászhallgató. Június vé­gén fejezte be az előző évet, majd a strandra járt, pi­hent, olvasgatott. Disz­kóba nem megy, az nem az ő világa. Noha a szülei, a testvére, szóval akik legköze­lebb állnak a szívéhez, itt laknak, semmilyen körülmények között nem szeretne itt ma­radni. Elvégre a leendő közgazdászdiplomájá­hoz megfelelő munka­hely errefelé sem égen sem földön nem talál­ható. így távolabbi el­képzelései között a fővá­ros, szóval Budapest sze­repel. Jól érzi magát A település mostam orvosa dr. Jakab László, aki már a második esztendejét tölti itt. Három szak­vizsgával - ideg- gyógyászat, üzemor­vosi és háziorvosi — is rendelkezik. Ko­rábban dolgozott Szolnokon, illetve hosszabb ideig Kis­körén. A felesége is szakmabeli ápolónő. Jól érzik magukat, csendes a falu, ked­vesek az emberek is. Igaz, sok az idős, magányos lélek. Ők Jakab doktor úr rendel főleg mozgásszervi, vérnyomáspanaszokkal, szív- és ér­rendszeri betegségekkel keresik fel a doktor urat. Aki nemcsak az itt lakók miatt szerette meg a helyet, hanem azért is, mert a polgármesteri hivatal le­hetőségeihez mérten támogatja az egészségügyet. Ami a betegforgalmat illeti, ez bi­zony nem kevés, hiszen naponta negy­ven körüli a páciensei száma. Hétköz­ben huszonnégy órás a szolgálata itt Ti­Vargáék házát a vendégek is kedvelik A falusi turizmus sem hiányzik már a településről. Mégpedig azért, mert akad egy mutatós, kétszintes ház, amelyet a Varga Zoltán és Vargáné Tar Katalin há­zaspár erre a célra építtetett. Jobban mondva részben erre a célra, hiszen a földszinten a házi­ak laknak, fent, a tetőtérben pe­dig a hosszabb-rövidebb ideig itt nyaraló vendégeik. Akiket a szép, gondozott kert, a csendes kör­nyezet, a napsugaras időszakok és nem utolsósorban a falusi ízek vonzanak ide. Főleg Olaszország­ból, de leginkább Németország­ból érkeznek pihenni vágyók. El­sősorban azért, mert a feleség unokatestvére Németországba nősült, és onnan toborozza a vendégeket. Szeretik a házat, a helyet, mert nincs messze a Tisza, Abádsza- lók, a roffi komp, de még Berek­fürdő, sőt Szoboszló sem. Néhá- nyan lovas kocsit bérelnek és ily módon keresik fel a környék ér­dekességeit, nevezetességeit. Másokat a magyaros ételek ízei igéztek meg, hiszen egy-egy ki­adós ebéd vagy vacsora után job­ban csúszik a jóféle házi bor, ne- talántán a csapolt sör. Gondoskodás a dolguk szagyendán, azaz éjjel-nappali. Hétvé­gén pedig havonta egyszer nemcsak a lakóhelye, hanem Tiszabura meg Ti­szaroff ügyeletét is ellátja. Mellesleg Jakab doktor úrék három gyereket, két fiút és egy lányt nevelnek. Helyesebben mondva neveltek és tanít­tattak, hiszen közülük ketten már vé­geztek és diplomások, míg az egyik fi­uk Gödöllőn harmadéves egyetemista. Az Egyesített Szociális In­tézmény irányítója Hajnal Istvánná, aki huszonnyolc évig vezető óvónőként dol­gozott ezen a településen. Tavaly tavasz óta ő az intéz­ményvezető. Tulajdonképpen nem most csöp­pent ebbe a bonyolultan sokrétű és érdekes világba, hiszen már 1998-ban, az óvodai teendőin kí­vül foglalkozott gyermekvéde­lemmel, családgondozással is. Feladatai közé tartozik a család­segítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gondozási köz­pont. Itt tevékenykedik az idősek klubja, de van házi segítségnyúj­tás és szociális étkeztetés is. A községben a szociális rend­szer hálózata az itt lakókat átfog­ja, születésüktől késő öregkoru­kig. Természetesen akkor, ha ezt igénylik, és jogosultak a gondo­zásra. Mindezeket szolgálja ez az integrált intézmény. Mint a legtöbb kis magyarorszá­gi faluban, itt is talán a legnagyobb gond a pénztelenség, meg a magas munkanélküliség. Azután sok a magányos is, zömük az idősebb korosztályhoz tartozik, de nem ke­vés az özvegyek száma sem. — Ilyenkor nyár végén sincs nálunk uborkaszezon, hiszen na­ponta tíz-tizenhét ügyfél benéz Hajnal Istvánná hozzánk. Amiért megfogják a ki­lincset: ki-ki valamilyen ügyinté­zésben kér segítséget, mások a gyermekneveléshez várnak taná­csot, de az életvitellel, egészség- neveléssel kapcsolatban is gya­kori az érdeklődő. Mint mindenhol, így itt is a pénzből van a legkevesebb, ezért úgy segítenek magukon, ahogyan tudnak. Civil szervezetek is támo­gatják a munkájukat, és rengeteg pályázatot nyújtanak be azért, hogy épületük, benne irodájuk, korszerű számítógépük, egyálta­lán berendezésük legyen. Olyan, ahol megfelelő környezetben fo­gadhatják mindazokat, akik vala­miért hozzájuk fordulnak. Csúzlival kezdte Bizony-bizony, a leghíresebb va­dász is egykoron csúzlival kezd­te. fgy volt ezzel Bolyhos István is, aki húsz éve vadászmester. Természetesen a légpuskája volt a legelső efféle fegyver. Jelenleg négy puskával rendelkezik: ket­tő golyós, és olyan az ereje, hogy több száz méterre sem ajánlatos elébe állni. Errefelé fő­leg nyúlra, fácánra, őzre vadász­nak. A vaddisznó ritka, legtöbb­ször a magas tiszai vízállás vagy az árvizek miatt szorul ki az ár­térről. Egyébként Bolyhos úr őster­melő, 27 hektáron gazdálkodik. Az idén vetett, ültetett dinnyét, tököt, búzát. Ami a dinnyét ille­ti, elmondása szerint a mostani termés közepesnek minősíthe­tő. ízre jó, mennyiségre köze­pes. Ráadásul sok kipusztult, „köszönhető” ez a ködnek és néhány átlagon alul hűvös nap- nak, éjszakának. ______________■ Sz áz diák második otthona Még tanyavilágnak számí­tott Gyenda, amikor az 1900-as évek elején már is­kolával dicsekedhetett. Pici­ke volt, előbb egy, majd két tantermes, és az itt ügyködő hajdani, híres nevelő, Renák tanító úr nevét ma is nagy-nagy tisztelettel emle­getik a deres halántékú leg­idősebbek, akiket a múlt század húszas évei közepé­ig még pallérozhatott. Azóta a régitől nem messze már új iskola fogadja az ide járó száz nebulót. Legnépesebb a mostani nyolcadik osztály, tizenhét be­iratkozott diákkal, de akadnak tízfős osztályok is. Az idegen nyelvek közül az angolt oktatják, negyediktől heti három órában tanulják a gyere­kek. Természetesen rendelkez­nek a kornak megfelelő, korszerű számítógépekkel is, amelyekből tizenöt van. Az udvart a közel­múltban újították fel, sportpályát alakítottak ki rajta, de újabb pá­lyázatot nyújtottak be az illetékes minisztériumhoz sportszerek, sporteszközök gyarapítására. Szintén hozzájuk, a közös igazgatósághoz tartozik az óvoda is, ahol a község mind a negyven­négy, korban ide illő apróságá­nak van helye. Ottjártunkkor a három óvónő vezetésével már harminckilencen voltak, de vár­ják a többieket is, hiszen a negy­vennégyből eddig negyvenkettőt beírattak az itteni óvodáskorúak közül. _______________________________1 A számítógépekkel az ismerkedést korán kell kezdeni Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents