Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-29 / 201. szám

s'í fl 2001. Augusztus 29., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Erőgépmérleg KSH-jelentés A tavaly tavasszal végzett felmé­rés szerint a magyar mezőgaz­daságban ezer hektárra 26,5 traktor és 2,6 kombájn jutott, ezen belül az Észak-Alföldön 25,1, illetve 2,3. A régióban az erőgépek mintegy kétharmada 21-60 kilowatt motorteljesítmé­nyű. Az egységnyi területre jutó gépkapacitást vizsgálva kide­rült, hogy a megyében az egyéni gazdák körében a legtöbb trak­tort (40,4 darab/ezer hektár) Jászberény térségében üzemel­tetik, ezt követi a kunszentmár­toni és a karcagi körzet. Arató­cséplő gépek tekintetében is ha­sonló a helyzet, az ezer hektárra jutó kombájnok száma (4,2 da­rab) a herényi és a karcagi határ­ban a legtöbb. A gazdálkodó szervezetek körében a legnagyobb erőgép­kapacitás a kunszenti és a török­szentmiklósi körzetben mutat­ható ki (12,2, illetve 11,3 da­rab/ezer hektár), a kombájnsű­rűség ugyancsak a miklósi ha­tárban a legmagasabb, 2,9/ezer hektár. Éhségsztrájkra készülnek JÁSZLADÁNY Továbbra sincs béke a jászladá- nyi cigány önkormányzat és a község polgármestere között. Mivel az ellentétek az elmúlt he­tekben tovább éleződtek, a ki­sebbség képviselői újabb de­monstráció megszervezéséről döntöttek. Mint arról korábban már be­számoltunk, a viszály a helyi ci­gány önkormány névtáblájának elhelyezése körül robbant ki. Miután ezt a polgármester meg­tiltotta, a kisebbségi testület fi­gyelemfelkeltő éhségsztrájkkal tiltakozott a határozat ellen, és jogorvoslatért folyamodott a megyei közigazgatási hivatal­hoz, valamint Kaltenbach Jenő országgyűlési biztoshoz. S bár a válaszok mindkét esetben a ro­mák álláspontját támogatták, a polgármester nem változtatott korábbi döntésén. Ezt látva a cigány önkor­mányzat képviselői hétfőn is­mét összeültek és elhatározták: megint a demonstráció fegyve­réhez nyúlnak. Az újabb, ezúttal háromna­posra tervezett éhségsztrájk idő­pontját várhatóan a következő, csütörtöki egyeztetés során jelö­lik ki, ám arról már tegnapelőtt döntés született, hogy a cigány önkormányzat tábláját a polgár- mesteri tilalom ellenére szep­tember 15-én, egy romanap al­kalmával ünnepélyes keretek között elhelyezik a hivatal épü­letén. BUGÁNY ÉPÜL A VÉDVONAL. A szolnoki Tisza-parti fővédvonal rekonstrukciós munkái 2002. április végén fe­jeződnek be. A régi gátat a vízi rendőrségtől a vágóhídig megbontva, új vízzáró réteget képeznek ki a Ti- sza felől, majd a tiszaligetihez hasonló betonozott sétány épül.________________________fotó! csabai htvAw Bővíti kapacitását a Carrier Száztíz új munkahely létesül Jászárokszálláson Gazdaság A Carrier európai hűtőkészülék­divíziójában folyó szervezeti át­alakítások kapcsán a vállalat veze­tése tegnap bejelentette azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezd a gyárak működésének át­szervezésére vonatkozóan. A Car­rier be kívánja zárni arvikai (Svéd­ország) gyárát, ahol jelenleg a be­épített aggregátos kereskedelmi hűtőkészülékeket gyártják, és a teljes termelést áttelepíti Jászárok­szállásra. Az új profil mintegy 110 új dolgozó felvételét teszi lehetővé az elkövetkezendő évben. Az átszervezési program ré­szeként ugyanakkor Jászárok- szállásról vállalkozásba adják ki a fémalkatrész-gyártást, amely 38 ember munkahelyét fogja érinte­ni. A gyár vezetése természetesen keresi annak a lehetőségét, hogy az érintett dolgozók jelentős ré­szének továbbra is munkát talál­jon. Az átszervezések révén — fi­gyelembe véve a gyártás kihelye­zést is -, így összesen mintegy 72 dolgozóval bővül jövőre a Jász­árokszálláson foglalkoztattak száma. A svédországi gyártás áttelepí­tését elsősorban a magyarországi alacsonyabb költségszínvonal in­dokolja. Ezen kívül tavaly mint­egy 10 millió dollárt fordítottak a magyar gyár kapacitásának felfut­tatására, ami valószínűleg zökke­nőmentessé teszi majd a termelés beindítását. Kiszűrik a bliccelőket Újabb feladatkört kaptak a túlterhelt okmányirodák Megyei információ Egy tavaly született kor­mányrendelet a biztosítótár­saságok részére előírja, hogy a Belügyminisztérium központi nyilvántartóját fo­lyamatosan tájékoztassa a gépjárművek kötelező fele­lősségbiztosítási szerződé­sek megkötéséről, illetve megszűnéséről. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a BM nyilvántartó rendszerének adatai alapján a területileg illeté­kes okmányirodák kiszűrhessék azokat a gépjármű-tulajdonoso­kat, akiknek nincs érvényes köte­lező felelősségbiztosításuk. Az intézkedés az autósok érdekeit szolgája, ugyanis kellemetlen helyzetbe kerülhet egy-egy bal­eset kapcsán az a vétlen sofőr, aki biztosítatlan kocsival ütközik. Ha ugyanis nem rendelkezik kötele­ző biztosítással a károkozó, a vét­len jármű tulajdonosának csak a casco biztosítás alapján térítik meg a kárát. Mint azt a szolnoki okmányiro­da helyettes vezetőjétől, Fehér Györgytől megtudtuk, a bliccelők kiszűrését augusztus elsejével kezdték el, tehát még csak a kez­det kezdetén tart az adatok feldol­gozása. Gondot okoz a hivatalnak, hogy az új feladatkör ellátásához nem biztosítottak további munka­társakat, az amúgy is leterhelt iro­dai dolgozókra hárul ez a teendő is. Mindez tovább lassíthatja az okmányirodákban az ügymenetet, növelheti az ügyfelek kényszerű várakozási idejét. Ennek ellenére már több mint hétszáz olyan szol­noki, illetve környékbeli gépjár­mű-tulajdonos nevét „dobta” ki a számítógép, akik a nyilvántartás szerint nem rendelkeznek kötele­ző felelősségbiztosítással. A hivatal kidolgozta a „menet­rendet”: előbb értesítést kapnak a mulasztók, amely lehetőséget ad arra, hogy néhány napon belül bemutassák a biztosítási szerző­dést. Élképzelhető ugyanis admi­nisztrációs tévedés is, az illetőnek lehet biztosítása, csak mondjuk a nyilvántartás adatai nem egyez­nek. Ha az igazolást bemutatják, természetesen az eljárás lezárul. Ha nem, tovább működik a „gépe­zet”: automatikusan megszületik a gépjármű forgalomból való ki­vonásáról szóló határozat, amit tértivevényesen juttatnak el az ügyfélnek. Ezt követően a forgal­mi engedélyt be kell szolgáltatni. Ennek elmulasztása 100 ezer fo­rintig terjedő államigazgatási bír­ságot eredményezhet, ami több­ször is megismételhető... A szol­noki okmányiroda gyakorlatában egyébként idáig még nem jutott el senki. A forgalmi engedélyt ter­mészetesen vissza lehet kapni, ha a gépjármű tulajdonosa megköti a biztosítást. Ez is pénzbe kerül, 8250 forintot kell érte fizetni. A jövőben alighanem olcsóbb lesz megkötött biztosítással köz­lekedni. VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Csodavárás Magyarországon immár évtizedek óta, de lehetsé­ges, hogy még régebben, él az emberek nagy ré­szében a remény, hogy örökölt és új gondjainkat majd valamilyen csoda segítségével oldjuk meg vi­szonylag rövid idő, akár néhány év alatt. Aki negyven-ötven éve is figyelemmel kísérte a világ dolgait, még emlékezhet rá, hogy az ötvenes években a köztudatban igen erősen tartotta magát az a nézet, hogyha a magyar urán magyar kézbe kerülne, és az oroszok nem vinnék el, annyi pénzt kapnánk érte Nyugatról. Abból egyszerre beköszöntene nálunk a Kánaán. Azután találmányokban reménykedtünk, amelyekkel villámgyor­san meghódíthatjuk a világpiacot, de legalábbis itthon töredékére csökkenthetünk bizonyos költségeket, kiadásokat. Emlékeznek még a szalagházra? A különféle csodagyógyszerekre, vagy az alföldi ter- málvízkutakra álmodott üvegházvárosokra? De nem kell ilyen messzire A kétkedőre azt mondják, Sy ellenamkker csoda híre. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy mi volt a csataszögi görgőseke, amelytől a mezőgazdaság csodálatos felvirágzását vártuk. Ez a csodavárás nem függ rendszerektől, sőt a rendszerváltás körüli időkben meg is erősödött. Egy évtizede sincs, hogy Szolnokon megszületett a lebegő kastély öüete, amelynek ámu- ló turisták százezreit kellett volna idevonzania. Majd később a Tisza- tó lett a reménybeli csodák színhelye. Egy német befektetőről szólt a fáma, aki ötvenmilliárd(!) márkát akart befektetni a Tisza-tó tervezett Európa-szigetén. A józan ész ilyen esetekben nemigen tudja megfékezni a nekiló­dult fantáziát. A Tisza-tavi állítólagos befektető esetében hiába hang­zott el, hogy ötvenmüliárd márka jóval több, mint Magyarország bruttó külföldi adósságállománya, amelynek törlesztésébe majdnem belerokkant a gazdaság. Sőt, a kétkedőt ilyenkor rendszerint megvá­dolják, hogy ellendrukkerként nem akarja a csoda megvalósulását. Tartok tőle, hogy sok ember számára az erre vezető autópálya is a csodák világába tartozik. Mégpedig két okból: először, mert közeli megvalósulása már önmagában is csodaszámba menne, másodszor, mert ha egyszer tényleg el is készülne, egy csapásra minden gondun­kat megoldaná. Csodát az vár, aki már nem bízik abban, hogy nor­mális hétköznapi munkával belátható időn belül javíthat a körülmé­nyein (vagy nem szeret dolgozni). Pedig ha meglesz az autópálya (mert egyszer azért biztosan meglesz), az csak a lehetőséget teremti meg a gazdaság fölvirágzására. Csoda nem történik, dolgozni akkor is kell majd. Kíváncsi-e a város napjára? Körkérdés A hét végén immár második alkalommal rendezik meg Szolnok új ünnepét, a város napját, ahol számos kultu­rális és sportprogram várja az érdeklődőket. Lapunk ennek kapcsán arra volt kí­váncsi: a járókelők érdek­lődnek-e az esemény iránt? László Lajosné, 66 esztendős nyugdíjas: — Bármennyire érdekelne is a rendezvény, ez­úttal nem lesz alkalmam figye­lemmel kísérni, ugyanis éppen külföldről várok lá­togatókat. Ám azért megjegyzem, hogy ha már ilyen nagyszabású programokat szerveznek Szolno­kon, miért nem találok egyetlen olyan emléktárgyat sem, amely a várost jelképezi, és megajándékoz­hatnám vele a vendégeimet? Pesti Béla, 34 éves mérnök: — Tavaly nem ju­tott időnk elmenni és meg­nézni a rendez­vényt, de most biztosan nem hagyjuk ki. Va­lószínűleg péntek délután váloga­tunk majd a Szolnok napja műsor- kínálatából. Az a lényeg, hogy a gyerekeket is lekösse a látnivaló. Egyúttal legalább sétálunk is egy jót, amolyan családi kirándulás gyanánt. Komknay Ir­ma, 19 eszten­dős tanuló: - Őszintén szól­va nem foglal­koztatnak ezek a programok. Ráadásul a Szolnok napja idén már beleesik a tanévbe. Én pedig elég ritkán, egy hónapból alig egy hetet vagyok itthon, mivel Kunhegyesre járok suliba, buoáhy VÁROSI TANÉVNYITÓ. Képünk tegnap a 90. évfordulóját ünneplő szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában készült, a szolnoki városi tanévnyitó ünnepségen. fotó: csabai istván A tanévkezdés egyre na­gyobb anyagi terhet ró a családokra. A nehézségek csökkentése érdekében az önkormányzatok segélyt ad­nak a rászoruló családok­nak. Néhány településen megérdeklődtük, hogy mi­lyenek a segélyezés formái, milyen összeget kaphatnak a rászorulók. Segítség az iskolakezdéshez Megyei információ Szolnokon a polgármesteri hiva­tal segélyezési osztálya bonyolítja ezt a munkát. Az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban a diákok 20 éves koráig adható a segély, amelyet kérni kell, mellékelve az iskolalátogatási igazolást és a kö­zös háztartásban élők jövedelem- igazolását. Az a család kaphat se­gélyt, amelyikben az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjmi­nimum, azaz 18 310 forint alatt van. A támogatásra Szolnokon 7,5 millió forintot különítettek el a költségvetésben. Egy gyermek az öregségi nyugdíjminimum 20 szá­zalékának megfelelő összeget, az­az 3662 forintot kaphat vásárlási utalvány formájában. Ezt a kijelölt papír-írószer boltokban lehet be­váltani. A támogatást augusztus 1. és szeptember 30. között igényel­hető. Az augusztus 20-ig rendel­kezésre álló összesített adatok szerint addig kerekítve 1 millió 600 ezer forint értékű utalványt ítéltek oda az igénylőknek. A ké­relmek feldolgozásán négyen dol­goznak az osztályon, az ügyinté­zés határideje mintegy 15 nap. Karcag önkormányzata vala­mennyi általános iskolást és 20. évét be nem töltött középiskolást részesít beiskolázási támogatás­ban. A helyben tanulók az iskolá­ban kapják meg a pénzt, a vidéken tanulók törvényes képviselői pe­dig a személyi igazolvány és az is­kolalátogatási bizonyítvány felmu­tatásával igényelhetik azt a polgár- mesteri hivatalban. Az általános iskolások 1300 forintot kapnak, feltéve, ha a szülők a gyermek tan­könyveit és felszerelését már be­szerezték. Ha nem, akkor a támo­gatás összegéből az iskola szerzi be a hiányzó felszerelést, és elszá­molást ad a szülőknek az összeg felhasználásáról. A Karcagon ál­landó lakos középiskolások 1600 forint támogatásban részesülnek. Jászberényben 5 millió forin­tot különítettek el rendkívüli tá­mogatásra, ennek mintegy a felét az iskolakezdés megkönnyítésére fordítják. A segélyt kérelemre ad­ják, augusztus 15-től október kö­zepéig fogadnak el igénylést. A korábbi tapasztalatok alapján most is mintegy háromszáz igénylőre számítanak, akik hely­zetüktől függően egyenként 5-7 ezer forintot kaphatnak. Tiszafüreden nincs tervezett támogatás az iskolakezdés családi terheinek csökkentésére. Kivétel csupán néhány olyan eset, ameh nek során a rendkívüli segélybe rétből támogatják az arra legjob ban rászorulókat. Az egész országban - telepü­léstől függetlenül - a kiegészítő családi pótlékban részesülő csalá­dok 4 ezer forintos támogatást kapnak tanulóként. Ez az általá­nos iskolásoktól a felsőfokú okta­tásban részt vevőkig jár minden rászorulónak. 18 éves korig a ta­nulók automatikusan kapják, 18 éven felül kérni kell. Ez a juttatás független a különféle helyi segé- lyezési formáktól. ________

Next

/
Thumbnails
Contents