Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Augusztus 28., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 27.) Bofsodctau 4 865 Ft ű Egis 11100 Ft ff Matáv 714 Ft Ű Mól 4.100 Ft ű OTP 14 750 Ft t Richter 16 250 Ft Ű TVK 2 950 Ft ■0 Zalakerámia 1820 Ft o BUX: 6402,77 +0,65% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6700 INDEX VIII. Zl -27-IG m Ä. 5 7* «finn 6365,171 5354,4| (6402,77; 6500 J6357,18| *6361,19) j 6400 6300 pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,30 Cseh korona 7,42 Euró 253,61 Német márka 129,67 Osztrák schilling 18,43 Lengyel zloty 65,65 Svájci frank 166,86 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 278,20 Bővülő kereskedelem Az év első hat hónapjában 5,7 százalékkal, ezen belül június­ban 4,2 százalékkal nőtt a kiske­reskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbi szinthez képest - áll a Központi Statiszti­kai Hivatal hétfői jelentésében. A legnagyobb mértékben a gép­jármű- és járműalkatrész-eladá­sok üteme növekedett. HÍREK INGATLANPIAC. A forint erősödésének hatására élén­kül a magyarok külföldi ingat­lanvásárlásainak száma - írja a Világgazdaság. Ám míg egyes szakértők szerint in­kább a befektetési célú vásár­lások nőnek, mások szerint a saját célra történő tulajdon- szerzések dominálnak majd. TELEFON IA. A tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató mintegy harminckétezer vál­lalat közül egyelőre csak min­den tizedik veszi igénybe az internet alapú távközlés (voice over internet protocol - VoIP) kínálta lehetőségeket. A nemzetközi hívások terén akár húszszázalékos megtaka­rítás is elérhető a technológia segítségével. VÁRAKOZÁS. Az Ecostat kis- és középvállalkozások várako­zásait tükröző konjunktúra- indexe augusztusban 44,9 százalék lett, gyakorlatilag nem változott, ami azt jelzi, hogy e vállalati kör szereplői sem saját helyzetükben, sem a gazdaság egészében nem számítanak jelentős fordulat­ra - áll az Ecostat Gazdaság- ' elemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. CIGARETTA. Egy friss WHO- jelentés szerint a dohányipari óriáscégek a fejlődő országok­ban gátlástalanul terjesztik termékeiket a fiatalkorúak körében - közölte a The New York Times. A szerve­zet szerint a gyárak külföl­dön nem alkalmazzák szigorú otthoni szabályaikat, bár a fejlődő országok fiataljait a helyi dohánygyárak próbálják a legnyíltabban elcsábítani. Homokhátsági növénykísérletek Elsivatagosodás fenyeget a Duna-Tisza közén Most éri meg malacot venni A körülmények magasabb árat indokolnának Köles, fénymag, cukorcirok, szudáni fű. Ezen szárazságtű­rő növények kísérleti termesz­tését vállalta Újvári Endre zsanai gazdálkodó. Az agrár­tárca támogatásával indult az a program, amelynek révén több növény termeszthető- ségét próbálják ki a Homok­hátságon. Zsana A cukorcirok a szélsőséges körülmények között is szépen növekedett, a termés biztató - állapította meg Péli Jenő zsanai gazdálkodó A homokhátsági földeken gaz­dálkodóknak nemcsak a gyenge talajadottságok jelentenek gon­dot, hanem a jelentős csapadék- hiány is. Az elsivatagosodás fe­nyeget a Duna-Tisza közén. A mezőgazdasággal foglalkozók megpróbálnak alkalmazkodni a körülményekhez, ezért többen is vállalták alternatív szárazság­tűrő növények termesztését. A vetőmagvak beszerzéséhez támogatást ad a szaktárca, a termesztőknek cserébe feljegyzése­ket kell készíteniük tapasztalataikról. A termesz­téstechnológiai ismeretekre nagy szükség van, hiszen kevés a fellelhető leírás az egyes fajtákról. Újvári Endre hatholdas birtokot bérelt a kísér­letezésre. A közepes kötöttségű homokon elve­tett magvaknak jót tett a bőséges júniusi csapa­dék, hiszen akkor 160 milliméternyi hullott, ami háromszorosa a helyi átlagnak. - A fénymagot érdemes a megadott 2 cm-nél mélyebbre vetni, mert a homokon kifújja a szél - számolt be gaz­datársainak tartott bemutatón a házigazda. A ta­vaszi vetésű sárgaköles és a silózásra alkalmas cukorcirok ígéretesen fejlődik. Utóbbiból egy hektárra öt kiló vetőmag szükséges, amely 1200 Ft/kg-os ^ron vásárolható. Ha akad biztos piac, akkor érdemes foglalkozni a kölessel is, mivel a búza mindenkori árának kétszereséért lehet el­adni. A kölesszalma is jó takarmány, de a termés gépi betakarítása megoldatlan és a szárítására is ügyelni kell. A viaszos szárú szudáni fű is vízta­karékos növény. A májusi vetésű, egy méternél is magasabbra növő fűféle legeltetésre és silózás­ra is alkalmas. A zsanai homokon ebből a nö­vényből 80-100 mázsa termeszthető, de jobb adottságok között 200 mázsa is betakarítható egy hektárról. A homokhátsági kísérlet több növénnyel is folytatódik, Újvári Endre ősszel az évelő rozs és a tönkölybúza termesztéséhez is hozzáfog. ____ T. K. A sertéstermelők tartási kedvét három dolog befolyásolja: a felvásárlási, a takarmány- és az exportárak alakulása. Az ala­csony árak miatt most jó befektetés a malac, nem érdemes to­vább várniuk azoknak a gazdáknak, akik olcsón akarnak ser­tést venni - derül ki egyebek között az Agrárgazdasági Kuta­tó- és Informatikai Intézet előrejelzéséből. Százmilliárdok gyógyszerre A lakosság az idén várhatóan 8,65-13,05 milliárd forinttal költ többet gyógyszerekre a múlt évihez képest, s ez 13-15 százalé­kos kiadásnövekedést jelent - tartalmazza az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Pénzügyminisztérium adatai alapján országgyűlési képviselők számára készült öszszegzés. Budapest A jelentés szerint a társadalom- biztosítás által támogatott gyógy­szerkörben a gyártók és a forgal­mazók júliusi átlagos 7 százalé­kos áremelése a fogyasztók szem­pontjából 11 százalékos többlet- kiadással jár. Az okok részletezé­se között szerepel: az antibioti­kumok ártámogatásának 70 szá­zalékról 50 százalékra csökkenté­se miatt a lakosság a második fél­LAKOSSÁGI GYÓGYSZERKIADÁSOK MILLIÁRD FORINTDAN 1993 ■ 2000 ■ 2001 ■ 15,13 88,4 100,5 OEP GYÓGYSZERÁR-TÁMOGATÁSI KIADÁSOK MILLIÁRD FORINTBAN 1993 2000 2001 évben 1,3 milliárd forinttal költ többet. A szakemberek csak becsülni merik a társadalombiztosítási körbe újonnan befogadott gyógy­szerek fogyasztásának mértékét, így különböző elemzések alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az ebbe a kategóriába tarto­zó készítményekre mintegy 500 millió forintot költenek majd júli­ustól decemberig a betegek. A társadalombiztosítás által nem tá­mogatott gyógyszerkörben - vál­tozatlan forgalmat feltételezve - a 2001. márciusi átlagos 10,7 százá- lékos és a júliusi átlagos 5,3 szá­zalékos áremelések hatása az év végére várhatóan 3,4 milliárd fo­rint kiadási többlettel terheli meg a lakosságot. A jelentés szerint a gyógysze­rekhez kapcsolódó társadalom- biztosítási támogatások mértéke az 1995. évi 7 százalékos és az 1999. évi további 5 százalékos nagyobb csökkenést követő idő­szakokban lényegében azonos szinten maradt. A szakemberek összehasonlító táblázata szerint a lakosság 1993- ban még 15,13 milliárd forintot fordított gyógyszerekre, majd ez 2000-re 88,4 milliárd forintra nőtt. Ugyanebben az időszakban 51,1 milliárd forintról 150,65 mil­liárd forintra emelkedtek az OEP gyógyszerár-támogatási kiadásai. A becslések szerint ez évben az OEP 182, a lakosság pedig 100,5 milliárd forintot fordít gyógy­szerekre. A jelentés tartalmazza: a gyógyszerek magyarországi tá­mogatási szintje nem marad el a nyugat-európai országokétól, ám a gyógyszerkiadások részesedése az egészségügyi ágazat kiadásai­hoz, illetve a nemzeti összter­mékhez viszonyítva évek óta aránytalanul magas. A szakértők a KSH vizsgálata­ira hivatkozva állítják: a lakossá­gi gyógyszertérítési díjak növe­kedése elsősorban a készítmé­nyek árának emelkedéséből és nem a társadalombiztosítási tá­mogatási rendszer változásaiból adódik. Zöldség - segítséggel A csatlakozás utáni helyzet a mai támogatástól függ Budapest A mezőgazdaságon belül ki­törési pont lehet a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ehhez azonban az uniós csatlakozá­sig javítani kellene az ágazat bel- és külpiaci pozícióit. A Zöldség és Gyümölcs Ter­méktanács szakemberei szerint a kormányzatnak fejlesztenie kell a kertészetet, és akkor az ágazat nyerhet a csat­lakozáson. Támogatás hiányában viszont a kertészet visszafejlő­dik, szerepe az önellá­tásra korlátozódik, s a piacot átveszik az ugrásra kész - uniós - versenytársak. A terméktanács már több javaslatot dolgo­zott ki a termelők „hely­zetbe hozására”, érdemi előrelé­pés azonban eddig nem sok tör­tént. Hasonló módon nem történt változás az ágazat brüsszeli átvi­lágítását megelőző, illetve a csat­lakozási felkészülést felülvizsgáló uniós szakértői jelentést követő­en sem. A szakemberek szerint értékes éveket vesztett a zöldség­gyümölcstermesztés azáltal, hogy a nem kapta meg a kellő pénzügyi támogatásokat. Magyarország számára a csat­lakozás napjától kezdve a ver­senyképes önköltségi árak jelent­hetnek versenyelőnyt. A különle­ges minőség ltialakulásában fon­tos szerepet töltenek be a bioló­giai alapok. A termékeknél a ke­resletet és az eladhatóságot kell szem előtt tartam, ez maga után vonja a magas árakat. A szakemberek szerint az ága­zatnak két alternatívája lehet a csatlakozás után. Ha megkapja a megfelelő támogatást, úgy a ker­tészet versenyképessége európai színvonalú lesz, jövedelmező, s az áruk minősége is megfelel a pi­aci követelményeknek. A belföldi piacon továbbra is a hazai áru do­minál majd, emellett azonban a szektor jelentős mennyiséget ex­portálhat a környező országokba, valamint a hungaricumokkal megjelenhet az Unió piacain. így megteremtődik a termelők létbiz­tonsága, megnő a foglalkoztatás­ban és a vidékfejlesztésben betöl­tött szerepük. Támogatás hiányá­ban versenyképessége nem lesz megfelelő, s a termékeket az Euró­pai Unió nem fogadja be. Az árukoncentrá­ció és a csomagolás hi­ánya miatt az élelmi­szerláncok a magyar beszállítókat nem te­kintik partnernek, a zöldség-, gyümölcster­mékeket Dél-Európából szerzik majd be. Ebben az esetben - mu­tatnak rá az ágazat szakértői - a belföldi piacot is az import áru özönli el, a termelők elvesztik lét- biztonságukat, a munkanélküli­ség növekedni fog, s csökken a vidék népességmegtartó ereje. A terméktanács szerint ahhoz, hogy a zöldség-gyümölcs terme­lő családi gazdaságok felvehes­sék a versenyt az uniós országok farmgazdaságaival, kiemelt tá­mogatással helyzetbe kell őket hozni. Az elmúlt években a kor­mányzat nemigen támogatta a környezet- és fogyasztóbarát ter­mékek bevezetését sem, pedig mind az exportban, mind a hazai eladásoknál az értékesítés feltéte­le már napjainkban is az élelmi­szerbiztonság. Az ágazat szempontjából sike­res magyar csatlakozáshoz a ker­tészeti termékek folyamatos mar­ketingjére is szükség lenne.-UQ­Divatnapok a fővárosban Budapest Az idén immár 21. alkalommal rendezi meg a Magyar Divat Inté­zet a Budapesti Divatnapok című szakkiállítást szeptember 2. és 4. között a budapesti vásárközpont­ban - mondta Neményiné Gyar- mathy Margit, a Magyar Divat Intézet ügyvezető igazgatója. A nettó 3500 négyzetméter alapterületen megrendezett kiál­lításon 13 ország mintegy 250 ki­állítója mutatja be kínálatát. A ki­állítók 40 százaléka érkezik kül­földről, 60 százaléka pedig ma­gyar. A textil- és textilruházati szakma gyártói és nagykereske­dői, márka-képviseletei mintegy tízezer magyar és külföldi szak­mai látogatóra számítanak az idén is. A külföldi kiállítók közül egyénileg jelenik meg Ausztria, Franciaország, India, Németor­szág, Olaszország, Szlovénia és Tajvan. Kollektív kiállítóként mutatkozik be Bulgária, Olaszor­szág, Portugália, Románia és Törökország. __________________■ A sínbuszoké a jövő A MÁV magasabb komfortfokozatú kocsikat is vásárol Budapest - Moszkva A MÁV Rt. fontos feladatának tekinti, hogy a nem villamosí­tott vonalakon a gazdaságta­lan dízelmotoros személyvo- nati közlekedést kiváltsa. Eh­hez legalább 150 úgynevezett sínbuszra lenne szükség. Sárái Jenőtől, a MÁV szakigazga­tó-helyettesétől megtudtuk, hogy a vasúttársaság az orosz állam- adósság törlesztéseként sínbu­szokat hozna Magyarországra, amelyeket a Moszkva melletti Metrovagonmas cég gyárt. Ott készítették a fővárosban futó metrókocsikat is. A sínbuszok két motorkocsiból álló ikervonatok, amelyekből, ha a forgalom úgy kívánja, kettő, há­rom egység is összekapcsolható. Nem csak azért gazdaságosak, mert kevesebb üzemanyagot fo­gyasztanak, de mivel a motor a kocsi alatt van, ezért nincs szük­ség vontatómozdonyra sem. Az új kocsikban az előírások­nak megfelelő EURO-2 környe­zetkímélő motorok lesznek, amelyeket egy német világcég gyárt. A két kocsinak hő- és hangszigetelt, harmonika rend­szerű kapcsolata lesz. A légkon­dicionáló berendezéssel ellátott utastérben 140 kényelmes ülő­hely található, de lesz hely a rok­kantkocsik és gyermekkocsik valamint kerékpárok részére is. A rendelkezésre álló összeg­ből 80 kocsit, vagyis 40 szerel­vényt rendelhetünk meg. A 100 kilométeres sebesség teljesítésé­re alkalmas vonatok a miskolci, a hatvani, a celldömölki illetve az esztergomi térségben közleked­nek majd. A kormány egy másik vasúti beruházást is jóváhagyott. Hat­vanmillió márka hitelből a MÁV magasabb komfortfokozatú, első osztályú szakaszokkal is rendel­kező, távolsági forgalomban köz­lekedő ikerkocsikat vásárol. A tervek szerint a 120 kilométeres sebesség teljesítésére alkalmas 15 ikerszerelvény a Balaton észa­ki partján, a Baja-Szekszárd vo­nalon, illetve Budapest-Salgótar- ján között közlekedik majd. A nyugati cégek által gyártott vona­tok első szerelvényei a szerző­déskötéstől számított másfél éven beül jelennek meg a MÁV vonalain. ocn ____ Budapest __ \ v ágósertések magas, négyszáz forintot megközelítő felvásárlási íra, valamint az olcsó takarmány­árak ösztönzőleg hatnak a sertés- íllomány alakulására. Ugyanak­kor a vágósertés unióbeli és ma­gyarországi áraránya, illetve az exportárak szerény mértékű esökkenése a kivitel szempontjá­ból kedvezőtlen - állapították meg az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szak­értői. Az AKII adatai szerint idén áprilistól augusztus végéig 5 szá­zalékkal, majd 5 millió egyedre emelkedett a hazai sertésállo­mány. A malacok száma viszont április óta 6 százalékkal csökkent és az egy évvel korábbi szinten van. A szakemberek szerint a te­nyésztésbe állítást a vágósertések felvásárlási ára, a takarmányárak és az exportárak, a támogatások alakulása határozza meg. Április- ban csökkenni kezdett a takar­mánykukorica ára, ugyanakkor megélénkült a vágósertések iránti kereslet, ezért jelentősen meg­emelkedtek a felvásárlási árak is. i Az exporttámogatások csak fo­kozták a sertések iránti keresle­tet. A szakemberek szerint mind­ezek a hatások magasabb malac­árakat indokolnának, az árak mégis lényegesen alacsonyab­bak, mint három hónnappal ko­rábban. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium ada­tai szerint a 15-25 kilós malacok ára kilónként 600-950 forint kö­zött mozog, vagyis a jelenlegi leg­magasabb ár is csak megközelíti a három hónappal ezelőtti dara­bonként 25 ezer forintos átlag­árat. A kutatók úgy vélik, a piac kezdi felismerni, hogy a nyomott árak miatt jó befektetés a malac. S ha lassan is, de élénkül a kereslet, nő az érdeklődés a minőségi kocacsere támogatása iránt. ___________________________________újvári

Next

/
Thumbnails
Contents