Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-23 / 196. szám
6. OLDAL AHOL ELÜNK 2001. Augusztus 23., csütörtök JASZFELSOSZENTGYORGY AZ UJ ÉVEZREDBEN Csendes jász település Jászfelsőszentgyörgy a megye észak- nyugati részén, a Zagyva folyó jobb partján fekszik. Határai szomszédosak a jászberényi, pusztamonostori, szentlőrinckátai, tóalmási, nagyká- tai határrészekkel. A települést 1335- ben említik először. Az okirat szerint a Tomaj nemzetségbeli Lóránt és fia kapták családi osztozkodás révén. 1387-ben Zenthgerg néven a váci káptalan birtokaként említik, s ekkor még Heves megyéhez tartozott. A hatvani szandzsák 1550-es összeírásakor már Szentgyörgy néven olvashatjuk, ezt követően Felső alias Galy Zenthgeorgy (1567), Jász-Fölső St. György (1699), Gáli Szentgyörgy (1755), Felső Szent György (1828), Jászfelsőszentgyörgy (1910) névalakokban találjuk. A falu eredetileg nem volt jász település, s nem is lehet pontosan tudni, hogy mikor került a Jászsághoz, de a török időkben már mint jász jogú település szerepel. Mindig lakott település maradt, de lakossága gyakran cserélődik. 1731-ben Bél Mátyás még „kis létszámú és szegény fálu”-nak írja le. A redemptióban saját határán kívül Szent László-puszta egy részét is megváltotta, így határterülete jelentősen megnövekedett. 1876-ban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor a jászsági felsőjárásba osztották. A falu műemléke az 1701-ben, barokk stílusban épült katolikus templom. 1995 óta minden év októberében látványos szüreti felvonulást és bált rendez a művelődési ház a falu fiataljainak bevonásával. m Lesz végre térerő Az információs társadalom fejlődésével együtt az utóbbi években óriási mértékben megnőtt a mobiltelefont használók köre. Az embereket mostanság már ezen készülékek segítségével lehet a legkönnyebben elérni. Nem kis bosszúságot jelent tehát, ha valamilyen okból az elérhetőség csorbát szenved. A Szentgyörgyön élők ezt nap mint nap megtapasztalják, mióta léteznek a maroktelefonok. A településen egyik mobilszolgáltató sem tudta biztosítani a megfelelő mértékű térerőt, így az ott élők alig-alig tudták használni készülékeiket. Mézes Imre alpolgármestertől tudjuk, hogy legelőször két évvel ezelőtt kérték a két nagy hazai „mo- bilos cégtől”, hogy tegyenek valamit a probléma megoldásáért. A folyamatos kilincselés, levelez- getés úgy tűnik, mostanra hozza meg gyümölcsét. A faluban, illetve annak határában a napokban mindkét nagy cég felszereli, illetve üzembe helyezi a térerőt biztosító antennáit. A helyiek várakozása szerint napokon belül csak a múlt kellemetlen emléke lesz, hogy nem tudták használni a napjainkban szinte már el- engedhetetlen munkaeszközként feltűnő készülékeiket. Rendben tartják a községet „Akár Balassagyarmatra is tehették volna az okmányirodát...” Az elmúlt évek egyértelmű eredményeként számolt be arról Jászfelsőszentgyörgy polgármestere, Ménkű Miklós, hogy a falu intézményeit sikerült rendbe tenniük, s az 1800 lakosú kistelepülésen az infrastruktúra legnagyobb része a lakosság kényelmesebb életéhez hozzá tud járulni. Az általános iskola épületét már korábban sikerült felújítani, az ott tanuló 160 gyermek megfelelő körülmények között vehet részt az oktatásban. Figyelmet fordítottak a könyvtár, a művelődési ház, valamint a tele- ház milyenségére. Jórészt csak az állagmegóvásra tudtak ügyelni, de lehetőségeikhez képest próbálják megfelelő állapotban tartani minden intézményüket. A legnagyobb munka mostanság az óvoda épületében zajlott. Összesen mintegy 18 millió forintos beruházással 200 négyzet- méter alapterülettel bővítették a régi óvodaépületet. Két új foglalkoztatóhelyiséget alakítottak ki, illetve a szabályzóknak megfelelően alakították át a működéshez szükséges kiegészítő helyiségeket. Az önkormányzat saját anyagi forrásai mellett igénybe vették a megyei területfejlesztési tanács, illetve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pályázati lehetőségeit is. A felújítással nagyot javult a 70-80 óvodáskorú gyermek ellátásának helyzete a faluban. A polgármester kiemelte, hogy nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a települési önkormányzatnak a cigány kisebbségi ön- kormányzattal. Mindkét testület törekszik az együttműködésre, a munkát az egymásrautaltság tudata teszi összehangolttá. A település idén összesen 158 millió forintból gazdálkodik, amelynek a legnagyobb részét az intézmények fenntartására kell elkölteniük. A központi forrásokat teljes egészében, illetve saját bevételeik tetemes részét is a működtetésre használják fel. A fejlesztésekre átlagosan 3-4 millió forintjuk marad, amelyet pályázatok útján próbálnak megsokszorozni. A községben nagy problémát jelent, hogy a polgármester meglátása szerint kifejezetten rossz döntést hozott a közigazgatási hivatal, amikor a jászfény- szarui okmányiroda illetékességét jelölte meg a jász- felsőszentgyörgyi- ek részére. — Ilyen erővel akár Balassagyarmaton is lehetne a helyiek ügyeit intéző okmányiroda, hiszen ha jól megszervezik a dolgot, azt az utat is meg lehet tenni egy nap alatt. A célunk az volna, hogy a jászberényi okmányirodát jelöljék ki a felsőszentgyörgyiek számára, hisz oda gond nélkül, közvetlen buszjárattal be tudnának menni. A polgár- mester szerint még az is jó megoldás volna, ha egy-egy meghatározott napon, kirendelt- ségszerűen működhetne a településen az okmányiroda, ha ez technikailag megoldható volna. Felsőszentgyörgynek azzal nincs problémája, hogy az építésügyi illetve a gyámügyi hatóságok illetékes központja is Fényszarun van, hiszen ezekben az ügyekben nem a lakosoknak kell az ügyintézés miatt utazniuk. A település választott vezetője nem érti, vajon miért kell ragaszkodni egy rossz döntéshez, hiszen a jászberényi okmányiroda ügyfélforgalmát nem befolyásolja döntően az az átlagosan napi egy felső- szentgyörgyi, aki felkeresné a hivatalt, a falubeliek számára azonban egyáltalán nem mindegy a dolog. Ménkű Miklós hangsúAz utolsó simításokat végzik az óvodabővítés kivitelezői lyozta, hogy semmi esetre sem Jászfénysza- ruval, mint településsel van bajuk, hiszen más kérdésekben jól együtt tudnak dolgozni a város önkormányzatával. Ahhoz, hogy a meghirdetett elvnek a „polgárbarát okmányirodái ügyintézésnek” Jászfelsőszent- györgyön is megfeleljenek, mindenképp meg kellene változtatni a közigazgatási hivatal döntését. ■ Az éjszakák nyugalmát óvják A faluban egy évtizede van jelen a polgárőrség „Mobiltorony” Jászfelsőszentgyörgy határában A településen egy évtizede működik folyamatosan a polgárőrség. Ahogy azt az alapítók egyike, Mézes Imre alpolgármester megfogalmazta, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással és szervezettséggel, de jelen vannak a községben. Az önkéntesek már jó néhányszor akadályoztak meg bűncselekményeket. A település közbiztonsága érdekében rendszeresen tartanak éjszakai őrjáratokat a polgárőrök, a szolgálat beosztását természetesen maguk szervezik meg. Az önkormányzat működésük fenntartásához anyagiakkal is hozzájárul, de a tagoknak is a zsebükbe kell nyúlni, hogy a legfontosabbat, a körutakon használt gépjármű üzemanyagát meg tudják vásárolni. A polgárőrség technikai felszereltsége lehetne jobb is, de feladataikat a rendelkezésükre álló eszközökkel is igyekeznek megoldani. Ahhoz, hogy munkájukat a lehető legmagasabb színvonalon végezzék el, rendszeresen részt vesznek különböző képzéseken, tanfolyamokon. Megtanulják a jogszabályokat, miként is kell viselkedniük, hogyan kell eljárniuk egy-egy bűncselekmény észlelésekor. Mézes Imre kedvezően értékelte, hogy nemrégiben a polgárőrtestületek tagjai fokozott büntetőjogi védelem alá kerültek. A felsőszentgyörgyiek biztonságérzetét növeli, hogy létezik s működik a polgárőrség, de ilyen szempontból nagy probléma, hogy egy ideje már nincs körzeti megbízottja a településnek. A rendőri jelenlét ereje valószínűleg megsokszorozná a polgárőrök munkájának hatékonyságát, szervezettségét is. A testület jó kapcsolatot épített ki a rendőrséggel, s nemrégiben ígéretet kapott arra Jászfelsőszentgyörgy, hogy rövidesen ismét körzeti megbízottja lesz a falunak. A polgárőrség tagjai közül mintegy húsz állandó jelleggel „hadra fogható”. Volt már arra példa többször is, hogy'az éppen tevékenykedő tolvajokat, betörőket leleplezték, s a rendőrséget értesítve rövidesen fülön is csípték a rosszban sánti- kálókat. Röviden IPARŰZÉSI ADÓ. Idén vezette be az önkormányzat az iparűzési adót. Az első alkalommal kivetett helyi adóból mintegy 600- 800 ezer forint bevételre számít a település. Az első évben a törvényben lehetséges legkisebb, egyszázalékos mértéket jelölték meg. Az önkormányzat jelenleg csak „a szükséges, de még halasztható” elv alapján, egyes felújítási feladatok elhagyásával tudja költségvetéséből finanszírozni a működését. HULLADÉKKEZELÉS. Jász felsőszentgyörgyön is megindult a szervezett szemétszállítás. A faluban nem a háztartásokban keletkező szemét mennyiségével van gond, hanem a mezőgazdasági termelésben keletkezett szemét kezelésével: a nagy mennyiségű paprikaszár vagy a már elhasználódott fólia elhelyezését kellene megoldani. A megélhetésük alapja A faluban egyértelműen meghatározó tevékenység a mezőgazdasági termelés, s ezen belül az itt élők megélhetésének egyik alappillére a paprika. A fóliasátrak sokasága fogadja a Szent- györgyre érkezőket, bármely irányból is közelítsék meg a falut. Az, hogy egy-egy évben milyen a növény felvásárlási ára, a családok mindennapjainak meghatározó tényezőjévé válik a következő hónapokban. Az elmúlt évben a nagykereskedők „elkényeztették” a helyieket, hisz szinte a ház kapujáig jöttek kamionjaikkal, s magas áron vitték el a termést. Sajnos bekövetkezett az, amire számítottak, a kamionok idén is megérkeztek, az árak azonban csak akkor követték a „nagybani” változásait, ha azok lefelé mozdultak. Ismét elővették hát utánfutóikat teherautóikat, a szent- györgyiek, s ki-ki próbálja maga értékesíteni portékáját. Molnár Józsefék nem a rendszerváltást követően lettek magángazdák, a család már jóval korábban saját kezébe vette a sorsát. A terméssel ebben az évben sem volt probléma, a megfeszített munka meghozta a gyümölcsét. A gond azonban, hogy alig-alig jön vissza a növénybe fektetett pénz. Az élet azonban nem áll meg, a haszon reményében tovább folytatják évtizedekkel korábban megkezdett munkájukat. Iskola, amely nem csak tanít Nem kis feladatot kell teljesítenie a helyi általános iskola új igazgatónőjének, Bodor Viktoménak. Elődje, Molnár Sándomé több mint harminc évig volt az intézmény vezetője, s munkáját elismerték a településen, s a szakmai körökben egyaránt. A minap, augusztus 20-án vehette át például a Pedagógus Szolgálati Érdemérmet. Az igazgatóválasztást követően az új tanévben már az új vezető indítja el az általános iskola munkáját. Bodor Viktorné már 22 éve dolgozik Felsőszentgyörgyön, s 13 évig mint igazgatóhelyettes végezte feladatait. Az elődjével közösen megkezdett munkát szeretné folytatni. Elsődleges feladat a Jászberényhez közeli kistelepülésen, hogy a diákok megmaradjanak faluban, s a gyermekek szülei ne érezzék úgy, hogy a városban jobb feltételek mellett, magasabb színvonalú oktatásban részesülhet csemetéjük. A törekvés úgy tűnik, sikeres, hiszen maximum 20-25 gyermek ül buszokra nap mint nap, hogy valamelyik jászberényi iskolában szerezze meg a szükséges ismereteket. Ennyi gyermek mindig is eljárt a faluból. Nemcsak az iskola nevelőmunkájában, hanem a szabadidő megszervezésében is próbálnak olyan lehetőségeket biztosítani a helybéli fiataloknak, amelyek megtartják őket szülőfalujuk általános iskolájában. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy tudják, a község költségvetése igencsak szűkös. Az oktatás feltételei adottak, a szakmai munkában kiemelt szerepet kap a tehetségek felkutatása s adottságaik fejlesztése, hogy minél többen feleljenek meg a középiskolák követelményeinek. A másik nagy feladatuk a hátrányos helyzetű gyermekek, a lemaradók felzárkóztatása. A munkát már az óvoda hat óvónője megkezdi, hogy aztán a 17 pedagógus folytathassa szakmai tudásának legjavát adva tevékenységéhez. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Bodor Viktorné
