Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-16 / 191. szám

10. OLDAL 2001. Augusztus 16., csütörtök Millenniumi emlékzászló-átadó és emlékparkavató falunapi ünnepség Örményes község önkormányzata tisztelettel és sze­retettel meghív mindenkit a 2001. augusztus 18-i millenniumi emlékzászló-átadó és emlékparkavató falunapi ünnepségére, melynek helyszíne a községi sportpálya. ÜNNEPI PROGRAM 9.00—9.30: Vidám ébresztő — lovasbandérium (felvonulás a községen keresztül a sportpályára) 9.30—9.35: Falunapi megnyitó (Török Csaba pol­gármester) 9.35—10.00: Néptáncbemutató (kisújszállási Tü­csök és az Árvácska néptánccsoport, Bíró néptánc­zenekar) 10.00- 10.25: Huszárbemutató (kisújszállási lovas­bandérium) 10.25—10.45: Néptáncbemutató (kisújszállási Ár­vácska néptánccsoport) 10.45— 11.00: Honfoglaláskori lovasbemutató (kis­újszállási Kötöny Vezér Kunjai Lovasklub) 11.00- 12.00: Ügyességi és sportversenyek (ki­csiknek és nagyoknak - zsetonért) 12.00- 13.00: EBÉD 12.15—13.20: Traktoros ügyességi verseny (neve­zés a búcsúvásár területén) 13.45— 14.25: Vikidál Gyula énekes millenniumi fellépése 15.00: Millenniumi emlékzászló érkezése repülő­ről a sportpályára 15.05: HIMNUSZ (kisújszállási Phoenix vegyes kórus) 15.07—15.20: Millenniumi emlékzászló átadása (átadja: dr. Pálinkás József oktatási miniszter, átve­szi: Török Csaba polgármester, szalagkötés a zász­lóra: Székely Sándomé zászlóanya, a millenniumi emlékzászló ökumenikus megáldása) 15.20—15.25: Ünnepi dalok (kisújszállási Phoenix vegyes kórus) 15.25: Török Csaba polgármester köszöntője 15.30: Dr. Pálinkás József oktatási miniszter kö­szöntője 15.40: Szavalat (Szunyogh Rita tanuló) 15.43: SZÓZAT (kisújszállási Phoenix vegyes kó­rus) 16.00: A millenniumi emlékpark avatása 16.05: Török Csaba polgármester avatóbeszéde 16.30: Bajnoki labdarúgó-mérkőzés (sportpálya, szünetben tombola 100 és 150 forint értékben, fő­díj: egy borjú) 19.00—19.30: Dogs-koncert 21.00: TŰZUÁTEK 21.15—24.00: Szabadtéri diszkó (Dogs együttes) ÖRMÉNYES AZ UJ ÉVEZREDBEN Kastélyok falva A középkorban királyi szolgálónépek faluja volt Örményes, melynek neve nem egyértelmű­en tisztázott. Az egyik feltevés az Árpád-kori „örmény malomból”, a másik az „örvény" szó­ból (áradás idején a Tisza erre a területre is el­jutott) eredezteti a község nevét. A harmadik álláspont szerint az „örmény" népnévből kelet­kezett a falu elnevezése, egy negyedik véleke­dés szerint pedig a XVI. században az Örmény nevű grófoknak volt birtokuk a vidéken. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett a település. Az új- ratelepesedés után elsőként az 1881-ben készült kataszteri térkép em­líti mint lakott helyet, bárója után Wenckheim-puszta néven. A pusz­ta nagyobb része Fegyvemekhez tartozott, nagyobb birtoka a Glaser-, a Bíró-, az Erlich- és a Schwarz-családnak volt. Jelenleg is Örményes értékes épületei közé sorolják a Glaser-, a Bíró- és a Kepich-kastélyt. A lakosság az 1800-as évek végén Örményesnek nevezte faluját, de hivatalosan 1913-ban Magyarország helységnévtára említi először Ör­ményes-puszta néven. A település falusias arculata az 1920-as évek­ben alakult ki, a Nagyatádi-földreform következtében több új kisbir­tokos jutott itt földhöz, s fogott házépítésbe. A tehetősebbek hosszú­kás, nyeregtetős, téglával alapozott cserép- vagy palatetős házat épít­tetett, a szegényebbek régi típusú vályogból készült cselédházakat emeltek a Kepich-majorban. A n. világháborút követően a régi urasági épületek nagy részét „Csáki szalmája módjára” széthordták. A mezőgazdaságnak és állat- tenyésztésnek a '60-as évektől az Új Élet Tsz adott lendületet, ma pe­dig már egy korszerűbb farmgazdálkodásra igyekszenek rátérni Ör­ményes családjai, és ha gyérebb ütemben is, de az ipar is próbál meg­telepedni a községben. Hogy a falu ma már büszke a felújításra váró emlékmű jellegű épü­leteire, ezt jellemzi, hogy a település koronás címerében a Glaser-kas- tély rajzolata is helyet kapott. Polgármesterből bakter Berekméri József nyugalmat és biztonságot ugyan talált Örményesen, ám az őt és családját ért megpróbáltatá­sok még ma is nyomják a szívét. Marosszentgyörgy egy — mind­máig hetven százalékban magyar lakta -13 ezres nagyfalu az erdé­lyi Marosvásárhely tőszomszéd­alatt tartotta. Magyar felelősöket kerestek saját hibáik eltussolásá- ra, s erre remek alanynak kínál­kozott a szentgyörgyi polgármes­ter is. A rendőrség naponta zak­latta, papírjait elvették tőle, s ba­rátaitól júliusban megtudta, hogy születésnapját követően le fogják őt tartóztatni. Nem volt mit ten­ni, nem magát, a családját féltve a „zöld határon” át Magyaror­Marosszentgyörgyön egy falut irányított, Örményesen csupán a váltót kezeli ságában. Ott élt a Berekméri csa­lád két gyermekével. József állat- tenyésztéssel foglalkozott, a köz­ségben mindenki tisztelte őt. Nem véletlen, hogy az 1989 de­cemberében kitört román forra­dalom idején elmenekült polgár- mester helyére megválasztották a falu első emberének. Első felada­ta a település fűtésellátásának biztosítása volt, ám a ’90-es már­ciusi eseményeket követően a visszakerült román hatalom Be­rekméri urat is állandó nyomás szágra menekült, ahol rokonok, ismerősök és szimpatizánsok se­gítették a famíliát. A menekült- ügyi hivatalon keresztül a vasút­nál találtak számára munkát, így került az örményesi állomásra is mint váltókezelő. Az intelligens, diplomás em­ber ma olyan munkát végez, me­lyet iskolázatlanul is megfizet­nek, ám honvágya nem a telepü­lésen eltöltött passzív évek miatt van... Az oldalt írta és szerkesztette Mészáros Géza Fotó: Mészáros János Közösséggé formálódott község Fél évszázados álmából ébredezik manap­ság Örményes. Az elmúlt rendszerben a leg­inkább az Uj Élet Termelőszövetkezetre épí­tett településnek ma már több kitörési pont­ja is van, melyről Török Csaba polgármester beszél. Az itt élők egyike sem mondhatja el magáról, hogy ősi, örményesi família tagjai. A közösség közös múltját nem lehet a faluból gyökereztetni, mégis, mintha már évszázadok óta békésen egy­más mellett élnének itt a családok. Pedig a több­ségük csak az 1950-es évektől települt be.- Örményes térségében mindig is jó minőségű föld volt, nem véletlen tehát az Alföldre egyéb­ként is oly jellemző mezőgazdasági élet nálunk. Ennek továbbra is látni szeretnénk a hasznát, azonban törekszünk a termőföld megművelésé­nek formáján korszerűsíteni. A szövetkezeti rendszer mellett immáron a családi vállalkozás­A Glaser-kastélyban kapott helyet a varroda, a könyvtár és az idősek ban működtetett farmgazdálko­dást is előszere­tettel kezdemé­nyezi az önkor­mányzat, hiszen a majorok, a ta­nyák és a telep­helyek kialakítá­sához infrastruk- Török Csaba polgármester túrát teremt. A földgázvezeték rendszer kiépítése nagy lendüle­tet adott a falunak, s talán még a komoly problé­mát jelentő belvizes évekből is hasznot húzott fa­lu, gondolva a magánházak és a középületek fel­újítására. Talán ebben az időszakban vált igazi közösséggé Örményes lakossága.- Ma már az ipar is komolyan képviselteti magát a faluban, megélhetést biztosítva az itt élőknek. Mivel Örményes a kunsági városok mértani közepén helyez­kedik el, s hozzájuk jó minőségű utak vezet­nek, az infrastruktúra teljes kiépítése esetén akár idegenforgalmi köz­ponttá is válhatna a jö­vőben a falu. A horgá­szat és a vadászat mel­lett nemsokára a lovag­lás és a fogatolás is elér­hetővé válik községünk­ben, s a jövőbeni lovas­turizmus beindulásához a felújításra váró kasté­lyaink is előnyt jelent­hetnek. Mindenesetre az örményesieknek immá­ron saját jövőképük bon­takozik ki a boldogulá­sukhoz — hangoztatta a napközi otthona polgármester, __________■ Az emlékpark támogatói Noha az örményesi önkor­mányzat számos pályáza­tot nyújtott be több helyre is a millenniumi ünnepség megrendezésére, egyéb, a jubileumra emlékeztető építmény felállítására, tá­mogatást máig nem kapott, (gy a íalunapon felavatan­dó emlékpark is a község becsületes vállalkozóinak bérmentes munkáját dicsé­ri. Barta Mátyás az egyike azoknak a helyi vállalkozóknak, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták a községházával szem­ben lévő millenniumi emlék­park felépítését.- A polgármester úr kért fel bennünket, hogy mivel a hiva­talnak igen kevés pénze van, se­gítsünk a park elkészítésében - mondja Barta Mátyás. - Én évti­zedek óta élek Örményesen, szinte minden megújulását a ke­zem alatt éreztem, így azon sem gondolkodtam, hogy társaim­mal elvállaljuk-e a munkát. A fa­lu csupán az anyagköltségeket tudta vállalni, s bár egyikőnk sem mondható tehetősnek, az alapozástól a tetőfedéstől min­den munkafolyamatot ingyen végeztünk el. Jómagam ács va­gyok, a 17 évesen készített első önálló munkám még mindig jó állapotban áll a településen, s re­méljük, ezzel a saját kezünk ál­tal elkészített emlékparkkal is hosszú évtizedekig büszkélked­hetünk. ■ Koppány lehiggadt A szombati falunap egyik díszvendége Vikidál Gyula lesz, aki a legismertebb da­laival a közönség kegyeibe férkőzhet. A Madách Szín­ház tagjának kistelepülé­sekhez való vonzalmát az is jelzi, hogy a nagyvárosi for­gatagtól visszavonultan, Nagykovácsiban telepedett le.- A csendet, a nyugalmat szere­tem - vallja magáról az István, a király című rockoperából ismert, egykoron lázadó Koppány. A népszerű énekes a nyugalom miatt imádja a pecázást — Hosszú évtizedekig a város­lakók nem is tudták, hogy mi­ként élik világukat a falusiak. Az előbbiek a felgyorsult életritmus miatt váltak sérülékenyebbé, utóbbiak létét pedig az elmúlt rendszer kommunizálása tette válságossá. Itt az idő, hogy a ma­gyar nemzet tagjai végre újra egymásra találjanak, bárhol is lakjanak az országon belül vagy éppen a határon túl. Örülök, hogy meghívást kaptam Örmé­nyesre, hiszen ma már én is job­ban szeretem az egyszerűbb, bensőségesebb ünnepségeket, mint a nagy felhajtással járó csinnadrattákat. A vidéken élők jobban odafigyelnek egymásra, ám tegye a szívére mindenki a kezét, ezen a té­ren is van még javítanivaló. Az, hogy szombaton a falu egy millenniumi zászlót ve­het át, további kötődéssel jár lakói számára, hogy nem csu­pán egy kis közösségben él­nek, hanem egy több mint ezeréves nemzethez tartoz­nak. Azt viszont a mindenkori hatalomnak is tudnia kell, hogy több ezer magyar „Ör­ményes” létezik a Kárpát-me­dencében, lakói pedig nap mint nap teszik tisztessége­sen a dolgaikat - fejezte ki gondolatát Vikidál Gyula. A mezőségi Örményes Örményes vezetői az 1912- es Révay lexikont ütötték fel, hogy testvértelepülést keressenek a falujuknak. Találtak is hármat, s ebből az erdélyi Mezőörményesre esett a választásuk. A választást egyébként megköny- nyítette, hogy Szászörményes és Bükkörményes nem válaszolt a kapcsolatot. A ma már csupán tíz százalékban magyarlakta falu­ban mintegy 2600-an élnek, de a középkori református templom magyar nyelvű feliratai még min­dig hirdetik az ősök emlékét. Né­hány erdélyi ember meg is emlí­tette, hogy településükön keresz­tül vezet az út Székelyföldre, ám ez az első eset, hogy meg is álltak itt magyarok. A mezőörményesi községháza megkeresésükre, a 470 kilomé­terre fekvő, Beszterce megyei Mezőörményes (Urmenis) vi­szont nagy szeretettel fogadta a felkérést. Török Csaba polgár- mester vezetésével idén július­ban küldöttség indult a mezőségi Örményesre, hogy felvegyék a A mezőörményesi Oteanu loan polgármester és a falu elöl­járói az örményesi falunapra meghívást kaptak, melyet elfo­gadtak, így a partnerkapcsolat to­vább erősödhet a két azonos ne­vű település között. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents