Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-15 / 190. szám
6. OLDAL AHOL 2001. Augusztus IS., szerda ELÜNK KUNMADARAS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Legnagyobb jutalma társai sikere A legutóbbi önkormányzati ülésen Lakatos Lászlónét nevezte ki az összevont óvodai intézmény vezetőjévé öt évre a képviselő-testület. Amikor a vezetőnőt felkerestük a Petőfi úti óvodában, az óvónők már az utolsó simításokat végezték a csoportszobákban. Az augusztus 21-ei évkezdetre minden játék, asztal, mesekönyv a helyére kerül itt, és a másik négy óvodában is befejeződik a festés, mázolás. Lakatos Lászlóné, Zsuzsa 1978jban szerzett diplomát a szarvasi óvónőképző intézetben, majd hazajött szülőföldjére, ahol több mint két évtizede foglalkozik a legkisebbekkel. Mint mondja, kicsi kora óta vonzotta a pedagóguspálya, otthon mindig tanár nénist játszott. A pálya iránti döntésében megerősítette elsős tanító nénijének, Baráth Annának a személyisége, aki mindig példaként állt előtte, így egyenes út vezetett az óvónői pályára, ahol nagy hasznát veszi az átlagostól nagyobb empátiájának. Gyermekei már felnőttek. Fia autóbusz-vezető, lánya tavaly végzett néprajz szakon Debrecenben, és most ötödéves a Református Teológián. Zsuzsa nem befolyásolta gyermekei pályaválasztását, szakmai sikereiknek örül, és büszke rájuk. Lakatos Lászlóné huszonhárom éve épp a Petőfi úti óvodában - ahol most az összevont óvodai intézmény székhelye is van - kezdte pályáját. Vezetőként szeretne önálló arculatú intézményt megteremteni. Ehhez olyan nevelőtestületet kíván kialakítani, amelynek normája a megkülönböztetés nélküli gyermekszeretet, a mai ismereteknek megfelelő, szorgalmas, becsületes munka, egymás segítése, az őszinte kommunikáció és felelősségvállalás. Az összevont óvodai intézmény öt tagóvodájába az elmúlt tanévben 289 gyermek járt, ebből 136 volt a cigány etnikumhoz tartozó. A gyermekek több mint felének munkanélküliek a szülei, ami befolyásolja az óvoda pedagógiai munkáját is. A 13 csoportban 19 óvónő és 14 dajka foglalkozik a kicsikkel. Az óvodák belső felszereltsége tükrözi a vállalt nevelési koncepciót. Fejlesztésük folyamatos, többféle forrásból történik — önkormányzati költségvetés, alapítványi bevételek, pályázaton nyert összegek. Az elmúlt években így több millió forintot tudtak fejlesztésekre, korszerűsítésekre fordítani. Az óvónők az igényes szakmai munka - az Én-erő fejlesztése - érdekében megyei szervezésű továbbképzéseken vesznek részt. A képviselő-testület által biztosított pluszforrásból augusztus 21-24- ig továbbképzést szerveznek a községben az óvónőknek, az általános iskola tanítónőinek, valamint karcagi és tiszafüredi óvónőknek az óvodai mozgásfejlesztés témakörében. A továbbképzést dr. Tótszöllősyné V. Tünde közoktatási szakértő, mozgásfejlesztő pedagógus tartja. Ez az óvónőknek 30 órás akkreditált továbbképzést jelent. A vezetőnő szerint a következő évek feladata az intézményi szintű minőségbiztosítás kiépítése, mely ellenőrzési, önértékelési, problémafeltáró szakasszal rendelkező folyamatos szervezetfejlesztés az óvoda sikerességének biztosítására. Ehhez sikeresen pályáztak az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési programjánál, így szeptembertől oktatási minőségügyi szakértő segítségével megkezdik a program kidolgozását. Lakatos Lászlóné kinevezése öt éve alatt legnagyobb jutalomnak óvónő társai sikerét tartja majd, s azt, hogy a rájuk bízott gyermekeket sikeresen felkészítik az iskolai életre. Sorokban SZÉPÜLŐ TELEPÜLÉS. Az önkormányzat idén piaccsarnokot szeretne építeni, melyhez pályázatot adott be. Az új játszótér megépítésére is pályázati támogatást várnak, önerőből pedig elvégzik a sportpálya felújítását. ÚJ AUTÓK. A diákélelmezés biztosítására az iskola áruszállító járművet kapott, a hivatal egy új személygépkocsit, a diákok utaztatására pedig autóbuszt vásároltak nemrég. KÖZUTAK FORGALMA. Elké szült a belterületi, önkormányzati közutakra vonatkozó forgalmi rend. A település útjainak védelme érdekében a forgalmi és gyűjtőutak által határolt területeken 12 tonnás súlykorlátozási tömböket alakítottak ki, melyet rendelettel szabályoztak. Az 1. számú tömb: Őrsi-Kálvin út által keletre, ületve északra határolt területek 2. tömb: Karcagi- Kálvin-Bibó út által határolt terület 3. tömb: Kunhegyesi-Kar- cagi-Bajcsy-Zs.-József Attila utak által határolt terület 4. tömb: Kunhegyesi-József Attila—Bajcsy-Zs.—Bem József utak által határolt terület 5. tömb: Karcagi-Bajcsy-Zs.-Egyház- Váci Mihály utak által határolt terület. A település útjainak védelme érdekében a fenti területeket jelzőtáblákkal is ellátják. A csordaengedés útvonala változatlan maradt. LOVASTÁBOR. A Kun Róna Mezőgazdasági és Értékesítő Szövetkezet lovasszakosztálya tavaly alakult. Az önkormányzat egyik alapítója a Kisújszálláson létrejött Nagykun Lovasbandériumnak, melyben a szakosztály tagjai aktívan dolgoznak. A szakosztályban Postás Tibor szakmai irányításával tizennégy gyermek lovagol. Ők is és a testvérvárosi backamadara- si és hévízgyörki gyerekek is részt' vettek július végén az abádszalóki lovastáborban. MINŐSÍTETTEK. A Nagykun Együttműködési Társulás önkormányzatai tavaly döntöttek arról, hogy együtt kezdik meg a felkészülést a polgármesteri hivatalokban az ISO 9001/2001-es minőségbiztosítási rendszer bevezetésére. A szükséges dokumentációkat elkészítették a hivatalok, és folyamatban van a tanúsító audit megszerzése. Ezt a társulás által felkért szegedi Cer- top Kft. végzi a településeken. A napokban Kunmadaras is sikeresen vizsgázott, a polgármesteri hivatal megszerezte a minőség- biztosítást tanúsító auditot. Lakatos Lászlóné (középen) is segít a játékok elpakolásában Azonnali rendezést várnak A repülőtér ügye már évek óta húzódik Felterjesztési jogával élve a kunmadarasi önkormányzat Orbán Viktor miniszterelnöktől vár választ és objektív döntést a repülőtér sorsának rendezésére — tudtuk meg Márki Sándor polgármestertől.- Miért fordultak a miniszterelnökhöz?- A képviselő-testület 2001. augusztus 2-i ülésén az önkormányzati törvényben biztosított fel- terjesztési jogával élve, a miniszterelnök úrtól kér választ arra, hogy a kunmadarasi volt szovjet katonai objektum, Közép-Európa egyik legnagyobb és kiváló felszállópályával rendelkező repterének végleges tulajdoni helyzetét a mai napig miért nem rendezték. Az előzményekről: a repülőtér létrehozásakor a katonai objektum helyéül településünknek azt a részét jelölték ki, amely Kunmadaras egyik legjobb termőtalajának számított. Az utolsó orosz katona 1991-ben hagyta el kunmadarasi állomáshelyét, melyet követően a volt orosz laktanya állami tulajdonként a Kincstári Vagyonigazgatóság, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonkezelésében volt, majd 1996-ban átkerült az ÁPV Rt. vagyonkezelésébe, mint privatizálandó terület. A költségvetésről szóló törvény 7. §-a minden évben visszatérően lehetőséget biztosít arra, hogy egészség- ügyi, kulturális, sport- stb. célra a nem értékesíthető ingatlanokat egyedi döntés alapján a kormány térítésmentesen az adott önkormányzat tulajdonába adja, melyre önkormányzatunk folyamatosan bejelentette igényét. Kunmadaras nagyközségnek ipari, gazdasági és szociális problémát is okozott a repülőtér működtetése és a .működésből kivonása egyaránt azért, mert településünkön tiltott volt az ipar telepítése, melyet vélhetően gondolkodásmódból fakadóan mindösz- sze annyival magyarázott a rendszer, hogy repülésbiztonsági okokból nem célszerű az ipar telepítése. Mindezek alapján egyértelmű, hogy Kunmadarast más településekhez viszonyítva az állami akarat évtizedekre hátrányos helyzetbe sodorta. Az ipar telepítésének hiánya természetesen gazdaságilag, szociálisan is sújtotta a települést, és érthető módon a humánerőforrást sem lehetett közigazgatási területünkön tartani.- Két éve a térség vállalkozói övezetként működik.- 1999-ben megtörtént a vállalkozási övezetté kijelölés, azonban az alapját képező repülőtér hasznosítása mindaddig kizárt, míg a kormány a tulajdoni helyzetet véglegesen nem rendezi. Az állam súlyos mulasztása foglalható össze abban is, hogy a kunmadarasi repülőtéren többek között közel 1300 lakás egy évtizede a minimális állagmegóvás nélkül az enyészetnek van kitéve, miközben a Széchenyi-tervben arra ösztönzik önkormányzatokat, hogy bérlakást építsenek. A repülőtér területén 300 hektár nagyságú, szántóművelési ághoz tartozó, parlagfűvel telített terület van, a törvény azonban az átlagpolgártól várja el törvénytisztelő magatartásként, hogy a föld védelmét az előírt keretek között biztosítsa, de az említett példa mutatja, hogy az állam számára a föld védelme nem kötelező. Az orosz kivonulás után 10 milliós nagyságrendű tanulmányok készültek, melyek mindegyike idejétmúlt összefoglalónak tekinthető, mivel a legutolsó tanulmány elkészítése óta is annyi idő telt el, hogy a terület újabb és újabb pusztuláson ment keresztül. A Magyar Köztársaság korMárki Sándor polgármester: - Kíváncsian várjuk a miniszter- elnök válaszát . mánya a repülőteret érintően több határozatot is hozott, melyek közül a 2078/2000. számú három minisztert is arra kötelezett, hogy a helyi önkormányzatokkal egyeztetve önkormányzati és vállalkozói forrásra alapozott hasznosítható- sági terveket készítsenek. A határozatban megjelölt felelős miniszterek közül a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter az elmúlt évben arról tájékoztatott levelében, hogy a repülőtér hasznosítására vonatkozóan hatáskörrel, illetve illetékességgel nem rendelkezik. Tette e?t annak ellenére, hogy az önkormányzattal történő egyeztetésre felelősként jelölte meg a kormányhatározat. Egyeztetésre azonban nem került sor. 2001-ben NATO katonai hadgyakorlat volt itt, mely az állam, illetőleg az ÁPV Rt. számára hozott hasznot, az egyéb kárt (zaj, légszennyezés stb.) a település és a térség szenvedi el. Az ÁPV Rt. a repülőtéri objektumok bérbe adásából folyamatosan haszonra tesz szert, azonban az ingatlanok minimális szinten történő állagmegóvására sem törekszik, amely alapján vélelmezem, hogy hűtlen vagyonkezelés folyik.- Mit várnak a miniszterelnöktől?- Miután összegezve megállapítható, hogy a repülőtér létrehozása, kialaldtása és az orosz kivonulást követő időszak is egyértelműen súlyos kárt okozott a Kunmadarasnak, amelyhez a magyar állam asszisztált, és tűrte, sőt jelenleg is tűri, hogy az állami akarat érvényesülése érdekében önkormányzatunk és az itt élő lakosság viselje az összes anyagi kárt, soron kívüli döntést vánink. Ahhoz, hogy a térség és településünk konkrét fejlődésnek induljon, elengedhetetlen a repülőtér végleges tulajdoni helyzetének rendezése. A Magyar Köztársaság kormánya Kunmadaras lakosságát az elmúlt 40 évben kiállt aránytalanul nagy történelmi teherviselésért megfelelő erkölcsi elismerésben csak akkor részesítené, ha egyedi döntést hozva méltányosságból és térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adja a volt szovjet katonai objektumot. Mint említettem, az önkormányzat felterjesztés jogával élve fordult Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és kíváncsian várjuk válaszát, melyben reméljük, hogy a kormány eddigi döntéseit felülbírálva tényekre alapozott és településünket támogató ob- jektív döntést hoz.________________________■ A környéken is kapós a kenyerük Lakhatatlanná tett lakások A Madarasi Kenyér Kft. az önkormányzat tulajdona, s a településen a legjobban fizető cég. Az itt dolgozó pékek helyi viszonylatban nagyon jól keresnek, de meg is dolgoznak érte — mondta Szeghalmi Zoltán, a cég ügyvezetője. Szeghalmi Zoltán - aki Nagykőrösön végzett sütőipari technikusként - öt éve dolgozik a kitinéi. Gyerekkorában, ha édesanyja süteményt készített, ott sündör- gött ő is a konyhában. Amikor öt éve hazajött dolgozni, az volt minden vágya, hogy irányíthassa az üzemet. így tavasszal, mivel érzett magában ehhez ambíciót, a megüresedett vezetői állásra beadta a pályázatát. A 25 éves fiatalember a testülettől bizalmat is kapott. A kft. 44 embernek ad munkát, hozzájuk tartozik a vízmű és a szennyvíz- telep is. A pékségben 35 szakmunkás és betanított munkás dolgozik, életkorukat tekintve 18-55 évesek. Órabérük 230-380 forint, ami havonta 40-100 ezer forint bruttó fizetést jelent, s ezzel a cég az egyik legjobban fizető munkáltató Kunmadarason. A két műszakban termelő üzemben délelőtt csak kenyeret sütnek, éjszaka pedig kenyeret és péksüteményt. Naponta 30 mázsa kenyér sül a kemencékben. A fehér, félbarna, házi jellegű, burgonyás, rozspelyhes és a búzacipó kilós, félkilós és kétkilós formában sül, a harmincféle péksütemény között pedig éppúgy van kakaós csiga, kifli, zsömle, mint pizzatészta. Iskolaidőben napi 4- 4500 zsemle, kifli készül itt naponta. A madarasi pékség termékeit 105 helyen, a helyi boltokon kívül karcagi, berekfürdői, tiszaörsi, nagyiváni, tiszaigari, kunhegyesi, tiszaburai, újszentgyörgyi, tomaj- monostorai, tiszaderzsi, tisza- szentimrei, tiszaszőlősi boltokban is meg lehet vásárolni. A bizalom megvan termékeik iránt, s hogy eleget tudjanak tenni minden megrendelésnek, a hónap végén egy újabb kemencét is beállítanak az üzembe. S hogy mi is a titka a madarasi kenyérnek? Mint Szeghalmi Zoltántól megtudtuk, semmi különös, csak az, hogy hagyományos módon, kovásszal készül, ezért szeretik az idősebbek és fiatalok is egyaránt. Az ügyvezető bízik abban, hogy a mostani 5,4 millió forintba kerülő kemencelízingelés ellenére idén is nyereséges lesz az üzem. S akkorra újabb termékekkel - mint például szeletelt kenyér - is szeretnének megjelenni a piacon. Madarason tavaly 22 családi lakóház épült. A Tóparti lakások közül jó néhány azonban már most lakhatatlan. A településen tavaly 22 családi lakóházat adtak át. Ezek többsége szociálpolitikai kedvezménnyel épült. Á házak egy részének műszaki állapotával a napokban a képviselő-testület is foglalkozott. A Tóparti ingatlanokat az önkormányzat adta térítésmentesen a családoknak, akik közül többen megkapták az első lakáshoz jutó fiatal házasok kedvezményét is, valamint igénybe vették az állami szociálpolitikai kedvezményt is ezen családok. A műszaki átadáskor megállapított hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették, és határidőhöz kötötték azok megszüntetését. A májusi képviselő-testületi határozat értelmében most utóvizsgálatot tartott a hivatal, az építési előadó megállapította, hogy a tulajdonosok nagy része nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a visszatartott szocpolból kijavítsa az épületeket. A Tópart utcában bár tavaly a lakhatás feltétele adott volt, de már vannak olyan ingatlanok, melyek lakhatatlanok. Akad olyan ház, ahová be sem költözött a tulajdonos, onnan már kibontották a nyílászárókat, elvitték a fürdőszobai berendezéseket, falburkolatokat, itt csak a falak állnak már. Miután a lakások magántulajdonban vannak, így az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a képviselők szerint az önkormányzat részéről hatósági intézkedésekre van szükség a lakások védelmére, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető használat megszüntetésére. Készül a madarasi kenyér Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
