Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-27 / 174. szám
2001. Július 27., péntek GYERMEKI F J Ú S Á G I HORGÁSZ-VB 7. OLDAL E S Etetőanyag-illat és horgászboterdő Az utánpótlás ennél többet érdemel Délelőtti edzés a kunhegyesi 12. gyermek- és 15. ifjúsági horgász-világbajnokság helyszínén. Ameddig a szem ellát, a Nagykunsági-főcsatorna telekhalmi szakaszának két kilométerén végeláthatatlan horgászboterdő fogadja a látogatót. No és persze a titkos receptú- rák alapján összeállított etetőanyag-keverékek illatorgiája. A fiatalok már túl vannak a tréning félidején. Az első szektorban mindjárt a hazai ifjúsági csapattagjai ügyködnek nyolc-tízmé- teres „villanypóznáikkal”. Körülöttük katonás rendben kézügybe készítve a többi bot, merítőszák, szerelékek, etetőanyag és csali. Bármekkora is azonban az arzenál, úgy tűnik, a halak kevéssé díjazzák igyekezetüket. A komolyabb versenyeken megszokotthoz képest ritkán görbülnek a spiccek egy-egy sneci, törpeharcsa vagy babérlevélnyi keszeg súlya alatt. Nem időzök sokat, hajt a kíváncsiság, amelybe ezúttal némi lokálpatriotizmus is vegyül. A magyar gyermekcsapatot keresem, amelyben két megyénkbeli fiatalúr is kivívta magának a világbajnokságon való indulás jogát. Szerencsém van, az egyik ifiversenyző éppen oda tart szülei terepjáróján, felajánlja: engem is elvisz. Bizony szükség is van a speciális járműre, mert a gáton tengelyig ér a sár. A gyerekeket mindez nem zavarja. Leköti a figyelmüket az úszó rezdülése. Hátuk mögül olykor elhangzik egy taktikai tanács. Talán ennek hatására, talán csak a csatornaszakasz kedvezőbb adottságainak köszönhetően úgy tűnik, mintha itt valamivel jobban enne a haji. A csépai Treznyák Tibor is aprítja az állományt. Tizennégy esztendejével már rutinos versenyzőnek számít. Tavaly csapatával második lett az Olaszországban rendezett vb-n. Mivel vegyésznek készül, és Kecskeméten szeretne tovább tanulni, valószínűleg ez az utolsó horgászvilágversenye. Másik megyei csapattársa viszont még nem akarja befejezni pályafutását. Harmatos László is a csépai Kinizsi H. E. tagja, ám ő Tiszasasról való, és - mint mondja, ez már eldöntött tény — kertész lesz. Egyelőre azonban horgász, és ez lerí minden mozdulatáról. Magabiztosan kezeli a kilenc és feles rakós botot, igaz, nem először van a kezében. Kicsi kora óta horgászik, és fogott már négykilós pontyot is. Most azonban a tenyérnyi keszegnek is örül, és abban reménykedik, hogy a küzdelmek végén társaival együtt a dobogó tetejére állhat. Reális cél a dobogó Egy csapatkapitánynak sohasem könnyű. Bárhogyan „muzsikálnak” a rábízott versenyzők, a felelősség nagyobb része az ő vállát nyomja. S ha csapata még esélyes is, akkor az elvárások csak tovább növelik a terheket. Tímár Gábort azonban mindez nem nyugtalanítja. A magyar gyermekválogatott szakvezetője maga is téthelyzetekben edzett horgászversenyző, aki eddigi pályafutása alatt mindig ott volt a győztesek között.- Milyen tapasztalatokat hozott az eddigi felkészülés?- Az már látszik, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A gyerekek ennél jobb körülményekhez vannak szokva. Sajnos az első edzésnapok után egyre kevesebb halat fogtunk, és a pálya sem könnyíti a helyzetet. Nagy a hínár, a gáton alig lehet közlekedni és még sorolhatnám. No, de abból kell főznünk, amink van.- Elégedett a csapattal?- Ez a társaság az elmúlt években már bebizonyította: helye van a világ élvonalában. Persze ebben a műfajban nagyon sok összetevőn múlik a végső siker. Nekik jobban fekszenek a halasabb pályák, de az itt mutatott teljesítményükkel sincsen probléma. — Összeállt már a hét végi versenyekre szánt taktika?- Véglegesen még nem. Egyelőre ismerkedünk a pályával, és etetőanyagban is, technikában is a különböző variációkat próbálgatjuk. Nincsenek komoly gondok, de helyenként még akad csiszolnivaló. Ezeket az apró hibákat még most kell korrigálni. Aztán ha a versenyző követi az utasításokat, és mégis „betlizik”, az már az én felelősségem.- Szabad a világbajnokság előtt esélyeket latolgatni?- Ha nem szabad, akkor is óhatatlanul megtesszüjc. Én mindenesetre úgy gondolom, a hazai pálya és a gyerekek tudása bizakodásra ad okot. Felszereltségben sem vagyunk lemaradva a nagy horgásznemzetek fiaitól, úgyhogy a dobogós helyezés reális célnak tűnik. A szabály az szabály A Kunsági-csatornán holnap elkezdődik az ifik és gyermekek legrangosabb megméretése. Két óra áll a versenyzők rendelkezésére a felszerelések összeállításához, az előttük húzódó csatornaszakasz fel- térképezéséhez. A kezdés előtt öt perccel szólal meg az etetést engedélyező dudaszó. A 3 órás verseny alatt mindenki legfeljebb 17 liter etetőanyagot és 2 kilogramm élő csalit használhat fel, melynek fele lehet szúnyoglárva. A halakat szákban kell tartani és a mérlegelést követően visszaengedni a vízbe. A csapatok sorrendjét a kifogott ha- lak grammban mért súlyából számított helyezések adják. ________■ A horgászsport egykori élvonalbeli versenyzője ma az utánpótlás-nevelésében jeleskedik. Fialka György, a csépai Kinizsi Horgászegyesület vezetője nemzetközileg elismert gyermek-, illetve ifihorgászokat nevelt az elmúlt néhány évben, és tanítványaival a kunhegyesi vb-n is találkozhatunk. Kérdésünkre, hogy mi a titka, így válaszolt: — Szerintem ebben nincsen semmi titok. Egyszerűen felelősséget érzek a horgászversenysport jövője iránt, és saját lehetőségeimen belül igyekszem a leghatékonyabban szolgálni a megye utánpótlás-nevelését.- Milyen eszközökkel rendelkezik, milyen módszereket alkalmaz?- Az eszközeim - ahogy ez a hazai sportegyesületekre szinte kivétel nélkül jellemző - meglehetősen szűkösek. Ám sok olyan dolog van, amelyhez nem szükséges túlzottan nagy anyagi befektetés. Először is ilyen a figyelem, a törődés. A gyerekek többségét érdekli a horgászat. Akad közöttük jó néhány szunnyadó tehetség is. Ez azonban csak akkor derül ki, ha hagyjuk őket pe- cázni, és segítünk nekik. Mivel egyesületünk nemrég elnyerte egy több mint 90 hektáros holtágrendszer halászati hasznosítási jogát, ma már azt is megengedhetjük magunknak, hogy a legkisebbeknek ingyen adjunk horgászjegyet.- No de ettől még senkiből nem lesz versenyhorgász.- Való igaz, a horgászsport teljesen más műfaj, mint ha hobbiból űzi valaki ezt a tevékenységet. Én azonban azt vallom, hogy nem a méregdrága felszerelések beszerzésével, az elmélet elsajátításával kell kezdeni. Egyszerűen lehetővé kell tenni a gyerekek számára, hogy belekóstoljanak a versenyzés hangulatába. Nálunk is csak úgy alakulhatott ki egy nemzetközileg jegyzett gárda, hogy előbb végigjárattam velük a „szamárlétrát” az egyesületi versenyektől egészen a világbajnokságig.- Ilyen szinten azonban más ez sem olcsó mulatság.- Talán ez nehezíti meg leginkább a dolgunkat. A legtehetségesebb gyermek is kevés, ha nincsen mögötte szülői háttér. Szerencsére a csépai fiatalok ebből a szempontból nem panaszkodhatnak. Ám az országos és világ- versenyekhez ennél is több kell. Egy használható felszerelés százezrekbe, akár milliókba is kerülhet. A felkészülés is komoly kiadásokkal jár, hiszen utazni kell, és fogy az etetőanyag, csali is. Sajnos ezek finanszírozása hazánkban még távol áll az európai színvonaltól. Kevés a szponzor, és a Mohosznak, valamint a megyei szövetségeknek is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az utánpótlás támogatására. ERTEKEK A VÍZBEN. A világ bajnokság két fordulóján egy- egy csapat mintegy 50 kilogramm etetőanyagot és 20 kiló élő csalit juttat a Kunsági-csatorna vizébe. A tetemes menyiségű táplálék ára is borsos. A két hazai csapat által összeállított etetőanyagok kilónként közel ezer forintba kerülnek. Ugyanez az adag az élő csaliként használt szúnyoglárvából és csontkukacból kétezer forint. Ezen a hét végén tehát a magyar gyermek- és ificsapat körülbelül 200 ezer forintnyi táplálékkal gazdagítja a csatorna halainak éléstárát. Az oldalt írta, szerkesztette és a fotókat készítette: Bugány János ' -: KÉT EDZES KÖZÖTT. A versenyzők most már a vízparton élnek. Az edzések szinte egész napon át tartanak, a fiatalok még ebédjüket is a Nagykunsági-főcsatorna gátján fogyasztják el, szakmai irányítóik tak- tikai tanácsait hallgatva.__________________________________________________________________■ Valóra vált horgászálmok Már az első évben kapitális fogásokkal mutatkozott be a Millér-tó Immár több, mint egy esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit Szolnok északi határában a pecások édenkertje, a Millér-hor- gásztó. A remek természeti adottságokkal és nem utolsó sorban szinte egyedülállóan gazdag halfaunával rendelkező vízről Csorna Gáborral, a tulajdonos Fish-Coop Bt. ügyvezetőjével beszélgettünk. Meghallgatásra találtak-e az elmúlt időszakban a tó megnyitása előtt megfogalmazott horgászálmok?- Nyugodt szívvel állíthatom: igen. A heti rendszerességű telepítés meghozta gyümölcsét. Az utóbbi hónapok során mindig képes volt újat mutatni, örömet szerezni a víz. Ez idő alatt közel 10 ezren kísértették meg a szerencsét, amely azonban nálunk kevés szerephez jutott, hiszen a 30 ezer kilónyi összfogásból kiderül: a Millér- horgásztavon biztos sikerre számíthatnak és nem ritkán életreszóló élményekkel gazdagabban térnek haza a pecások. Ezek szerint akadt olyan zsákmány, amelyre méltán lehet büszke a horgász és a tulajdonos egyaránt?- A fogható fajok szinte mindegyikéből sikerült kapitális példányokat horogra csalni. Pontyból például 12,1, amúrból 14,3, süllőből 5,6, csukából 16,2, míg compóból másfél kilós volt a legnagyobb fogás. Sőt, egy több, mint nyolckilós afrikai harcsa zsákmányul ejtése azt is bizonyította, hogy a vizeinkben nem őshonos, egzotikus halfajták is jól érzik itt magukat. Mekkora távolságot járt be az új horgászparadicsom híre?- Mára már nem csak Szolnokról, de távolabbi vidékekről is gyakori vendégeink a szívet dobogtató élményekre és a természet minden szépségét felvonultató vízi világra vágyó pecások. Túlzás nélkül kijelenthetem tehát: meg- Akár verseny, akár egyszerű kedvelték horgászvizünket. Sőt, amióta az ATV-n és a Wobbler magazinban is alkalmunk nyílt a bemutatkozásra, azóta a Millér-tó országos népszerűségre tett szert. Ezt erősítve most azon dolgozunk, hogy néhány éven belül hazánk minden szegletében ismerősen csengjen ez a név. Ezek szerint nyújthat még ennél is többet ez a víz?- Reményeink szerint igen. Természetesen elsősorban a pecások számára. Emellett azonban nemrégiben egy játszóteret létesítettünk a víz mellett, amely a minap környezetbe illő pihenőpadsorral és bográcshelyekkel is kiegészült. Mindezzel a horgász-családtagoknak szeretnénk kellemes időtöltést és otthonos körülményeket biztosítani. Úgy tudom, horgászversenyeknek is gyakran ad otthont a Millér-tó. — Valóban, rendszeresen itt zajlanak a Tisza Horgász Egyesület háziversenyei, sőt idén már a megyei horgász-tisztségviselők is megmérkőztek a tavon egymással. Ha lehet, ilyenkor még a szokásosnál is sűrűbben görbülnek a botok, és a szákokba csusszanó gyönyörű pontyok, amúrok láttán hamar megérti az ember: miért kell nálunk tíz kiló felett fognia egy háromórás viadalon annak, aki dobogós helyre pályázik. ________________________________________________________(PB) ki kapcsolódás a cél, itt szák nem marad szárazon.
