Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-21 / 169. szám
4. OLDAL TÜKÖR MEGYEI 2001. JŰUUS 21., SZOMBAT #flH ' Kié lesz majd a búza haszna? „Olyan érdekcsoportok működnek, amelyek direkt alacsonyan tartják a felvásárlási árakat” Az idén is, mint általában évről évre Pé- ter-Pálkor kasza csendül, ami a huszonegyedik század nyelvére lefordítva azt jelenti, felberregtek a kombájnok, elkezdődött az aratás. Ennek hovatovább három hete. Búzatermelő gazdákat kérdeztünk mindennapi, az aratással járó és a betakarítás utáni gondjaikról. Agrárgazdaság K. Tóth András kunhegyesi gazda a búzaaratás felénél tart.- Én úgy ítélem meg az évszázad első évét, hogy közepes. Közepes a termés, a minőség. Mondok példákat. Az árpa remek volt, 40-45 mázsát fizetett hektáronként. A búzánál nagy a szóródás. Van tábla, amelyik 45 mázsa körül ad hektáronként, a másik 30-at. Száz hektár búzám van, nem tudom, mi lesz vele. Fele ott lapul a színben, szerződésem nincsen. Higgye el, nem az én hibámból. Kérdezősködtem itt is, ott is, tudja, mit ígérnek? Ezerhatot, esetleg ezerkilencet mázsánként. Ha most odaadom, lehet, két hónap múlva a vevő kettőezer-ötért ad túl rajta. En dolgoztam vele - a haszon az övé? Nevetséges ez az egész. Egyelőre elfér, tárolom. Igaz, gázolaj is kellene, mert a határbeli munkák nem állhatnak le az aratással. Arra pedig pénz szükséges, úgyhogy hamarosan lépnem kell. Majd kitalálok valamit. Kovács István jóval kevesebb hektárról várja a termést.- Én magam szántok, a vetést bérmunkában végzik, a műtrágyaszórás az enyém, a gyomirtás megint bérmunka.- Mennyi átlagtermés kell, hogy a pénzénél legyen? Pontosabban fogalmazva, legalább ne fizessen rá?- Ha ára, jó ára van a búzának, 25 mázsa. Ha leverik az árát, mint most is, akkor ennél jóval több.- Önnek van szerződése?- Igen, évek óta ugyanoda szállítok, és most is lesz helye.- A kombájnok mennyiért vágnak?- Tizenkétezer körüli az átlag hektáronként.- Ennivalót kapnak az aratók?- Azzal kezdem, régen kaptak. Reggelire rántottát, szalonnát, délre főtt ételt, délutánra valami falósat meg aludttejet. Most már nem, legalábbis a legtöbb helyen kiment a divatból, de van, ahol még él. K. Tóth András tengernyi búzájával Müller Lászlónak is volt szerződése, és le is adta, beszállította Füredre a termést. — Tizenhét aranykoronás a föld, és a minőségtől függően fizetnek. Lesz jobb meg kevésbé jó minőségű is. Ráfizetünk, mert ahogy szoroztunk, osztottunk, legalább hétezerkétszáz, hétezerhárom kellene mázsájáért, hogy a pénzünknél legyünk. Mert érdekes ez, a búza ára lefelé megy, a műtrágyáé, gázolajé, vetőmagé felfelé. Nem beszélve a kombájnalkatrészekről, már a legkisebb is ezrekbe, sok ezerbe kerül. És bizony meghibásodás elő-előfordul, mert a hozzám, hozzánk hasonlóknak nincs pénzük több tízmilliós csodamasinákra. — Mit eszik az aratói — Én legszívesebben tejfölös csirkepörköltet nokedlivel. Ahogy a feleségem vagy a lányom főzi, isteni finom... Urban Mihály sem szűkölködik búzában. Már betakarította a 420 hektárt, és a színben búzahegyek tornyosulnak.- A mennyiség elfogadható, de a sikértartalom nagyon változó. — Ön mit fizet a kombájnosnak? FOTÓI CS. I.- Háromszáz forintot óránként, meg kap hűtőtáskát. Bele egy üveg sört, üdítőt. A kosztot ő hozza.- Tavaly hogy adott túl a búzán?- Háromezerért vitték, most a felét vagy éppen valamivel többet ígértek. Ezért az összegért még egy dekát sem adtam. Pedig kellene a forint a gázolajra, a nyári, nyár végi talajmunkákra. Úgy látom, ebben az országban olyan érdekcsoportok működnek, amelyek szántszándékkal alacsonyan tartják a felvásárlási árakat. Legalábbis ilyenkor sírnak, sok a búza, rengeteg a termés. Ingyen, sepénzért megveszik, és szép haszonnal túladnak rajta. Természetesen később. Jó, mi? - morfondírozott Urbán Mihály. Mit tehetnék mindehhez hozzá? Valakinek, valakiknek igen. Természetesen ezt nem a gazdákra értettem... ________________________________p, szabó mmós ■■ - . iv-., , . r . Nézőpont Egy a jelsz A politikai adok-kapokba a bírákat is bevonnák Magyarország mindannyiunké! De kié a jelszó? E kérdésben lehet, hogy a bíróságnak kell döntenie. Az MSZP ugyanis 15 napos határidőt szabott a Happy End Kft.-nek, hogy egymilliárd forint kártérítést fizessen, mert jogtalanul használja a párt novemberi kongresszusára kiötlött és falra felírt jelmondatát. Vitathatatlan: jogállamban rendnek kell lennie. így ha szerzői jogdíjat fizettetnek velünk a telefonban kapcsoláskor zengő zenéért, vagy egy-egy iskolai ünnepségen a diákok által akadozva elmondott versekért, akkor pénz jár az Országimázs Központ pályázatán milliárdokat érő szlogenért is. Az eszmefuttatás előtt fejet is hajtanék, ha nem éppen a kormányzat kedvenc marketingcégét szándékozna törvény elé citálni a Fidesz legnagyobb, gyakorlatilag egyetlen riválisa. A választások felé közeledve ugyanis a hirtelen jött peres kedv a nagy politikai sakkjátszma részének tűnik. Gondoljuk végig: ha fizet a cég, akkor elismeri hibáját. Ráadásul az MSZP kedvezményezettjeiként megjelölt és ezáltal tetemes summával gazdagodó civil szervezetek, alapítványok nagy valószínűséggel a szocialisták szavazótáborát gyarapítanák. De ha per lesz az ügyből, szülessen bármilyen verdikt, a párt - politikai értelemben - akkor is csak nyertesen kerülhet ki belőle, hiszen az ügyesen kiválasztott kedvezményezetti körrel sok választó szimpátiáját elnyerheti. Félreértés ne essék, nem a fehér vezér sötét bástya ellen indított rohamával van gondom. Sokkal inkább azzal, hogy a politikai adok-kapokba ezúttal a bírákat is be kívánják vonni. Ez pedig éppúgy nem úri gesztus, mint a szocialista pártvezérek feje fölül ellopni a szlogent. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy hazánkban sem ez, sem az nem példa nélküli. Emlékezzünk az 1990-es választások idején az egyik (nem baloldali) párt plakátján olvasható jelmondatra, melyben visszacsengett a kádári szlogen: „Aki nincs ellenünk, az velünk van”; vagy az időről időre a törvényszéken kikötő kisgazda bel- harcokra. No persze az is tény: mi, magyarok mindig is szerettünk politizálni és perlekedni. Lehet, hogy az Országimázs Központ lakodalmas reklámfilmje helyett az MTV Nem jogerős című műsorának végére kellene biggyeszteni: „Magyarország, amit a szívedbe rejtesz”? Szétszórt szemét az utcákon A guberálók dobálják szét a hulladékot? Alig három hete lépett életbe a városban a szemétszállítás és -elhelyezés új rendjét szabályzó helyi rendelet, s nem kis ellenállást váltott ki a lakosság egyes köreiben. Az emberek legtöbbször azt vetik fel panaszként, hogy az eddigiekhez képest kevesebbszer viszik el a szemetet, mégis a korábbinál magasabb díjat fizetnek. Jászberény Ilyenkor a szolgáltató munkavégzésében felmerülő hibák jóval nagyobb figyelmet kapnak. A lapunkhoz érkezett jelzések alapján akkor a legpiszkosabb Jászberény egy-egy utcája, mikor a szemétszállító autó végigmegy rajta... A lakosság által felrótt panaszok szerint elhullott papírdobozok, műanyag üdítős flakonok jelzik a köztisztaságiak útját. Elindultunk hát mi is, s megkérdeztünk néhány lakost, hogyan vélekednek a változásokról. — Amikor kétszer vitték a szemetet, azt megfelelő rendszernek tartottam — mondta Tóth Istvánná. — A változással túl nagynak érzem az áremelkedést, hiszen a fele szolgáltatást kapom csak meg. Szerintem amíg a szelektív hulladék- gyűjtést nem készítették elő, addig nem lett volna szabad változtatni a korábbi rendszeren. — A díjemelést még megérti az ember, hiszen minden drágul, mindenért többet kell fizetni - vélekedett Kollár Béla -, azt viszont már nehezebben tudom elfogadni, hogy miért hagyták el a heti kétszeri szállítást. Ráadásul a többletszemét elszállításáért is igen magas díjat kell fizetni. Ahogy látom a lakosság tiltakozását, remélem, megváltozik a rendszer, s többször viszik majd el a szemetet.- A díjemelésnek senki nem örül, de biztos vagyok benne, hogy megalapozott számítások után jött ki a fizetendő ösz- szeg - mutatott iá Boricsné Bíró Margit. - Azt azért kétlem, hogy a heti egy szállítással megoldhatják a keletkező ösz- szes szemét elszállítását. Az biztos, hogy pontosan, egy megjelölt napot sem kihagyva szállítják el a hulladékot, s a díjbeszedést is megfelelő színvonalon valósítják meg. Kritikaként meg kell azért fogalmazni - ez nem csak az én véleményem, hanem másokkal is beszéltünk már erről —, hogy a szállításkor nagyon sok szemét szétszóródik. Az új szemétszállítási rend bevezetésének első tapasztalatairól, a felvetődött problémákról természetesen megkérdeztük a hulladékszállításért felelős jászberényi cég, a Be- rénykom Kft. ügyvezetőjét, Molnár Tamást is. Mint leszögezte, a lakosság döntő többsége fegyelmezetten vette tudomásul, hogy július 2-ától 6500 forintos éves díj mellett hetente egyszer, minden ingatlan elől elszállítják a 110 literes gyűjtőkbe kihelyezett szemetet.- Számunkra továbbra is problémát jelent - mondta az ügyvezető —, hogy a város különböző pontjain — ahol a kukás szemét- szállítást egyelőre nem lehet bevezetni az utak állapota miatt - még mindig konténerekkel kell megoldani a hulladékgyűjtést. Mind a 25 konténer „kísérőjelensége” az óriási szemétképződés, s nem csak a konténerben, hanem annak a környékén is. Az ott megjelenő guberálók pedig tovább rontják a helyzetet, hiszen széthúzzák, feltúrják a hulladékot. A legfőbb érdekünk, hogy minél előbb megtörténjen az átátallás a kukás szállításra.- Milyen rendszerességgel hordják a konténerektől a szemetet?- Az elképzelésünk az volt, hogy elegendő lesz itt is a heti egyszeri ürítés. Két és fél hét tapasztalatai után azonban be kell látnunk, hogy ez sehol nem elegendő. Legalább kétszer fogjuk elszállítani a konténerek tartalmát, de van olyan hely a városban (Deák utca, Mező-Bodnár utca sarok), ahol ennél több ürítésre is szükség lesz. Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a kukás szállítás átszervezésénél próbáltak ügyelni arra, hogy a heti egy alkalom az adott utca lakói számára már megszokott időpontok egyike legyen. Ezt a legtöbb esetben sikerült is megvalósítani. Hozzátette, már most érzékelhető, hogy az eddig félig vagy háromnegyedig telt kukák most telítve vannak, tehát hatékonyabb lett a munkavégzésük.- Talán épp ez lehet az oka, hogy az egyes utcákban az ürítés napján több az elhullott szemét? — A szemetet eddig is ugyanazok vitték, s munkájuk nem változott. Hozzánk csak egy alkalommal érkezett jelzés a szállított szemét elszórásáról, s abban az esetben rögtön intézkedtünk is a hiba orvoslásáról. Általános szabály, hogy ha a munkatársaink tevékenységéből adódóan szóródik szét az a hulladék, azt fel is kell takarítaniuk. A legtöbb esetben azonban nem erről van szó. Mivel július 2- val bezárt a herényi szeméttelep, Jásztelekre, a regionális hulladék- lerakóba visszük a szemetet. A guberálók ilyen körülmények között az eddiginél jóval nagyobb számban megjelentek a város utcáin. A szállítás előtt végigtúrják a kukákat, sok esetben szét is szórják a fölül lévő szemétdarabokat. Legtöbbször csak a szemetet látják az emberek, hogy miért szóródott szét, azt már kevesebben tudják.- A legtöbbször mégis a szemétszállítási díj emelkedése, az elszállítás számának csökkenése a probléma.- A regionális hulladéklerakó megépítését követően a résztvevő 33 település által megalakított társaság döntése szerint egységes a 6500 forintos éves díj, s a heti egyszeri elszállítás. Ha a megnövekedett költségeket nézzük, ami adódik a szállítási költségek emelkedéséből, az elhelyezési díj növekedéséből, érthetővé válik, hogy csak akkor tudjuk elvégezni a szolgáltatást, ha magasabb díjat szedünk. Akinek több szemete képződik, alkalmanként 156 forintos áron szerezhet be tőlünk pluszzsákokat, illetve egyéni szerződéseket is kötünk, ha rendszeresen több a hulladék. Egyelőre azonban még tart az a türelmi idő, amikor nem csak az általunk kiadott zsákokba rakott szemetet visszük el. Egyébként ha belegondolunk abba, hogy a vonalas telefon előfizetési díja évente több mint harmincezer forint, s ezért csak azt kapjuk, hogy létezik a vonal egy olyan hálózaton, melynek kiépítéséért mindenki fizetett annak idején, azt hiszem, az évi 6500 forint nem is olyan nagy összeg. Hozzá kell tenni, hogy a herényi testület szociális rászorultság alapján ebből a díjból is kedvezményeket ad annak, aki ezt igényli és jogosult rá. BANKA CSABA A hulladékot hetente egyszer viszik el fotók: s. j.
