Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

4. OLDAL SZERKESZTŐS É G PO STÁJÁBÓL A 2001. Július 19., csütörtök - ü A jegynek, bérletnek helye van Levélírónk egy órára meg­váltotta parkolójegyét Szol­nokon, majd azt kocsija ka­laptartóján elhelyezte. Ami­kor — még a várakozási idő letelte előtt — visszaért autó­jához, egy felszólítást és egy csekket talált a szélvédőn. Azonnal a Rethmann Rt. ügyfél- szolgálati irodájába ment, rende­zendő a félreértést. Sorban állás után annak ellenére is ki kellett töltenie egy felülvizsgálati kérel­met, hogy hitelt érdemlően bemu­tatta a parkolójegyet. Kérésére az autóról készült fényképet nem tudták bemutatni. Levélírónk úgy véli, a parkolójegy bemutatása után az ügyintézőnek minimum elnézést kellett volna kérnie, hi­szen nyilvánvaló volt a tévedés. Véleménye szerint a Rethmann el­lenőreinek azokkal szemben kel­lene eljárniuk, akik nem tartják be a rendet. Az eset nyomán megkerestük Deres Szabolcsot, a Rethmann Re­cycling Szolnok Rt. elnök-igazga­tóját, aki a részletek ismeretében készséggel nyilatkozott:- Elöljáróban fontos megje­gyeznem, hogy a parkolási rész­leg minden dolgozója az önkor­mányzat által meghatározott, a parkolás rendjéről szóló rendelet szerint végzi a munkáját, az ab­ban leírtaktól eltérni nem szabad. A rendelet rögzíti, hogy a „várako­zásra jogosító jegyet a várakozás időtartama alatt a gépjárműben kívülről jól látható helyen kell a műszerfalon elhelyezni oly mó­don, hogy az adatok ellenőrizhe­tők legyenek”. Természetesen nem ismerheti mindenki a rende­letet pontról pontra, ezért a parko­lóórán is olvasható az ide vonat­kozó tudnivaló. A konkrét esetet illetően az el­lenőr a műszerfalon nem talált parkolójegyet. Ez a fotóval is iga­zolható. Az ügyfél június 27-én járt az irodában észrevételét meg­tenni, ahol a kiszolgálás rugalma­san és az ügyfelekhez alkalmaz­kodva történik, még ha hónap vé­gén adódik is némi, maximum 10- 15 perc várakozás az ügyintézés­ben, hiszen az autósok többsége ekkor váltja meg a következő bér­letet. Az írásos észrevételtől nem te­kinthetünk el, mert az elbírálás a későbbiekben több kolléga együt­tes munkáját igényli. Nem utolsó­sorban arra is lehetőséget kell ad­nunk, hogy a parkolóellenőr is le­írhassa véleményét az esetről. Az elbírálás eredményéről minden érintettet írásban tájékoztatunk. Az ügyfélnek, aki délelőtt járt irodánkban, valóban nem tud­tunk fotót mutatni, de ennek az volt oka, hogy az ellenőrök az az­napi felvételekkel mindenkor ké­ső délután érkeznek meg, s az ar­chiválás természetszerűleg csak ezt követően történhet. Elkerülendő a hasonló esete­ket, kérjük az autósokat, a szabá­lyoknak megfelelően helyezzék el autójukban a parkolásra jogosító [egyet, bérletet. ■ Amiről komolyan kell beszélni Az iskola egészségügyi programja keretében a kábítószer­fogyasztás következményeiről az elmúlt tanév második fe­lében két, e témában szaktekintélyként elismert előadót is fogadott a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik Tagintézménye. All. évfolyam vendégeként Kur- szóló könyvével is megismerked- dics Mihály nyugalmazott rendőr hettek a tanulók. A kollégium la- alezredes, az iskola egykori no- kóinak vendégeként és néhány vendéke tartott videovetítéssel il- osztályfőnöki óra előadójaként lusztrált előadást, aminek végén Márkus Erika rendőr főhadna- a drogokról és azok hatásairól gyot, a megyei rendőr-főkapitány­ság bűnmegelőzési osztályának munkatársát fogadták a diákok, aki nemcsak a narkotikumok ká­rosító hatásáról, hanem azok büntetőjogi szabályozásáról is szólt. Amint az a fotón is látható, a diá­kok az előadás szemléltetőeszkö­zeként bemutatott „drogmodell- táskát" érdeklődéssel tanulmá­nyozták. halászné gerenyi Mária A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin EZENTÚL MINDEN ÉVBEN TALÁLKOZNAK. Negyvenéves érettségi találkozójukat rendezték meg a közelmúltban a szolnoki Szamuely Tibor Általános Gépipari Technikum 1961-ben végzett tanulói. A ta­lálkozóra érkezett huszonegy egykori diák és hozzátartozóik, Illyés Mózes osztályfőnök, Halász Miklós nyugalmazott igazgató, Csontos Antal, Csortos Imre, Pintér Sándor, Magyari Miklós tanárok és Rontó László, az iskola jelenlegi igazgatója tartalmas és szórakoztató órákat töltöttek együtt. Az eseményről vi­deofelvétel is készült. Papp László arról is beszámolt, hogy osztályfőnökük javaslatára ezentúl minden évben találkoznak a fiúk, mégpedig az esztendő utolsó szombatján. ______ (beküldött fotói Eg észséges életmódra nevelnek A szolnoki Széchenyi István Gim­názium és Általános Iskola peda­gógiai programjának kiemelt fel­adata az egészséges életmódra ne­velés a tanórákon és azon kívül is. Céljuk, hogy a tanulók képesek le­gyenek felismerni a mindennapi életben jelentkező egészségügyi problémákat, megoldásukhoz megtalálni a jó módszereket, illet­ve súlyosabb esetekben legyenek készek a megfelelő szakember se­gítségét elfogadni. A program rész­leteiről Gálné Fancsali Ildikó test­nevelő tanár adott tájékoztatást.- Az idén több olyan eseményt szerveztünk, amelyeken tanuló­ink egészségügyi szakemberekkel találkozhattak. Ilyen volt az isko­lanap, ahol elődásások hangzot­tak el, és a sport- és kulturális ren­dezvények is ennek szellemében készültek. A tanév utolsó hetében az érdeklődőknek életmódtábort szerveztünk, ahol a szakemberek a káros szenvedélyekről, a fogam­zásgátlás új módszereiről, az ifjú­kor bőrproblémáiról beszélgettek a tanulókkal, illetve szerepelt a programok között dietetikai ta­nácsadás és önismereti tréning is. Emellett reggeli torna, tartás- és légzéskorrekciós gyakorlatok, dél­utánonként úszás, vízi gimnaszti­ka töltötte ki napjainkat. Ezt a tá­bort első alkalommal, kísérleti jel­leggel rendeztük, amit a későbbi­ekben szeretnénk még színeseb­ben, még gazdagabban, a gyerme­kek igényei szerint kialakítani, akár túra-vagy sporttáborokkal összehangoltan is. Az egészséges életmódra neve­lésben nélkülözhetetlen segítsé­get kaptunk Matolai Ágnes dok­tornőtől, Gál Pétemé dietetikustól, Őri Lászlótól (Ubefarm), Nádas Eszter védőnőtől, a Nevelési Ta­nácsadó és az ÁNTSZ szakembe­reitől. A liberalizmus útvesztőjében Nem orvos, nem pszicholó­gus, nem politikus, csupán egy polgár, egy háromgyer­mekes anya vagyok, akinek véleménye van az elmúlt na­pok fellobbanó vitájához: a homoszexualitás kérdéséhez. Centikre vagy kilométerekre az Európai Uniótól, a magyar társa­dalom teljes káosza bontakozik ki a szemünk előtt. Romokban az ipar, a mezőgazdaság, az egész­ségügy, az oktatás, a kultúra, és mindezzel együtt az erkölcs. Ma már szinte fennen hirdetünk olyan dolgokat (melyek bár az élet velejárói), inkább kendőzen- dőek lennének. Mint például a prostitúció, a korrupció, a homo­szexualitás. A ’90-es években be­gyűrűzött túlzott liberális szellem értékrendszerünk, normáink semmivé válásához vezettek. Nincs becsülete a normális pár- kapcsolatnak, a házasságnak, a családnak, a szeretetnek, a szere­lemnek. Ahhoz, hogy ezen „intézmé­nyek” presztízsét visszaállítsuk, elsősorban nem törvényekre, ha­nem szemléletváltásra lenne szükség. Józanul átgondolt gátak felállítása helyett hagyjuk, tűr­jük, hogy azok az emberek, akik­ben a jóérzés csírája még meg­van, áldozatokká váljanak olyan szervezetek oltárán, melyek a morális és érzelmi elferdülést pártolják — a gazdasági és politi­kai haszonszerzés reményében! Nem a homoszexuálisok jogai­ért, hanem az egészséges érzel­mű ifjúságért kellene aggód­nunk, hiszen a Szigeten megren­dezendő, több százezer fiatalt megmozgató rendezvényen talán nem helyénvaló a negatív példa felvonultatása. A diszkrimináció nem az ujjal mutogatással kezdő­dik, hanem a „betegség-rossz szokás” kialakulásának esélyé­vel, egyre gyakoribbá válásával, térhódításával. A gyermek azzá fejlődik, amivé a család és a tár­sadalom neveli. Gondolkodjunk el ezen ebben az AIDS-cel, bűnö­zéssel, kábítószerezéssel terhes világban! __________H. G. I., SZOLNOK A mű irodalmi, majd valóságos háborúhoz vezetett Geleji Katona Istvánnak, az első, európai hírű magyar pro­testáns tudósnak szolnoki kötődéséről és arról a nyelvésze­ti vitáról, amely közte (ún. jottista irányzat) és Verseghy Fe­renc (ún. ypszilonista irányzat) között folyt, már írtunk. E kornak nagy egyéniségei között van azonban egy nő is, aki mind szépirodalmi, mind a teológiai tudományokban kifej­tett munkájával a kiválasztottak közé tartozik. E sokoldalú és rendkívül művelt személyiség Lorántffy Zsuzsanna (1600-60), I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, aki­nek Geleji Katona Istvánnal való tudományos-szellemi kap­csolatára méltán lehetünk büszkék. A fejedelem asszony kiválóan ka­matoztatta műveltségét, tudását, irányítókészségét egy olyan törté­nelmi időszakban, amikor Erdély önállósága jelentette a három részre szakadt Magyarország bás­tyáját, amelynek viszont a protes­tantizmus képezte a támaszát. I. Rákóczi György a terjeszkedő Habsburg-birodalommal szem­ben a magyar vallásszabadság és alkotmány bátor védelmezője volt nemcsak Erdélyben, hanem Ma­gyarországon is. Diadalmas harcai egész Európa előtt ismertté, tekin­télyessé tették. Fegyvereinek híre Stambultól Londonig, Madridtól Moszkváig terjedt. Bethlen Gábor­hoz hasonlóan ő is részt vett egy európai protestáns unió tervének kidolgozásában, amely Skóciából kiindulva magában foglalta Dáni­át, Németalföldet, Franciaorszá­got, Svájcot. Két sarokpontja Svéd­ország és Erdély volt. Ebben az időben a fejedelmi udvarban szö­vetségek kötése, felbontása, had­üzenet vagy békekötés nem tör­ténhetett a református teológusok megkérdezése nélkül — élükön a Szolnokról elszármazott gyulafe­hérvári püspökkel, Geleji Katona Istvánnal, aki nemcsak író, költő, filológus volt. Mint diplomata, nagy tekintélyt élvezett külföldön is. Széles körű nemzetközi össze­köttetései révén Erdélyt a nyugati protestáns államok nagy családjá­ba integrálta. Nem kevesebbről volt szó, mint az összes protestáns egyesítéséről, amelyben Erdély­nek igen fontos szerepet szántak. I. Rákóczi György nem családja hatalmát, gazdagságát, nem saját becsvágyát szolgálta. Az ország függetlensége érdekében folyta­tott háborút a fejedelem saját jöve­delméből fedezte. Mögötte - mint minden sikeres férfi mögött - egy nagyszerű asszony állt, Lorántffy Zsuzsanna, akiért még háborúzni is képes volt. Onnantól, hogy Er­dély fejedelmévé választották, fe­lesége lett a nagy Rákóczi-vagyon kezelője. Szakértelmét igazolják kitűnő kereskedelmi és pénzügyi intézkedései. A kereskedelem az ő kezében virágzott tovább: gazda­ságából a lábasjószágokat Bécsbe szállították, a marhákat a török bi­rodalomba vitték, a tokaji borokat Lengyelországba küldték. A ha­daknak az élelmet is leginkább ő teremtette elő. Férje köszönő leve­lére Zsuzsanna szerényen így vá­laszolt: „A gondot pedig, valamire Isten segít, jó szívvel viselem, csak cselekedhessen^ az Isten akaratát és kegyelmed parancsolatját.” A fejedelemné szívesen foglal­kozott békésebb természetű dol­gokkal is. Kertészete messze föl­dön híres volt. A sárospataki vár körüli Gombos-kert ezer színben virult. A termésből kamraszámra főzték a lekvárokat, a virágokból párolták az illatokat, s gyógyfti- vekből gyógyszert timporáltak. Balzsamainak receptjét szájról szájra adták. „A körömvirág szir­mát megszárítod, vajban megpirí­tod, tégelybe csurgatod és elzárod. Szirmának teája gyomorfekély el­len jó.” A gyógyszereiből jutott minden rászorulónak, akiket a fe­jedelem asszony maga ápolt. Mű­vészi szinten hímzett. Úrasztali té­rítőjét megcsodálhatjuk Sárospa­takon, mint a Református Múze­um legszebb darabját. De nemcsak füvekkel, virágok­kal meg hímzéssel foglalkozott. Magas szinten művelte a teológiai tudományokat. Jól tudta azt is, hogy az országnak és az egyház­nak milyen nagy szüksége van a tudásra. Kollégiumokat, iskolákat alapí­tott, amelyek költségeiről bőkezű­en gondoskodott. Híres külföldi professzorokat hívott. meg Ma­gyarországra, többek között a ki­Lorántffy Zsuzsanna váló cseh tudóst és pedagógust, Comeniust. Sokat olvasott és írt. Férjével történő levelezései a magyar iro­dalom felfedezetlen remekei. „Mózes és próféták” címen 1641- ben könyve az első nyomtatott könyv magyar nő tollától. Ezen antológia keletkezésére nézve tudnunk kell, hogy a fejedelem­pár szívesen és gyakran látta ven­dégül nemcsak a kiváló profesz- szorokat, református teológuso­kat, hanem a jezsuitákat is, akik­kel vallási kérdésekről is vitáztak. A disputák írásban folytatódtak. Könyve nagy irodalmi háborút in­dított el, majd pedig valóságos há­borúba is vitte férjét. Széchenyi György kanonok, a későbbi hercegprímás a könyv megjelenése után, névtelenül, egy gúnyolódó írásban támadta meg a fejedelem asszonyt. Geleji Katona István a Váltság Titka című köny­vében védelmébe vette és nagy di­cséretben részesítette az írónőt. „Mert Nagyságod... Christus szol­gáitól való tanulás felől szorgal- matosabb, mint külső eledel fe­lől... Kegyelmes Asszony... ilyen üdvösségben járó dolgok elől ér­telmesen vizsgálódik.” Lorántffy Zsuzsanna ismeret­len művész által festett portréját (a képen) örömmel fedeztem fel egy amerikai orvosi szaklap cím­oldalán. DR. NEMES ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents