Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2001. Július 18., szerda Csütörtökön temetik Nikit — Elmentem, mert akarták. Szeretteim, nyugszom, mert tudom, soha-soha nem fe­ledtek — áll a most elkészült gyászjelenté­sen, amely Szathmáry Nikolett Edit temeté­séről ad hírt. A hét és fél évesen eltűnt Nikit csütörtökön 15 órakor, a gyulai Szenthárom­ság temetőben helyezik örök nyugalomra. Utolsó, mindenkihez szóló levelét édesanyja írta halott kislánya nevében. Gyula- Utolsó levelem azokhoz szól, akik szerettek, és akik eltűnésem után bíztak abban, hogy meg­találnak - áll Niki utolsó levelében, melyet édes­anyja, Szathmáry Sándomé írt. A gyászjelenté­sen Niki derűs, óvodáskori fényképét látjuk, ró­zsaszín ruhában, a hajában rózsaszín szalaggal, a kezében virágcsokorral. És láthatjuk az első osztályos kislány saját kézzel írt nevét is, kisbe­tűkkel, mert akkor még nem haladtak el a tanul­mányokban a nagy kezdőbetűkig... Melléteszik kis takaróját Niki hét és fél évesen, 1998. január 14-én reg­gel, szokás szerint elindult az iskolába, onnan a délutáni néptáncórájára, ahonnan többé már nem ért haza. Az országban, sőt az édesanyja felhívásaival és az Interpol körözéseivel világ­szerte keresték. Ebben az évben, február 20-án mégis szülővá­rosában találták meg, a csatornaparti nádasban. Nikit immár örök nyugalomra helyezik csütörtö­kön Gyulán, a Szentháromság temetőben, polgá­ri gyászszertartás szerint. — Niki testvére, Editke is ebben a temetőben nyugszik, születése után egy órát élt. Editke hét hónaposán született meg, Niki hét és fél évet élt... Nikit olyan dupla sírba temetjük, melynek az egyik oldalán a dédtatája fekszik. Igazából még mindig nem tudatosult bennem, hogy Niki nincs. Megértettem, nem kell már ke­resni, de halála máig felfoghatatlan számomra. Otthon még mindig ugyanúgy van a szobája. A mostani, 11. születésnapja előtt is még azt néz­tük, milyen ajándékot vegyünk neki. Épp a július 8-ai születésnapja előtt érkezett a hír, azonosítot­ták a nádasban talált holttestet. Július 10-én meg­kaptuk a temetési engedélyt, aztán a polgármes­teri hivatalban átadták a halotti anyakönyvi ki­vonatot. Megrázó volt látni a nagy könyvet, melybe beírták, mikor született és most kiírták... Temetkezési vállalkozóhoz mentünk, a Pietas magára vállalt minden költséget. A hófehér kis koporsót a gyártó ajánlotta fel a Pietason keresz­tül a családnak. Kétszáz gyászje­lentés készült, de kiderült, kevés lesz, hiszen annyian segítettek Niki keresésében! Kérem, akihez nem jutott el belőle, ne vegye zo­kon, egyformán várunk minden­kit, aki osztozni akar az értelmet­len halál okozta fájdalmunkban. Niki is azt mondaná: őrizz meg szívedben és vigyázz minden kis­gyermekre, hogy velük ez soha ne történjék meg! - nyilatkozta édesanyja. Nikolett holttestének hamvasztását nem enge­délyezték, amit amúgy sem akart a család. A te­mető ravatalozójánál lesznek két órától. Az itteni gyászszertartás után a temetőőr házától nem messze, onnan jobb felől helyezik nyugalomra a tragikus sorsú kislányt. SZŐKE MARGIT- Édesanyám kérdezte, mit adunk rá? Nem adhatunk már semmit a pici csontokra. Épp az este jutott eszembe, oda­tesszük a kedvenc, rózsaszín kis takaróját. Ezel takargattuk születése óta... — mondta Niki édesanyja. A gulyás Bangkokban is gulyás Követik a változó ízlést a magyar szakácsok - Az étterem nem gyár A gulyás Bangkokban is csak gulyás lehet - mondta Kocsonya Kálmán, a siófoki Ezüstpart Ho­tel több világversenyt megjárt főszakácsa. Nem egyezik a véle­ménye a világszerte ismert gasztronómus, dr. Cey-Bert Ró­bert Gyula magyar szakácsokat és a bangkoki magyar éttermet bíráló álláspontjával. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula szerint lassan eltűnik a magyar konyha a világ gasztronómiájából. A somo­gyi gasztronómiai akadémia újjá­alakítása céljából összehívott megbeszélésen azt mondta: Pá­rizsban több ezer kínai étterem van, akad bolgár, cseh is, de ma­gyar egy sem. Az a véleménye: a Bangkokban nemrégiben nyitott magyar étterem marketingelő­készítése és ételsora miatt is mel­léfogás. Étrendje - tette hozzá - a hetvenes éveket idézi. Dr. Cey- Bert Róbert Gyula szerint olimpi­ai sikereinkkel sincs igazán okunk büszkélkedni, hiszen ezekre a versenyekre nem a világ élszakácsai járnak; inkább azok, akik azt akarják, hogy ne feledjék el őket... A siófoki Kocsonya Kál­mán több hónapig vezette a bang­koki magyar étterem konyháját. Kérdésünkre azt mondta: nem ért egyet a világszerte ismert gasztro­nómussal. - A gulyás Bangkok­ban is csak gulyás lehet. Hogy nézne ki a magyar étterem e nél­kül vagy hortobágyi húsos pala­csinta nélkül? - tette föl a költői kérdést az Ezüstpart szálló séfje. - Tízezer kilométerre csak né­hány ételt „vihettünk ki”, köztük a fácános húslevest vagy a tárko­nyos báránylevest. A bangkoki felső tízezer klubjában is főzhet­tünk egy napig, s ott sem vallot­tunk szégyent. Idő kell, míg a vi­lág más táján befuthat egy ma­gyar étterem. Arrafelé teljesen mások az étkezési, ételkészítési szokások. Van odakint egy német étte­rem, ez most, harminc év után kezd igazán sikeres lenni. Nem is biztos, hogy ezt a kérdést csak a pénz oldaláról lehet megközelíte­ni, hiszen ez nem egy termelő­üzem. Hídfő lehet a bangkoki ét­terem, s általa kapcsolatok épül­hetnek a két ország között. Kocsonya Kálmán hozzátette: a magyar szakácsok is követik a világ formálódó ízlését. Ma már nem lehet a gulyást disznózsírral elkészíteni, s a paprikás csirkét is párolt zöldséggel tálalják, keve­sebb vöröshagymával és fűszer- paprikával főzik. - Nem igaz, hogy az olimpiákon nem elsőren­dű szakácsok vennének részt - vélekedett. - Más kérdés, hogy a franciák távol maradnak e verse­nyekről; a világ legjobbjainak tartják magukat, s nem engedhe­tik meg, hogy bárki megtépázza a nimbuszukat. Ott van azonban Kanada, az USA vagy Svájc élvo­nala; nekünk, magyaroknak mi­ért kellene szégyenkezni a rész­vétel miatt? Kis ország vagyunk, nem engedhetjük meg, hogy ne kövessük a gasztronómiai válto­zásokat. Éppen e nagy versenyek tapasztalatcseréje a fontos, így követjük nyomon a változásokat. Kár, hogy szakmai féltékenység­ből vagy másért, de némelyik honfitársunk nem büszke arra, ha világversenyről sikerrel tér ha­za egy magyar szakács. FÓNAI IMRE Gyerektábor a Takács-tanyán „A kapcsolatok kialakítása az egyik legfontosabb eredmény’’ A táborlakókkal a Damjanich múzeum régészeti kiállításán találkoztunk fotó, bakos juoit A jugoszláviai Törökbecséről és a romániai Köröspatakról, Mezőtúr két testvérvárosá­ból nyaralnak gyerekek helybeli társaikkal együtt július 11-e óta a gyönyörű környe­zetben lévő Takács-tanyán. A kilenc gyerek és kísérőik tegnap Szolnokra, a Damjanich múzeumba látogattak, ott beszélgettünk velük. Mezőtúr A tábort a mezőtúri önkormányzat finanszíroz­za, a lebonyolítást a Mezőtúr Művészeti Közala­pítványa nevű szervezet végzi. Kádár Edit, a közalapítvány titkára, aki Kis Györgyivel együtt irányítja a tábort, elmondta, hogy az egyhetes táborban sok programot szerveztek, vetélkedő­ket rendeztek, lovagoltak, kirándultak Gyulára és most Szolnokra. Fara Szilvia Köröspatakról érkezett Mezőtúrra. Nem volt számára idegen a város, hi­szen negyedszer van ott. Ko­csis Csaba köröspataki alpol­gármester hívta föl a figyelmü­ket a táborra, így döntöttek az utazásról. A programban a ve­télkedőket szerette legjobban, és bár a többfordulós játék végeredménye be­szélgetésünkkor még nem volt ismeretes, úgy érzi, jól szerepelt. Egyébként most végezte az ál­talános iskolát, és Sepsiszentgyörgyre készül kö­zépiskolába, ahol emelt szintű kémia-biológia szakos osztályba kerül. Ilia Ildikó a törökbecsei Jókai Művelődési Egyesület tagja, színjátszó és népdalénekes. A mezőtúri táborról is az egyesü­letben szerzett tudomást. Ő már hatszor járt Mezőtúron. A gaz­dag programmal nagyon elége­dett volt, és a kapcsolatok kiala­kítását tartja a tábor legfonto­sabb eredményének. Elmondta, hogy címeket cseréltek, és reméli, hogy levelez­ni is fognak. Bárdos Anikó mezőtúri, de megjegyezte, hogy a Takács-ta­nyán ő is most járt először. Vé­gig a vendégekkel volt, a gyulai kirándulás is tetszett neki, de főleg a Túri Lovasegyesület által biztosított lovaglást élvezte. Ha valamelyik testvérvárosban ha­sonló tábort rendeznének, szí­vesen elmenne, és mivel még csak most megy hetedikbe, erre van is esélye. B. A. Egyre többen védekeznek A cégek után mind több ma­gányszemély szereltet riasz­tót ingatlanára, vagy kér fel vagyonőröket ennek védel­mére. Riasztó felszereltetése 50 ezer fo­rintnál kezdődik, a határ pedig a csillagos ég. További havi 1500 forintért riasztáskor a diszpécser értesíti a rendőrséget és az erre kijelölt személyeket, 3500-ért pe­dig maga a szolgálat is kivonul. Már videokamerás távfelügyelet­re is van lehetőség, ám erre még nem volt fizetőképes kereslet. Van olyan cég, amely a nyaralás időtartamára, akár heti ötezer fo­rintért mobilriasztót is felszerel, ezt az üdülés végeztével nyom nélkül eltávolítják. Két-három éve kezdtek sze­mély- és vagyonőröket megbízni házak felügyeletével esküvő, vagy akár temetés alkalmával. A szolgáltatók az ingatlan nagysá­gától és kutya esetleges használa­tától függően óránként 450-600 forintért vállalják az őrzést. Ezt a szolgáltatást a környező falvak­ban mind kevesebben veszik igénybe. Szakemberek szerint ez ré­szint annak köszönhető, hogy a tehetősebbek riasztót szereltet­nek házukra, részint pedig an­nak, hogy inkább a jóval ol­csóbb szomszédot kérik fel a fel­adatra.- Ez utóbbi nem túl szerencsés megoldás - vélekedik egy szak­ember. - A házra vigyázó képzet­len ismerős könnyen veszélyes szituációba kerülhet. Felmérés az öngyilkosság okairól Pécs-Strasbourg Esküvő a Titanicon Nyitott falvak, porták, gazdaságok A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium „Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mű­helyek” címmel hirdetett prog­ramsorozatot. A házigazdák speciális szakmai ismereteiken túl szívesen megosztják a láto­gatókkal az adott munkával járó tapasztalataikat. Minták tekint­hetők meg működés közben a helyi, alternatív energiaforrások felhasználásának, illetve a hazai szennyvízkezelés megoldásá­nak témakörében. A teljes, országos programkí­nálat megtalálható az FVM hon­lapján - www.fvm.hu -, vala­mint nyomtatott, tájékoztató fü­zet formájában átvehető az FVM regionális vidékfejlesztési irodá­iban, a kistérségi vidékfejleszté­si menedzsereknél, az FM me­gyei irodáiban. Az Európai Régiók Gyűlése tizennégy ország tizenhét megyéjében, régiójában vé­gez felmérést az öngyilkos­ság megelőzésének lehetősé­geiről. Magyarországról egyedül Baranya megye kép­viselteti magát, melynek ke­retében most százhúsz poli­tikust és médiaszakembert kérdeznek meg. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének megbízásából egy pécsi sajtóügynökség végzi „Az öngyilkosság és az önpusztító vi­selkedésmódok megelőzése” elne­vezésű EU-projekt reprezentatív kutatását. Az AER (Assembly of European Regions) nevű szerve­zet hirdette meg az öngyilkosság és más, az életet veszélyeztető vi­selkedésmódok nemzetközi kuta­tását, cselekvési programok kidol­gozását, összehangolását célzó projektet. A felmérés első szaka­szában az ifjúság véleményére voltak kíváncsiak, így többek kö­zött pécsi középiskolásokat is megkérdeztek. Jelenleg politiku­sok és médiaszakemberek köré­ben tájékozódnak Európa számos országában. Magyarországról Ba­ranya kapcsolódott a programhoz, így megyénkben összesen hatvan politikust és hatvan médiaszak­embert kérdez meg az ezzel meg­bízott cég. A kérdőívek kitöltése természetesen névtelenül zajlik. A nemzetközi projektcsoport 1998- ban alakult meg. Baranya megye egyedüli nem uniós régió lévén, a kezdetektől fogva társult tagként vesz részt benne. A felmérés legfőbb célja, hogy a szakemberek tisztábban láthassák az önpusztító magatartás kialaku­lásának okát, és a szerzett tudást, tapasztalatokat a megelőzés meg­szervezésére tudják fordítani. Az Európából beérkezett összes kér­dőívet egyszerre dolgozzák majd fel októberben. A projektcsoport úgy döntött, hogy már november­ben újabb pályázatot nyújt be az Európai Bizottsághoz, huszonhat hónapos programidővel. Dr. Fele­di Éva, a Baranya Megyei Közgyű­lés Egészségügyi Bizottságának el­nöke elmondta, Magyarországot igencsak érinti ez a téma, hiszen az öngyilkosságok számát tekint­ve a világ listavezetőinek egyike. A megelőzés egyik legfontosabb ele­me, a hivatalosan „cry for help”- nek nevezett megnyilvánulások észrevétele, és azok megfelelő ke­zelése. Ez annyit jelent, hogy min­dig vannak a beteg részéről segély­kiáltások, jelzések a külvilág szá­mára, amit elvben észre kellene vennünk. SOMLAI A. A Titanic fedélzetén akarja megtartani esküvőjét egy amerikai pár. Ehhez azon­ban vagy fel kell hozni a hajót, vagy a párnak — és a násznépnek — le kell me­rülnie az Atlanti-óceán mé­lyére. A New York-i illetőségű David Leibowitz és Kimberley Miller az utóbbi mellett döntött azután, hogy David egy vetélkedőn „me­rülést nyert” a Kanada partjai közelében 1912-ben elsüllyedt tengerjáró roncsára. Az utazást a Subsea Explorer brit cég szervezi, amely egy orosz kutató tengeralattjáró se­gítségével biztosítja, hogy telje­süljön az ifjú pár kívánsága: Da­vid és Kimberley szeretné átélni Jack és Rose repülését a Titanic orrkorlátján, ahogyan azt az 1997-ben készült Titanic film­ben Leonardo di Caprio és Kate Winslet alakításában látták. Az út szervezői azt remélik, hogy a mini tengeralattjárót sikerül pontosan a hajóorra irányítani, ahol David és Kimberley ki­mondja majd az igent a tenger­kutató hajó vezetője előtt.- A Titanic története nem­csak tragédiáról, hanem a hősi­ességről és a túlélésről is szól. A túlélők szerencsések voltak, és továbbadták gyermekeiknek hi­hetetlen történeteiket. Mi is szeretnénk továbbadni saját hihetetlen történetünket gyermekeinknek — védte a mennyasszony a bizarr esküvő ötletét. A védekezésre azért volt szükség, mert a szerencsétlen véget ért tengerjáró roncsára ter­vezett kézfogó felháborította az áldozatok emlékének ápolóit, mondván, az amerikai pár cir­kuszt készül csinálni a tragédiá­ból. _________________________ISnj

Next

/
Thumbnails
Contents