Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Július 2., hétfő 11|| Hírek GEORGE BUSH amerikai el­nök hazafias szólamokkal indo­kolta a közvélemény számára a hét végén a védelmi költségve­tés tervezett emelését, de nem a rakétavédelmi programra szánt összeg jelentős emelésére helyezte a hangsúlyt, hanem a katonák életkörülményeinek javítására. JACQUES CHIRAC francia államfő szavai szerint a fran­cia-orosz partnerség erősítése a célja vasárnap kezdődött há­romnapos hivatalos orosz- országi látogatásának. A fran­cia elnök vasárnap délelőtt ér­kezett Szentpétervárra, Vlagyi­mir Putyin orosz államfő szü­lővárosába. Hírügynökségi je­lentések szerint a két államfő közös vacsorán vett részt, és magánjellegű megbeszéléseket folytatott az egykori orosz fővárosban. IZRAELI harci repülőgépek csapást mértek a szíriai légelhá­rítás egyik állására a libanoni Bekaa-völgyben: három szíriai és egy libanoni katonai meg­sebesült. A radikális síita Hezbollah szervezet válaszul a vitatott hovatartozású Sebaa- tanyákon gránátvetőkkel és ra­kétákkal lőtt izraeli állásokat. Az izraeli akció két nappal az­után történt, hogy a Hezbollah rakétatámadása következtében megsérült egy izraeli katona a Sebaa-tanyákon. TÁVOZOTT az északír kor­mány éléről David Trimble első miniszter, az ulsteri Unionista Párt vezére, mert a kitűzött határidőre nem való­sultak meg az Észak-írország tartós békéjét megalapozó nagypénteki egyezmény céljai. Trimble vasárnap személyesen jelentette be, hogy hatályba lé­pett az északír nemzetgyűlés elnökénél korábban letétbe he­lyezett lemondó levele, miután az ír Köztársasági Hadsereg a brit és az ír kormány által kitű­zött határidőig, június végéig nem teljesítette kötelezettség­vállalását a leszerelésére. A po­litikus elismerte: a lépéssel kockázatos stratégiát vállalt azért, hogy nyomást gyakorol­jon az IRA-ra, de mint hang­súlyozta, nem kíván tovább segédkezni az északír béke­megállapodás demokratikus alapelveinek aláásásához. A MACEDÓNIAI albán szaka- dár erők bevonultak négy Tetovo környéki faluba - jelen­tette vasárnap a szkopjei rá­dió. A fegyveresek Otunje, Varvara, Szetloe és Brezno települést vonták ellenőrzésük alá. A helybélieknek meg­parancsolták, hogy hagyják el otthonukat. AZ AUSZTRIÁBAN több hó nappal ezelőtt lefoglalt magyar buszok esetében bírósági eljá­rásnak kell eldönteni, követtek- e el törvény- vagy szabálysér­tést, netán sértettek-e nemzet­közi egyezményt az érdekelt utazási irodák. Az ítélet meg­születéséig magyar szervek nem léphetnek közbe - mondta Hargitai József bécsi magyar fő­konzul vasárnap. A magyar szervek a főkonzul szerint már csak azért sem tehetnek jelen pillanatban semmit, mert nem tudják pontosan, mi történt, mi­vel vádolják a lefoglalt buszok tulajdonosait, de azt sem, mennyire megalapozott az elle­nük folyó eljárás. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Oroszország között márciusban kirobbant kémbotrány nyomán kiutasított amerikai diplomaták utolsó csoportjai is elhagyták Moszkvát néhány órával az elő­írt határidő lejárta, azaz július 1-jének a beköszönte előtt. Budapest után Bukarest jön Valótlan adatokat közölt a magyarokról a román államfő Ion Iliescu egy gazdasági fórum alkalmával sajtóértekezletet tartott, és ezen felvetette a státustörvény kérdését is. A veze­tő román politikus arra a kérdésre keresett választ, miért tanúsított olyannyira engedékeny magatartást az európai közösség a törvény iránt. Crans Montana A román államfő szerint ennek magyarázata abban keresendő, hogy a nemzetközi közvélemény eltorzított képet kapott Romániá­ról. Úgy tudja például, hogy Er­dély magyar terület, amelyet a ro­mánok a nemzetközi „konjunk­túrának”, Trianonnak köszönhe­tően foglaltak el. Ennek cáfolatá­ra számokat is felhozott: kifejtet­te, hogy Románia 22 és fél millió lakosából 9 millió él a történelmi területeivel, a Bánsággal együtt számított Erdélyben, holott a va­lós szám 5-6 millió közé tehető. Még nagyobb különbséget ál­lapított meg a román fővárosban élő magyar lakosság számát fel­becsülve. Iliescu - semmibe véve a legutóbbi népszámlálás ered­ményét, valamint az utóbbi vá­lasztások nyomán kapott adato­kat - egyenesen 300000 bukares­ti magyarról beszélt, leszögezve: „Budapest után Bukarest a világ második legnagyobb magyar vá­rosa”. Ez mintegy tizenötszöröse a tényleges számnak. Azt elismerte, hogy két erdélyi megyében többséget alkot a ma­gyarság, de hozzátette: azok nem a határ mentén, hanem az ország középpontjában terülnek el. SIMON HUNOR készül a védekezésre Milosevics Lord Owen volt brit külügyminiszter vasárnap határozottan cáfolta Szlobodan Milosevics ügyvédeinek állítását, mi­szerint a Nyugattal kötött titkos megállapodások a külön­féle balkáni béketárgyalások során segítették a Milosevics- rezsim uralmának fenntartását, s ezért a nyugati kormá­nyokat terheli a felelősség a Balkán térségében az elmúlt egy évtized vérontásáért. London A The Sunday Telegraph című brit lap értesülése szerint Szlobodan Milosevics ügyvédei arra készülnek, hogy tanúként a hágai törvényszék elé idézzék a nemzetközi közösség békeközve­títőit a boszniai és a koszovói vál­ság rendezésében, köztük három volt brit külügyminisztert, Lord Owent, Lord Carringtont és Lord Hurdöt, valamint az amerikai Richard Holbrooke-ot arra hivat­kozván, hogy a nyugati kormá­nyok a különféle béketárgyalá­sokon zöld jelzést adtak a jugo­szláv elnök számos ellentmondá­sos akciójához, köztük az erő­szak alkalmazásához. „Szlobodan Milosevics úgy ér­zi, hogy a NATO-államok a valódi bűnösök, és ez a védelem straté­giájának részét fogja képezni” - mondta a brit lapnak Branimir Gugl, Milosevics egyik ügyvédje. A védelem egyebek között azzal fog érvelni, hogy brit külügyi ille­tékesek olyan béketárgyalások­ban vettek részt, amelyek Milosevics hatalmának fenntartá­sát célozták annak ellenére, hogy tudatában voltak a jugoszláv el­nök tetteinek. Milosevics úgy érzi, nyugati tárgyalópartnerei el­árulták őt. Minden bizonnyal a tárgyalá­sok középpontjába kerül az a „jö­vedelmező üzlet”, amelyet Lord Hurd kötött a belgrádi hatóságok­kal a szerb gazdaság refinanszíro­zására. Az egykori brit külügymi­niszter, aki a boszniai polgárhá­ború idején ellenezte a boszniai muzulmánokkal szembeni fegy­verembargó feloldásának ameri­kai tervét, később az egyik leg­nagyobb brit bank, a NatWest be­fektetési szárnyának alelnöke- ként tető alá hozta a szerb táv­közlés privatizálását - emlékeztet a The Sunday Telegraph. Cár volt, kormányfő lesz II. Simeon volt bolgár cár, a június 17-i választások győztese az El Mundo című spanyol napilap vasár­napi számában úgy nyilatkozott, hogy sohasem fog pályázni az államfői tisztségre, ugyanakkor nincs más választása, mint a miniszterelnökség. Szófia „Van elnökünk, akit a nép nagyra értékel, olyan elnökünk, aki má­sodszor is megbízatást fog kapni - mondta Petar Sztojanovra utal­va az exuralkodó. - Ezért részem­ről a lojalitás hiánya volna az in­tézmények iránt, az általam hir­detett elvek és főként a választók iránt, ha igényt tartanék az elnöki posztra. Sohasem leszek az.” Simeon - aki 1943-ban, hatéve­sen lett cár, három évvel később pedig a köztársaságot létrehozó népszavazás­sal kiutasították az or­szágból, de nem mon­dott le a trónról - mindamellett nem hárítja el annak lehetőségét, hogy a kormány feje legyen. „Nincs más választásom, mint el­fogadni a miniszterelnökséget, ami valami szörnyű és nyomasz­tó dolog. De ha meg kell ezt tenni Bulgáriáért, akkor megteszem.” II. Simeon Nemzeti Mozgal­ma, amely 120 helyet szerzett a 240 tagú parlamentben, vagyis az abszolút több­ségnél eggyel kevesebb mandátuma van, pénte­ken kezdett tárgyaláso­kat koalíciós kormány megalakításáról. A két lehetséges koalíciós partner az eddig kor­mányzó jobbközép De­mokratikus Erők Szövetsége, amely most 51 képviselői helyhez jutott, illetve a török kisebbség Mozgalom a Jogokért és a Sza­badságért nevű szervezete, amelynek 21 mandátuma van. Az új parlament jövő csütörtökön ül össze először, a kormány pedig várhatóan a hónap második felé- ben jön létre. ____________ ■ Fe gyverek közt a gazdaságról Példátlan biztonsági intézkedések a Világgazdasági Fórum alkalmából Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök és Soros György a fórumon fotó: europress/epa A jelentések szerint felfegyverzett rendőrök százainak asszisztálása mellett, de a tanácskozás helyszínének közelében rendzavarás nélkül vasárnap délután Salzburgban megkezdődhetett a Világgazdasági Fórum rendezésében a keddig tartó európai gazdasági csúcskonferencia. Salzburg Összesen több mint negyven ország vezető képviselői, köztük tucatnál is több államfő és kor­mányfő elsősorban az európai, ezen belül kiemelten a kelet­európai gazdaságok helyzetéről cserél eszmét, fejti ki gondolatait, különös tekintettel az EU várható bővítésére. A balkáni helyzet is szerepel a tanácskozáson. Az Európai Unió brüsszeli bizottságát Verheugen csat­lakozási biztos képviseli. A hiva­talos résztvevők száma mintegy 660 fő - jelentette az osztrák hírügynökség. A megnyitás előtt az osztrák rendőrségnek sikerült mintegy félezer tiltakozót megakadályozni, hogy a tanács­kozás színhelyére jusson. A jelentések szerint Salzburg utcái vasárnap kihaltak. _______ ■ ÁLLÁ SPONT HELLER ÁGNES Tolerancia nélkül világvége A vallás esetében külön kell beszélni toleranciáról és külön ökumenéről. A tolerancia ugyanis annyit jelent, hogy én elvi­selem, ha mellettem a másik ember más vallást gyakorol. Az ökumenizmus azonban sokkal több, mint a tolerancia. Az ökumené nemcsak tolerálja, hogy más vallású vagyok, hanem megpróbálja megkeresni a közös vonásokat, a közös elkötele­zettségeket a különböző vallások között. Az ökumenizmus azt célozza, hogy bár a különböző vallásoknak megvannak a saját abszolútumai, és az én vallásom abszolútuma az én abszolútumom, de azért mert az abszolútumunk más, mint a másik vallásé, nem mondjuk azt, hogy a másik vallás hazug vagy hamis vagy téves. Ehelyett, még akkor is, ha mi a saját vallásunknak el vagyunk kötelezve, inkább azt mondjuk: a mi vallásunk végső soron igaz, de a másiknak nemcsak joga, ha­nem indoka is van, hogy a sajátját tekintse abszolútumnak. Ezzel együtt pedig azt is elismerjük, hogy nagyon sok közös van a mi vallásunk és a másik vallás között. Például: minden monoteista vallásban kö­zös a tízparancsolat. A zsidó nem hisz a szentháromságban és Krisztus isteni mi­voltában. A keresztény nem fogadhatja meg azt, hogy a szombat szent nap, ame­lyet meg kell szentelni. Különböző keresz­tény vallások egy szín vagy két szín alatt ál­doznak. Ezek mind nagyon fontosak az egyes vallások szempontjából, de nem fon­tos abból a szempontból, hogy találjanak találkozópontokat a vallások között. Ez vonatkozik azokra is, akik semmilyen valláshoz nem tartoznak. Nem az ateistákról beszélek, mert az is lehet jegy vallás. In­kább a szkeptikusokról, az agnosztikusokról. Ők és a valláso­sak között is lehetnek közös erkölcsi elvek, közös politikai el­vek, közös gondolatok. Ezeknek a keresése, ezeknek a meg­találása az ökumenizmus, és ezért hiszem azt, hogy az öku­mené több a toleranciánál.. Valamiképp mindannyiszor erről a toleranciaigényről szóltak a somogyvámosi Krisna-völgyben tartott gondolatébresztő nyári szabadegyetemek is. Az idén épp az isteni és az embe­ri törvények összefüggésein keresztül. POPPER PÉTER Csendben ülni egy kicsit A vallás és a tolerancia az nem és, és nem vagy, hanem a val­lásnak lényegét tekintve toleránsnak kell, kellene lennie. Nincs többről szó a különböző vallások között, mint hogy egy, csak egy transzcendencia van, amelyet más kultúrák más nyelvén más szempontok hangsúlyozásával mondanak el. A transzcendencia azonban ugyanaz. Ha egy hegyet a különböző oldaláról lefényképezek, akkor a képeken más és más lesz, de ettől még ugyanarról a hegyről szól mind. Tehát semmiféle intoleranciának nem csak hogy helye, de értelme sincs. Ez alapvetés, ám még sincs így a vüágban. Ha szigorú va­gyok, akkor ezzel kapcsolatban azt mon­dom: ahol intolerancia van, az nem vallás, hanem fanatizmus. Hiszen az intolerancia a fanatizmus és a megszállottság jellemző­je. Ha aranyos vagyok, akkor meg azt mon­dom: emberi természetünk esendő, és szí­vesen elégetjük a máglyán azt, aki nem ért egyet velünk. Manapság kudarcát látom a toleranciának. A toleránsságban ugyanis van egy alázatelem: én a másik emberről is feltétele­zem, hogy van benne valami szemernyi igazság, vagy meg­adom a lehetőséget neki, hogy úgy is lehessen gondolkozni, ahogy gondolkozik. Sajnos ez hiányzik. S hogy miként lehet valaki toleránsabb? Az ugyanaz, mintha azt kérdeznék, ho­gyan lehet valaki alázatosabb. Nem tudom. Talán, csak csendben kell ülni egy kicsit. SIVA RAMA SWAMI Szeretet és szolgálat Ahol igazi vallás létezik, ott nem lehet intolerancia. Több val­lás is létezik: például zsidó, keresztény, buddhista. Ezek azonban hiába különbözőek, a lényege mindegyiknek ugyanaz. Aki ezt nem ismeri fel, az olyan, mintha az embe­reket a bőrük színe alapján ítélné meg. Hiába látja valaki egy ember bőrének a színét, ha nem látja a lelkét; ha nem látjuk, milyen művelt, hogy miként gondolkodik. Ha csak a külsőségeket nézzük, nem látunk semmit. Ha a val­lásoknál is csak azt nézzük, melyik milyen országból származik, hogy melyiknek hány híve van, hogy más a rituálé, másképp hív­ják az istenüket, akkor intoleránsak lehe­tünk. De ha látjuk, hogy a lényege minden vallásnak ugyanaz: szeretni, szolgálni, is­merni az istent, akkor csak toleránsak lehe­tünk. Ha én intoleráns vagyok egy másik vallással szemben, akkor tulajdonképpen a saját vallásommal vagyok intoleráns. Akkor nem értem, hogy miről szól az én saját val­lásom, csak a külsőségeit látom az én vallásomnak is. Csak úgy lehet egy társadalom toleráns, ha a tagjai nemcsak mondják, hogy vallásosak, hanem valóban azok is, és betart­ják a vallási törvényeiket. S ha a szent írásukban az van leír­va, hogy ne ölj, akkor nem ölnek. Probléma ugyanis nem a vallásokkal van, hanem az egyénekkel, akik vallásosnak hív­ják magukat, de nem követik a saját vallásukat, és nem tisz­telik a másikat. Minden egyház felelőssége, hogy ellenőrzi, tagjai betarfják-e a vallás előírásait. II. Simeon

Next

/
Thumbnails
Contents