Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-08 / 132. szám
2001. Június 8., péntek MŰVÉSZ BEJÁRÓ 7. OLDAL A színház szelíd intézmény Nem mintha vitatkozni szeret- saimmal együtt azt gondoljuk, nék Major Tamás megállapításé- hogy a színháznak „nyitnia” kell. val, hogy a színház nem szelíd Szakma és közönség felé egy- intézmény, de az eddig eltelt hó- aránt. Arra szövetkeztünk, hogy napokban a „fenevad” jobbára a értéket hozzunk létre, színház- szebbik, ha úgy tetszik, szeli- csinálók és nézők kölcsönös debb arcát mutatta felém. Rémé- megelégedésére. Az eredményt lem, nem tévedek, ha azt mondom, ebben a színi évadban is volt okunk örülni, sőt ünnepelni is. Szakmai sikerek állnak mögöttünk: a Bodnámé Thália színházbeli utolsó, felejthetetlen előadását követő vastaps alatt is az jutott eszembe, istenem, milyen komoly, hatalmas erő a színház, elmúlás és feltámadás, amely ugyanakkor törékeny is: ugyanolyan, mint Törőcsik Mari, a Bod- náméban - de vajon felfogjuk-e, mekkora színész is valójában a cannes-i díjas Törőcsik Mari? És vajon átérezzük-e, micsoda alakítás, színészbravúr Darvas Iván Salierije!? Darvas Iván és Alföldi Róbert párharca Szikora János kifinomult rendezői látomásában az évad bombasikere lett. A tehetséges fiatal és a pályája összegzése felé tartó nagy öreg közös jutalomjátékához egy világszínvonalú együttes, a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott autentikus hátteret, Rolla János vezetésével. Az eredmény: régen nem tapasztalt szakmai siker. Szerintem a Doktor Zsivágó óta nem volt szolnoki előadásnak ilyen hangos és megérdemelt sikere. (Emlékezzünk meg arról, hogy a Doktor Zsivágót is Szikora János rendezte.) Büszkék lehetünk arra, hogy az Amadeust a szakmai zsűri a Pécsi Országos Színházi Találkozó hivatalos versenyprogramjába emelte. Miért fontos ez? Azért, mert munkatárpedig szeretnénk minél szélesebb körbe eljuttatni az országhatáron belül, sőt azon túl is szeretnénk jó hírünket vinni. Nem az én tisztem, hogy a színház idei bemutatóit egészében minősítsem. Megteszi ezt helyettem a közönség, mely estére zsúfolásig megtölti a színháztermet, sőt pótlólagos helyigényeivel néha kétségbeejtő állapotokat is teremt, de szerintem ez így van rendben. A végső cél ugyanis - érjük el bár rafináltan vagy egyszerűen, cigányzenével vagy prózával, táncshow-val, musicallel, operettel vagy ősbemutatóval —, nos, a végső cél nem más, mint a közönség szeretete. Egyfajta kölcsönös bizalmon alapuló szeretet ez, amely nem enged félmegoldásokat, nem tűri azt, ami bóvli, ami silány. A kétségtelen - és jó egy évtizede várva várt — szakmai siker után, remélem, nyugodt szívvel írhatom most le, hogy az idei évad közönségsiker is egyben. Örömmel tölt el bennünket ez a siker, de újabb felelősséget is ró ránk, mert ami ma ünnep — az holnap már történelem. A színház a jelen művészete, s ezzel együtt: a jelenlét művészete is. Nem is kívánunk mást: előadásainkkal a következő évadban is jelen szeretnénk lenni, intenzíven, változatos formában a színházlátogató közönség életében. _____ VASS LAJOS IGAZGATÓ Tallózás a Szigligeti Színház terveiből Gazdagnak ígérkezik az új évad is A napokban záruló idei színházi évadhoz hasonlíthatóan gazdagnak ígérkezik a 2001/2002-es szezon is. Hat előadásra szóló bérletet hirdetett meg az igazgatóság, két színművet, egy groteszk játékot, egy zenés szatírát és két bemutatót a „könnyű” műfaj világából. Bérletszünetben továbbra is műsoron tartják az idei évad sikerdarabjait, néhány vendégjáték fogadásáról is tárgyalnak, így jó esetben 10-11 különböző műfajú, hangulatú előadást nézhet meg a szezonban a szolnoki közönség, a szobaszínházi újabb bemutatókat és a gyermekdarabot nem számolva. Háy Gyula: Isten, császár, paraszt A XV. század első felének Magyarországa - és Európája - a nagy gondolatok, nagy nekibuzdulások, új hitek és nagy csalódások kora. Bizonytalanság és változékonyság a hétköznapi életben és a nagypolitikában egyaránt. Zsigmond, Magyarország királya nagy terveket forgat, európai egyensúlyról álmodik. Húsz János tanaira építve nagy lendülettel fog neki egy grandiózus terv előkészítéséhez, mégis ő lesz az, aki a napi politikai alkuk oltárán feláldozza elképzeléseit. Háynak ez a weimari Németországban íródott és nagy visszhangot kiváltó darabja a hatalom gyökeréről szól. Azt mutatja meg, hogy a történelem „szólistái” hogyan függnek az élet realitásaitól. Azt, hogy milyen a világ, még ha a hősregék másként beszélik is el. A történelmi drámát a szolnoki Szigligeti Színházban Csiszár Imre állítja színpadra. A főbb szerepeket Mihályfi Balázs, Andorai Péter, Létay Dóra és Rátóti Zoltán alakítja. Eugene O’Neill: Utazás az éjszakába A Szigligeti Színház közönsége az utóbbi évtizedekben két, kirobbanó sikerű O’Neill-bemutató- nak tapsolhatott. 1966-ban a Boldogtalan hold című drámában Győri Ilona nyújtott nagy alakítást, az Utazás az éjszakába című drámában - 1970-ben Hosszú út az éjszakába címmel játszották - pedig Mary Tyrone megformálója, An- daházi Margit felejthetetlen. Mind a két előadás elismerő szakmai kritikát kapott, a közönségvisszhang is igen kedvező volt. A drámát, amely a Nobel-díjas szerző életrajzi ihletésű műve a család szélhullásáról, Tordy Géza rendezi. Nagy Ignác: Tisztújítás A Tisztelt Közönség most esetleg azt gondolhatná: közelednek a választások, ideje hát elővenni a Tisztújítást! Mutatunk majd egy kis kutyakomédiát, cigányzenés nekibúsulást, nagy magyar haragot, országféltő indulatot, lerántjuk a leplet, továbbá cinkosan összekacsintunk... Nos, ez így nem igaz egészen. Szinetár Miklós rendezésében a Tisztújításban főleg az életre ismerhetünk jókedvű zenés szatíra formájában, mely „nem erős, nem csípős, csak mulattat”. Gogol: Háztűznéző Végső soron csak meg kell nősülnie az embernek, ez ugyanis — és ez tudvalevő — a boldogság záloga. Igen, igen. De azért mégsem lehet, hogy az ember csak úgy, megfontolatlanul fejest ugorjon a házasságba. Ez is nyilvánvaló, nem? így hát vőlegényünk is lelkesül és visszakozik, kiábrándul, dönt és habozik, akar és nem akar. Valamint versenybe száll négy másik kérővel, akik szintén „boldogulni” akarnak. Kálmán Imre: Marica grófnő Véletlenek pedig nincsenek! Nem véletlen az sem, hogy a Marica grófnőt - amely 400-as szériákat ért meg Európa nagy színházaiban — csak 1956 őszén tűzhette műsorára a Szigligeti Színház. Ezt megelőzően Sziklai Jenő társulatának volt sikerdarabja Szolnokon is, 1938- ban, a címszerepben az ünnepelt primadonnával, Patkós Irmával. Az 1956-os bemutatóig „udvarias csend” övezte a darabot, mert ugye azokban a bizonyos években arisztolu'atákat nem volt ildomos látni, még színpadon sem, nem is szólva az operett nagy „slágeréről” - „Szép város Kolozsvár...” A korabeli újság szerint 20 perces vastaps volt az előadás végén. Ez sem véletlen, hiszen a Török Pétert játszó bonvi- ván, Hídvégi Lajos második „reneszánszát” élte, Petrov, Baracs, Bagó, Szu- Csong voltak főbb szerepei. Az „új” Marica grófnő rendezője Ács János. Verebes István: Lucifer show A népszerű író, rendező, tévés személyiség sokoldalúsága közismert, ahogy vállalkozó kedve is. Valamivel mindig - szinte „menetrendszerűen” - meglepi közönségét, olvasóit. A Lucifer show is meglepetés lesz a javából, Verebes sajátos látószögén keresztül mutatja meg, hogyan, miképpen „luciferkedünk” életünk különböző helyzeteiben. Major Tamás és Somogyi Erzsi Háy Gyula: Isten, császár, paraszt című darabjában (Nemzeti Színház, 1946) Andaházi Margit Visszhang Az évad zárultával néhány olvasónkat arról kérdeztük, vajon milyen emlékeket őriznek a 2000/2001-es szezon színházi előadásairól. MOLNÁR ISTVÁNNÉ: - Ösz- szességében nagyon tetszett ez az évad. Leginkább az Amadeust vártam Darvas Ivánnal, de az operettet is szívesen néztem, mint ahogy Törőcsik Marit is a Bodnárnéban. Úgy hallottam, ő már nem játszik tovább Szolnokon és nagyon sajnálom, ha valóban így van. PAPP KRISZTIÁN: - Tavaly az Ezeregy év meséi volt a kedvencem, ezért idén a Muskétásokat vártam leginkább. Úgy érzem, elkél hozzá egy kis magyarázat, nem olyan egyértelmű, mint a magyar történelmet feldolgozó show volt. Ezzel együtt nagyon tetszett, bár bevallom, az Ezeregy év még mindig közelebb áll a szívemhez. VARGA FERENC: - Őszintén szólva hiányoltam egy kicsit az igazi nagy, klasszikus színházi drámákat. Igaz, volt idén Shakespeare-darab, de egy sokszor játszott vígjáték. Talán elő lehetne venni valamelyik igazán nagy királydrámáját. Aztán a huszadik századi jelentős alkotások is elférnének a színpadon, akad jó néhány, amelynek mély mondanivalója van, mégis „fogyasztható”. Kíváncsi vagyok, jövőre vajon milyen lesz az „étlap”. HORVÁTH KLÁRA: - Nagyszerű évad volt, csak gratulálni tudok az összes színésznek, rendezőnek, vezetőnek egyaránt. Persze voltak kedvenceim, nagyon élveztem például a Bunbury-t, az Amadeust és a Muskétásokat. Kíváncsi vagyok, vajon az Amadeus milyen eredményt ér el a pécsi színházi találkozón. Örülök neki, hogy Szolnok képviseletében ismét részt vesz a színház ilyen rendezvényeken, illetve hogy jönnek hozzánk vendégjátékra más városok színházai, mint például néhány hete a Katona József Színház. az EMPORIUM MINDENRE GONDOL- Színházi -Alkalmi- Elegáns EGYEDI NŐI DIVAT, HETENTE MEGÚJULÓ ÁRUKÉSZLET! A megyében csak egy helyen, Szolnok, Hubai út 1-3. Továbbra is repertoáron Vehdégelőadások A saját előadások mellett a Szigligeti A Muskétások egyik jelenete Színház törekszik arra, hogy más színházi műhelyek izgalmas munkáit is megmutathassa a szolnoki közönségnek. Ennek első lépéseként került sor májusban a budapesti Katona József Színház vendégszereplésére. Tom Stoppard sikerdarabját, az Árkádiát három estén át játszotta itt a nagy hírű teátrum. Ascher Tamás kifinomult rendezésében három estén át olyan kiváló színészek rakosgatták előttünk össze darabbéli múltjuk tükörcserepeit, mint Bodnár Erika, Máté Gábor, Bán János, Bertalan Ágnes és Csákányi Darvas Iván és Alföldi Róbert az Amadeusban Eszter. Tímár Éva és Söptei Andrea az Álomszonátában Egy kép a mesedarabból Közkívánatra A következő színiévadban - bérletszünetben - továbbra is műsoron tartják azokat a nagy sikerű darabokat, amelyek estéről estére telt házat vonzottak a 200/2001-es szezonban. így az Amadeust, a Muskétásokat, az Álomszonátát és a Volt egyszer egy királylány című gyermekelőadást továbbra is láthatja a közönség. Az oldal a Szigligeti Színház és a kiadó együttműködése alapján jöhetett létre. A költségeket a megrendelő viseli.
