Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-06 / 130. szám

HI 2001. Június 6., szerda 7. OLDAL Miklós püspök palástja A Széchenyi-lakótelepi templom elé kerül a szent szobra ott a segítség. Varga Lajos és csapata „pi­ramisépítő módszerekkel”, kézi erővel húzta-vonta az utcáról, s állította a helyé­re. Pándi István lelki szemei előtt már megelevenedik a szobor. A fatörzset si­mítva magyaráz:- Itt levágok belőle, emiatt megha­gyom, hogy kidudorodjon, mert ebből a részből formálódik a püspök Bibliát tartó keze. A másik kezében kereszt lesz. A koronára emlékeztető püspökstiveg már nagyjából kész, csak a díszítése hi­ányzik. A palásttal nem lesz gond, csak a szobor deréktól lefelé való megmunkálá­sával.- Adtak ugyan egy skiccet, de az nem jó - mondja Pándi István. - Üzentem a görög katolikus lelkésznek, hogy jöjjön ki, s beszéljük meg, hogyan faragjam a szobrot. Pándi István eddigi munkáit ismerve, ez már csak részletkérdés. A szobor szeptemberre elkészül. Ebben biztos va­gyok, csak azt nem tudom, hogy mi késztette a Széchenyi-lakótelepen szik- vízüzemet működtető Varga Lajost arra, hogy szponzorálja Szent Miklós szobrá­nak elkészítését.- Hívő ember? - kérdem tőle.- A családom a nagyszülőkig vissza­menően nem gyakorolta a vallást, de rendkívül tiszteletben tartotta. Én sem vagyok hívő ember, de becsülöm az egy­házak által megtestesített múltat. Azok­nak a hagyományoknak az ápolását, me­lyek mindenkire hatnak - így a házszen­telés, a Mikulás ünnepe vagy a kará­csony bensőséges hangulata. Az egyhá­zak ünnepük leghívebben ezeket.- Ha nem vallásos ember, akkor ho­gyan került kapcsolatba az egyházzal? A faragás első mozdulatai- A görög katolikus szórványparókiát vezető Jaczkó úr személyes varázsának és kapcsolatteremtő képességének kö­szönhetően. Meg aztán volt egy előz­mény is. Dinnyés József polbeaténekes- sel együtt volt szerencsém végigjárni egy erdélyi utat. Az ő történelmi és egyházis­merete, vallástisztelete, baráti kapcsolata az erdélyi egyházak képviselőivel rendkí­vül elvarázsolt. Egy kicsit közelebb ke­rültem az egyházhoz, de még egyszer mondom: tisztelem, de kellő távolságot tartok tőle.- Mégis szponzorálja Szent Miklós szobrát.- Bármelyik egyházat tekintjük, mindegyiküknek rendkívül nagy össze­tartó ereje van. Egy ilyen lakótelepen, mint a mienk, szükség van egy összeko­vácsoló erőre. Az emberek vágynak arra, hogy közösségbe tartozzanak. így aztán amikor megkaptuk Jaczkó úr segítségké­rő levelét, pozitívan reagált a családom. FOTÓI M. J. Viszont az életem során azt tapasztal­tam, hogy a pénzadomány bekerül a nagykalapba, személytelenné válik a se­gítség. Nekem viszont az volt a vágyam, hogy valami maradandó alkotás megszü­letését segítsem elő. Ebben a tekintetben nekem és családomnak első megnyilvá­nulásunk az volt, hogy a Szemafor Ala­pítvánnyal együttműködve segítettük a Verseghy úti óvodát, majd a Szigligeti­szobor felállítását. Valahol azokban is ér­ződnek családom adományai, de azt gondolom, ez a Szent Miklós-szobor egyértelműbben kifejezi segítő szándé­kunkat. S azt is, hogy ez a szobor nem csak az egyháznak, hanem az egész la­kótelepnek szól. Tárgyi emlékként is fon­tosnak tartom. Talán majd az unokám is büszkélkedik azzal, hogy az ő nagyapjá­nak a segítsége tette lehetővé a szobor megszületését. Lelki szemeimmel azt is látom, hogy a talapzaton mindig lesz egy csokor virág. _______________________ Ti sztességes kort megért fának a tör­zse. így, alig háromméteres darabra vágva is minimum tíz mázsa. Van, aki húszra saccolja. Pándi István fa­faragó ügyes keze nyomán ebből bon­takozik majd ki Szent Miklós szobra, s Szolnokon, a Széchenyi-lakótelepen épülő görög katolikus templom elé kerül majd. Most még ott áll csupaszon a „műterem­udvaron”, Pándi István alcsiszigeti kert­jében. Az is kész csoda, hogy áll ez a be- hemót tömb, hiszen egy ember meg sem tudja mozdítani. No, de ahol a szükség, A fatörzs és a segítő csapat . Egy élet mérlege „A trikóm eleje eltört a kicsapódott sótól Takaros ház Bagimajorban, közel a vasútállomáshoz. Horváth Ferencék szépen rendben tartott otthona. A házaspár együttesen bő hét évtizedig dolgozott a Tisza Cipőgyárban.- A sok munka után csak ezt tud­juk felmutatni - jegyzi meg Hor- váthné. — Én is lehúztam egyfoly­tában harminchárom évet a gyár­ban. Még gyesen sem voltam, mert az a gyerekek születése után jött divatba. Egyéves volt a lá­nyom, amikor édesanyám meg­halt. így a gyerekek felügyeletét úgy oldottuk meg, hogy nem azo­nos műszakba jártunk a férjem­mel. Amikor jött, én akkor men­tem.- Milyen volt a gyári munka?- Huszonkét évig varrtam, azután a festőműhelyben dolgoz­tam. Nagyon meleg volt a kemen­cénél, legalább hatvan fok. A fes­ték meg beteggé tette az.embert. Hétszáz forint volt a fizetésem, ami lassan emelkedett: 3800 fo­rint lett a nyugdíjazáskor. A férjének sem volt fenékig tej­fel a cipőgyárban töltött időszak. Ez derül ki szavaiból: - Ötvenhat­ban vettek fel a gyárba. A gumi­gyári részleghez kerültem. Ezer­egyszáz forint volt a fizetésem. Egyik barátom szólt, hogy a for- matalpüzemben van felvétel, menjek át, többet keresek. Át­mentem, mert kellett a pénz. Mindketten azért dolgoztunk, hogy legyen látszatja. A forma- talpüzemben már az első hónap­ban háromezer forintnál többet kerestem.- Milyen áron?- Egészségre ártalmas hely a formatalpüzem, ezért csökkentett munkaidő volt. Vegyszerrel dol­goztunk, százhatvan fokos gőzzel működött a gép. Mikroanyagot préseltem mindig. Az meg olyan vegyszerrel van tele, amitől lég­kamrássá válik az anyag. A könny is folyt a szememből. A meleg meg akkora volt, hogy télen is at­létatrikóban dolgoztunk. A tri­kóm eleje egyszerűen eltört a mellemen kicsapódó sótól.- A nadrágja is olyan volt, hogy megállt a sarokban - szól közbe a felesége. Horváth Ferenc folytatja: - A munka mellett társadalmi tűzoltó is voltam. Azzal is több lett vala­mivel, de azt nem számították be a nyugdíjba. Amikor ráértünk, ak­kor vállaltunk szolgálatot. Mun­kaszüneti napon vagy munka után. Én mindig ráértem, ha hív­tak, mert kellett a pénz. Volt úgy, hogy a műszak végén szóltak. Ha­zaüzentem a feleségemnek, hogy ne várjon. A műszak után másnap reggelig szolgálatban voltam. Amikor leadtam a szolgálatot, mentem műszakba. Hazaérve már úgy kivoltam, hogy reggelig úgy aludtam, mint a bunda. Ilyen áron építettük fel ezt a házat, részben a kezünk munkájával. Kaptunk ötvenezer forint építési kölcsönt is huszonöt évre, három- százalékos kamatra. — Most meg vettünk egy hízót, meg a disznóvágáshoz szükséges cikkeket, s hatvanezret fizettünk ezért — von mérleget a felesége. Eltöpreng a múlton a férje is: - A negyven év alatt két napig sem voltam táppénzen, most meg az egyik baj jön a másik után. Lehet, hogy a sok, nehéz fizikai munka hatása ez. Gondolja meg: hatvan kiló volt egy rakáson, ami tizenöt percenként hatszor fordult meg a kezem alatt, negyvenöt fokos hő­ségben. Lehet, hogy most az jön ki rajtam. Aludni sem tudok ren­desen. Sokszor inkább olvasok éj­szaka, vagy hallgatom a rádiót. MAKETTEK MESTERE. A szépkorúak Kárpát-medencei szavalóversenyével párhuzamosan kézmű­ves-kiállítást rendez a nyugdíjasok megyei érdekvédelmi és kulturális egyesülete. Erre az alkalomra ké­szül a zagyvarékasi Ivicz Tibor is, aki a már részben letűnt, régi paraszti világ tárgyainak kicsinyített másait mesteri ügyességgel készíti el. Beküldött képünkön ezek egy része látható. __________________■ Ta vaszköszöntő a Tiszaligetben A Nyugdíjasok Szolnok Városi Kulturális és Érdekvédelmi Egye­sülete - immár hagyománysze- rűen — tavaszköszöntő és egy­ben anyák napi ünnepséget ren­dezett a közelmúltban a tiszaüge- ti szabadidőközpontban. Ez alka­lommal - nagy sikert aratva - mutatkozott be a nyugdíjasokból verbuválódott Ságvári Színjátszó Csoport. Az énekléssel vidám hangulatban tartott ünnepen ösz- szekötötték a kellemeset a hasz­nossal, ugyanis meghallgattak egy figyelemkeltő előadást a fo­gyasztóvédelemről. A mintegy száz nyugdíjas hangulatára jel­lemző volt, hogy egy kicsit „túl­óráztak” is. Szépkorúak szavalóversenye A nyugdíjasok megyei kulturális és érdekvédelmi egyesülete júni­us 29-én és 30-án rendezi meg a szépkorúak Kárpát-medencei szavalóversenyét. Az idén már tizedik alkalom­mal megtartandó rendezvény iránt országszerte élénk érdeklő­dés tapasztalható a nyugdíjasok körében. Eddig hetvenen jelent­keztek hazánk úgyszólván min­den megyéjéből. Két versmondó Erdélyből jelezte részvételi szán­dékát. A szavalóversenyt a Városi Művelődési és Zenei Központban tartják majd. A résztvevőket a vasútállomáshoz közeli kollégi­umban szállásolják el. Az oldalt írta: Simon Béla Sorokban STRANDPARTI. Mezőtúron a városi nyugdíjasklub július 5-én - nem először - strandpartira invitálja a megyei nyugdíjas­egyesülethez tartozó klubokat, melyeknek tagjait zsíros kenyér­rel fogadják majd. A várható lét­számra jellemző, hogy erre az alkalomra egy mázsa kenyeret rendelt Gyalog Lajosné, a nyug­díjasklub vezetője. Egyébként a mezőtúriak is készülnek egy ér­dekes kiállításra: régi emlék­könyveket tárnak majd a nyilvá­nosság elé. SZÍNHÁZBÉRLET. A szolnoki Szigligeti Színház már ötödik éve harmincszázalékos kedvez­ményt biztosít a bérletet váltó nyugdíjasoknak, akik számára délutánonként rendezik az elő­adásokat. A mostani színházi évadban kétszázhatvanhét idős (és anyagiakban nem dúskáló) ember szerezhet ily módon fe­lejthetetlen élményeket. A szín­háztól szerzett értesüléseink szerint ezt a kedvezményt a kö­vetkező színházi évadra is bizto­sítják. AZ ÁFÉSZ SEGÍTSÉGEDÉIJ\-----A sz olnoki áfész — ismerve a í ' nyugdíjasok helyzetét — azzal 1 | siet az idős emberek segítségé^ re, hogy a keddi napokon két óráig vásárolt iparcikkek árából ötszázalékos kedvezményt ad, ha felmutatják a nyugdíjas-iga­zolványt. Az erre kijelölt áruhá­zak száma júliustól a vasútállo­másnál lévő áruházzal bővül, mivel az áfész megvette és átala­kítja azt. Az áfész kimutatása szerint a nyugdíjasok ezzel az ötszázalékos kedvezménnyel az idén 294 ezer forintot takarítot­tak meg. ALAPÍTVÁNY ÉS DÍJ. Nemes célok megvalósítása érdekében alapítvány létesítéséről és kitün­tető díjak alapításáról döntött legutóbbi ülésén a nyugdíjasok megyei kulturális és érdekvédel­mi egyesületének elnöksége. A Szőke Tisza Alapítvány - töb­bek között - képzőművészeti alkotások megvalósítását, a Kár­pát-medencei szavalóverseny rendezésének segítését, az idő­sek napja méltó megünneplését, jótékonysági rendezvények tá­mogatását, kiadványok megje­lentetését, szabadidőközpontok létesítését célozza meg. Az Idő­sekért kitüntető címet azoknak a nem nyugdíjas személyeknek, testületeknek, szervezeteknek adják majd, akik/amelyek mun­kájukkal, döntéseikkel az idős emberek tartalmasabb életéhez és az idősek társadalmi megbe­csüléséhez jelentősen hozzájá­rultak. A Közjóért kitüntetésben azok a nyugdíjasok részesül­nek, akik korosztályuk érdekvé­delmében, a klubélet szervezé­sében, a nyugdíjasok közérzet­ének javításában szereztek érde­meket. ■ ÁTVÁLTOZTUNK! A Dr. Drogériában 2001. május 28-tól DISZKONT EGÉSZSÉGCENTR UM működik! Gyógynövények, gyógyhatású készítmények, száj- és lábegészségügyi termékek, gyógykozmetikumok, masszírozok, vérnyomásmérők, gyógypapucsok stb. MI MEG OLCSÓBBAK LESZÜNK' Scholl papucsok, szandálok széles választékban, kedvező áron. Gyógyászati segédeszköz vényt beváltók ajándékot választhatnak! Cím: Or. Drogéria Bt. 5000 Szolnok, Baross út 49-51. Tel./fax: 56/422-326 Nyitva: hétfő-péntek 9-18 óráig, szombat 9-13 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents