Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-30 / 151. szám
2001. Június 30., szombat 13. OLDAL MOZAIK Fiatal művészek a Tisza-tónál Alig zárta be kapuit a II. nemzetközi képzőművészeti alkotótábor, máris fiatal művészek és művészjelöltek vették birtokukba az alkotóházzá varázsolt régi református iskola épületét. Éppen az idősebb nemzetközi művészcsapat ajánlotta a fiataloknak a helyet, mondván: jobbat, szebbet keresve sem találhatnának. Abádszalók Glaser Kati (kezében a díjnyertes makettel) Gyurkovics Tiborral a készülő négy és fél méteres szobor ajándék előtt fotói a szerző „Ez így is van, hiszen ittlétünk óta úgymond beleszerelmesed- tünk a Tisza-tóba, valamint a vendégszerető fogadtatás és az ellátás is csodálatos” - kezdte mondanivalóját Morvay László tűzzománcművész és tanár, aki a Gaál Imre művészed stúdió vezetőjeként évek óta szervez alkotótáborokat és művészeti kurzusokat fiatal művészeknek. Tőle tudtuk meg azt is, hogy jelenleg harmincöt fős nemzetközi csapat dolgozik itt, amelynek szobrász, festő és művészettörténész tagjai Dániából, Ausztriából, Olaszországból, Magyarországról és Erdélyből verbuválódtak a Tisza-tó- hoz a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat hathatós támogatása révén. Kiderült továbbá az is, hogy Morvay úr művészpártoló barátai - többek között Gyurkovics Tibor költő-író, Bubik István színművész és Geiger György Liszt-díjas trombitaművész - révén előadóestek és találkozók is felkészítik a fiatalokat pályájukra. Gyurkovics Tiborral egyébként azon készülő négy és fél méteres szobor előtt futottunk össze, amelyet Glaser Kati idén érettségizett képzőművészeti középiskolás pályázati nyertes tervei alapján készítenek el és vasárnap avatnak fel a fiatalok ajándékaként, hogy díszítse az idén megújuló művelődési központ zöldövezetét. A lélekbúvár költő és polihisztor Tibi bácsi nem elvesztve közismert humorát és optimizmusát elmondta, hogy ő bizony nem csak a képzőművészet szépségeire, de a művészvilág viszontagságos buktatóira is próbálta felkészíteni a gyerekeket. A lényeg mindezekkel együtt mégis talán az lehet, amit Morvay úr és fiatal pártfogoltjai fogalmaztak meg búcsúzóul: ez a gyönyörű hely nemcsak alkotásra inspirál, hanem kiváló színtere annak is, hogy az uniós és nem uniós országokból érkező táborlakók bebizonyíthassák, hogy a művészet az itt szövődő barátságokkal, áthidalva minden nyelvi nehézséget, talán a legjobban konvertálható euró. Röviden VESZÉLYES FÉRFI. Egy idős férfit azzal gyanúsít a rendőrség, hogy meg akarta öletni a feleségét és a lányát; a Szeged környéki községben élő gyanúsítottat csütörtökön fogták el. A 63 éves férfi korábban emberölés miatt volt börtönben, s az idén szabadult. A rendőrség feltételezése szerint a gyanúsított meg akart szabadulni a feleségétől és a lányától, s több személyt is megbízott azzal, hogy öljék meg hozzátartozóit. Az idős férfit őrizetbe vették. RUHATOLVAJOK. Egy betörés során több mint egymillió forint értékű, többségében női fehérneműt és fürdőruhát zsákmányoltak Gyöngyösön, az ismeretlen tettesek elfogásához a lakosság segítségét kéri a rendőrség. Tájékoztatás szerint a tolvajok még június 11-én hajnalban törtek fel egy gyöngyösi butikot, majd a zsákmánnyal, sok neves márkájú ruhadarabbal ismeretlen helyre távoztak. Helyreállítják az emlékművet? Szolnok Az 1944. november 4-én Szolnokot megszálló szovjet csapatok szinte első feladata volt, hogy ledöntsék az Eötvös téri trianoni emlékművet az országzászlóval. Ötvenhét év elteltével lehetőség mutatkozik arra, hogy a hármashalomra emlékeztető sziklatömb-szobrot újra felállítsák a városban — ezúttal a Tiszaligetben. Az eredeti emlékmű terveit 1933 júniusában tette le a város asztalára Jankovics Zoltán segéd-tanfelügyelő. Dr. Tóth Tamás polgár- mester támogatását bírva a közadakozásból felállított szobrot 1934. július elsején avatták fel ünnepélyesen. Ez volt akkor az országban 101.-ként felállított országzászló, amely a magyarság trianoni országvesztés feletti fájdalmát hirdette. Tíz évvel később a szovjet csapatok mindenhol leszágzászló visszaállítását, akkortájt az újszászi író-köl- tő-szobrászművész, Thurza Ferenc vállalta volna a szobor másának elkészítését. Nemrégiben pedig Budaka- lászon megtalálták a tervkészítő Jankovics Zoltán fiát, a jelenleg nyolcvan esztendős Jankovics Endrét, aki apja nyomdokait követve, segédkezet nyújtana az előzetes kalkuláció szerint néhány százezres költségekkel járó emlékmű újraépítésében. A politikai szervezet tagjai nemrégen felkeresték Szalay Ferenc polgármestert is a helyreállítás tervével, aki nem zárkózott el az el- Az emlékmű 1940-ben képzeléstől. Mivel a megyeszékhely rendezési tervét rombolták a trianoni emlékműve- nem kívánja a MIÉP átrajzolni, két, így Szolnok sem lehetett ez ezért nem a korábbi helyén, a vizától kivétel. torony közelében, hanem a TiA MIÉP szolnoki szervezete és szaliget bejáratánál kívánná azt ifjúsági tagozata már évekkel ko- újraemeltetni. rábban is kezdeményezte az or- ___________________mészáros a. Meg yei információ Az olvasás éve rendezvény- sorozatának költségeire pályázat útján egymillió forintot kapott a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. A kezdeményezésről és a kapott pénz felhasználásáról Bertalanná Kovács Piroska igazgatót kérdeztük.- Olyan akcióról van szó - kezdte az igazgatónő -, amelynek ötletét a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a frankfurti könyvvásárról hozta. Angol példán alapul az akció. Az angolok figyeltek föl arra, hogy sok ember úgynevezett funkcionálisan analfabéta. Nem tud kitölteni például egy űrlapot. Kevés ember olvas, visszaszorult az írásbeliség. Ezért kidolgoztak egy nemzeti olvasási programot, amelynek az volt a lényege, hogy a társadalom minden rétegének felhívja a figyelmét az olvasás fontosságára,- visszaadja annak régi rangját.- Hogyan használható ez Magyarországon?- Mivel hazánkra is jellemzőek ezek a gondok, az ötletre az itthoni könyves szakma azonnal reagált. A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtár Kollégiuma pályázatot írt ki a témára a könyvtáraknak. Még a múlt évben ehhez a pályázathoz kapcsolódva nyertünk mi is több mint egymillió foolvasásra rintot. így lehetséges az olvasás éve programsorozat megrendezése. A cél: felhívni minden korosztály figyelmét az olvasás fontosságára. Szakembereket és szülőket kívánunk megnyerni az olvasás ügyének. Ezt célozza például a könyvtári szülői értekezletek elnevezésű programunk, mely megkönnyíti azok számára az olvasási gondok felismerését, kezelését, akik ezzel foglalkoznak szülőként vagy pedagógusként. Olyan nevese pszichológusokat és más szakembereket hívtunk meg előadónak, mint Ranschburg Jenő pszichológus vagy Nagy Attila olvasáskutató. Ez a program nemcsak a megyei könyvtárban, de más települések könyvtáraiban is zajlik.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olvasást gyerekkorban lehet legkönnyebben megszerettetni. Mit tartalmaz a program ennek érdekében?- A gyerekek olvasását hivatott elősegíteni a most zajló millenniumi olvasási akció is. A megye területéről 300 gyerek kapcsolódott be az ehhez kapcsolódó vetélkedőkbe. Erre a pályázat útján a Nemzeti Kulturális Alaptól 400 ezer forintot nyertünk, így megyénk más könyvtáraiban is hasonló vetélkedőket szervezhetünk, segítve, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást. A programot jövőre is folytatjuk. Burán sem rossz tanítani Tiszabura A burai gyermeknevelés igen speciális helyzetbe került annak kapcsán, hogy évről évre nő errefelé a gyermeklétszám. Az óvoda ennek ellenére csak a tan- kötelezett kisdedeket tudja felvenni, miközben az iskola épülete is egyre szőkébbnek bizonyul. Az óvodai és iskolai nevelés legnagyobb kihívását az jelenti, hogy ezekben az intézményekben a roma gyerekek számaránya már meghaladta a 85 százalékot. Ennek ismeretében arról kérdeztük meg a gyermekintézmények munkáját is irányító Általános Művelődési Központ vezetőjét, Molnámé Káló Katalint, hogy ebben a helyzetben miképpen biztosítható az esélyegyenlőség? Az igazgatónő mondanivalójából az derült ki, hogy van mire büszkélkedniük. Uniós támogatással ugyanis szinte már kész az új kisegítő iskola, melynek négy tanterme enyhíti a központi épület zsúfoltságát. Ezzel együtt mégis az a legfigyelemreméltóbb, hogy Burára már nem kényszerből jön pedagógus, hanem elhivatottságból. A tanárok „hozzák” is az eredményeket: második osztálytól már nem kell senkit sem felzárkóztatni, mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy érettségit adó iskolákban tanuljon tovább. Ehhez partnerek a szülök, akikkel ugyanolyan jó kapcsolatot tart fenn a nevelőtestület, mint a cigány kisebbségi önkormányzattal. Ha pedig azt nézzük, hogy mind az óvodában, mind az iskolában évek óta eredményesen működik a hagyományokra, a cigány kultúrára, értékeire alapozó nevelési program, akár minta is lehetne a burai oktatás, amely most arra a legbüszkébb, hogy alig van a faluban tanévvesztes gyerek, és a beíratott tanulók több mint 90 százaléka tovább is tanul. Méghozzá úgy, hogy az elmúlt évtizedben egyre több azon cigány gyerekek száma, akik érettségit és diplomát szereznek. És ez egy olyan „csak azért is” érdem, amely megmagyarázza az igazgatónő csodálkozó tekintetét is, amikor azt kérdezem, hogy nagy- e a különbség a cigány és magyar gyerekek tanulmányi eredménye között, mert búcsúzó válasza így hangzott: - Az átlag már néhány osztályban jobb is!__________pm FELÚJÍTOTT KÚT. A falunapra felújították a jászboldogházi főtéri kutat. Tervezik, hogy innen locsolják majd a parkot is. ____________________________________________________________________________FOTÓI SÁRKÖZI Ar cok a nyelvművelő versenyről Szolnok A hét végén rendezik meg a hagyományos Verseghy nyelvművelő versenyt. Ezúttal a határainkon belülről és túlról érkezett versenyzők közül hármat mutatunk be. Az írásbeli feladatok megoldása után kerestük meg a fiatalokat az Egészségügyi Szakközép- iskola kollégiumában. A legrutinosabb versenyzők egyike a füzesgyarmati Bujdosó Ágnes, hiszen negyedszer vesz részt a szolnoki versenyen. Két évvel ezelőtt második helyezett is volt, eddig ez a legjobb eredménye. Akkor a hatodik osztály volt mögötte, most már befejezte a nyolcadikat. Ez azt jelenti, hogy többet nem vehet részt a versenyen. Magyarból természetesen ötös volt, már fölvették a Debreceni Egyetem Gyakorló Gimnáziumába, onnan pedig reméli, egyenes út vezet majd a bölcsészkar magyar szakára. Mellékesen elejtette, hogy tíz év múlva a is szeretne részt venni a versenyen, akkor már a tanári asztalnál... Szentlászlai Barna az erdélyi Nagybányáról érkezett, először van itt. A Németh László Elméleti Líceum 7. osztályos tanulója. A néhány perccel korábban befejezett írásbeli feladatokról az volt a véleménye, hogy nehezek és könnyűek egyaránt voltak közöttük. A szolnoki „vendégszereplést” a magyar tagozatú iskolák versenye előzte meg, ott harcolta ki a jogot a részvételre. Korábban mindig 10-es jegyeket kapott, ám félévkor elrontott valamit, most rosszabb jegye volt magyarból. Ám ez csak kisiklás, erre a legfőbb bizonyíték, hogy őt küldték el a versenyre. A természettudományok, a magyar nyelv és irodalom egyaránt érdekli, még nem döntötte el, hogy mit választ élethivatásul. Madovy Sándor a Szlovákiák Felsőszeliben a Magyar Tannyelvű Alapiskola 7. osztályába jár. 0 sem először vesz részt a Verseghy nyelvművelő versenyen, három éve rendszeresen eljut ide. Náluk nem volt válogató verseny, úgy gondolja, hogy az iskolai eredményei alapján jelölték ki. „Dobogós” vagy ahhoz közeli helyezést még nem ért el, de még minden lehetséges. A feladatok nem voltak könnyűek, de érdekesnek találta őket. Még nem tudja, hogy hol tanul tovább. Egyelőre a nyelvek érdeklik a legjobban, ez azért már jelez valami irányt. Középiskolába talán Galántára megy, de mint mondta, „lehet, hogy messzebbre”. ____________________m
