Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-29 / 150. szám

AHOL ÉLŰNK 7. OLDAL 2001. Június 29., péntek TISZABURA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Tiszaburai hírcsokor ÚJ IVÓVÍZKÚT. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a falu két ivóvízkútja közül az egyik már-már használhatatlanná vált az el- homokolódás és vízhozamcsökkenés miatt. A legfrissebb informáci­ók szerint úgymond sínen van a település azon pályázata, amely megcélozta a falu biztonságos ivóvízellátását megoldó új kút fúrását, így hamarosan elkezdődhet az a megközelítően 8 millió forintos be­ruházás, melynek révén a 140 méter mélyen lévő vízkészletre épülő kút hosszú időre és jó minőségben fogja biztosítani a település ivó- vízellátását. TÁJREHABILITÁCIÓ. A település már korábban elkészítette azo­kat a terveket, amelyek megvalósítását követően környezetbarát mó­don alakul át az úgynevezett Cigány-tó és környéke, valamint a tele­pülés szívében lévő két, használaton kívüli kubikgödör, vagy ahogy azt Burán ismerik, a „válykos”. Amennyiben a falu elnyeri a kör­nyezetvédelmi tárca pályázati támogatását - a tavalyi elutasítás után erre idén nyílhatott lehetőség - a falu zöldövezeti kultúrparkokká „varázsolhatja” az említett területeket, míg a rehabilitációra váró Ci­gány-tavat igazi szabadidőközponttá kívánja fejlesztem a 125 millió forintos beruházása révén. SZOCIÁLIS FÖLDPROGRAM. A település évek óta példaértékűen segíti szociális földprogramja révén az arra rászoruló családokat. Idén 60 famíliának nyújt segítséget - 30-40, de akár 50 ezer forintos jövedelmet is biztosítva — a tizenhét hektáron termesztett olajtök. Mindezeken túl közel százra tehető azon porták száma, ahol a csalá­dok kiskerti növényekkel termeszthetnek a számukra ingyen bizto­sított vetőmagból. MUNKÁBA ÁLL AZ ELSŐ GYERMEKORVOS. Hosszú ideje je­lentős gondot okozott a megye talán legfiatalabb átlagéletkorú tele­pülésén az önálló gyermekorvosi ellátás hiánya. Ez a probléma oldó­dik meg augusztus 1-jével, hiszen akkor áll munkába a falu első gyermek-szakorvosa, Dr. Szántai Kiss Gabriella. X. roma falunap 2001. JúHim 21. (szombat) Tiszabura, művsMdésI ház - sportpálya Fővédnök: Dr. Hende Csaba politikai államtitkár (Igazságügyi Minisztérium). Védnökök: Raduly István osz­tályvezető (Oktatási Minisztérium), Farkas László tanácsos, referens (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) 8.30 Helikopteres és zenés ébresztés 9.00 Lovas felvonulás és mazsorettek bemutatója 10.00 Megnyitó Gál Zsigmond polgármester, Dr. Hende Csaba politikai államtitkár, ifj. Farkas László, Raduly István OM-osztá- lyvezető, Farkas László NKÖM-referens 10.30 Lovasbemutató; kispályás labdarúgás —M 12.00 Helikopteres bemutató (sétarepülés) f \ 14.00 SZIKLA tűzoltócsoport bemutatója; a JÉj miskolci speciális mentőcsoport (Mancs JBlÉr ¥í kutya) bemutatója (ha ezen a napon nem ffiy JRV lesz máshol éles bevetésük); a Pelikán Mr JK rendőrségi akciócsoport bemutatója \ 15.30 A Rajkó zenekar és táncegyüttes előadása közben: autós, motoros, _kerékpáros ügyességi verseny; „Tiszabura To ldi Miklósa” verseny (petrencerúdtartás, kőhajítás, traktorhúzás) 16.30 Hat ország részvételével VILÁGTÁNC-FESZTIVÁL, valamint a világhírű Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Táncegyüttes előadása 19.30 Szépségkirálynő-választás 20.00 A világhírű 100 Tagú Cigányzenekar előadása 21.30 A Fekete Vonat műsora 22.30 Kolostyák Gyula magyamóta-énekes előadása 23.30 A világhírű Kalyi Jag együttes előadása 01.00-virradatig Gallyas Ilona táncdalénekes előadása; Tárcái fivérek zenekarának lakodalmas és tánczenei műsora A művészeti kiállítások egész héten megtekinthetők Váradi Gábor festményeivel, Vadász M. Dániel faszobraival, valamint Sztajkó József cigány történelmet bemutató kiállítása bábukkal. Tiszabura, ahol jó élni Összefogva akarják rendezni közös dolgaikat Aki több éve közelebbről ismeri a falu polgármesterét, Gál Zsigmondot, vagy ahogy őt a helybéliek szólítják, Zsiga bácsit, az tudja, hogy neki élete a szülőfaluja, amiért ha kell, mindent, a szó legnemesebb értelmében képes „kitalpalni”. Ez a lokálpatrióta elhivatottság azonnal ér­ződik, amikor leülünk arról a faluról be­szélni, ahol a cigány lakosság aránya már meghaladta az 54 százalékot. Bura első em­bere így kezdi mondandóját:- Megunta már ez a település, hogy csak a rossz hírek alapján híresül el, még­hozzá hírhedetten ebben az országban, hi­szen vannak olyan eredményeink, ame­lyekre joggal lehetünk büszkék. És ha azt nézem, hogy ezek az eredmények tőlünk sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényeltek, mint a jobb helyzetben lévőktől, akkor kije­lenthetem: egyáltalán nincs szégyenkezni valónk másokkal szemben. A polgármester szavaiból kiderül, hogy bizony ez így is lehet, mert a falu sikerlistá­ja igen hosszú. Kezdve onnan, hogy a 2800 lakost számláló településnek évek óta nem volt forráshiánya, s folytatva azzal, hogy az önkormányzat szerény anyagi lehetőségei ellenére nagyot lépett előre. Mindezt jelzi a vendégcsalogatóan formálódó Tisza-part, az új piac, a virágos terek, a millenniumi emlékpark, a szépen karbantartott intézmé­nyek, a tájjellegű buszváró, a gondozott emlékművek, a muzeális értékű, védett re­formátus templom környezete. Az új utak és járdák a településképet formálják. Ám talán még ettől is fontosabbak az egyre bővülő, s minőségében is javuló egészségügyi szolgáltatások. A 107 milliós gázprogram befejezése, az öregek és szoci­álisan rászorulók ellátási feltételeinek foko­zatos javítása, az új kisegítő iskola megépí­tése mind-mind a lakosság jobb közérzetét szolgálja. A szervezett szemétszállítás kö­zelgő bevezetésével, az új ivóvízkút fúrásá­val már messzebbre tekintenek; ezzel kí­vánják idecsalogatni a turistákat.- Meggyőződésem, hogy ez a település minden szempontból egyenrangú a megye többi, hasonló 2500-3000 lelkes községével - érvel a polgármester. - Éppen ezért tu­datosítani kellene, hogy számba véve lehetőségeinket, mi azért dolgo­zunk, hogy a bura­iak jól érezzék ma­gukat a faluban, s tervezhető legyen a jövőjük is. Mint a üdítő hűs vízre, úgy van szükségük az embereknek a pozitív hírekre, hi­szen itt nem csak bolti szarkák, garázdák, erdőkiirtó emberek, tyúktolvajok élnek, ha­nem többségében dolgos, becsületes polgá­rok, akik tisztelik a másikat, ha az becsüle­tesen viszonyul hozzájuk. Legyen szó ro­mákról vagy éppen magyarokról. A polgármester azért hozzáfűzi:- Tudjuk, hogy az igazi előrelépést a munkahelyek idetelepülése jelentené, hi­szen a munkanélküliség, amely az aktív ko­rú cigány lakosság körében meghaladja a 80 százalékot, a legnehezebb terhet rakja az önkormányzatra azzal, hogy a segélyek elviszik a községi „büdzsé” közel egyhar- madát. Régi gondunk oldódna meg, ha az illetékesek végleg eltüntetnék innen az éh­ség vámszedőit, azaz azokat az uzsoráso­kat, akik megfizethetetlen kamatú kölcsö­nökkel nagyon sok roma családot tettek már itt tönkre. Segítene, ha a jó példák ra- gadósabbak lennének, mint a rosszak. Ez elsősorban a kisebbségre vonatkozik, de megszívlelendő mindenki számára! Mint ahogy az is, hogy nekünk itt együtt kell rendezni közös dolgainkat, s képesek is va­gyunk erre! Ezt bizonyítják eddigi eredmé­nyeink, amelyekre büszkék vagyunk. Tiszabura úgy akar elhíresülni, hogy közben megmutatja a világnak: meg tud birkózni nehéz feladataival, s ha tervei megvalósításához segítséget kap, akkor még az eddiginél is nagyobb ütemben tud előrelépni. Egy kis romológia A közös bajokat közösen is ülik orvosolni Id. Farkas László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umának tanácsosa, a Firosz (Fiatal Romák Országos Szö­vetsége) egykori vezetője példáját követte a fia, ifi. Farkas László is. Pécsen tanul, mint ahogy azt „őse” is tette koráb­ban. Amikor Farkasékkal a helyi polgármester társaságá­ban leültünk beszélgetni, hamar kiderült, hogy a kis és nagy önkormányzat egyaránt komolyan veszi azon felada­tát, miszerint a közös bajokat közösen is illik orvosolni. tását, továbbtanulását. Mindez mit sem érne, ha nem állnának a programok mellé az olyan elhiva­tott roma vezetők is, mint Farka­sék, akik mozgásban tartják és működtetik a „jó példákat”. Úgy is, hogy érdekképviseleti és jog­védő irodát működtetnek, de kon­ferenciák, továbbképzések, szak­mai tanácskozások, szakmai tan­folyamok szervezésével és rende­zésével, hagyományőrző kulturá­lis rendezvények bonyolításával is ismertté tették Tiszabura nevét a térképen. Mindezekkel együtt persze akadnak azért még szép számmal orvosolni való bajok is. Kellene bölcsőde, egy nagyobb óvoda és iskola, s ami a legfontosabb, munka a romáknak. A tősgyöke­res burai romákat mindig szorgal­mas földművesként tisztelték az itt élők. Ez utóbbit témát boncol­gatta id. Farkas László egykori diplomamunkája is, amelyben annak járt utána, miért szerették a XIX. század vége felé az ide tele­pülő közel húsz roma családot. Tagjainak többsége érdekes mó­don a Fehér családnevet viselte, elsősorban azért, mert valóban becsületes, szorgalmas emberek voltak. Most is azért dolgoznak együtt a burai önkormányzatok, hogy a jövőben is így legyen. Az együtt­működés jó hangulatát alapoz­hatja meg az a közös roma falu­nap is, amelynek júliusi program­ját részletesen ismertetjük. A szőke hölgy varázsa A táj természeti kincsei jelentik a község jövőjét Tiszabura nemrég megjelent idegenforgalmi kiadványa elsősorban arra a kérdésre ad választ, hogy a vendég- szerető település milyen ér­tékekkel várja látogatóit. — Nagyon sokan szeretnénk azt, hogy ez a páratlan szépségű tiszai táj visszaszerezné gyermekko­runk azon jó hangulatát, amikor több százan jártak ide pihenni és szórakozni - mondja a polgár- mester. Hosszasan lehet sorolni, meny­nyi minden széppel, látnivalóval várja vendégeit ez a kis Tisza-par- ti település. Legnagyobb kincse a szinte páratlanul érintetlen, vad­regényes tiszai táj, a Kárpát-me­dence legszebb és legnagyobb fo­lyója itt valósággal kitárulkozik, megmutatja rejtet természeti kin­cseit, amelyek évszázadokon ke­resztül éltették a jövő reményét, a ma 2810 lelket számláló kisköz­ség polgáraiban. Ezt a kincset kívánja a község hasznosítani: rendbe teszik a sza­bad strandot, mellette vízzel és villannyal látják el a szabadidő­parkot és a nomád kempinget. Felépítik a vízi turisták csónakki­kötőjét is.- Amikor ismerősök, barátok kérdezik, mit lehet egy ilyen kis faluban csinálni nyaralás címén, mindig azt mondom: - Gyere el hozzánk, és ha megtetszett ez a mesébe illő tiszai flóra és fauna, máskor is visszajössz! - mondja Gál Zsigmond, s hozzáteszi: - Le­hetőséget kínálunk üdülőtelkek és hétvégi házak kedvezményes vásárlásához, a varázslatosan csá­bos „szőke hölgy” közvetlen szomszédságában. Ennek a jövőjére nagyon sokat adó falunak kedves minden olyan vendég, aki itt akar horgászni, va­dászni, fürdőzni vagy éppen vízi túrázni. Ehhez még időtöltésként ajánl­ják a közeli Tisza-tó meganynyi látnivalóját, az alig egyórás autó- útra lévő „délibábos” Hortobá- gyot, a borairól is híres bükki hegyvidéket. Műemlékeiket, ame­lyek sorában szinte kihagyhatat­lan látványosság az országban is egyedülállónak számító több mint 500 éves református temp­lom és a szomszédságukban nemrég felújított Szapáry-kápol- na. Az oldal a települési, valamint a kisebbségi önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzatok viselik. téseket: egy jó értelemben vett „adok-kapok” rendszer alakult ki. Az önkormányzat kedvezmé­nyes telket, művelhető földeket ad vetőmaggal, pénzzel, szakem­berrel és megfelelő technikával, segíti az iskolába járó, tehetséges fiatalok tudásának kibontakozta­Azt pedig, hogy ez az együttmű­ködés valóban működőképes, bizonyítják a tények. Említhet­nénk az iskolai ösztöndíjrend­szer, a szociális földprogramot, a közhasznú és közmunkát segítő közös pályázatokat, a foglalkoz­tatási programokat épp úgy, mint a telepi szociális lakásépí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents