Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-28 / 149. szám

4. OLDAL A 2001. Június 28., csütörtök S Z E R K E S Z T Ö S É G P O S TÁJÁBÓL Orvosok, nővérek a beteg szolgálatában Idős édesanyámat a közelmúlt­ban kórházba kellett szállítani - ami korára tekintettel nem is volt olyan egyszerű, de a szolno­ki mentőszolgálat munkatársai nagyszerűen megoldották. Édesanyám a MÁV Kórház álta­lános sebészetére került, ahol dr. Novák László főorvos alapos és kíméletes kivizsgálás után műtétet javasolt. Köszönöm odaadó, lelkiismeretes munká­ját, köszönöm orvos kollégáinak és az osztályon dolgozó nővér­kéknek, hogy a műtétet követő napokban minden gondosko­dást, törődést megkaphatott édesanyám a mielőbbi felgyó­gyuláshoz. KOVÁCSNÉ TÁTRAI SZILVIA, SZOLNOK „Kikötöttünk” a hajóállomáson Nem mindennapi élmény része­sei voltak a szolnoki Eötvös Jó­zsef Általános Iskola 3/a osztá­lyos tanulói a közelmúltban, amikor ellátogattak a Tisza-parti hajóállomásra, a vízi rendőrség­re. A gyermekeknek alkalmuk nyílt arra, hogy közelről is szemügyre vegyék a rendőrség által használt kishajót, motor­csónakot, miközben érdekfeszí­tő tájékoztatót is hallhattak a rendőrségi munka ezen terüle­téről. Köszönet a Szolnok Városi Rendőrkapitányság vezetőinek, hogy lehetővé tették látogatá­sunkat, s külön is köszönjük Danyi Mihály rendőr őrnagy­nak, Szűcs Zoltán alezredesnek és a bennünket kísérő munka­társaknak a szíves fogadtatást. SESZTÁNÉ MILOTA KORNÉLIA ___ÉS MÉSZÁROS MÁRTA PEDAGÓGUSOK Le hetetlen helyzet A közelmúltban Szolnokon be­vezetett új parkolási renddel ősz- szefüggő közlekedési változások­nak egyelőre inkább csak a kelle­metlen hatásaival szembesü­lünk: vajon az áj forgalmi rend kiötlői voltak-e valaha is az Óvo­da utcában? Ha nem, szívesen meghívom őket egy kis kéjuta­zásra, merthogy nagy élmény ma idejárni naponta, az biztosi Az utca megközelítése felér egy rémálommal. Burkolatlan úton, hatalmas gödrökön keresztül ju­tunk el. a munkahelyünkre, de csakis személygépkocsival, sen­ki ne is próbálkozzon még kis­méretű tehergépjárművel se be­jutni ide, ez ugyanis képtelen­ség. Az új „rend” bevezetésével lehetetlenné tették a közlekedé­sünket. Jó lenne, ha valaki tény­leg rendet tenne ezen a környé­ken! __________ SZÓKE VINCÉN*, fZOLNOK A hozzájárulással gyorsulhatna A szolnoki Paál László út lakóinak több éve ígéri a polgár­mesteri hivatal az utca aszfaltozását, de hiába várják az út­burkolat építésének elkezdését, sőt — mint mondják — úgy értesültek, hogy az önkormányzat hibájából legutóbb ki­maradt a hivatalos utcanévsorból, ezért az ütemterv elfoga­dásakor nem is kerülhetett a testület elé szavazásra. Mivel az út megépítése indokolt, s a hivatal is elismerte mulasz­tását, várják az önkormányzat kedvező válaszát. A város úthálózat-fejlesztési kon­cepciója 122 utcában földút kiépí­tésével, 90 utcában pedig a meg­lévő útalap lezárásával számol - tudtuk meg Szalay Ferenc polgár- mestertől. A testület célja a kon­cepcióval az volt, hogy a több év­tizedes infrastrukturális lemara­dást belátható időn belül - hét­éves program keretében - felszá­molja a város. A megvalósítást Szolnok önkormányzata önként vállalta, törvény ugyanis nem kö­telezi ilyen jellegű feladat ellátá­sára, hiszen ez pénzügyi fedezet függvénye. A koncepció nem szá­mol az önkormányzat tulajdoná­ban lévő összes út, utca fejleszté­sével, annak csak egy részét fog­lalja magában, így az — a képvise­lő-testület jóváhagyásával — bő­víthető. Ehhez azonban szükség van a lakókörzet képviselőjének kezdeményezésére is. Kedvezőbb támogatottságra számíthatnak az utcabeliek, ha a beruházáshoz lakossági önerőt is ajánlanak. Jó példa erre a Kaán Károly úti lakóterület, ahol ingat­lanonként százezer forint hozzá­járulással - a fejlesztési progra­mon kívül - már megépültek az utak. Mindenképpen célszerű volna az ingatlantulajdonosoknak - a lakókörzet képviselőjével közö­sen — megbeszélniük, milyen módon és mekkora összeggel tudnának hozzájárulni az útépí­téshez. Az önkormányzat egyéb­ként jogerős útépítési engedél­lyel, tervekkel és árazatlan költ­ségvetéssel már most rendelke­zik. KÖZÖS BÖLCSŐDEI JÁTÉK AZ OTTHON NEVELŐDŐ GYERMEKEKKEL. Tartalmas és vidám esemény helyszíne volt a közelmúltban a szolnoki Czakó Elemér úti bölcsőde udvara: míg az otthon ne­velődő apróságok számára kialakított játszócsoportba eljáró kicsik és a bölcsődések családias légkörben együtt játszottak, szórakoztak, addig az édesanyák, szakember jelenlétében, nevelési tapasztalataikat osztották meg egymással. _____________________________________(amatőr fotó) Al ulnézetből is láttuk a viaduktot Az Arany János Te­hetséggondozó Program keretében tanuló középisko­lások országjáró ba­rangolásuk során Veszprém környé­kén jártak. A háromnapos út izgal­masnak ígérkezett, kü­lönösen amikor meg­tudtuk, hogy tizenkét kilométeres gyalogtúra vár ránk a Magas-Ba- konyban. Érzésünk A Cuha-patak „fogságában’ szerint ez sokkal hosz- szabbra sikerült... Az izgalmakat felfokozta, hogy a Kőpince-bar- lang felé haladva a térdig érő Cuha-patak többször is keresztez­te utunkat. A megáradt vízfolyá­son néhány fiú úgy gázolt át, mint a szárazföldön, amire rá is „fáz­tak”, mert a bakancsokból már a túra felénél önteni lehetett a vizet. De a cseszneki várhegy megmá­szása nagy kaland volt... Másnap — induláskor — azzal vicceltek meg bennünket a felnőttek, hogy a busz nem indul, meg kell tolni! Na, persze, nekünk se vitte el a humorérzé­künket a „veszprémi cica”, vevők voltunk rá. Mivel elszántsá­gunk nyilvánvaló volt, nem kívánták tőlünk, hogy hazáig toljuk a makrancosnak mon­dott járművet. A nagy tréfálkozás után ide­genvezető segítségével megnéztük Veszprém nevezetességeit, s egyik osztálytársunk­nak köszönhetően lát­hattuk a viaduktot alulnézetből is, mivel nem talál­tuk meg a híd alá vezető utat. Ezt a kis kalandot követte a hazáig tartó utazás, amikor is mindenki kipihenhette a fáradalmakat. CZIFRA TIBOR, SZOLNOK VARGA KATALIN GIMNÁZIUM Fogy a gyalogosok „parkolója” A nagy visszhangot kiváltott hí­rekből is tudjuk, hogy a szolnoki autósok mostantól gondtalanul parkolhatnak, szinte bárhol meg­állhatnak, ha fizetnek érte. De hol „parkoljanak” a gyalogosok? A belvárosban egyre-másra tűn­nek el a buszmegállókba kihelye­zett padok. Például a Szapáry úton a Kereskedelmi Bank előtt volt három pad, jelenleg egy van, szemben vele az IBUSZ előtt két éve már egy sincs. Eltűnt a Baross-Petőfi út sarkán lévő megállóból is a pad. Higgyék el, a gyalogosnak is szükségük van „parkolókéra, egy kis pihenésre, amíg a buszra kell várakozniuk. Olykor még séta, gyaloglás köz­ben is szükség lehet rá... Örvendetes viszont, hogy a Baross úton a Pelikán előtti park előtt szép, jó formájú pihenőpa­dok sorakoznak - remélhetőleg hosszú ideig. Köszönet érte. ___________PR. MURAY PÁL, SZOLNOK Idő előtt elkészült a járda A szolnoki Széchenyi-lakótelep- ről és á környékről a Nyúl utcá­ban működő gyermekintézmé­nyekbe járó gyermekek szülei és az itt élők nevében egy lakossági fórumon Munkácsi Györgyné fel­vetette, hogy szükség van az utca keskeny gyalogjárdájának széle­sítésére, mert a gyermekkocsi ke­rekei nem férnek fel, illetve két ember nehezen tud egymás mel­lett elmenni. A fórumon Szalay Ferenc pol­gármester megígérte, hogy a ké­rés teljesítésének anyagi hátterét megvizsgálják, s ha az idén nem is, jövőre mindenképpen szere­pelni fog a tervek között a járda­szélesítés. A lakókörzetben élők öröm­mel tapasztalták, hogy a munká­latok még az idén megkezdőd­hettek, ráadásul a tervezett július 15-ei átadási határidő helyett a szakemberek már júniusban el­készültek vele. Köszönet érte Szalay Ferenc polgármester úr­nak az önkormányzat illetékes munkatársainak. KÓRUSOK TEMPLOMI HANGVERSENYE. A kunhegyesi katoli­kus templom adott helyet annak a kórushangversenynek, amelyet a Kunhegyes Zenekultúrájáért Alapítvány rendezett és szervezett a vá­ros, illetve Túrkeve kórusának fellépési lehetőségeit gazdagítva. A közönség a helyi Dózsa Úti Általános Iskola kórusainak, a Szélcsen­gőknek (képünkön) és a túrkevei Chorda Kórusnak az előadásában Bach, Schumann, Händel, Bárdós Lajos, Bartók és Páter Tamás Ala­jos műveiből hallhatott válogatást. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tisztelet­ben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írá­sok közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A Millenniumi Iroda és a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Egyesülete szervezésében — Vác, Nyíregyháza, Szeged után — tizen­hat klub képviseletében, különvo- nattal, Békéscsabára utazott több mint kétszázötven nyugdíjas, vi­szonozva a csabaiak április végi szolnoki látogatását. A vendégeink számára akkor összeállí­tott programban szerepelt a közel 250 éves műemlék nagytemplom megtekin­tése (ahol orgonakísérettel énekelték a csabaiak a Himnuszt), az 1835-ben épült első gimnázium, a Galériában az „Ezer év a Tisza mentén” című kiállítás, a ritkaságszámba vehető, jellemzően öt- szögletű református templom, a 170 éves Verseghy Gimnázium, a Szigligeti Színház, a Tisza Szálló-Gyógyfürdő, ter­málkút, a Verseghy park és a költő szob­ra, az árvízi védekezésre emlékeztető homokmaradványok, a Tisza-hídnál az árvíz tetőzésének emléktáblái, a Zagy­va-torkolat, a Damjanich-szobor, a Mű­vésztelep, a Szent István tér, a megye- és városháza, a megyei könyvtár, a múze­um díszudvara, a Repülőmúzeum meg­tekintése. A millenniumi kézfogás jegyében A békéscsabai nyugdíjasház udvarán a szolnokiak Szolnok nagyon szép város, ezzel bú­csúztak a csabaiak. Békéscsabán a szolnoki különvonat érkezését Supala Pál elnök vezette nyug­díjasküldöttség várta. Az ifjúsági házban Papp János, a város polgármestere és Gál Miklós szaktanácsadója köszöntötte a vendégeket, ismertetve Békéscsaba törté­netét. Ezután három csoportba osztva autó­buszos városnézés következett: Mun­kácsy Mihály festőművész emlékháza, festményei, személyes tárgyai, bútorai, az országban egyedülálló szlovák múze­um, a Munkácsy Múzeum termeinek lá­togatása, a városháza szépen gondozott udvara. Ebéd igazi csabai disznótoros, csípős sült kolbásszal, saját készítésű há­jas kiflivel, zenei kíséret mellett. Délután felváltva csabai és szolnoki nyugdíjas szereplők következtek. Visszainduláskor a különvonatnál a Vörösmarty Zenemű­vészeti Szakközépiskola Junior Fúvósze­nekara zeneszóval fogadta és búcsúztat­ta a szolnokiakat. Búcsúzáskor megbe­Az egykori kormánygép lépcsőjén széltük, hogy a millenniumi évek elmúl­tával is találkoznunk kell. DEÁK JÁNOSNÉ ELNÖK SZOLNOK VÁROSI KLUBOK ÉS NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELMI KULTURÁLIS EGYESÜLETE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents