Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

2001. Június 22., péntek AHOL ÉLŰNK 7. OLDAL KÉTPÓ AZ ŰJ ÉVEZREDBEN Millenniumi program Június 23-án, azaz holnap kapja meg Kétpó település a millenni­umi zászlót. Várhatóan egyik legfőbb közjogi méltóságunk, dr. Áder János, a magyar ország- gyűlés elnöke adja át Boldog Ist­ván polgármesternek a lobogót. A nap programja a következő lesz: 11.45-től fúvós térzene szóra­koztatja a gyülekező ünnep­lőket a polgármesteri hivatal udvarán 12.00 órakor mazsorettcsoport felvezetésével a sportpályára vonulnak a résztvevők, ahol 12.15-től ejtőernyős bemutató lesz, melynek keretében megérkezik a millenniumi zászló is. 12.30- kor kerül sor a zászló át­adására. Dr. Áder Jánostól, az országgyűlés elnökétől Boldog István polgármester veszi át a millenniumi lobo­gót, zászlóanyaként Hegedűs Imréné emlékszalagot köt a lobogóra. 13.00 órától Jó ebédhez szól a nóta”, Kétpó képviselő-testü- lete a zászlóátadáson megje­lent lakosokat vendégül látja ünnepi ebédre. Közben Sülyi Károly magyar nótákat éne­kel. 14.00 órakor citerazenekar lép fel, 14.30- kor néptáncbemutató, táncház következik, a gyere­keknek kézműves foglalko­zásokat tartanak a mezőtúri Apáról-fiúra alapítvány kéz­művesei. 16.30- kor Street Fighter Show, motorosbemutató kezdődik, 17.00 órától a tiszatenyői társas- táncklub, 17.30- tól a Crackers mezőtúri amatőr rockzenekar, 18.00 órától pedig a Blue Ti­mer’s country együttes kon­certezik. 19.00 órakor kezdődik a hajna­lig tartó utcabál az Origó együttessel és DJ Oliveerrel, közben 22.00 órakor tűzijáték kápráz­tatja el a táncos lábú kétpói- akat. ____________________________g Ép ül, szépül a falu Kétpó polgármesterére az egész ország felfi­gyelt, amikor tavaly a belvíz támadásakor munkásruhában, gumicsizmában, lapát­nyélbe kapaszkodva fogadta a településre érkező televíziós stábokat éppúgy, mint a közlekedési minisztert. Bizony, Boldog Ist­ván nem csak „kiosztja a munkát”, maga sem ijed meg, ha dolog van. A tavalyi katasztrófák után úgy tűnik, mostanra magára talál a falu. Sorra épülnek újjá a belvíz után a házak, ha­marosan megújul a polgármesteri hiva­tal, szépül a kollégium, utakat építe­nek, készül a millenniumi emlékmű. Kétpón látszik, hogy a polgármester amúgy jó gazda módjára mindenre odafigyel, szívügyének tekinti, hogy fejlődjön a település.- A közelmúltban készült el két új önkor­mányzati lakás, amelyek a tavalyi belvíz után kapott pénzből épültek. Ügy döntöttünk, folytat­ni fogjuk ezt a programot, az új lakásrendelet le­hetőségeit kihasználva pályázunk a szociális bérlakásprogramra. Szeretnénk a település meg­tartó erejét fokozni, ezért közművesített telkeket adunk teljesen ingyen azoknak, akik vállalják, hogy fél éven belül elkezdenek építkezni. Az el­ső lakáshoz jutó fiatalokat 300 ezer forinttal tá­mogatjuk, ezenkívül idén már hetvenezer forin­tot kap minden születendő kisgyermek családja.- A polgármesteri hivatal most az egykori kol­légium néhány helyiségében lelt ideiglenes ott­honra. Mikorra várható az új épület átadása1- Még csak a tervezés szakaszában vagyunk, de bízom benne, hogy július közepén megtörté­nik az alapkőletétel. Közel 30 millió forintos be­ruházásról van szó, amelynek jó részét a meg­semmisült épület után járó állami támogatásból finanszírozzuk. A tervek szerint tetőtér-beépíté- ses polgármesteri hivatalunk lesz, helyet kap benne az irodák és a tárgyaló mellett a házas­ságkötő terem is. Természetesen úgy alakítjuk ki, hogy a mozgáskorlátozot­tak számára is könnyen megközelíthe­tő, járható legyen. Az építkezéskor szorgalmazni fogjuk a helyi munkaerő alkalmazását, s remélem, 2002 júliusá­ban már be is költözhetünk az új pol­gármesteri hivatalba. De hamarosan pályázatot fogunk benyújtani az ISM- hez is tornaterem építésére. Ezenkívül 360 méternyi út és egy kilométeres járdaszakasz elkészítésére pályázunk a megyei területfejlesz­tési tanácsnál, illetve - mivel a saját szennyvíz­tisztítónk próbaüzem alatt van - elkészült a fa­lu csatornázásának terve.- A millenniumi lobogót nagyszabású ren­dezvény keretében fogadják június 23-án.- Valóban, dr. Ader Jánost, az országgyűlés elnökét kértük fel, hogy hozza el nekünk a mil­lenniumi zászlót. A későbbiekben úgy tervez­zük, ekkortájt rendezzük meg évről évre a falu­napot, hagyományt szeretnénk tehát teremteni. S bízom benne, hogy nem csupán a jövő évi fa­lunapot élem meg Kétpó polgármestereként, ha­nem még jó néhány továbbit is. Gyöngyszem a puszta közepén „Az Alföld közepén, a Tisza és a Körösök vidékén járunk. Magunk mögött hagyva Szolnok zsivaját, Kétpó hamisítat­lan vidéki látványán megpihen szemünk. Nincsenek angol­kertek mintájára alkotott mesterséges erdők és tavak, van azonban patakpart és madarakban gazdag vízivilág. Itt az idő megállt. Keskeny, hepehupás földút kanyarog a faluból apró, gazdátlannak tűnő házak mentén. Köztük elrejtve ékszerként tűnik fel egy kastély megragadó látványa a lát­határon. Élő kontraszt.” A kastély Ideális hely a pihenésre vágyók számára pihenni vágyók legmagasabb igé­nyeinek megfelelő szállodaként működik, ahol a hagyományok­hoz hű vonások kecsesen ötvö­ződnek a könnyed, olaszos ele­ganciával. A vendégek kényelmét nagyvonalúan berendezett 16 szo­ba és apartman, a kastély tornyá­ban pezsgőfürdő és szauna szol­gálja. Az étterem menükártyáján a magyar és az olasz konyha reme­keit találhatjuk — köztük a közép­kor hangulatát idéző ételsorokkal -, a borlapon pedig gondosan összeválogatott, minőségi italok sorakoznak. A nagyszalon és a va­dászterem konferenciák, családi rendezvények, fogadások magas színvonalú megrendezését bizto­sítja. A vendégek szórakozási le­hetőségek gazdag tárában válogat­hatnak csakúgy, mint egykor. Va­dászat, lovaglás, kocsikázás, hor­gászat, tenisz, fürdőzés, íjászat egyaránt szerepel a főúri élet pa­lettáján. Manapság a külföldi vendégek körében legnépszerűbb a kastély­hotel, illetve ideális helyszínt biz­tosít a különböző cégek konfe­renciái számára. További előrelé­pést egyedül egy termálkút fúrása jelenthetne, ami természetesen szerepel a tulajdonosok tervei­ben. A termálfürdővel kiegészülő kastély ugyanis színvonalában, szolgáltatásaiban igazán párját ritkító lenne az Alföldön. ■ Klub a fiataloknak Nemrégiben nyílt meg a te- leház épületében a Klub Hamburger. Ezt a büfét a helyi fiatalok alakitották ki a Kétpóért Egyesület segít­ségével, saját maguknak. Színvonalas, kulturált klubbá va­rázsolták a helyiséget, kényel­mes boxok várják a fiatalokat és a kevésbé ifjakat. A sütemények­ből, hambur­gerekből, üdí­tőkből széles a választék, valami azon­ban hiányzik. Az átlagos vendéglátó- helyeken ter­mészetesen alkoholt és dohányárut is árusítanak, a Klub Ham­burgerben Ennél a pultnál nem árulnak szeszes italt azonban ilyes­mit hiába is kérnénk. Kizárólag alkoholmentes italokat szolgál­nak fel és nagyon ügyelnek rá, hogy füstmentes maradjon a klub. A képviselő-testület csupán egyetlen feltételt szabott, amikor engedélyt adott a klub létrehozá­sára: hogy a helyi fiatalok való­ban szeressenek odajárni. Úgy tűnik, ennek a feltételnek kön­nyedén megfelel a Vágner Olivér által vezetett szórakozóhely. Sőt a május 1-jén nyüt Klub Hambur­gerben már a további fejlesztése­ken gondolkodnak. A falakra rá­férne még egy kis díszítés, az ud­varon pedig szalonnasütő, grille­ző kialakítását tervezik. .Átléptem minden küszöböt” Hegedűs Imréné, Juliska néni a közelmúltban vehetett át elismerést a honvédségtől, mivel öt fia volt katona. A napokban — újabb megtisz­teltetésként — őt kérték fel a zászlóanyaságra Kétpón.- Óriási megtisztelte­tésnek tartom, hogy én lehetek a zászlóanya. Nagyon örültem a hon­védségtől kapott al­bumnak is, de ez a fel­kérés még boldogabbá tesz. Meglepetésként ért, amikor a polgár- mester felkeresett, de jó szívvel fogadtam.- Juliska néni végigkísérte a település fejlődését az elmúlt évti­zedekben. Hogyan látja, sokat változott Kétpó?- Nagyon sokat. Én 75 évvel ezelőtt születtem a Bagó-tanyán, a pusztapói tanyavilágban töltöt­tem a gyerekkoromat, sőt még sa­ját gyerekeimet is ott neveltem fel. Csak 1985-ben költöztünk be a faluba. Ma már egyre kevesebb tanyán laknak, és egyre jobban fejlődik a falu központja. Valami­kor itt is tanyák voltak, gyakorla­tilag azok köré épült a falu. Az akkori épületek közül már csak a mozi maradt meg, ahol korábban bálokat, előadásokat tartottunk.- Hogyan teltek, telnek a na­pok egy ilyen nagy családban?- Valóban nagy a család, egy lányom és hat fiam született. Saj­nos kettejüket elveszítettem, és hét éve a férjem is meghalt. Hét unokám és három dédunokám viszont gyakran meglátogat. An­nak idején nehéz volt az élet, a gyerekek mellett el kellett járnom dolgozni. Voltam tehenész, ka­nász, előfordult, hogy hatszáz disznóra ügyel­tem. Aztán a TSZ raktá­rába kerültem, majd a konyhára, s onnan mentem nyugdíjba. An­nak idején a falu fél fo­cicsapatát a Hegedűs-fi­úk alkották, én magam is kijártam a meccsekre. Ma már csak a fiamat kérdezem meg, ha hazaér, hogy mi lett az ered­mény. Sajnos mostanra a beteg­ségek sem kerülnek el, de az egyik unokám ápolónő Szolno­kon, s hazafelé minden áldott nap beköszön, megkérdezi, hogy van-e valamire szükségem. Csak azt sajnálom, hogy na­gyot változott a világ, nem értem, miért haragudnak egymásra, mi­ért irigyek az emberek. Én átlép­tem minden küszöböt, nem hát­ráltam meg a nehézségektől. Ha jómódban nem is, de tisztessége­sen megéltem, megélt a családom. Szeretném még megérni, hogy olyan megértésben éljenek az emberek, mint régen. Mindenki keresse meg a saját munkáját, és becsülje meg azt, akkor meglesz a megélhetése. Kétpó a népvándorlástól az ezredfordulóig Kétpó aprócska település Török- szentmiklóstól alig néhány kilo­méternyire. Kevesen tudják, hogy története egészen a népvándorlá­sig nyúlik vissza. A község területén előkerült régészeti le­letek a népvándorlás korából származ­nak. Feltártak több, a honfoglaló magya­rok által használt lószerszámveretet, va­lamint őseink fejlett övös- művészetének egyik jelentős emlékét, az úgynevezett „kétpói csészét”. A honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. írásos dokumentumai vannak, hogy Kétpó egyik legrégebbi települése Szolnok megyének. A Kétpó név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál sze­mélynév egyik becéző alakja. A „Pó” feltehetően a szállásbirto­kos nemzetségből, vagy első föl­desurától nyerte nevét. A mai Kétpó három nagyobb település­ből alakult: Kispó, Pusztapó vagy Nagypó és Csali. Az 1800-as évek végétől kez­dődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas szín­vonalra emelkedett. Megyeszer- te híres volt gróf Almásy Imre szimentáli magyar és borzderes fajta szarvasmarhája. A telepü­lést viszonylag hamar bekapcsol- Az emlékmű látványterve ták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, mely­nek egyik állomása Pusztapó volt. Talán kevesen tudják, hogy a vasútállomás épí­tése Erzsébet királynénak, a népszerű Si­sinek köszönhető, hiszen az ő idelátoga- tása alkalmából építették. Az egykor az ő tiszteletére ültetett gesztenyefák hamaro­san helyi védettség alá kerülnek. A köz­ség belterületének kiépítése nem tekint nagy múltra vissza. Az el­ső lakóházakat 1951-ben kezd­ték építeni. Közel három év alatt fel is épült ötven lakás. A idősek elbeszéléséből tudjuk, hogy a ré­gi majorokat, tanyákat alagutak kötötték össze, amelyeket a hie­delmek szerint a híres betyárve­zér, Rózsa Sándor és társai hasz­náltak. A posta Kétpó területén már 1920-ban működött. Az épületet, amely a községtől távol, a pusz­tapói állomás mellett volt, gróf Almásy adományozta a Magyar Királyi Postának. Korábban va­dászlak volt. Itt működött a pos­ta 1967-ig, amikor egy felújított épület­ben, a községben kezdte meg a működé­sét. 1956-ig két lovas kézbesítő látta el a tanyavilág postai küldeményeinek kéz­besítését. A község oktatási helyzete is sokat fejlődött a felszabadulás óta. 1945- ig osztatlan tanyai iskolákban folyt a ta­nítás. Összevont osztályokban egy taní­tóval tanult 60-70 gyerek. A méterrúdon és néhány elavult könyvön kívül alig volt valami tanszerük. A falu fejlődésével, 1960-ban megnyílt az új, négytantermes iskola. 1965-ben megépült a diákotthon, amely a tanyasi és a környező települések gyermekeinek elszállásolását biztosította. Később bőví­tették nyolcosztályosra. Ma már az isko­lában tizenegy tanár dolgozik, viszony­lag korszerű körülmények között folyik az oktatás. Kétpó község címerét és zászlaját 2000. őszén készíttette el a képviselő-tes­tület, amelynek motívumai utalnak a me­zőgazdaságra, a település történelmére és egyben arra is, hogy a „táltos hit” még az 1800-as évek végén is szokás volt itt. Most a település millenniumi emlék­műve készül. A rendkívül látványos alko­tást — A magyar történelem „templomát” - várhatóan október 23-án avatják fel. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. határától egyforma távolságra fek­vő kastély - melyet Almásy gróf emeltetett lányának hozomány­ként - ugyanis a XX. század ziva­A millenniumi ünnepség utáni fo- 1 gadás helyszíne, a kétpói Almásy v Kastélyhotel lassan három észtén- t deje nyitotta meg kapuit a vendé- 1 gek előtt, miután olasz-német tu- 1 lajdonosai régi pompájában hely- i reállították. Bizony nagyon sok I energiába került a felújítás, a Bu- 1 dától, Egertől és Erdély nyugati : taros esztendeiben több alkalom­mal is gazdát cserélt, s a nem meg­felelő hasznosítás miatt a pusztu­lás fenyegette. Az igazi gyöngy­szemként tündöklő épület most a

Next

/
Thumbnails
Contents