Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

2001. Június 19., kedd 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK JÁSZÁROKSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ésszerűsített gazdálkodás A város működőképességé­nek fenntartására az elmúlt időszakban olyan intézke­déseket kellett hozni, mely a városvezetés számára is nagy kihívás, nehéz feladat volt. Az önkormányzati in­tézményekből közel ötven embert kellett elküldeni. Csak a polgármesteri hivatalban 13 munkavállalótól búcsúztak el véglegesen, vagy helyezték át őket másik területre. Erre a haté­kony működés érdekében volt szükség, s természetesen techni­kai fejlesztéssel kellett együtt jár­nia. Minden intézmény gazdálko­dását átvilágították, s létszámle­építést, -átcsoportosítást hajtot­tak végre. Ami esetenként meg- könnyíthette az egyes emberek helyzetét, hogy minderre már ak­kor kerül sor, amikor helyben több új vállalkozás is munkale­hetőségeket kínált. 1998-ig a hi­vatal, illetve az önkormányzati intézmények összesen 298 em­bert foglalkoztattak, és ez a szám 250 alá csökkent. A polgármester véleménye, hogy a jelenleg is fo­lyamatban lévő átszervezéseket követően az önkormányzati dol­gozók összesen mintegy 230-an lesznek, ha új feladat - például bennlakásos idősek otthona - nem lesz. A következő nagy lé­pés az orvosi praxisok privatizá­ciója lesz. A négy háziorvos és a nyolc asszisztens jelenleg még önkormányzati alkalmazottként végzi munkáját. A város működtetésének költ­ségeit - a szolgáltatások színvo­nalának és számának megtartásá­val - minden eszközzel le kíván­ják szorítani. Külön rendszert ál­lítottak fel, hogy a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláit fo­lyamatosan ellenőrizzék, s az esetleges túlszámlázást kiszűr­jék. Tavaly ezzel a módszerrel mintegy 1,2 millió forintot takarí­tottak meg. Közel egymilliós megtakarítás származott abból is, hogy új szerződést kötöttek a közvilágítás díjának fizetéséről az ÉMÁSZ-szal. Különválasztották az áramdíjat és a karbantartás dí­ját, s csak a valóban elvégzett kar­bantartási munkáért fizetnek. Több intézményben korszerűsí­tették a fűtési rendszert, s az energia felhasználásának haté­konyságát is vizsgálják. Mindezzel együtt az intézmé­nyek jól működnek, s fejlődnek. A felújításokat saját erőből, a fejlesz­téseket a pályázati lehetőségek ki­használásával valósítják meg. Városvédő önkormányzat A Jász-ház felújítás után Az önkormányzat vallja, hogy a múlt tisztelete, s emlékeinek meg­őrzése nélkül nincs jelene, illetve nem lesz jövője a városnak. Ezt szem előtt tartva döntöttek arról, hogy folyamatosan teszik rendbe a város épített és természeti környezetét. A múlt évben egy programot indítottak el, melynek során felújítják az artézi kutakat. A főtéri, „négycsövű” kút felújítása ennek első eleme. A néprajzi hagyományok összegyűjtésének és megőrzésének egyik legjelentősebb helyszíne a Jász-ház. A helytörténeti gyűjte­mény épületének, illetve kerítésének a felújítását a minap végezték el. Mindezek mellett megújult a polgármesteri hivatal, a Széchenyi Általános iskola főépülete, melyek helyi védelem alatt állnak. Legkö­zelebb a városi művelődési ház felújítását tervezik. Szeretnék, ha a városközpont egyik legnagyobb háza ismét régi pompájában jelen- hetne meg. ________________ ■ Mu nkahely nélkül nincs működő település! — Ahhoz, hogy városunknak sikerüljön ki­mozdulnia az egy helyben járásból, az inf­rastruktúra legfontosabb elemeinek meg­építésén túl a munkahelyek számának nagyarányú emelését kellett megvalósítani — mondta Gergely Zoltán, Jászárokszállás polgármestere a településen megin­dult fejlődésről. Leszögezte: ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magu­kat lakóhelyükön, sok egyéb mel­lett a városkép fejlesztésére is rend­kívül nagy hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy működjön a város, elen­gedhetetlen volt, hogy a munkahe­lyek száma növekedjen. Egyetlen kis­város fejlődését sem lehet úgy megindítani, hogy a legnagyobb munkáltató - intézményein keresztül - maga az önkormányzat. Jászárok- szálláson néhány évvel ezelőtt több mint nyolc­száz munkanélkülivel kellett számolni, ma pe­dig összesen 254 helybelinek nem sikerült még munkát talál­nia. Ez a munkaképes lakosság öt százalékát sem teszi ki - tudtuk meg a város vezetőjé­től. A munkahelyteremtés el­engedhetetlenné vált, kivált­képp akkor, amikor az agrá- riumból is egyre többen szo­rultak ki a mezőgazdaság vál­ságának következményeként. A mögöttünk hagyott né­hány év alatt összesen mint­egy 1500 új munkahely jött és jön létre a jászárokszállási ipari övezetbe - főként multi­nacionális nagyvállalatok ha­zai leányvállalataiként - lete­lepedett cégek fejlesztései kö­vetkeztében. Az egykori vásártéren, illetve annak közvetlen szomszédságában amerikai, angol, svéd, német vállalkozások üzemcsar­nokai nőttek ki a földből. A vállalkozások nemcsak a mezőgazdaságból'kiszorulókra, a környező településekre ingázók közül „haza­térőkre” számíthattak, hanem jelentős az a női munkavállalói réteg is amely korábban munkanélküliként élt, mivel gyermekeik mel­lett nem vállalhatták az ingázást. A vállalkozói övezetben a csatorna, víz, vil­lany megépítését követően új útra volt szük­Egymás után épülnek az új üzemek az ipari övezetben ség, illetve a napokban tárgyaltak a közvilágí­tás bővítéséről is. Mindezen túl tervbe vették és pályáztak a városközponttól az iparterüle­tig húzódó kerékpárút megépítésére is.- Adókedvezményekkel csalogatták ide a vál­lalkozásokat?- Egyáltalán nem. A megfelelő környezet biz­tosítása mellett a rendelkezésre álló, jól képzett munkaerőn túl partnerként kezeljük, illetve jó értelemben véve kiszolgáljuk a cégek képviselő­it. Ez abban is megnyilvánul, hogy ha rendelkeznek a megfelelő hatósági enge­délyekkel, nálunk - s ez szinte szlogen­né vált már - akár 24 órán belül kiadjuk az építési engedélyeket.- A munkahelyszerzés öröme után a munkavállalók - a legtermészetesebb módon - azt nézik, hogy mit, milyen körülmények között és mennyiért dolgoz­nak...- Ha egyetlenegy cég telepedik meg valahol, az diktálhatja a béreket, s kevesebbet kell törőd­nie a munkakörülményekkel is. Ha viszont több munkaalkalmat kínáló van, akkor a vezetőknek figyelniük kell másokra is. Ha a munkavállalók nincsenek megelégedve helyzetükkel, s ez ellen nem tesz semmit a cégvezető, számolnia kell az­zal, hogy elhagyják az emberek, s a másik, vagy harmadik gyárban próbálkoznak. E körülmény­nek lassanként a munkabérekben is meg kell látszania. Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartom az ipari övezet fejlődése mellett, hogy az árokszállási bedolgozói kör is egyre szélesedik. Mind többen ismerik fel, hogy egy- egy családi vállalkozás, némi beruházással, jól jövedelmező beszállítói munkákhoz juthat. Mindezek mellett az sem mindegy, hogy mi­lyen arcát tudja mutatni a vá­ros. Rendezet­tek-e az utcák, a közterek, a középületek. Az itt lakóknak önbecsülést, tartást ad a ren­dezett város ké­pe, a szép kör­nyezet. Sok függ attól, hogy ne csak mi tud­juk, de a hoz­zánk érkezők­nek is megmutassuk, hogy Jászárokszálláson rendes, szorgalmas, tisztességes, a munkát sze­rető emberek élnek... A fejlődő város jelképévé válhat a millenniumi ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök és Gergely Zoltán polgármester által felavatott Jdőkapu” című alkotás Sorokban KÖZPONTRENDEZÉS. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium pályáza­tán 10 millió forintos támogatást nyert Jászárokszállás a város- központ rendezésére. Az ösz- szeghez a város 13 milliót tesz hozzá. A minisztériummal a na­pokban kötötte meg a szerző­dést a polgármester. Rövidesen lecserélik a köztéri padokat, hulladékgyűjtőket, illetve kilenc új buszmegállót szerelnek fel. FOGADÓ A SKANZENBEN. A minap avatták fel a szentend­rei Szabadtéri Néprajzi Múze­umban a jászárokszállási külső fogadó hű mását. A skanzenben felépített fogadó eredeti funkció­jának megfelelően az utazó ven­déglátását szolgálja. A beruhá­zás több évtizedes előkészítés után mintegy százmillió forintos költséggel valósult meg. LAKOSSÁG. Jászárokszálláson egy évvel ezelőtt 8472-en éltek, míg az idei adatok szerint 159 fő­vel több, 8631 fő a lakosság szá­ma. Az emelkedés egyértelműen az új munkahelyek miatt beköl­tözőiteknek köszönhető. ÚJABB BERUHÁZÓ? Folya matosan jelennek meg a város­ban cégek ipartelepítési szán­dékkal. Most egy osztrák érde­keltségű vállalkozással folynak előrehaladott tárgyalások, mely cég egy 2000 négyzetméteres üzemcsarnok felépítését tervezi. Az új üzemben közel harminc ember találhat munkát. EGYÜTTMŰKÖDÉS. A telepü­lés önkormányzata és a katoli­kus egyháztanács között jó együttműködés alakult ki, ami a helyi temető rendbetételénél, és üzemeltetőjének kiválasztása­kor is megmutatkozott. SZÉCHENYI-TERV. A jász­árokszállási egyháztanács a Szé- chenyi-terv vallási turizmus fej­lesztését célzó alapjához az ön- kormányzat segítségével pályáza­tot nyújtott be. A pályázati összeg tízmillió forintjából a templom környékét díszburkolattal szeret­nék ellátni, illetve megoldanák a környék vízelvezetését is. ISPA. Az önkormányzat egyik legfontosabb beruházási elkép­zelése a 14 jászsági település összefogásával benyújtott, a szennyvízcsatorna-hálózat fej­lesztését célzó ISPA-pályázatban való részvétel. Ha minden az el­képzeléseknek megfelelően ha­lad, a következő év nyarára meg­indulhat a hálózat kiépítése. A Jászárokszálláson 2 milliárdba kerülő beruházás 3 év alatt való- sulhat meg. ________________■ Mi ndenki vigyázzon a saját portájára. A középületek rendbetétele mellett a város szeretne ügyel­ni a zöldterületek tisztaságára, rendezettségére is, illetve szeretné hangsúlyozni a város lakosságának: közös érdek, hogy mindenki rendben tartsa saját házát és annak kör­nyékét. Nem is kérnek mást az emberek­től, csak hogy „mindenki saját portája előtt seperjen”. A telepü­lés képe nemcsak attól függ, hogy a parkok - legutóbb a mil­lenniumi ünnepségek idején ad­ták át a vadonatúj játszóteret a település központjában (képün­kön) -, a városi intézmények milyenek, de attól is, hogy a helyben lakók mennyire foglal­koznak ingatlanaikkal. Elindult, s egyre inkább terjed a Virágos Jászárokszállásért mozgalom, egyre több a virág az erkélyeken, a házakon. A városképet rontó, elhanya­golt, málló vakolatú, felgazoso­dott kertű házak tulajdonosait le­vélben kérik meg arra, hogy te- foganatja, már határozottabb gyék rendbe házukat, melyhez hangú levélben szólítják fel a la- „nyomatékképpen” egy fotót is kost, hogy tegye rendbe tulaj do- mellékel a hivatal a lerobbant in- nát. Gergely Zoltán polgármester gatlanról. Ha a kérésnek nincsen szerint a magántulajdon szentsé­ge nem azt jelenti, hogy bárki, bármit csinálhat. Ha egy ház oldala a szomszéd kertjére dől, az már nem magánügy, ugyanúgy nem az, ha egy kutya az elhanyagolt kerí­tés résein az utcára szalad, és ott mondjuk megharap valakit. Kedvező irányba moz­dult el ez ügyben a város. Egyre több az építkezés, egyre több a felújítás. Ezt az is mutatja, hogy a mű­szaki irodának annyira megnövekedett a feladata, hogy egy fővel meg kellett azt erősíteni. Segély helyett munka A jászárokszállásiak — a negatív példák ellenére is — azt vallják, hogy a roma ki­sebbséget nem „legyőzni, hanem meggyőzni kell”! Se­gélyek helyett munkát kell adni, lehetőséget arra, hogy emberhez méltó életet élje­nek a hátrányos helyzetből indulók is. A munkahelyteremtés alapjaként szolgál, hogy közmunkákra (parktakarítás, az elvadult nö­vényzet kivágása, vízelvezető ár­kok megtisztítása, stb.) vesznek fel embereket. Nem egy esetre volt példa, hogy a közmunkás­ként alkalmazott lakosnak sike­rült állandó munkát találnia. Aki­nek felajánlották a közmunkát, de nem fogadta el, bár egészség­ügyileg alkalmas lett volna, attól a következő egy évre minden se­gélyt megvontak. Ezzel együtt tisztában vannak azzal, hogy egy város helyi szinten maximum tűzoltásra képes, a problémákat esetleg kezelni tudja, de megol­dani aligha. Szorgalmaznák, hogy egy országos szintű prog­ramban találjanak megoldást a nehéz körülmények között élők helyzetének javítására. Vélemé­nyük, hogy mindennek a kulcsa a taníttatás. Ha engedjük, hogy újra és újra képzés nélkül nőjön fel egy-egy nemzedék jelentős hányada, a problémák is újrater­melődnek, a leszakadók rétege egyre nagyobb lesz. A munka­erőpiacon eladható tudást és képzettséget kell szereznie min­den fiatalnak. Meg kell értetni az érintettekkel is, hogy az állam és az önkormányzat együttesen sem tud annyi segélyt, támoga­tást adni, hogy abból egy több- gyermekes család meg tudjon él­ni. A gyermekvállalás felelőssé­gére hivatkozva kell felvilágosító munkát végezni. _ ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Gergely Zoltán 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents