Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

2001. Május 10., csütörtök AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL TÚRKEVE AZ UJ ÉVEZREDBEN A gyökerekről,., Talán kevesen tudják, hogy Túrkeve, ez a jellegzetesen alföldi kisváros mennyi tör­ténelmi emléket őriz. Ezek között kalauzolt bennünket Németh István polgármester. A ma alig 11 ezer fős Túrkevét először 1261-ben említik írásos források, ám régészeti leletek bi­zonyítják: évezredek óta lakott ez a föld. Az itt élők a kunoktól származtatják magukat, akiket IV. Béla telepített le 1246 táján. A török uralom idején teljesen elpusztították, ám a település 1711-től újraéledt. Miután pedig a kunság 1745-ben visszakapta régi önállóságát, 1804-ben Túr­keve városi rangra emelkedett. Az em­berek meg- élhetését valaha a pásztorko­dás, a rétek, vizek vilá­ga, majd a földműve­lés biztosí­totta. S bár időközben némi iparo­sodás is el­kezdődött, a várost ma is elsősorban termé­szeti értékei miatt keresik fel. Az őstermészet nyugalmát és szép­ségét idézi az Ecsegi Természet- védelmi Terület, a Berettyó kör­nyéke pedig horgász- és vadász­paradicsom. E mellett a Kévén fakadó gyógyvíz számos reuma­tikus és nőgyógyászati panasz enyhítésére alkalmas. ______ ■ Röv iden Németh István DÍJAZOTT helyi újság, a közelmúltban országos elisme­résben részesült Túrkeve immár 13 éve, havonta megjelenő váro­si lapja. A Túrkeve című újság a Vidék Parlamentje Egyesület, a Szépen, Emberül Alapítvány, a Falvak Együttműködése Egyesü­let és az Országos Szülői Egye­sületek Egyeztető Fóruma érté­kelése alapján nyerte el „a vidék harmadik legjobb önkormány­zati helyi újságja” címet. BŐVÜL A MÚZEUM. A napok ban vehette birtokba a kiállítóte­remmé és raktárépületté átalakí­tott Vadász Pál házat a Finta Mú­zeum. Ezzel megoldódni látszik az intézmény évek óta tartó, sú­lyos helyhiánya. A juhászfeszti­vál idején itt nyílik meg Talamasz Lajos, a nemrég elhunyt kevi szobrász kiállítása, amely egyben főhajtás is az alkotó emléke előtt. Június 12-én pedig Finta Sándor szobrász születésének 120. évfor­dulója tiszteletére nyílik kiállítás a művész grafikáiból. _________■ Ga zdagabb lesz az idei fesztivál Immár valóban elmond­ható: májusban hagyo­mányos juhászfesztivál­nak ad otthont Túrkeve, hiszen idén harmadszor rendezi meg a város ezt az egyedülálló, felhőtlen kikapcsolódást kínáló eseményt. S hogy a programok közt min­denki meglelhesse a kedvére valót, ezúttal kiállítás és vásár is bőví­ti majd a látnivalók szé­les palettáját. A május 18-20 között zajló fesztivál hű lesz az előző esztendők tradíciójához. Az ingyenesen megtekint­hető esemény leglátványo­sabb szakmai elemeit ez­úttal is az országos juhnyí- róbajnokság és a nyájtere­lő verseny alkotják. E mellett azonban kü­lönleges csemegének ígér­kezik a népdalkörök or­szágos minősítő versenye, amelyre már eddig is 49 együttes jelentkezett. Aki pedig a kézműves kirakodóvásár forgata­ga, vagy éppen a madár­ijesztők versenye után némi gasztronómiai kü­lönlegességre vágyik, az a birkapörköltfőző ver­seny legjobbjainak re­mekműveibe is belekós­tolhat. Új eleme idén a há­romnapos programka- valkádnak a Nagykun­sági Kiállítás és Vásár, amelynek a Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola ad ott­hont. Az eseményt a me­gye legnevesebb sereg­szemléit szervező szol­noki Compexpo Kft. rendezi. A cég eddig közel kétezer meghívót pos­tázott és mintegy öt­ven kiállítóra számít a régióból, melyek kö­zött az élelmiszer-ipari profilúak éppúgy megtalálhatók lesznek majd, mint az építőipar képviselői. ________________■ Az országos juhnyíróbajnokság várhatóan idén is számta­lan érdeklődőt vonz majd. Húszéves a kevi autókrossz Idén 20. születésnapját ün­nepli Túrkeve közismert látványsport-szakosztálya: az autókrossz. Az immár felnőtt éveit taposó szerve­zet múltjáról és jövőjéről a vezető, Bártfai László be­szélt. Az „aranykor” a 80-as évek köze­pére tehető. Akkoriban nemzet­közi szinten is jegyzett pálya volt a Keviring és a versenyzői gárdá-j ból évről évié magyaf bajnókok, válogatott kerettagok kerültek ki az Afit, majd utódja, az Autójaví­tó Vállalat „szárnyai alatt”. A rendszerváltás aztán új, bizonyos mértékig szűkösebb helyzetet te­remtett. Ám a lelkesedés, a sport­ág szeretete a mai napig élteti a szakosztályt. Az önkormányzat minden esztendőben jelentős mértékben járul hozzá ehhez a munkához, és a helyi vállalkozók közt sem igen akad, aki erejéhez mérten ne* támogatná a bajnoki futamok megrendezését. A szakosztály és a sportág sze­relmeseinek erejét mutatja, hogy tavaly a belvízzel is sikeresen küzdöttek meg. Egy kacskaringós tórendszerből kellett rövid idő alatt jó minőségű pályát varázsol­niuk, amely csak komoly összefo­gással és megfeszített munkával sikerülhetett. Idén remélhetőleg könnyebb lesz a szokásos iker­verseny megszervezése, amely­nek július 28-29-én ad otthont a túrkevei autókro^sjzpálj^, Az önkifejezés magasiskolája A Korda Vince Alapfokú Művé­szeti Iskola alig két éve létesült Túrkevén, ám diákjai mára szá­mos művészeti ágban szebbnél szebb sikerek kovácsaivá és a vá­ros kulturális eseményeinek nél­külözhetetlen szereplőivé váltak. A magyarázat egyszerű: a hagyo­mányokat pótolta a fiatal tanári gárda, a gyerekek és a fenntartó Keviföld Alapítvány tagjainak lel­kesedése. így jelenleg 3 művészeti ág­ban, összesen 7 tanszak közül vá­laszthatnak a diákok. A suliban tehát, amelynek kihelyezett tago­zatai Törökszentmiklóson és Me­zőtúron is megtalálhatók, min­den nebuló maradéktalanul ki- bontakoztathatja tehetségét. ■ A modern tánc a gyerekek kedvenc foglalkozásainak egyike EXTRALIGÁS BIRKÓZÓK. Miután a 31 éve működő Túrkevei VSE birkózói tavaly megnyerték az NB 1-es felnőtt csapatbajnokságot, idén az ország legnevesebb csapatai között, az extraligában szere­pelhetnek. Képünkön a hazai küzdelmek mellett európai, sőt világ- versenyeken is számos diadalt aratott sportolók Kiss Kálmán mester- edző és a tavaly elnyert serleg társaságában láthatók. ____________■ Fü rdőfejlesztés gőzerővel Lassan finiséhez érkezik Túrkevén a termálfürdő át­alakítása. Miután a tervek szerint az alapkövet még májusban elhelyezik, vár­hatóan még ebben az évben elkészül a közel kétszáz- millió forintos beruházás. Az átalakítás kiadásainak jelen­tős részét fedező PHARE-pályá- zat eredményét még 1999 nyarán hirdették ki. Ebből a forrásból 72 millió forintot kapott a város. A program 190 milliós költségveté­se ezen kívül a megyei területfej­lesztési tanács 18 millió forintos támogatásából és a helyi önkor­mányzat 100 milliós önerejéből tevődik össze, utóbbi tételre a túrkevei gázvagyon nyújt fedeze­tet. Miután a tervek szerint az alapkőletételre még ebben a hó­napban sor kerül, az építkezés is rövidesen megkezdődhet. így a kivitelezők várhatóan ez év végé­re átadják majd az új közösségi épületet, amelyben egy vendéglá­tóegységet, valamint gyógyászati és szociális blokkokat alakítanak ki. Emellett felújítják és befedik a fürdő gyógymedencéjét is, amely a jövőben egész éven át lehetővé teszi a strand használatát. Stílusok vonzásában Füleki Gábor mostanában azon elmélkedik, vajon mű- ,vés?et-e a természet szépsé­geinek megörökítése, avagy alkotásnak csupán az új for­mák létrehozása tekinthető. Értelem és érzelem tusája ez, amelyből úgy tűnik, az érzelem kerül ki győztesen. A halk szavú nyugdíjas tanár ugyan csak hobbinak vallja a fes­tészetet, ám minden megnyilvá­nulásából, otthonának minden szegletéből sugárzik: ez szere­lem. Füleki Gábor a környékbeli tanyák egyikén született. Gyer­mekfejjel jegyezte el magát a mű­vészettel, édesanyját figyelve, aki téli napokon csomagolópapírra festette meg gondolatait. Azóta hosszú idő telt el. Az egykori kis­fiúból tanár úr lett. S bár az élet közel egy évtizedre a Nyírségbe sodorta, sorsa visszakanyarodott. Immár hosszú évtizedek óta tartó munkássága során számta­lan stílusirányzat megérintette, ám érdeklődésének fő vonulata a tájképfestészet maradt. Mostaná­ban olykor elmereng: az igazi művészet nem az igények kiszol­gálásában, hanem a szemléletfor­málásban rejlik, ám természet­imádata minden ellenérven felül­kerekedik. A Berettyó és a kör­nyező vidék szerelmese ő, s hogy e kötődés milyen erős, arra egy rövid gondolatsora is elegendő bizonyíték: „Más táj nem érint meg engem. Hívtak már Erdélybe is, a hegyek közé, de nem men­tem. Minek? Hogy sok száz kilo­méterre innen emlékezetből fes- sem a kunsági tájat...? ________■ Ma új műhely, holnap új szak A Ványai Ambrus Gimnázi­um és Szakközépiskola el­múlt évtizedes fejlődése si­kertörténet, amely az okta­tás mai, szűkülő keretei kö­zött nen) kis eredmény. Pe­dig a recept egyszerű: végy egy rugalmas vezetői és ta­nári gárdát, illetve egy biz­tos alapokon nyugvó isko­lát, és máris kész a több lá­bon álló, eredményes intéz­mény. Persze azért a gyakorlatban nem ment ilyen könnyen az is­kola életképességének és nép­szerűségének megőrzése. A szakmai képzések magas szín­vonala és a kiváló eszközellá­tottság, illetve személyi feltétel- rendszer megteremtése csupán kovásza volt a Ványai fejlődésé­nek. Ahhoz azonban, hogy az intézmény az egész megyében elismert és mindenkor piacképes szakmai ismereteket nyújthasson tanulói számára, szükség volt az állandó megújulás képességére is. Jó példa erre a minőségbizto­sítási rendszer kiépítése, vala­mint az a tény, hogy az autósze­relő-képzés keresettségének ha­Elmélet a gyakorlat alapja. A diákok az autó kednek. nyatlásával egy időben képesek voltak új irányba elindulni és a kor követelményeivel lépést tartó területeken is eredményes okta­tást megvalósítani. így kerülhe­tett sor a gazdasági, informatikai és gépjármű-elektronikai képzési irányok fejlesztése mellett a ka­rosszérialakatos és autófényező szakmák megismer­tetésére is. Ez utób­bihoz jelentős segít­séget nyújt az a pá­lyázati forrásból és önerőből épült mű­hely is, amelyet rö­videsen a gyakorlati képzés szolgálatába állítanak azzal a cél­lal, hogy a követke­ző tanévtől az itt át­adott ismeretek e szakirányok alapját leikével” ismer- képezhessék. Haladni csak előre szabad Nyolc éve alig hat embert foglalkoztató kisvállalkozás volt az egykori Afit terüle­tén működő Kun-Metaloká- la Kft. Ma a város egyik leg­dinamikusabban fejlődő cé­gének vallhatja magát, amelynek alapvető oka: ál­landó megújulással igyek­szik megfelelni a piac kihí­vásainak. A két tulajdonos, Kántor Lajos és Józsa Endre vezette cég jelenleg 42 szakembernek ad munkát, akik elsősorban járműalkatrésze­ket, fém berendezéseket gyárta­nak, valamint acél és lemezipari áruk, illetve román fenyőfűrész­áruk kereskedelmével is foglal­koznak. Bár az ISO-minősítést már három éve megkapták, most az új minőségbiztosítási rendszer bevezetése is folyamatban van. Mindez, és persze a pontos, meg­bízható munka számos jelentős üzleti partnert, be­szállítói szerző­dést eredménye­zett az elmúlt években. Megren­delőik között ma is olyan vállalatok vannak, mint az Ikarusbus Rt., vagy a Mezőgép Rt.. Nem véletlen, hogy tavaly közel félmilliárdos nettó árbevétellel zárták az évet. Itt a minimálbér emelése sem okozott gondot, hiszen a kft. dol­gozói minden hónapban a régió­átlag feletti jövedelmet vihetnek haza. A beruházások persze már nagyobb feladat elé állítják a cég vezetőit, ám mára a technikai, az infrastrukturális és személyi fel­A Kun-Metalokála Kft. dolgozóinak keze alatt olykor a szó szoros értelmében is ég a munka tételek kimagaslóak. A fejlődés persze ezzel sem áll meg, jelenleg új piac: az osztrák államvasutak meghódításával próbálkoznak és távlati céljaik között egy 50-100 millió forint értékű, új, lézergép beszerzése is szerepel. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents