Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-05 / 104. szám

UM 2001. Május 5., szombat 5. OLDAL MEGYEI T U KOR Röviden ELLENŐRZIK. A megyei agrár­kamara a törvény adta lehetősé­gei alapján évente 100-120 gya­korlati képzőhelyet ellenőriz. A kamara közreműködik a szak­képzésben is, képviselője évente 40-50 szakmai vizsgabizottság munkájában vesz részt. Szere­pet játszik a tanulószerződések megkötésében, valamint a szak­képző intézmények és a gazdál­kodó szervezetek közötti kap­csolatfelvételben is. Ezen kívül szervezi és koordinálja a mes­terképzést és a mestervizsgázta­tást. RENDŐRÖK PECABOTTAL. A rendőrök nemzetközi egyesü­letének (IPA) szervezésében ma horgászversenyt rendeznek az alcsiszigeti Holt-Tiszán. A dél­előtt 9-től 13 óráig tartó esemé­nyen 19 csapat horgászai vesz­nek részt. A jelentkezők között külföldi pecások is vannak. Ők Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Olaszországból érkeztek Szolnokra. NYUGDÍJASNAP. Már hagyo­mánynak számít Cserkeszőlőn a júniusi országos nyugdíjastalál­kozó. Az idén 2-án és 3-án meg­rendezendő eseményre minden eddiginél több embert várnak, az előzetes jelentkezések sze­rint ötezer ember érkezik a köz­ségbe. EMLÉKTÁBLA. Jászdózsa egyik nevezetessége a település központjában levő kőhíd. A kö­zel kétszáz éves építményt mű­emlékké nyilvánították. A Já­szok világtalálkozója esemény- sorozatának részeként július 6- án emléktáblát helyeznek el az átkelőn. Elillanhat a gázpröbléma? (Folytatás az 1. oldalról) • t Példaként említette, hogy a gáz­program térségre szánt 160 mil­liójából 30 millió forint megma­radt, s egyedül Nagyréven nincs földgáz, magyarán most céljá- "nak megfelelően lehetne hasz­nálni az állami juttatást. A PB-gáz szolgáltatója, a Prí­magáz Rt. is megtette a maga gesztusát a kilenc településnek. Eszerint hajlandók felbontani az érintett önkormányzatokkal kö­tött harmincöt éves gázszolgál­tatási szerződést, illetve a maj­dan kiválasztott új szolgáltató javára lemond a Magyar Energe­tikai Hivatal által kiadott műkö­dési engedélyéről. A településeknek pedig, ha a földgáz-hálózathoz szeretnének csatlakozni, meg kell vásárolni­uk a Prímagáz által kiépített te­lepülésen belüli vezetékrend­szert.-----------^ Ez rek támogatják munkájukat Jubileumi ünnepség a vöröskeresztnél JÁSZBERÉNY A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 120. év­fordulója alkalmából ren­deztek tegnap délután kiál­lítást és ünnepi műsort a Déryné Művelődési Köz­pontban. A kistérségben mintegy hatezren támogat­ják anyagilag is a karitatív szervezet tevékenységét. A Magyar Vöröskereszt Területi Szervezetének történetét bemu­tató kiállítást dr. Jakas Zoltán, az Erzsébet Kórház igazgató főorvo­sa, országgyűlési képviselő nyi­totta meg. Egyebek mellett ki­emelte: kevés olyan fajsúlyos és nagy ívű társadalmi szervezet jött létre a világon, mint a vörös- kereszt. Megalakulása óta teljesí­ti vállat feladatát, a rászorulók se­gítését, gyámolítását. A Jászság­ban a XX. század elején alakultak sorra a helyi szervezetek, felada­tuk sokszínű volt és maradt az­óta is. Eleinte inkább a betegek sérültek ápolását vállalták fel, a redszerváltást követően azonban inkább a szociális munka került előtérbe. A rendezvényt megtisztelte je­lenlétével dr. Kató Ernő, a szerve­zet országos főtitkárhelyettese, dr. Tánczos Judit megyei elnök, Pusztai János megyei titkár és dr. Törnek Ágnes, a megyei vérellátó központ vezetője is. ténetét. Hangsúlyozta, hogy a tör­ténelem igazolta a szervezet lét- jogosultságát. Az ember alapvető jóságára, az együttérzésre építet­ték filozófiájukat. Végezetül kije­lentette, tisztelik a mögöttük álló múltat, s megelégedettség nélkül Kiállítás a Magyar Vöröskereszt területi szervezetének múltjáról FOTÓI SÁRKÖZI A kiállítás megnyitóját követő­en a Magyar Vöröskereszt elnöke, dr. Andics László mondott ünnepi köszöntőt. Bemutatta a karitatív világszervezet magyarországi tör­büszkék jelenükre. Az ünnepség befejezéseként a szolnoki Szigli­geti Színház művészei adtak mű­sort. BANKA CSABA Hatósági vizit a szeméttelepen JÁSZSÁG A működési engedélyt igaz még nem vehették kézhez a Jásztelek határában felépült regionális hulladéklerakó üzemeltetői, de a napokban megejtett hatósági bejárás nem tárt fel olyan hiányos­ságokat, mely gátat szab­hatna a telep megnyitásá­nak -- értesültünk Rózsa Miklóstól, a Regio Kom Kft. ügyvezető igazgatójától. A környezetvédelmi hatóság a helyszíni szemlét követően kért nyolc nap haladékot, mely alatt írásban megfogalmazza kikötése­it. Ezenkívül a figyelőkutakkal kapcsolatos vízjogi engedélyezte­tés van még folyamatban. Ezzel együtt egyetlen szakhatóság kép­viselője sem kifogásolta a működ­tetés elkezdését. Az elmúlt hóna­pokban folyamatosan tesztelték a telepet. A próbaüzem során jól vizsgázott a hulladéklerakó. Vizs­gálhatták a gépek kezelését, hul­ladéklerakás rnikéntjét, pontosít- hatták a nyilvántartási rendszert. A használat során feltártak ugyan hibákat, de ezek javítása, a hiá­nyosságok pótlása - például a szennyvízelvezető csövekből van még hiány néhány helyen - még a garanciális javításokon belül megoldható, az üzemeltetőket ez nem terheli egyelőre. A szemétte­lep felé Jásztelek, illetve Jászapá­ti felől vezető két aszfaltút a tele­pülések kezelésébe került. Az ügyvezetőnek nincs tudomása ar­ról, hogy a teljességet jelentő Jászalsószentgyörgy, illetve Jász- kisér felé vezető utak kivitelezés­ét terveznék-e a közeljövőben. A hulladéklerakó építésében, illetve a későbbi üzemeltetésében részt vevő 33 jászsági és dél-heve­si település önkormányzataitól úgy értesült az ügyvezető, hogy a szemételhelyezéssel kapcsolatos helyi rendeletek előkészítése fo­lyamatban van, néhány helyen már meg is hozta határozatát a képviselő-testület. Az előzetes in­formációk szerint a második fél­évtől kezdi majd a beszállítást a legtöbb település, akkor kezdőd­het a „nagyüzem” a regionális hulladéklerakóban. _______________ BÁNKA CSABA Cs omagolnak a bányászok Pécs-Leon Megérkeztek a személyre szóló munkavállalási engedélyek, így az utolsó akadály is elhárult a mecseki szénbányászok spanyol- országi munkavállalása elől. Két hét múlva indul az első nagyobb csoport a Leon tartománybeli Santa Luciába. A Leon Tartomá­nyi Munkaügyi Hivatal kiadta a /hivatalos munkavállalási engedé­lyeket, megszületett tehát a várt egyezség a mecseki bányászok foglalkoztatása ügyében. A spa­nyol bányászok érdekképviselete nem tudta tovább késleltetni a mecsekiek kiutazását, ugyams a dél-európai országban nem tud­ták biztosítani a megfelelő mun­kaerő-utánpótlást a bányavállalat számára. A leoni üzemben az el­múlt években több mint 500 bá­nyász ment nyugdíjba, és hiába magas a térségben a munkanél­küliség, a nehéz fizikai munka nem kapós az álláskeresők kö­zött. Május 18-án indul az első nagyobb csoportot szállító busz, hogy azután a kiérkező szakem­berek megkezdjék a fejtés-előké­szítést. Ez a munka várhatóan mintegy három hónapot vesz igénybe, így augusztus végén uta­zik majd a felfutó kitermelést ki­szolgáló 80-100 fős különítmény. A mecseki bányászok várhatóan nettó 200 ezer forint fölött keres- nek majd. ___________reoiopress A használt táj Nagykörű A Tisza menti települések gazdasági helyzete ma lé­nyegesen rosszabb, mint a folyó szabályozását meg­előző időkben. Mindez a jelenlegi, alapvetően hely­telen vízgazdálkodásnak és tájhasználatnak kö­szönhető — hangzott el tegnap azon a kétnapos konferencián, amelyet az ártéri gazdálkodás átalakí­tásának lehetőségeiről ren­deztek. Dr. Veres Nándor, az eseménynek otthont adó község polgármeste­re előadásában elmondta: az inf­rastrukturális beruházások nem oldják meg a Tisza-parti települé­sek összes problémáját. Bizton­ságos jövőt és a hosszú távon fenntartható fejlődést csupán a környezet adottságaival harmo­nizáló gazdálkodás biztosíthat az itt élők számára. A tájhasználat és vízgazdálkodás azonban im­már mintegy 150 esztendeje nél­külözi ezt a szemléletet, melynek következtében a folyó menti tele­pülések többsége rosszabb gaz­dasági helyzetben van, mint a Ti­sza szabályozását megelőző idő­szakban. Változtatásra tehát min­denképpen szükség van, ám nem mindegy, miként - hangsúlyozta a polgármester. Mivel az ágazati szakemberek csak egyféle szemléletet képvi­selnek, egy érdekeket összehan­goló, átfogó cselekvési tervre van szükség, melyre a korszerűsített ártéri gazdálkodás nyújthat meg­oldást. A nagykörűi kezdemé­nyezés jelentőségét ecsetelve dr. Veres Nándor rámutatott, külö­nös aktualitást ad a konferenciá­nak, hogy a kormány a közeljö­vőben dönti el: milyen árvízvé­delmi program kidolgozását tá­mogatja majd. Kolossváry Gábor, a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Minisz­térium vízgazdálkodási főosz­tályvezetője a támogatási lehető­ségekről elmondta, a tárca céljai egybeesnek az itt elhangzott táj­rehabilitációs elképzelésekkel. Mivel azonban a minisztérium a Kárpát-medence vízgyűjtőjét egységes egészként kezeli, a tá­mogatások odaítéléséhez szak­mai, politikai és társadalmi egyetértésnek is létre kell jönnie ebben a kérdésben. Amennyiben ez megvalósul, hazai és nemzet­közi források is megnyílnak a korszerűsített ártéri gazdálkodás megvalósítása előtt. A rendez­vény házigazdája, Aradi Csaba véleménye szerint Nagykörűben olyan program született, amely­ből nagyon sok kellene ebben az országban. Az ismert ökológus szakember úgy látta, a kezdemé­nyezés szakmailag megalápozott és megvalósítható, ráadásul az egyik legnagyobb erénye, hogy a tájat komplex rendszerként keze­li. így akár a Tisza-völgy átfogó rehabilitációjának is kiinduló- pontja lehet. ____________buoány Ci gányaink nem vándorolnak Április végén Brüsszelben járt Csilléi Béla, a szolnoki Dr. Hegedűs T. András Kö­zépiskola igazgatója, és részt vett az Európai Unió Oktatá­si Bizottsága előtt a magyar- országi cigányság helyzeté­ről tartott tájékoztatón. Az Európa Parlament képviselő­iből álló bizottság fölkérte az EFECOT-ot (Európai Munkacso­port a Cigánygyerekek és a Ván­dorcigányok Iskoláztatásáért), hogy állítson össze egy anyagot arról, hogy a bővítés után az EU határain belülre kerülő több millió cigány számára az okta­tásban és a munkahelyteremtés­ben milyen lehetőségek és teen­dők vannak az esélyek növelé­sére. Csilléi Béla, aki tagja az EFECOT-nak, részt vett az anyag elkészítésében, és az Or­szágos Cigány Önkormányzat delegáltjaként annak megtár­gyalásában is. Az anyagot az EU Oktatási Bi­zottsága elé terjesztették, és a képviselők sok kérdést tettek föl a témával kapcsolatban. Mint Csilléi Béla elmondta, érezhető volt az aggodalom, hogy a bőví­tés után több millió cigány ván­dorol majd Nyugat-Európába, szekereikkel megjelennek akár Brüsszel utcáin is, és a probléma kezelhetetlenné válik. A tárgya­lás során a képviselők több kér­désben módosították korábbi né­zeteiket. Elfogadták azt az érve­lést, hogy Magyarországon a ci­gányság már nem folytat vándor­ló életmódot, mint helyenként tő­lünk keletre, és az EU-bővítés el­ső körében szereplő közép-euró­pai országokat, különösen Ma­gyarországot, nem lehet kelet-eu­rópai mércével mérni. A válaszokat figyelembe véve és az anyagba beépítve terjesztik majd a dokumentumot az EU parlamentje elé. Csilléi Béla a szolnoki példával is érvelt Brüsszelben: elmondta, hogy a város közoktatási megál­lapodással támogatja a cigány fi­atalok oktatását. Egyúttal meg­hívta a képviselőket, hogy láto­gassanak el Szolnokra a Dr. hege­dűs T. András Középiskolába, és maguk győződjenek meg a ci­gányság helyzetéről és a helyze­tük javítására tett erőfeszítések­ről. Számítógépes parcellázás Szolnok Diákok járták hetekig a Kö­rösi úti temetőt, és minden egyes sírhelyet feltérképez­tek. Az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola tanulóit a váci egyházme­gyei püspöki kar kérte fel a feladatra. A Körösi úti temető sírhelyei év­tizedek óta hatalmas kartonokra vannak feljegyezve, melyeket az idő vasfogai alaposan megrág­tak. Mielőtt azonban véglegesen az enyészetté válnának, az ille­tékesek úgy gondolták, a papír­ra jegyzett adatokat maradan­dóbb anyagra kellene felvinni. Jelenkorunk a flopilemezben adta meg számukra a megol­dást. Mivel az Építészeti, Faipa­ri és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskolát ko­rábban már megbízta az egy­házmegyei püspökség temp­lomfelmérésekkel, építészeti re­ferenciamunkával, s azokat a tanintézmény tökéletesen meg­oldotta, így a temetői nyilván­tartás modernizációjára is őket kérte fel. Csáti Péter, a szakközépiskola műszaki tanára - a feladatok ko­ordinátora - elmondta, a diákok hetekig járták a temetőt és be­azonosították a sírhelyeket. Mindezt szabadidejükben vé­gezték, s csupán azok a végzős magasépítész technikus jelöltek folytak bele a munkába, akiknek a tanulmányi eredményét jónak ítélték. A számítógépes adatbázis fel­töltése jelenleg is tart, ám a ter­vek szerint a vizsgaidőszak előtt befejeződik. MÉSZÁROS G. Bérkiegészítés közalkalmazottaknak Új vezetője van a bánhalmai fogyatékosok otthonának Megyei információ A megyei közgyűlés tegnapi ülésén többek között döntés született egyes közalkalma­zottak bérkiegészítéséről, címzett támogatások be­nyújtásáról, és elfogadták a tavalyi év költségvetésének teljesítéséről szóló határo­zatot. A megyei közgyűlés a napirenden szereplő határozati javaslatok döntő többségét hozzászólás, vita vagy kérdés nélkül fogadta el. A testület a 2000. évi költségvetés végrehajtását 10 milliárd 840 mil­lió 537 ezer forint bevétellel és 10 milliárd 68 millió 503 ezer forint kiadással jóváhagyta, és a megyei önkormányzat 2000. december 31-ei állapot szerinti vagyonát 8 milliárd 517 millió 466 ezer forint eszköz és forrás mérlegfőösszeg­ben állapította meg. A közgyűlés a költ­ségvetési szervek tavalyi ellenőrzései­ről szóló beszámo­lót is elfogadta, de továbbra is szorgal­mazza az ellenőrzé­sek következetessé­gének fokozását és szükség szerint a felelősségre vonás alkalmazását. Címzett támoga­tási pályázatot nyújt be az önkor­mányzat a tiszaugi „Szőke Tisza” Otthon, a jászapáti Mészáros Lő­rinc Gimnázium, Szakközépisko­la és Kollégium rekonstrukciós Dr. Hanessné Dér Klára FOTÓI M. J. bővítéséhez, és a szolnoki Galéria átfogó rekonstrukciójához. A bánhalmai „Fenyves Ott­hon” megyei fogyatéko­sok otthona igazgatója ja­nuár 25-én lemondott megbízásáról. A pályázat eredményeként tegnap a közgyűlés 5 évre megbíz­ta a szolnoki dr. Hanessné Dér Klára az intézmény igazgatói teendőinek ellá­tásával. Az új vezető vé­dőnői, később egészség­nevelői tevékenységét kö­vetően immár 15 éve csa­ládgondozóként, illetve szociális munkásként dolgozott a Hetényi Kórház gyermekpszichi­átriai részlegén. Az egyes közalkalmazotti munkakörök bérkiegészítésének felosztásáról a döntés értelmében 10 millió forintot különítenek el annak a 161 közalkalmazottnak, akiknél a szakmai szorzó nem változik, nincs szakmai szorzó­juk, illetve bérük nem vagy csak alig haladja a minimálbért. Őket március 1-jével visszamenőleg december 31-ig havonta illeti meg a keresetkiegészítés, amelynek összege a képzettségi fokozattól, iskolai végzettségtől függően dif­ferenciált. A közgyűlés jóváhagyta a me­gyei területrendezési tervprogra­mot, a megyei marketingstratégia és operatív programot, a sport- koncepció végrehajtásáról szóló beszámolót, illetve a megye ke- rékpárúthálózat-fejlesztési kon­cepcióját.

Next

/
Thumbnails
Contents