Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

2001. MÁJUS 30., SZERDA 9. OLDAL Megfeneklett lakásprogram Pénz lenne, telek nincs, de kell a segítség Jászberényben a kisebbségi önkor­mányzat egy két évvel ezelőtt nyolc szegény sorsú család otthonteremtését segítette. Idén azonban úgy tűnik, hiá­ba az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) most indult lakásépítési prog­ramja, egyetlen házat sem tudnak tető alá hozni.- Hiába a szociálpolitikai támogatások, a kedvezményes hitelek, azokhoz önerő híján nem tudnak hozzá jutni a szegény sorsú családok - állítja Rácz Tamás, a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat vezetője. Néhány évvel ezelőtt a jászberényi ki­sebbségi önkormányzat hozzásegített nyolc családot a szükséges forintokhoz, idén azonban ezt aligha tudja megismételni. Az önerő pótlását szolgálná pedig a kormány által a romák lakhatási gondjainak enyhíté­sére elkülönített 300 millió forint is. Az OCÖ gondjaira bízott pénzhez azonban csak ott számára is elérhető áron telket biztosítani településsel felvette a kapcsolatot, a kisebb­juthatnak hozzá, ahol a lakásproblémák or- - mondta el érdeklődésünkre a cigány ve- ségi vezetők figyelmébe ajánlva a lakásépí- voslásában együttműködik a kisebbségi és zető. Rácz Tamás azonban úgy véli, ha sa- tési programot, a települési önkormányzat. ját szűkebb hazájában nem lehet próféta, Úgy tűnik, nem is eredménytelenül, hi­— Jászberényben azonban a városi ön- akkor megpróbál a másutt élőkön segíteni, szén több helyütt is kedvezően fogadták a kormányzat nem tud a rászoruló családok Az OCÖ képviselőjeként már több jászsági cigány vezető elképzelését. _____________■ A cigányság hídverője A cigányság és a többségi társadalom közelebb hozását tart­ja a legfontosabbnak a Jászalsószentgyörgyön élő Kökény Kálmán. A ceglédi rendőrkapitányság bűnmegelőzési elő­adója azonban nemcsak beszél egymás jobb megismerésé­ről, hanem tesz is érte. Tevékenysége elismeréseként a kö­zelmúltban vehette át a Magyarországi Cigányokért Közala­pítvány Közéleti Díját.- Mit jelent önnek ez a díj? - kér­deztük Kökény Kálmánt.- A cigányságot és a többségi társadalmat csak úgy lehet köze­lebb hozni, ha kölcsönösen meg­ismerik egymás értékrendjét, kul­túráját, hagyományait. Aki pedig mindezen fáradozik, annak jól­esik ha valamilyen módon hono­rálják a munkáját. És nem kell fel­tétlenül pénzben! A díjjal járó fo­rintokat magam is felajánlottam a szolnoki Hegedűs T. András kö­zépiskola most érettségiző osztá­lyának.- E díjat azok kaphatják meg, akiket a legtöbben ajánlanak, tá­mogatnak. Kik sorakoztak fel ön mögé?- Nehéz volna felsorolni mindazokat, akik ajánlottak. Az ország legkülönbözőbb pontján működő kisebbségi és települési önkormányzatok, munkaügyi központok, közigazgatási hivata­lok és civil szervezetek egyaránt támogattak.- Iskolákban diákoknak tart előadásokat, konßktusmegelözö programokon oktat, részt vesz az Országos Cigány Önkormányzat, a szolnoki jogvédő egyesület mun­kájában. Mindehhez honnan a késztetés?- A ceglédi rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadójaként azt tapasztaltam, hogy a cigányok és a nem cigányok közötti konfliktu­sok többsége egymás meg nem értéséből adódik. így ahhoz, hogy az ellentétek feloldódjanak a cigányságnak meg kell mutatni a többségi tár­sadalom érték­rendjét és vi­szont Meg kell érteni, hogy a jogkövető ma­gatartás az, ami megszün­tetheti a meg­különbözteté­seket, az előíté­leteket.- Mennyire sikerül ez?- Az elmúlt esztendők en­gem igazoltak. A konfliktusok jelentősen csök­kentek már az­zal is, hogy cigányok betekintést nyerhettek a rendőrség munkájá­ba. Ugyanakkor a cigányság törté­netét, hagyományait tanítják a rendőrtiszti főiskolán. De számos helyi ellentét is megoldódott az­zal, hogy külső közvetítőként rá tudtam mutatni a gondok gyöke­rére, megismertetve a cigányok­kal a többségi társadalom, a nem cigányokkal pedig a kisebbség gondolkodás módját.- Ezek szerint a cigányság annyira vágyott társadalmi integ­rációjához elegendő volna a gon­dolkodásmódon változtatni?- Egymás megismerésére nagy szükség volna, de ez önma­gában nem elegendő. A cigány­ság számára megélhetést biztosí­tó munkahelyek is kellenek. Az 1970-es években a romák 80-90 százalékának volt állandó mun­kája, a rendszerváltozással azon­ban sokan, főleg a szakképzetle­nek elvesztették állásukat. Ha pe­dig az ember nem tudja a család­ja megélhetését biztosítani, ak­kor mindent megpróbál - még a bűnözést is. Nem régen Ceglé­den, ahol nagyon sok cigány él, készítettünk egy felmérést. Kide­rült, ott, ahol a családfő munkát kapott, lényegesen megváltoztak az életkörülmények. Rendezet­Név: Kökény Kálmán Született: Jászberény, 1963. Családi állapot: Nős, 3 gyermek édesapja Foglalkozása: A Ceglédi Rendőrkapitányság bűn- megelőzési előadója Társadalmi tisztségek: Az Országos Cigány Önkor­mányzat képviselője, az OCÖ területfejlesztési bizott­ságának elnöke, a Lungo Orom jászalsószentgyörgyi elnöke, a szolnoki kisebbségi jogvédő iroda titkára. tebb lett a környezetük, a gyere­keket iskolába járatják. Ugyanak­kor az is kiderült, hogy a köz- munkaprogramok csak a kiala­kult helyzetet konzerválják, a munkalehetőség megszűnése után ismét visszasüllyed a család a régi, kilátástalan helyzetbe. Ez pedig nem jó sem a többségi tár­sadalomnak, sem a cigányság­nak. Ezért tartom fontosnak a hosszú távú munkahelyteremtő programokat. Ez a jövő útja. Hírhozó GYERMEKNAPRA. A Lungo Drom Oktatási és Továbbkép­zési Központ alapítványa gyer­meknapra színházi előadással kedveskedett a legkisebbeknek. A szolnoki művelődési és zenei központ színháztermében Szé- csi Magda Csörgőkezű, Dobha­sú, Vödörjáró mesejátékát mu­tatták be Jónás Judit főszerep­lésével. ELLENTÉTOLDÓK. Konflik­tuskezelő és -megelőző progra­mot indított a szolnoki Kisebb­ségi Jogvédő Egyesület cigány önkormányzati vezetők, képvi­selők illetve roma szervezetek­ben tevékenykedők részére. A képzési prpgramot a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Hivatal támogatta. ADOMÁNY. A Máltai Szeretet­szolgálat szolnoki szervezete — a rászorulókat segítendő - ru­haneműket adományozott a megyeszékhely cigány kisebb­ségi önkormányzatának. A kép­viselők a Nerkész munkatársai­val közösen osztották szét az adományt a Motor úti romate­lepen. ASSZIMILÁCIÓRÓL. Cigány asszimiláció és disszimiláció címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Kutató Intéze­te. A tanácskozáson számos ro­ma politikus és közéleti szemé­lyiség és kutató vett részt, töb­be között Pálfi Miklós, a szol­noki jogvédő egyesület vezetője és a jászberényben élő Kerék­gyártó T. István társadalomku­tató. Jeleskedő újszásziak Cigány gyermekek „Ki mit tud?”-ja Az újszásziak szinte mindet megnyer­tek, amit lehetett roma gyerekek me­gyei „Ki mit tud?”-ján. A kisváros diák­jai ugyanis több első és második helye­zés mellett egy különdíjat is átvehet­tek. A Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Központ alapítványa az elmúlt hét végén im­már kilencedik alkalommal rendezte meg az iskoláskorú cigány gyermekek „Ki mit tud?”- ját. Ezúttal a megye tíz településről több mint száz tanuló lépett színpadra. A hét kategóriá­ban bemutatott huszonnyolc produkció közül a legjobbakat a Szécsi Magda írónő által veze­tett zsűri választotta ki. A képzeletbeli dobogó legfelső fokára min­den valószínűség szerint az újszásziak állhat­ták volna, hiszen ők bizonyultak legjobbnak csoportos táncukkal, sőt a több kategóriában is kimagasló teljesítményt nyújtó Duka Szabi­na különdíjat is átvehetett. A kisváros diákjai közül többen végeztek a második helyen. Ró­navölgyi Sándor, a helyi kisebbségi önkor­mányzat elnöke szerint a kitűnő szereplés an­nak köszönhető, hogy a képviselő-testület anyagilag is támogatta a diákok felkészülését. Az újszásziak mellett igen jó eredményt ér­tek el a karcagi Arany János Általános Iskola tanulói is, Lázók Anikó és Szűcs Renáta a cso­portos ének kategóriában, míg Balogh Hajnal­ka a vers- és prózamondók között végzett az élen. Szóló táncot a nagykörűi Lázók Alexand­ra, a szólóéneket jászapátiról Suki Brigitta, a hangszerszólósok versengését pedig Túrkevé- ről Horváth Tamás nyerte. A hagyományokhoz hűen a Ki mit tud?-dal egy időben rendezték meg az általános iskolá­sok megyei rajzversenyének eredményhirde­tését is. Az alsósok közül Csömör Olga és Hor­váth Szandra (mint ketten tiszafürediek), a felsősöknél Rózsa Attila (Karcag) vehette át a legjobbnak járó elismerést, míg Szabó Nelli (Zagyvarékas), Farkas Éva (Jászfényszaru) munkáját különdijjal jutalmazták. ________■ Tanulni, dolgozni, élni kell Magukénak érzik a várost, szívesen tesznek érte „Számunkra a legfontosabb kérdés, hogy az oktatást tá­mogassuk, valamint hogy elősegítsük minél több hát­rányos helyzetű társunk munkába állását, az ember­hez méltó életkörülményei­nek előteremtését” — véli Farkas András a jászapáti cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke. A kisebbségi önkormányzat leg­utóbbi kezdeményezését tetszés­sel fogadták a településen: a pün­kösdi temetőbúcsút megelőző na­pokban megtisztították, rendbe rakták a helyi temető egy-egy te­rületét.- Magunkénak érezzük a vá­rost, s mi is tenni szeretnénk azért, hogy tetszetősebb legyen - adta magyarázatát az akciónak a kisebbségi vezető. - Szeretnénk rendszeressé tenni, hogy időről időre 15-20 ember összegyűljön, s rendet tegyünk mondjuk a te­mető egy-egy parcellájában. Most a települési önkormányzat bizto­sított számukra egy kistraktort is, ezzel szállították el az összegyűj­tött gazt, szemetet. A legfőbb teendők közé tarto­zik Farkas András szerint az okta­tás támogatása, ezért is kötöttek együttműködési megállapodást a városi intézményekkel. Nemrégi­ben ötezer forinttal támogatták a amennyiből saját maguk eltartá­sára, illetve a tanuláshoz könyvek vásárlására futja, már elérték cél­jukat - mutatott rá az elnök. Az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) ötlete alapján szeretnének egy olyan üzemet létrehozni Jászapátin, amely el­sősorban a hátrányos helyzetű emberek - hangsúlyozottan, nem csak a romák - számára te­remtene munkahelyeket. Ez idő szerint a feltételek megteremté­sét, a program finanszírozását szolgáló források felkutatásán dolgoznak.. Hamarosan munkába áll az a függetlenített városi alkalmazott, akinek egyetlen feladata lesz: a roma munkavállalók megfelelő foglalkoztatási lehetőségeinek felkutatása, elhelyezkedésük se­gítése. Jászapátiban is a cigány csalá­dok egyik legfőbb gondja a lakó­hely megteremtése. A kisebbségi önkormányzat szeretne ezen a helyzeten is segíteni. A települési önkormányzattal egyeztetve, s azzal együttműködve az Ilona-te- lepen, valamint a Dankó-telepen próbálnak építési telkeket kialakí­tani, s a későbbiekben a szociál­politikai kedvezmények, illetve az Országos Cigány Önkormány­zat anyagi segítségével új házakat építeni a roma családok részére. Az országos programra az OCÖ A kisebbségi önkormányzat szervezte meg a temetőszépítést is Föld napja alkalmából rendezett vetélkedőt, a Rácz Aladár Zeneis­kolában megszervezett hangver­senynek szintén ötezer forintot juttattak, s legutóbb a Vágó Pál Általános Iskola gyermeknapi rendezvényeire adtak másik öt­ezer forintot. Mind az oktatás támogatásá­nak, mind pedig a munkahelyte­remtésnek része lehet az a kezde­ményezés, amelyben a most vég­zős szakmunkástanulóknak meg­próbálnak elhelyezkedési lehető­séget biztosítani, hogy az iskola­padból kikerülő diákok ne mun­kanélküliként kezdjék az életet. Ha annyi pénzt tudnak keresni, háromszázmillió forintot különít­hetett el. Farkas András ismeretei szerint ebből a pénzből előlege­zik majd meg a cigány családok építkezéshez szükséges önrészt, amelyet később természetesen vissza kell fizetni az országos szervezetnek. Az építkezéseket az OCÖ által alapított közhasznú társaság bonyolítja. Farkas András szerint, fontos, hogy rendezvényeket szervezze­nek, de a kisebbségi önkormány­zatnak nem ez az elsőrendű célja. Lényegesebb feladatnak tekintik az oktatási és a foglalkoztatási gondok enyhítését. Kiirtásra ítélve? A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egy­más mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig, vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. így — szem­léletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kí­vánjuk oldani a cigányság történetét vázlatosan (a Verse­ghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének segítségével) ismertető sorozatunkban. A 19. század végén Magyarországon európai rangú ciganológiai ku­tatás alakult ki. A tudományos munkáknak azonban gyakorlati hasz­na vajmi kevés volt. Még a cigányok nyelvét, szokásait kiválóan is­merő József főherceg alcsúti, kisjenői, bánkúti és göböljárási birtoka­in tett letelepítési kísérletei sem jártak eredménnyel. Ezzel szemben a múlt század fordulóján - az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején - megjelenő nagytömegű vándorló oláh cigány csoportok erő­teljes romaellenességet indítottak el. A Pesti Hírlap 1907 augusztusá­ban például így ír: „Kultúr állam az ilyen fajt a saját területéről kiirt­ja. Kiirtani! Igenis, ez az egyetlen mód.” E korszak ugyanakkor „ter­melte” az alacsony szinten tengődő cigányokat, a társadalmi ranglét­rán visszalökve azokat is, akikben megvolt a jó szándék a kikapasz­kodáshoz. Mindez érzékelhető volt szűkebb hazánkban, Jász-Nagykun-Szol- nok megyében is. A különböző dokumentumokból kitűnik, hogy a mai értelemben vett cigánykérdés akkor — legalábbis hivatalos szin­ten - nem létezett, az elv az volt: boldoguljanak, ahogy tudnak. Ezt jelzik, hogy a vármegye megalakulását (1876-ot) követő időkben ké­szült rendszeres jelentések nem érintik a cigányságot. Karcagi ösz- szeírásban például az iparosok között szereplő rézöntőről és rostás­ról - mint jellegzetes foglalkozásúakról - feltételezhetjük, hogy ci­gányok. így valószínűsíthető, hogy a romákat felekezeti hovatarto­zás szerinti, vagy foglalkozás alapján csoportosítva a többi magyar polgár között szerepeltetik a statisztikák.______________________■ Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents