Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-29 / 124. szám
2001. Május 29., kedd 7. OLDAL GYEI TŰKOR Nemek harca a munkahelyekéit Magyarországon az alkotmány hatályba lépése, tehát 1949 óta beszélhetünk arról, hogy a nőket minden tekintetben megilletik Ugyanazok a jogok, amelyek a férfiakat. Csakhogy ez többek szerint csupán elviekben létezik, az egyenjogúsági probléma manapság is meglehetősen érzékeny pontnak tűnik például egy munkahelyi beosztás elnyerése szempontjából. Ügy tűnik, ez a kérdA fokozottan foglalkoztatja a rendőrségen dolgozó hölgyeket, mert a közelmúltban, a német- országi Gimbornban tartott „magyar hét” alkalmával is e témát boncolgatták a magyar, német, holjand és dán rendőr hölgyek. Első látásra úgy tűnik, Magyarország élen jár a női egyenjogúságban, a jogszabályi háttér mindenesetre adott. Talán meglepő, hogy a német, kölni kormányzósághoz tartozó rendőrség csak 1981 óta alkalmazhat hivatásos alkalmazottként hölgyeket. A németek hátránya azonban látszólagos, mert azt követően ott nagyon is komolyan vették, hogy a nemek szerinti megkülönböztetés megszüntetése ne csak elviekben létezzen. A magyar rendőrnők delegációjának tagja volt dr. Borsányi Terézia alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője is, aki szinte egyedülálló karriert futott be a rendőrség bűnügyi szakterületén, ezért sajátos szemszögből látja a rendőrségen dolgozó Dr. Borsányi Terézia alezredes nők helyzetét, és veti ezt össze a külföldi tapasztalatokkal. Bár ebben a német tartományban csak húsz éve él a nők helyzetét érintő jogszabály, tehát jóval frissebb, mint nálunk, mostanára mégis mi vagyunk azok, akik lemaradtunk ezen a területen, méghozzá jócskán — tűnt ki az alezredes asszony szavaiból. A németek előnye abban áll, hogy olyan egészség- ügyi, biztosítási rendszert élvezhetnek a rendőrségen dolgozó nők, amelyek lényegesen megköny- nyítik mindennapjaikat. Például gyermekeik számára különleges óvodai ellátást biztosítanak, ami a dolgozó anya igényeihez, munkaidő-beosztásához igazodik. Természetesen a jövedelmi viszonyok is kedvezőbbek. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy a kölni kormányzóság területén működő rendőrség esetében évente mindössze 2-3 olyan női dolgozó van, aki elhagyja munkahelyét. Az, hogy ez ma így van, hosszas „csatározások” nem túl hosszú múltú eredménye. A tartományban az utóbbi 5-6 évben ugyanis annyira feltűnő lett az a jelenség, amely szerint az érvényben lévő jogszabály ellenére, a munkába állás tekintetében továbbra is hátrányosan kezelik a hölgyeket, hogy muszáj volt valamit tenni ez ellen. A rendőri szervezetekben létrehoztak egy olyan függetlenített, közvetlenül a belügyminiszter alárendeltségébe tartozó funkciót, ami lehetőséget ad arra, hogy kíméletlenül leleplezzenek minden, az egyenjogúság kérdését veszélyeztető jelenséget. Azegyenjogúság- politikai megbízottak dolga például az, hogy felügyeljék az egyes munkahelyi beosztások betöltésének körülményeit. A törvény szerint ugyanis, ha egy adott munkahelyen 50-50 százalék a nők és a FOTÓI M. J. férfiak aránya, akkor ugyanolyan feltételek - azonos szakmai ismeret, iskolai végzettség - esetén a nőt kell felvenni. A megbízottaknak azonban éppúgy feladatuk, hogy ellenőrizzék: a nők érdekei sem érvényesülhetnek jobban a férfiakénál.- Ez nálunk nincs így, és nagyon messze vagyunk attól, hogy ez a rendSokkal többet kellett dolgoznia ugyanazért az elismerésért, mint férfi kollégáinak szer Magyarországon is működjön - mondta dr. Borsányi Terézia, majd hozzátette, nálunk még a 30-70 százalékos nő-férfi arány is nagy eredmény lenne. A bűnügyi vezetői munkában nagy tapasztalatot szerzett osztályvezető szerint egyébként nem is az 50-50 százalékos arány elérése a lényeg, hanem az, hogy egy-egy beosztás betöltésénél a döntő ok a szakmai tudás és a rátermettség, ne pedig a nem szerinti hovatartozás legyen. Dr. Borsányi Terézia saját szakmai karrierje során is kénytelen volt szembesülni ezzel a kérdéssel. Az egyetem elvégzése után a rendőrséget választotta munkahelyéül. Mindenképpen a bűnügyi szakterületen kívánta kamatoztatni tudását, ám fél évig „mellékvágányon”, a szabálysértési osztályon vesztegelt. Amikor végre bűnügyi munkát végezhetett a Szolnoki Rendőrkapitányságon, több tekintetben is különlegességnek számított. Akkoriban nem csak hogy nő, de felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó sem igen volt ezen a szakterületen. Mindenesetre úgy érezte, hogy neki sokkal többet kellett dolgoznia ugyanazért az elismerésért, mint a másik nemhez tartozó kollégáinak. Ez megmutatkozott szakmai előmenetelében is. Míg a férfiak - kevesebb gyakorlattal és alacsonyabb szakmai végzettséggel - jó eséllyel pályáztak a számukra jelentős szakmai előrelépést jelentő megyei vizsgálati osztály beosztásaira, addig neki 10 évig kellett erre várnia, ahol 1993-ban végül mégis ő lett a vezető. Az osztályon 6 hölgy és 9 férfi vizsgálótiszt dolgozik. Ez az arány országos viszonylatban is figyelemreméltónak számít. Volt, hogy az alezredes asszony szemére vetették: „elnőiesítette” az osztályt. A megszokott viszonyokhoz képest talán ez igaz is, de a részleg működése, eredményei éppenséggel azt támasztják alá, hogy semmi kivetnivaló nincs ebben. Dr. Borsányi Terézia alezredes állítja: a „gyengébbik” nemhez tartozó beosztottjai semmivel sem tudnak kevesebbet, semmivel sem nyújtanak kisebb teljesítményt, mint a fiúk. Mindenki ugyanazt a munkát végzi, méghozzá a tapasztalatok szerint szívesen. Ő személyesen ügyel arra, hogy a munkában se előny, se hátrány ne legyen, hogy ki, melyik nemhez tartozik. Az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai véleménye szerint is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség vizsgálati osztálya már évek óta a legjobbak között van az országban. ___ ____ HORVÁTH QYŐZŐ Jó tékonyság az állatkeltekért Guinness-rekordkísérlet bélyegekkel Május elején indult útjára a „Segíts az állatokon!” című jótékonysági akció a Magyar Posta Rt. szervezésében, mellyel az ország állatkertjeit támogatják. Megyénkben a Jászberényi Állat- és Növénykertet segíti a kezdeményezés. gek mozaikszerű felragasztásával egy 30 négyzetméteres, pávát ábrázoló óriás bélyeget állítanak össze. Hasonló óriás bélyeg készült már, de az „csak” 18 négyzetméteres volt. Most ezt a rekordot kívánják megdönteni. A 30 Jászberény A Magyar Posta Rt. akciójának lényege, hogy az áltattuk értékesített 100 forintos bélyegcsomagból támogatják az ország állatkertjeit. Nagy gonddal készül az óriás bélyeg Azok a bélyegek, amelyeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében vásárolnak meg a gyűjtők és az állatkerteket ^segíteni szándékozók, a jászberényi intézmény fejlődéséhez járul hozzá. A posta idén kiegészítette akcióját egy Guinness-rekordkísérlet- tel, melybe az általános és középiskolák tanulóit is bevonják. A rekordkísérletben használt bélyeFOTÓi S. J. négyzetméteres képet egy-egy négyzetméteres darabokra vágták, s az elkészítés résztvevőit pályázat útján választották ki. Jászberényben a minap a szolnoki Liget Úti Általános Iskola diákjai mutatták be a folyamatot. A nap eseményeihez tartozik még, hogy most mutatták be az Európa állatai című, frissen megjelent bélyegsort és -blokkot. Hárman ülnek, beszélgetnek... Nagyiván A település leghosszabb utcáján, az úgynevezett Őrsi úton, az egyik gondozott ház végén pad. Rajta két ezüstös hajú mama, mellettük széken a harmadik dis- kuráló. Már jócskán délutánba hajlott az idő, az árnyék a lábuk elé kucoro- dott. Kellemes a május vége, egymás társaságában jobban telik az idő. Hogy kik ők? Vadász Györgyné, aki már 81 éves. A párjával négy gyereket neveltek: két fiút, két lányt, és azóta nyolc unoka meg két dédunoka is tartozik a családhoz. Még cseléd is volt, rengeteget dolgozott. A nyugdíja nevetségesen alacsony, bár ezen aligha lehet kacagni, inkább sírni, hogy ennyit ér egy élet munkája. Amíg jobban bírta, jószág is volt bőségesen, de hát a nyolcvanegy nyár nem semmi, hiszen akárhogy tartja magát az ember, az esztendők egyre jobban nehezednek a vállára. Özvegy Horváth Mátyásáé már a nyolcvanhatodikat számlálja. Három gyerekük született, egy már meghalt, de van öt unoka meg négy dédunoka. Jószág nincs, ahogyan állítja, örül anFiatalabb korban végigdolgozták az éveket, most már inkább szemlélik a világot nak, hogy magával, maga körül el tud bánni. Apróságoknak örül: á családnak, a szomszédoknak, a reggelnek, hogy megint eltelt egy nap. Meg ahogy kereket nevetve hozzáfűzi: „már annak is, hogy még az eszemen vagyok”. Nagy Istvánné a maga 74 évével a legfiatalabb. Két fiuk van, azután négy unoka. 1986-ban építettek, esztendőre rá meghalt a párja. Rengeteg teher szakadt hirtelen a vállára. Elmondása szerint az élete olyan, mint az időjárás: akad abban minden ebből is, abból is. Azt még elmesélik, ilyenkor jószerével minden délután kiülnek. Nézik a forgalmat, az autókat, megbeszélik, hol itt fáj, hol ott, mi van a gyerekekkel, unokákkal. Szót váltanak a folyton emelkedő árakról, arról, hogy bár a nyugdí: FOTÓ! M. J. juk tenné ezt ugyanilyen sebesen. Azután sort kerítenek arra is, hogy a magukfajtának mindig dolgoznia kellett, nem adtak ingyen egy petákot sem. Most már csendesebben telnek a napok, hasonlóak a gondjaik, ezért keresik egymás társaságát. És ezekben a tavaszi, nyári hónapokban ebbe a ház végi tanyázások is beleférnek. _______________________P. SZARÓ MIKLÓS ;: t' --'íj Kun vezér a múzeumban A XIII. század elejéről származó kun vezéri sírt tárt fel a Szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, Horváth Ferenc. A leleteket: a jó állapotban lévő csontvázat, a mellé temetett lovat, az ezüstözött lószerszámokat, a vezér páncélingét, sisakját, fegyverét, kését, tegezét, nyilait és ruházatát a Csengéiéi kunok ura és népe című kiállításon mutatja be a neves szegedi régész.- 1998-ban megkezdődött az autópálya Csongrád megyei nyomvonalának a feltárása. A harmadik héten előkerült egy váratlan meglepetés, mégpedig egy Magyarországon először hitelesen feltárt kun vezéri sír — mondta Horváth Ferenc. - Az elmúlt kétszáz esztendő során mindössze tizenkét hasonló esetről tudunk. Azonban ez az első olyan kun vezéri lelet, amiről a természettudományos és régészeti vizsgálatoknak köszönhetően szinte mindent tudunk. A helyszín megpróbálja érzékeltetni az egykori sírkamrának a hangulatát, a sír képét, rajzát, a kinagyított fényképen a részleteit. Fölállítottuk a vezér nagyon ritka kedvenc arab hátaslovát. Az egészben eltemetett ló a vezér mellett a kunokkal jött be a Kárpát-medencébe. A sírba eltemetett a kun társadalom előkelő rétegébe, valamelyik korai kun fejedelem környezetéhez tartozhatott. Főtisztségviselő lehetett a leletei alapján, hiszen a vassisakot, a páncélinget, a drága ingeket akárki nem engedhette meg magának. A vezér koponyája és a belőle készített arcrekonstrukció alapján egy kicsit kevert, europid és mongo- lid jellegű volt az embertani alkata. A kun férfiak átlagmagassága mintegy 150-153 centiméter volt, így ő nemcsak a társadalmi helyzete folytán, hanem a magasságával is kiemelkedett a többiek sorából.- 1973-ban leletmentésként föltártam Csengele középkori templomát, néhány sírral. Akkor pénzhiány miatt ezt nem tudták folytatni. Huszonhárom esztendővel később, a tervezett autópálya nyomvonalát éppen ennek a templomnak az érintésével tervezték meg, és nagy valószínűséggel most már kijelenthetjük, hogy itt a kunok a bejövetelük után rögtön megtelepedtek, és akik a templomban a későbbi századok során lettek eltemetve, azok nem mások, mint az első generációs kunok leszármazottai — mondta a régész. ___________________________(KRÓNIKA-HETI
