Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-26 / 122. szám

I Együttműködés Astival Lelkileg megújulok... Április 26-án Búsi Lajos a megyei közgyűlés elnöke együttműködési megállapo­dást írt alá Olaszországban Asti provincia elnökével, Roberto Martnával a két me­gye közötti további kapcso­latokról. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata első ízben 2000. augusztus 18-án Szolnokon írt alá együttműködési szándék-nyilat­kozatot Asti provinciával, amikor Roberto Marmo, a terület elnöke delegációjával megyénkben tar­tózkodott. Az azóta eltelt időszakban eredményesen alakultak a két ré­gió közötti oktatási, kulturális és gazdasági kapcsolatok. Ennek kö­szönhetően április 25-én a me­gyei közgyűlés elnökének vezeté­sével küldöttség utazott a testvér- megyei Astiba azzal a céllal, hogy a szándéknyilatkozatot egy év el­Tervek, uniós segítséggel A „Munka és környezet” cí­mű keretprojektben 1997- ben kezdődött az együttmű­ködés. A németországi Ge­meinde Ritterhude polgár- mestere fölkérte a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnökét, hogy a megye főpartnerként vegyen részt a megújuló energiák és az ökoturisztika témával foglalkozó nemzet­közi pályázati programban. Az Európai Unió által finanszíro­zott projektben kiemelten szere­pel a helyi elképzelések megte­remtése és alkalmazása, valaijiint helyi és területi szolgáltatások ja­vítására, a helyi energetikai, tu­risztikai adottságok feltárására. A pótlólagos és tartós foglalkozta­tás, valamint a környezetvédelem támogatására is lehetőség van. A második éve tartó szakmai együttműködésben részt vesz a németországi Ritterhude, vala­mint Belzig, a franciaországi Val de Reuil, a burgenlandi Güssing, a lengyelországi Sztum kisvárosi, és Magyarországról megyénk ön- kormányzata. Az egyes városok más-más programokat valósítanak meg, de egymástól jó ötleteket, tapaszta­latokat nyernek. A megyei pro­jektünk célja: fejlesztési stratégia kidolgozása a térségi ökoturiz­mus komplex kezelésére, a helyi és a területi szervek együttműkö­désének, munkamódszerének ja­vítása. Átádják a tapasztalatokat az ökoturizmus szolgáltatásainak javításáról, és tanulmány készül a napenergia, valamint a biomasz- sza fűtési célú felhasználására. Az Ecos-Ouverture projekt az eddigi együttműködés eredmé­nyeként szellemi, és anyagi támo­gatást nyújtott a Jász-Nagykun- Szolnok megyei turisztikai kon­cepció és stratégiai program ké­szítéséhez, valamint számítás- technikai eszközök vásárlásához. Megyénk már 2000. év tava­szán lebonyolította a nemzetközi munkaértekezletet, szakmai dele­gációnk részt vett a franciaorszá­gi Val de Reuil-ben megtartott nemzetközi találkozón. Idén az angliai Durham megye szakértői a turizmusfejlesztési stratégia to­vábbfejlesztésében segítenek, a güssingi mérnökök pedig az energetikai programhoz adnak tanácsot. A Jász-éjjágykun-Szolnok me­gyei turisztikai napok és a kiállí­tás idején április 25-29. között ta­nulmányúton ismerkedtek az an­gol szakemberek megyénk turisz­tikai különlegességeivel. Hozzá­értő szemmel vizsgálták, hogyan lehetne idegenforgalmi szem­pontból még jobban kiaknázni és csábítóbbá tenni vidékünket a tu­risták számára.- Sok feladat vár még a partne­rekre novemberéig, a projekt zá­rásáig - mondta Eszenyi Irén, a megyei önkormányzati hivatal térségfejlesztési irodájának főta­nácsosa. Alig érkezett vissza a megyei küldöttséggel az ausztriai munkaértekezletről, máris ké­szülnie kell a június második he­tében esedékes németországi ri- tterhudei találkozóra. A szakemberek ismerkedtek megyénk turisztikai lehetőségeivel. foto: hanoa H.V. A megyei közgyűlés alelnökeinek egyike Szabó József, aki az önkormányzat humán­politikai ügyeivel foglalkozik. Pályájának indulásáról, munkájáról kérdeztük.- A Borsod megyei Nyékládházán születtem 1954-ben. Ebben a községben végeztem el az ál­talános iskolát, majd a Debreceni Reforíhátus Kollégium Gimnáziumában érettségiztem. Ab­ban az időben ez volt az egyetlen kelet-európai protestáns gimnázium. Nyolc felekezeti iskola működött Magyarországon, ezek egyike volt a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, ahol 1973- ban érettségiztem. Már a gimnázi­um választása is azt jelentette, hogy egyházi pályára készülök. Tanul­mányaimat sikeresen folytathattam Debrecenben a Teológiai Akadémi­án, és kisebb-nagyobb állomások után érkeztem 1984-ben Szolnok megyébe, ahol a Törökszentmiklósi Egyházközség választott meg vezető lelkészének. Még a teológiai tanul­mányaim befejezése előtt Budapes­ten az Eötvös Lóránt Tudomány- egyetemen művészettörténész sza­kon is diplomát szereztem.- Nyékládházán született, Debre­cenben tanult. Csak a véletlen miatt került Szolnok megyébe?- A megye nem volt ismeretlen a számomra, hiszen édesanyám tiszafüredi származású. Fü­reden élnek rokonaim is, sok nyári szünetet el- töltöttem ott a nagyszüleimnél. 1978-ban kötöt­tem házasságot, feleségemet a Debreceni Teoló­giai Akadémián ismertem meg. Ő is lelkipásztor, és 1984 óta Törökszentmiklóson együtt végez­zük szolgálatainkat.- Hogyan került kapcsolatba a közélettel?- A belső egyházi életből a rendszerváltozás után kerülhettünk úgymond a nyilvánosság elé. 1991-ben Törökszentmiklóson, az alföldi régió­ban elsőként nyitottuk meg újra a református ál­talános iskolát. Tulajdonképpen a közéleti sze­replésem ezzel kezdődött. Kapcsolatba kerül­tünk önkormányzatokkal, hivatalokkal, és a vi­lági életbe is be kellett kapcsolódnunk az iskola fenntartása révén. Ez és egyházi vezetőim bízta­tása indított, hogy az önkormányzati munkában igyekezzem a legjobb tudásom szerint részt venni. Fontos lett az egyházak számára, hogy minél több ponton tudjanak kapcsolódni az új társadalmi rendhez. 1990-től, az első önkor­mányzati választásoktól külső bizottsági tag vol­tam a megyei önkormányzatban, 1994-től va­gyok a megyei közgyűlés alelnöke. Munkám so­rán nem politikai kérdésekkel foglalkozom első­rendűen, hanem a megyei közgyűlés humán ügyeivel, a művelődés, a közoktatás, az egész­ségügy, a szociális szféra problémáival. Ezek az én területeim. Most, 2001. január elsejétől a me­gyei közoktatási közalapítvány kuratóriumának is az elnöke lettem, szintén ebben az évben tisz­teltek meg egy másik megbízatással, a megyei felsőoktatási koordinációs bizottságban igyekszem összehangolni a munkát a me­gyében működő főiskolai karok és az ön- kormányzatok között.- Egyházi gimnáziumban tanult, majd lelkészi pályára ment. A vallás ennyire meghatározó szerepet játszott az életében?- Kisgyerek koromtól vallásos ember­ként élek. A családunkban református lel­készek is voltak, az ő életpéldájuk vonzó lett szá­momra. Évszá­zadokon keresztül jellemző volt a családunkra, hogy tagjai egyházi is­kolába jártak, ez a hagyomány is ösztönzött. A gimnáziumban pedig már természetes volt szá­momra, hogy a teológiai tanulmányokat ott foly­tatom az ősi kollégiumban. Huszonnégyen érett­ségiztünk egy osztályban, tizenketten döntöt­tünk úgy, hogy lelkipásztornak tanulunk, és mindannyian egyházi szolgálatainkat is elvégez­zük.- Most állami feladatot lát el, milyen a kap­csolata a törökszentmiklósi egyházközséggel?- Közgyűlési munkám során mindig biztonsá­gosan támaszkodhattam a törökszentmiklósi gyülekezetre. Ez lelki megújulás is számomra. A munkám lehetővé teszi, hogy az egyházközsé­geket tanácsaimmal segítsem a megyeházáról különböző ügyes-bajos dolgaikban. Összesen ti­zenegy egyházi iskola nyílt a megyében, ezek indításában szintén közreműködtem tapasztala­taink átadásával. Számon tartom és segíteni tu­dom a megyében folyó egyházi beruházásokat, építkezéseket, a műemléképületek felújítását. Az egyházak vezetőivel is napi kapcsolatban le­hetek. __________________B.A. Névjegy: Név: Szabó József Születési helyi Nyékiédhéza Születési idői 1954 Legmagasabb iskolai végzettségi Reformá­tus Teológiai Akadémia, ELTE művészettör- téhész szak Családi állapot: nős, három gyermeke van Bővülnek a védett területek Május 21-én Rákóczifalván tartották a megyei környe­zet- és természetvédelmi na­pok nyitóprogramját. Gyarmati Sándor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója Magyar- ország természetvédelmi terüle­teiről szólva többek között ki­emelte: Jász-Nagykun-Szolnok megye, ezen belül is a Jászság te­rületén úgynevezett „érzékeny természetvédelmi területet” kí­vánnak a jövőben létrehozni. Jelenleg az ország 9,2 százalé­ka élvez védettséget, ezt szeret­nék 12 százalékra növelni. Az új természetvédelmi koncepció sze­rint ezek a kialakítandó termé­szetvédelmi térségek szorosan kapcsolódnának a páneurópai természetvédelmi területhez, ökológiai hálózathoz. Megyénk­ben 86 hektár lápos, 763 hektár szikes talaj és 295 hektár kunha­lom található, amelyek olyan nö­vénytársulások életterei, amelyek ma már csak itt találhatók. Gyarmati Sándor rámutatott arra is, hogy a mai napig nem si­került ezeknek a halmoknak a védetté nyüvánítását bejegyeztet­ni a földhivataloknál. Magántu­lajdonban vannak, és mivel tulaj­donosaik általában nincsenek tisztában értékeikkel, szinte na­ponta veszélybe kerülnek. Ugyanakkor vannak olyan önkor­mányzatok, ahol megkezdték ezeknek a kunhalmoknak a meg­vásárlását. Hivatalos neve Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Gyermekott­hon. A köznyelv azonban Gyer­mekváros néven ismeri. Igazgatója Szalayné Farkas Julianna, akit a kezdetekről, és főleg az utóbbi években bekövetkezett változások­ról kérdeztünk.- Intézményünk jogelődje volt a Gyer­mekváros, a mellettünk lévő nagyobb épületben, ahol most éppen felújítást vé­geznek, régebben óvodás kortól tizen­nyolc éves korig maradhattak a lakók. Homogén csoportokat alkottak, nem és kor szerint elválasztva, olyan szigorúan, hogy a testvérek sem maradhattak együtt.- Mikor kezdődtek a változások?- 1991-ben. A csoportok létszáma hu­szonnégyről tizenkettőre csökkent. A testvéreket nem választották szét, és koe­dukált csoportokat alakítottak ki. Élette­rük a családokéhoz kezdett hasonlítani.- Hogyan teremtették meg ennek a környezeti föüäeleit?- Bizonyos átalakításokat kellett vé­gezni az épületben, konyhákat, fürdő­szobákat alakítottak ki. A hétvégeken le­hetőségi nyílt, hogy a gyerekek maguk főzzenek. Ez még a nagy épületben volt. Közben megszűnt az óvoda, a kicsik ne­velőszülőkhöz kerültek. Majdnem olyan, mint a családban *- A legutóbbi években széles körben elterjedt a családi házas elhelyezés...- 1996-ra az egész Gyermekváros la­kásotthonokba költözött. Ez újabb lépés volt a családias életvitel felé. A gyerekek megtanulják önmaguk ellátását, nem éri őket traumaként, ha kikerülnek az élet­be. A vér szerinti szülőket ugyan nem le­het pótolni, de lehet családias körülmé­nyeket teremteni számukra. Ma már csak az igazgatási rész és a befogadó ott­hon van itt a Széchenyi városrészben, a régi Gyermekváros melletti kisebb épü­letben.- Hány lakásotthonban élnek most a gyermekek?- Szolnokon tizenkettőben, Tiszakür- tön háromban. Van két úgynevezett „fél­utas” ház, utógondozó otthon. Az egyik­ben főiskolások és középiskolás nagyko­rú fiatalok laknak, ott már nincs felügye­let, de napi kapcsolatot tartunk velük. A tizenöt lakásotthonban és a befogadó ott­honban összesen kétszáz gyermek, illet­ve fiatal felnőtt él. Összesen százhuszon­három dolgozója van az intézménynek. Ebben benne vannak a nem szakellátást végzők is. Van egy alapítványunk, az Út­ravaló Alapítvány, amelyet intézmé­nyek és magánsze­mélyek támogat­nak, sőt egyes la­kásotthonoknak saját szponzorokat is találtunk.- Hány éves ko­rig maradhatnak az intézetben a gyerekek ?- A gyermekvé­delmi szakellátás­ba utalt fiatalok­nak tizennyolc éves korig nyúj­tunk ellátást, de aki rászorul és Szalayné Farkas Julianna együttműködik, maradhat akár huszonnégy éves koráig is. Az a feltétel, hogy dolgozzon vagy ta­nuljon.- Egyáltalán, hogyan lehet mérni az önök munkájának eredményességét?- Az innen kikerült fiatalok sorsának alakulásán. A mi dolgunk a szocializáció, azaz, hogy a társadalomban megtalálják a helyüket, beilleszkedjenek. Sokan lelki sérülésekkel érkeznek ide, de annak, hogy megtalálják a helyüket a közösség­ben, egyéb nehézségei is vannak. Itt pél­dául mindent megkapnak, „kint” pedig mindenért meg kell dolgozni. Ott kint sokkal kevesebb „jár”, mint itt bent. Ez konfliktusok forrása lehet. A lakásottho­nos rendszer azonban ezen sokat enyhí­tett.- Kapnak visszajelzéseket egykori nö­vendékeiktől?- Sokan még harmincévesen is tartják velünk a kapcsolatot. Levelet, képeslapot küldenek. A kikerülők sorsa eltérő, nem mindenki boldogul, ez tény. Van közöt­tük, aki hajléktalan lett, és van, aki házat vásárolt Szolnok környékén. Dolgozik, és rendezett családi életet él. A jelenlegi utógondozotti ellátottak közül mindösz- sze ketten munkanélküliek, és ezt jó aránynak tartom. Érdekes változást ta­pasztalunk a párválasztásban is. Koráb­ban szinte kizárólag az intézetből válasz­tottak társat a fiatalok, ma már - és eb­ben is a lakásotthon előnyeit látom egyre gyakoribbak a „külső” kapcsold tok.- Müyen helyet foglal el a család a fia­talok életében?- Ez változó. Mint mondtam, a csalá­dot nem lehet helyettesíteni. Mi ösztö­nözzük a kapcsolatot, még akkor is, ha ennek vannak veszélyei. Előfordul, hogy a család hatására visszaesés következik be a gyermek viselkedésében, de akkor sem lehet elzárni a szülőket, meg kell próbálni összehozni a családokat, ebből akár eredmények is születhetnek. ______________________________________* BJt teltével végre együttműködési megállapodás váltsa fel, a két me­gye vezetői aláírásukkal hitelesí­tettek a dokumentumot. A jelenlegi együttműködési megállapodás, amelyet öt évre kötöttek, a turisztikai, mezőgaz­dasági, oktatási és kulturális kapcsolatok megerősítését, az Európai Uniós csatlakozásunk támogatását, közös programok megvalósítását tartalmazza. A megállapodásban rögzítettek va­lóra váltásához közös bizottság alakul. ______________________________________HAHÓ* Rob erto Marmo és Búsi Lajos az aláírást követően

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents