Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-26 / 122. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR BEREGSZÁSZON átadták a Beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színház társulatá­nak az anyaország ajándékát, egy 30 millió forint értékű Ika­rusz autóbuszt. A város főterén megtartott átadási ünnepségen Bán László, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának (NKÖM) államtitkára hangsú­lyozta: az autóbusz, amelynek megvásárlásához az Illyés Köz- alapítvány 20 millió, az NKÖM pedig 10 millió forinttal járult hozzá, a nemzet törődésének jelképe, hiszen a beregszászi színház küldetést teljesít, eddig 15 országban vendégszerepeit a társulat. RUDOLF SCHUSTER szlovák államfő pénteken a parlament­ben elhangzott országértékelő beszédében élesen bírálta Mi­kulás Dzurinda kormányát és személy szerint a miniszterel­nököt. Beszédét az ellenzék többszöri nyílt tapssal jutal­mazta. A vádak szerint Dzurinda semmibe veszi a konkrét államfői javaslatokat, s teszi ezt csakis azért, mert Rudolf Schustertől származnak. Mint mondta, neki államfőként joga van megvédeni az ország polgárait, s problémáik meg­oldását a végrehajtó hatalmon, a kormányon számon kérni. GÉPKOCSIBA REJTETT po­kolgép robbant pénteken az izraeli Hadéra városában, Tel- Avivtól északra. A detonáció­nak több halálos áldozata és se­besültje van. Hírügynökségek úgy tudják, hogy öngyilkos me­rénylet történt. Hadéra polgár- mestere elmondta, hogy a gép­kocsi egy gyerekekkel zsúfolt park közelében, egy busz mel­lett robbant fel. Hozzátette: az összes sebesült - köztük két csecsemő - a Tel-Aviv és Kirjat Smona település között közle­kedő jármű utasai közül került ki. A KURSZK orosz atommeghaj­tású tengeralattjárót szeptem­ber 15-én emelik ki a Barents- tenger fenekéről, a 108 méteres mélységből 8-10 óra alatt, miután lefűrészelték a hajó szétroncsolódott orr-részét. A ROMÁNIAI Bihar megye ta­nácsa úgy döntött, hogy hétfő­től csak azokat a gépjárműve­ket kell kötelezően fertőtleníti a román-magyar határ Bihar megye illetékességébe tartozó átkelőin, amelyek a száj- és kö­römfájásjárvány fertőzési gócai­nak számító országokból érkez­nek Romániába - írta pénteki számában a Bihari Napló. MINTEGY 1500 albán me­nekült át csütörtök éjjel a ma­cedón hadsereg által tűz alá vett Lojane faluból szerbiai területre. Zsarolták a császárt Hamburg Most szerzett tudomást a világ azokról a levelekről, amelyekkel megzsarolta az utolsó császárt egy elzászi örömlány. Vilmos császár még trónörökös korában részt vett egy straßburgi hadgya­korlaton, s összeismerkedett az ősi mesterség robotosával - írja a Die Zeit. Emilie Klopp (művész­nevén: Miss Love) olyannyira mély nyomokat hagyott a kaland időpontjában már négy éve nős férfiban, hogy még trónra lépése után is levelekben áradozott a lánynak a szolgáltatásokról. Kü­lönösen tetszettek az uralkodó­nak a szado-mazo játékok, pél­dául a „kezek megkötözése”. Miss Love 1888-ban megpróbált némi pénzt keresni a levélváltás­sal, s megmutatta a császári iro­mányokat Bismarck fiának. A botrányt elkerülendő a birodalmi kancellár hatalmas összeget fize- tett Emilie kisasszonynak. ■ 2001. Május 26., szombat Gyengélkedik a német gazdaság Rossz hatással van a tagországokra az euró alacsony árfolyama A német szövetségi jegybank elnöke, Erast Welteke szerint az euró alacsony árfolyama felhajtja az árakat Német­országban és az euróövezet más országaiban, márpedig ez aggodalomra ad okot. Brüsszel- Az euró gyengesége is egyik oka az infláció újabban tapasztalható gyorsulásának. A kö­zös valuta kisebb külső értéke inflációs ve­széllyel jár, követke­zésképp az euró árfo­lyamát is vizsgálja az Európai Központi Bank (EKB) az inflációs nyomás értékelésekor - mondta Welteke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Az euró mostani gyengülését azzal magyarázta, hogy az elem­zők és a befektetők eltérésre szá­mítanak az amerikai és az euró­pai gazdasági növekedés között. Úgy vélik, hogy Európában még csak most kezdődik igazán az a lassulás, amely Amerikában előbb-utóbb a végéhez közeledik. A legnagyobb gazdaságú euró- országból, Németországból érke­ző rossz konjunkturá­lis adatok és a gyorsuló infláció pedig külö­nösen megterheli az eurót. Fél év óta elő­ször esett ismét az euró 0,86 dollár alá, és ennek további inflációs hatása várható. (Ez egyébként Magyaror­szágon is érezteti hatá­sát, mivel a forintot az euró ár­folyamához kötötték.) Németországban áprilisban 2,9 százalékos tizenkét havi inf­lációt mértek, és a szövetségi sta­tisztikai hivatal előrejelzése má­jusról máris 3,5 százalék. A né­met bankszektorban elért, 3 szá­zalékos emelésre vonatkozó bér­megállapodást Welteke elfogad­hatónak nevezte, de hozzátette, hogy a Lufthansánál folyó, sztráj­kokkal nehezített bértárgyalás „rossz példával” szolgálhat. Welteke nyilatkozata - elem­zők szerint - egyaránt utalhat A közép- és.a keleteurópai országokban nagy gondot okoz a cigánykérdés - ír­ja a The Economist című tekintélyes gazdasági hetilap. Többségük jóval a sze­génységi küszöb alatt tengődik, s a jobb élet lehetőségét sokan Nyugat-Európá- ban keresik. Az Unió bővítése után ugyanazokat a jogokat kell számukra meg­adni, mint a közösség bármely polgárának, beleértve a szociális kérdéseket is. Az viszont, ha a menedéket keresők jelenlegi hulláma az olyan országokban, mint Nagy-Britannia, Németország és Belgium, folytatódnék, valódi politikai problémákat okozna. Az EU ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy a tagjelölt orszá­gokban milyenek a cigányság kisebbségi jogai és gazdasági lehetőségei. Günter Verheugen bővítési biztos és csapata ezt a szempontot figyelembe véve kereste fel Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában a roma közösségeket, amelyek azt remélik, hogy több jogot és lehetőséget kapnak saját hazájukban, s ezzel megállítható az elvándorlás. élőre Jelzett GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 2001-BEN (százalékban megadva) Írország 7.5 Luxemburg 5.6 Görögország 4,4 Magyarország 4,4 Finnország 4,0 HoHamSa 3.4 Spanyolország 3.2 Belgium 3.0 Franciaország 2,9 Portugália 2,6 Ausztria 2,5 :i.'01ákÉ|Éág:.' í: : j2í5 ' ' Németország 2,2 hosszú és rövid távú változásra az EKB várható kamatpolitikájá­ban. Az EKB vezetői korábban minduntalan azt hangsúlyoz­ták, hogy az euró belső értéke a lényeg - amit az árstabilitás fe­jez ki -, sőt, még előnyösnek is tartották, például tavaly, az euró gyengeségét az export szá­mára. A gyorsuló infláció köze­pette ez az álláspont szemláto­mást nem tartható. Másfelől az EKB legutóbbi kamatcsökkenté­sét Wim Daisen-berg, az EKB el­nöke egyebek között az inflá­ciós nyomás várható csökkené­sével is indokolta. Welteke pénteki nyilatkozata arra vall, hogy a legsúlyosabb euróország központi bankjának vezetője az EKB legközelebbi ka­matértekezletén aligha támogatja majd ezt a véleményt. Elszalasztott lehetőségek Lelassultak Oroszországban a gazdasági reformok Moszkva Bár Vlagyimir Putyin már több mint egy éve birtokolja az elnöki hatalmat, vajmi kevés történt gazdasági téren. Az oroszok kedvelt kérdésére - „mi a teendő?” - az illetékesek egyöntetűen és ismétlődően azt felelik: reformokat, még több reformot... gedhetetlenül szükséges szerke­zeti átalakítások. Az elvesztege­tett évre mi sem jellemzőbb, mint hogy az idénre jósolt há­romszázalékos növekedéshez képest a megelőző időszakban a nemzeti össztermék bővülése 8,3 százalékra rúgott. Putyinék a magas olajárból fakadó előnyö­ket, az államháztartási egyen­súlyt, a 46 milliárd dolláros ke­reskedelmi többletet nem tudták az ország javára fordítani. A strukturális reformok elmara­dása miatt Oroszország most ugyanott tart, ahol egy évvel korábban, ráadásul ismét meg­indult az infláció növekedése. Nemhogy az alagút végét nem Teendőkben nincs hiány a legna­gyobb szovjet utódállamban. Át­alakításra szorul a többi között a jogrend, a bankrendszer, meg kellene újítani az adózás intéz­ményét, a nyugdíjrendszert, nem szólva az égetően szükséges egészségügyi reformról, földre­formról, és a vállalatóriásokkal is kellene valamit kezdeni. A németországi Külkereske­delmi Információs Hivatal adatai szerint Moszkva az elmúlt tizen­két hónapban nem élt a számára kedvező külgazdasági körülmé­nyekkel - írja a Die Welt. A késle­kedés miatt elmaradtak az elen­látják a moszkvai, Gazdaságfej­lesztési Minisztériumban, de né­hány alapvető kérdésben a ta­nácstalanság is teljes. A bank- rendszer reformjához még hozzá sem fogtak, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás átalakítá­sát pedig beláthatatlan időre el­napolták. A „tények serpenyőjében” te­hát vajmi kevés van, miközben hangzatos tervekben nincs hi­ány. így például a Vasútügyi Mi­nisztériumot - nem tévedés - részvénytársasággá kívánják át­alakítani, ám kétséges, hogy ez vonzóbbá tenné-e az ágazatot a befektetők számára. Utóbbiak amúgy is elbizonytalanodtak; tartanak a bizonytalan megtérü­lésű beruházásoktól, hiszen sok­szor azt sem sikerül kideríteni, kié a telek, ahová az új létesít­mény épülne. TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT­CSÁK ELEMÉR Küldetés és kiküldetés Texasi földijét, egy rákellenes alapítvány létrehozóját jelölte az amerikai elnök a budapesti hagyköveti posztra. Susan Brinker azzal vált ismertté az egész világon, hogy megszer­vezte a legnagyobb magánfinanszírozású pénzalapot az em­lődaganat leküzdését szolgáló orvosi kutatások segítésére; több mint száz képviseletük működik az USA-tól Európáig. Mifelénk szokatlan, hogy nem profi külügyest, még csak nem is politikust bíznak meg az ország valamely külkép­viseletének vezetésével. Az Egyesült Államokban azonban régi gyakorlat, hogy az új elnök kampányának támogatói, sőt baráti körének tagjai kapnak követi megbízást - termé­szetesen a szenátus jóváhagyásával. Merthogy kinevezé­süknél alapvetően nem az országismeret, nem a külügyi gyakorlat az elsődleges szempont, hanem az, hogy az el­nök feltétlen hívei. Kiküldetésük, a nagyköveti rang meg­adása emellett egyfajta hálakifejezés, köszönet is azért, hogy a választási kampány során pénzzel-tekintéllyel segí­tették a Fehér Ház soros lakóját. Ha személyét a szenátus elfogadja, nem Susan Brinker lesz az első politikai kinevezett a budapesti poszton. Elég, csak a rendszerváltozásnál bábáskodó Mark Palmerra, va a magyar NATO-tagságot aktívan támogató közvetlen elődj re gondolunk. Egyikük elsősorban üzletember, Peter Tu pedig sok más tevékenysége mellett büntetőjogász, a ko rupcióellenes harc irányítója volt. Egyikről sem állíthat azonban - immár visszatekintve -, hogy pihenőnek, egzo' kus kirándulásnak tekintették volna magyarországi éveike Az Egyesült Államok nagykövete mindenképpen fon személy, bármely országról van szó, hiszen a legnagy világhatalom képviselője. Ha emellett még olyan ismert gél, akkora hazai és külföldi tekintéllyel is rendelk mint Brinker asszony, balgaság volna számon kérni ra külügyes múltat: a fogadó állam nagy eséllyel lehet bízatásának a nyertese. A követ szó - egy másik értelmezés szerint - „az a szem akit kéréssel, megbízással küldenek valahová”. Bízz abban, hogy Susan Brinker hazánk számára egyértelm pozitív „kéréssel” érkezik Budapestre. HÁMORI ZOLTÁN Az intelligens disznó Azt olvastam egy tudományos folyóiratban, hogy a dis az egyik legokosabb állat. Ne tévesszen meg senkit, h dagonyázik a pocsolyában, kicsurog a moslék a szájá és ahelyett, hogy trillázna a fákon, röfög az ólban. Nem tehet róla szegény, ilyen az élete. Ráadásul, ahogy olvasom, megélénkült a kereslet a vágós tés iránt. A marha viszont eladhatatlan. E tény megint < a sertés intellektuális fölényét bizonyítja. Valamint azt, ho a szivacsos agysorvadás keltette pánik jótékony hatás van a disznók fejlődésére, legalábbis a piacon. Nem ritka 320-350 forintos felvásárlásirekordár. Még a választási m lac is négy- és hatszáz forint között kel el. (A választási tekintetben nem politikai kategória, hanem biológiai.) Búslakodhat viszont minden marha. Ahogy Karinthy klasszikus reklámszövegében is olvasható: „Mondja, mar­ha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús.” Már száz­ötven forintért is túladnának marháikon a gazdák, ha ven­nék. Pedig a jó marha mindig is sokba került. Dehogy aka­rom én most azt mondani, hogy marhákból Magyarorszá­gon mindig bőven ki voltak a szükségleteink elégítve, hi­szen ezt félre lehetne érteni! Ráadásul a legszebb marháin­kat történelmünk során mindig elhajtották Bécs felé. Alig­hanem célirányosan: bécsi szeletnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy hazánkban csökken a húsfogyasztás. Ez a sta­tisztikai hivatal által megtámasztott tény. Kérdés, hogy ez jó-e vagy rossz. A sertéstenyésztők nyilván nem örülnek neki, a tehenészek se, a húsipari vállalatokról nem is szól­va. Jó hír lehet viszont a biokertészeknek, meg a természet- gyógyászoknak. A boltban drágább lesz a hús. Ebben a helyzetben igazán csak magunkat sajnálom. Akik szeretik a rántott szeletet gyönge tavaszi uborkasalátával. Az intelligens disznónak meg már mindegy. Kézikönyv kezdő kínzóknak Körmök kitépése, szemek kiszúrása, tarkóverés Hogyan tegyük tönkre fizikailag, lelkileg az ellenséget, mi­képpen öljük meg a meggyötört áldozatot? Ezekre a kérdé­sekre szolgál „jó tanáccsal” a világ első számú terroristája. A szaúdi származású, hosszú ideje Afganisztánban bujkáló Oszama bin Laden kiképzőtá­borokat „üzemeltet” az ázsiai országban, s nemrég 180 olda­las kézikönyvben foglalta össze a kínzással kapcsolatos ismere­teket. A mű három fejezetből áll: eszerint a szerző megkülön­böztet testi és lelki kínzást, mindennek betetőzéseként pe­dig az ölést. Mohamed próféta szélsőséges híve pontokba sze­di javallatait. Például vetkőztes- sük meztelenre a gyaurt, kezé­nél fogva akasszuk föl, és „szó- ne kapjon, csak inni, majd bi- rakoztassuk” áramütésekkel, lincseljük meg, kössük el a Körmét, haját tépjük ki, égés- nemi szervét, hogy ne tudjon sük meg tűzzel. Eheztetés után vizelni. A lelki terror része, hogy az iszlám harcosai beígérik: az áldo­zat orra előtt erőszakolják meg az anyját vagy a testvérét, ha nem engedelmeskedik. Nem szó­lítják nevén a szerencsétlent, csak azon a számon, amellyel nyilvántartják. Halált lehet okozni éles szer­számmal (késsel), vagy letagló- zással. Bin Laden a tarkón ütést vagy a nyaki verőérre mért csa­pást különösen az olvasó figyel­mébe ajánlja. Ölni persze kézzel is lehet, úgy mint 1. fojtással vagy 2. a szemek benyomásával. A terrorista úgy gondolja, ha tanítványai így járnak el, Állah a kegyeibe fogadja őket. Az év­szám, amelyben ezt az épületes kézikönyvet a szerző papírra ve­tette: 2001... Útra kész az Arany Hercegnő Hétfőn fut ki az angliai Southampton kikötőjéből első útjára a 21. század Titanicja (az „igazi” Titanic is innen indult - igaz, végzetes - első útjára 1912. április 10-én), az az óceánjáró, amelyet a világ leg- gazdagabbjainak terveztek és építettek meg. Az Arany Hercegnő (Golden Princess) névre keresztelt luxushajó 2600 utasa a világten­gereken élvezheti az édes élet minden kényelmét. A szupergazdagok és a legszebbek álomhajójaként népszerűsítik az úszó luxusszállo­dát, a fényűzés úszó szentélyét. A Golden Princesst - átszámítva - 118800000000 (csaknem 120 milliárd) forintnak megfelelő össze­gért építtette a brit PQ Princess Cruises hajózási vállalat. _________________________________________________________________FOTÓ, EUROPRESS/ARCHÍV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents