Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-23 / 119. szám

• Ml 2001. Május 23., szerda TÜKÖR 5. OLDAL EGYE! Átalakuló kórház Egészségügy ______ Mi nt arról már hírt ad­tunk, a szolnoki MÁV Kór­ház és Rendelőintézet ed­digi igazgatója, dr. Lóké Miklós megvált posztjától. Munkakörét ideiglenesen eddigi helyettese, dr. Fon­tos Gyula látja el. A kórház tulajdonosa, fenntar­tója a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium. A vasúü ágazat főosztályvezetője, Horváth La­jos lapunk kérdésére elmondta, hogy a kórház vezetői posztján történt váltás zökkenőmentesen megy végbe. A korábbi igazgató szerződése július 1-jén jár le, ad­dig nyilvános pályázatot írnak ki a poszt betöltésére, amely a ren­delkezések értelmében az Orvo­si Közlönyben és két másik lap­ban jelenik majd meg. Eközben egyeztetés kezdő­dött a városban működő két kórház között. Ennek első köré­ben az orvosi kamara közvetíté­sével arról informálódnak a He- tényi és a MÁV Kórház vezetői, hogy melyek azok az osztályok, amelyeknek a működési területe fedi egymást, s melyekből van hiány Szolnokon. , szilvám Tisztújítás A Fidesz-Magyar Polgári Pártban kétévente tarta­nak tisztújítást. Ezekben a napokban folyik ez helyi szinten, az országos pedig a tervek szerint június 16- án lesz. Szolnokon tegnap választották újjá a vezető­séget. Erről Horváth Péter, a régi-új városi elnök sajtó- tájékoztatót tartott. A csoport elfogadta az elnökség beszámolóját, amely szerint a párt a helyi politizálás motorja lett, összehangolva a jobb-jobb­közép pártok városi tevékenysé­gét. Nőtt a tagok száma, jelenleg már száz fölött van, és körülbe­lül ötvenre tehető azoké, akik rendszeresen, aktívan dolgoz­nak is a párt érdekében. így nem véletlen, hogy a vezetőség újra bizalmat kapott. A városi elnök Horváth Péter lett, aki a megyei választmánynak is tagja. Az al- elnökök: Hegmanné Nemes Sá­ra, Balasi Péter, Bállá György. Hivatalból tagja az elnökségnek Szalay Ferenc polgármester, aki a megyei választmányban is je­len van. A tisztújító gyűlés két küldöt­tet választott a megyei választ­mányba: dr. Bozó Andreát és Bagdi Sándort. A megyei vá­lasztmány tagjai még az ország- gyűlési képviselők, Várhegyi At­tila és Bállá György. A város fi- deszeseit így összesen hatan képviselik a megyei választ­mányban. _________________ba Tö rpeharcsa-pusztulás a Tiszán A Tisza középső szakaszán és a Tisza-tavon egyre jelentősebb mértékű törpeharcsa­pusztulás tapasztalható — tájékoztatta ked­den az MTI-t Bancsi István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőség-vé­delmi laboratóriumának vezetője. Tisza-vidék A jelenség kapcsán a szakember emlékeztetett rá, hogy az 1999-2000-es rendkívüli árvíz óta ki- sebb-nagyobb halpusztulás állandóan megfi­gyelhető. Ennek előzménye, hogy az árvizek a Tisza menti holtágak, morotvák, kubikgödrök legjellegzetesebb halfajait - a törpeharcsát, az ezüstkárászt és a csukát - óriási mennyiségben sodorta vissza a korábbi cianidszennyezés miatt megritkult halállományú Tiszába, Tisza-tóba. Röviden A szennyezésnek nincs utóhatása, sőt a tör­peharcsa-állomány kiváló életlehetőséget, remek szaporodási, táplálkozási feltételeket találva, robbanásszerűen megnövekedett. Ugyanakkor a természetben mindenkor meg­figyelhető, hogy egy populáció túlszaporodását egy idő után annak szinte természetszerűen be­következő összeomlása követi, hiszen vele együtt kórokozóinak, élősködőinek száma is megnövekszik, betegségei gyakoribbá válnak. Erre volt már példa a Közép-Tiszán: az 1960-as években alaposan elszaporodott törpeharcsák száma az 1970-es, 1980-as évekre szinte mini­mális mennyiségűre csökkent, majd az 1990-es évektől újra emelkedett. Feltételezhető, hogy jelenleg ismét a túlsza­porodott állomány természeti szabályozásának lehetünk tanúi. AZ ÉV GYÓGYSZERE. Az elhí­zás kezelésére szolgáló készít­mény nyerte el az idén az Év gyógyszere-díjat, amelyet ked­den vettek át az adományozóktól a Knoll Gyógyszergyár képviselői Budapesten. A nyertes készít­mény hatásmechanizmusával és kevés, illetve enyhe mértékű mellékhatásával új utat jelent az elhízás kezelésében. Magyaror­szágon kétmillió elhízott és négy­millió túlsúlyos ember él. KORSZERŰSÍTENÉK. A kisúj­szállási önkormányzat is pályá­zott taneszközök beszerzésére a megyei közoktatási alapítvány­hoz. A tavaly jóváhagyott, több ütemű fejlesztés idei önerejét 2,7 millió forintban határozták meg a képviselők. BŰNBANDA. Pécsett előzetes letartóztatásba került egy tizenöt éves fiatal lány, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy egy szerve­zett csoport vezetőjeként soroza­tos bolti betöréseket követett el. A társaság legidősebb tagja tizen­kilenc, a legfiatalabb tizenhárom éves. A fiatalok közül többen ál­lami nevelőintézetből szöktek el. A kárérték eléri az egymillió fo­rintot. A társaság amit csak tu­dott, elvitt az üzletekből, főként élelmiszert, dohányárut és alko­holt. A fiatalok a zsákmányért kapott pénzt magukra költötték vagy elszórakozták. MEGVADULTAK. Két megva dúlt ló egy ember halálát okozta Tarpa belterületén hétfő délután. Egy kamion fékezésétől megbok­rosodott egy lovasfogat két lova, és a kocsit először az út bal olda­lán lévő árokba rántották, majd átvágtak a másik oldalra. A sze­kér 58 éves hajtója könnyű sérü­lésekkel megúszta a balesetet, míg a bakon ülő 44 éves tarpai férfi a helyszínen életét vesztette. Az elsődleges adatok szerint a fo­gat hajtója ittasan közlekedett a szekérrel. ■ A földrajzzseni __ Tiszaföldvár Gy uris Ferenc, a Hajnóczy gimnázium másodikos ta­nulója az or­szág egyik legjobb ifjú földrajztudó­sa. Ezt a tehet­ségét hamarosan a kanadai Van­couverben kamatoztathatja. Feri másodszor indult korosztálya legjelentősebb megméretteté­sén, s mindkétszer meg is nyer­te. Legutóbbi győzelmének kü­lönösen nagy tétje volt, hiszen most először a legjobb négy képviseli hazánkat a nemzetkö­zi fölrajzi olimpián, amit a Na­tional Geographic szervez. A versenyen többek között az USA, Kanada, Ausztrália, Fran­ciaország, Németország, Anglia legjobbjaival kell megküzdenie Kalóz Sándor tanítványának. Újra lesz napi nyilvántartás? Budapest—Villány Januártól a parlament eltö­rölte a vendéglátóhelyeken a szeszforgalmazás napi nyilvántartását. A hegyköz­ségek ennek visszaállítását szeretnék, mert úgy vélik, a borhamisítók előtt ezzel a lépéssel megnyíltak a kiska­puk. Újból kötelezővé szeretné tenni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a vendéglátóhelyeken a szeszfor­galmazás napi nyilvántartását. Ezt januártól eltörölte a parla­ment, de Urbán András, a tanács főtitkára szerint ezzel megint ki­nyílt egy kiskapu a borhamisítók előtt. Mindazonáltal az érintett tárcák képviselői egyelőre nem támogatják a javaslatot, mond­ván, aki ki akarja játszani a tör­vényt, az úgyis megteheti. Jekl Béla, a villányi borvidék hegy­községi tanácsának elnöke, aki nemrégiben a hegyközségi nem­zeti tanácsi tisztújító küldöttgyű­lésen az ország bortermelő vidé­keinek egészét képviselő testület 12 főből álló legszűkebb grémiu­mába, az elnökségbe is bekerült, osztja Urbán András véleményét. Ellentmondásnak tartja, hogy amíg a borosgazdákra 2001. janu­ár elsejétől komoly teher hárul, hiszen a palackjaikat, kannáikat zárjeggyel kell ellátniuk, továbbá napi nyilvántartást és elszámolást kell vezetniük, addig egyes ven­déglőkben szabadon manipulál­hatnak a borral. Az egyik orfűi vendéglő vezetője, Serényi Antal a mai napig vezeti a kimutatást a bor forgalmáról, neki senki sem szólt, hogy ezt ne tegye. Egyéb­ként az a véleménye a nyilvántar­tásról, hogy semmi értelme sincs, aki hamis bort akar árulni, és azt itatni a vendégeivel, az korábban és most is megteheti, de csak olyan helyen, ahol a vendégkör hajlandó meginni az olcsó lőrét, amelynek nemcsak az íze riasztó, hanem az egészségügyi követ­kezménye is. A lippói vendéglő tulajdonosa, Babarci Csaba sem január elsején hagyta abba a do­kumentumok gyártását, jóval kéj sőbb értesült a kellemes hírről. Ő kifejezetten ostobaságnak tartja a napi statisztikát, amelynek sze­rinte semmi értelme sem volt, de ha újra előírják, kénytelen lesz to­vább vezetni. Képünkön az agyagozó gyerekek egy csoportja FOTÓ: PERCZE Abádszalók Az általános iskola hat év­vel ezelőtt vette fel a telepü­lés híres szülötte, Kovács Mihály festőművész (1818- 1892) nevét. Ebből az alka­lomból tegnap rendezték meg a névadó emléknapját, ami idén azért is válhatott ünnepivé, mert az egy sike­res pályázat révén a millen­niumi vetélkedősorozat ré­szese is lett. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati segítségét jól kihasználta az isko­la 517 tanulója. A tartalmasán ta­nító, de egyben játékosan jóked­vű nap részei voltak ugyanis a névadó életével kapcsolatos ve­télkedők, az ügyességi verse­nyek, a kézműves, művészeti és sport foglalkozások. A gyerekek számára úgy repült el a nap, hogy közben észre sem vették: mennyi mindent meg lehet rövid idő alatt tanulni a névadóról, ar­ról az emberről, aki egy szegény abádszalóki családból útnak in­dulva futhatott be egy olyan élet- és művészpályát, amely nemcsak Abádszalók történetének, hanem millenniumunknak is emlékeze­tesen értékes részévé válhatott. _________________ P. M. Ki s könyvtárak gondjai REQIOPRESS (Folytatás az 1. oldalról) Azonkívül a lakosság jelentős ré­szét alkotó nyugdíjasok gyakran arra hivatkoznak, hogy megrom­lott látásuk miatt nem kölcsönöz­hetnek könyveket. Zagyvarékason 1998 óta egy helyen működik a könyvtár és a művelődési ház. Az előbbinek je­lenleg három dolgozója és tavaly 496 olvasója volt. A tagságát min­denkinek évente kell megújíta­nia, ami a diákoknak és az idő­seknek ingyenes, az aktív kere­sők pedig tulajdonképpen annyit fizetnek a szolgáltatásért, amen­nyit akarnak. Uj könyvek és fo­lyóiratok beszerzésére évente 300 ezer forint áll rendelkezésre, ami a legszükségesebbekre ele­gendő. Bár rendelkeznek két szá­mítógéppel is, az egyelőre csak katalógusokban elérhető állomá­nyuk elektronikus feldolgozását még csak az idei esztendő hátra­lévő részében kezdik meg. Ezzel kapcsolatban jelentős gond, hogy a szakma által sok helyen elfogadott Textlib nevű rendszer rendkívül drága, tehát olcsóbb megoldást kell keresniük. Szin­tén nagy lépés lenne, ha elérhető­vé válna számukra az internet. A helyiek egyébként szeretik a könyvtárat. Sokszor olyanok is betérnek az olvasóterembe, akik nincsenek beiratkozva. Az össze­vont intézmények igyekeznek színes programokat is szervezni, de ezek eredményessége a pénz­tárcájuk aktuális vastagságától függ. Tiszaburán egy általános mű­velődési központot alakítottak ki, ahol egy helyen működik a mű­velődési ház, az iskola és a könyvtár, s bizony ez utóbbi helyzete egyre nehezebb - szá­molt be a jelenlegi állapotról Papp Istvánná könyvtáros. A tele­pülésre jellemző növekvő gyer­meklétszám miatt az iskolának tágasabb helyre volt szüksége, így a könyvgyűjteményt egy ki­sebb alapterületű helyiségbe köl­töztették. A kialakult helyzet megváltoztatására nemigen van lehetőség, hiszen a fenntartó azt mondja, alig van pénze, s azt a keveset inkább az iskolára, az ok­tatásra költi. Egy - ötven forintos - beiratkozási díj ugyan létezik, de mivel felnőttek nemigen láto­gatják a könyvtárat, a diákok és a tanárok pedig mentesülnek a fi­zetés alól, ez nem jelent nagy be­vételi forrást. Elméleti szinten jó lenne, ha a könyvtár kulturális szervező erő lehetne a települé­sen. Csakhogy amíg olyan prob­lémáik vannak, hogy elegendő helyük sincs, addig az ilyen rend­kívül szép gondolatokat félre kell tenniük. molnár o. attila ÉPÜL AZ ISKOLA. Nemrég rakták le az új iskola alapkövét Kisújszálláson, és már a falat húzzák a szolnoki Bau Vertikál Kft. kivitelezésében készülő épületnek. Az új iskola, amely a főtér nyugati oldalán épül, a város egyik építészeti gyöngyszeme lesz. ____________________fotó, mészáros jáhos Re ndezhetünk-e olimpiát? Körkérdés Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Lausanne-ban, a Sport Világfórumon mondott beszédében megerősítette: hazánk is pályázik a 2012-es olimpia megrendezésére. Lapunk ennek apropóján arra volt kíváncsi, a járóke­lők véleménye szerint mi­kor adhat otthont Magyaror­szág az ötkarikás játékok­nak. Báli Gábor, 29 éves hegedűmű­vész:- Teljesen ir­reálisnak tartom ezt az elképze­lést. Jelenleg sok egyéb mellett hi­ányoznak hozzá az alapvető infrastrukturális és gazdasági feltételek. Véleményem szerint az ország mai helyzetéből kiindulva 20-30 éven belül aligha lennénk képesek egy ekkora ese­mény megvalósítására. Ha mégis ringbe szállunk a rendezés jogáért, annak kizárólag diplomáciai jelen­tősége lehet: ráirányíthatja a figyel­met hazánkra. Bergmann Szilvia, 33 esz­tendős nevelő: — Számomra elképzelhetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy 2012-ben Ma­gyarországon rendezzék az olimpiát. Az egész országban nin­csen erre alkalmas város Buda­pesten kívül, ám ott még a leéget sportcsarnok újjáépítése is ko­moly nehézségekbe ütközik. Már­pedig egy ilyen esemény óriási be­ruházásokat igényelne, amelyek­hez még hosszú ideig kevés lesz a gazdaság teljesítőképessége. Lakatos Ist­ván, 70 éves nyugdíjas: — Miért ne lenne lehetsé­ges? Szerintem a magyar sport rendelkezik olyan eredmé­nyekkel és múlttal, amely esélyt ad hazánk­nak arra, hogy elnyerjük az ötka­rikás játékok rendezési jogát. Én úgy érzem, nagyon sokan örülné­nek egy üyen nagy eseménynek ebben az országban. Márpedig ha a magyar ember valamit a fejébe vesz... BUOÁNY Névadójukat ünnepelték Gyuris Ferenc í*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents