Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-22 / 118. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A 2 P A S Á G I 2001. Május 22., KEDD RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 21.) Borsodchem 5220Ft £ Fotex 244 Ft 6 Matáv 964 Ft £ Mól 4 410 Ft £ OTP 15 375 Ft ff Rába 1715 Ft £ Richter 15 680 Ft £ Zalakerámia 2185 Ft £ BUX: 6983,01 +1,79% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7100 INDEX V. 19-21-10 16744,05 1 «98301! 7000 6860,8« ! 6842.61) > J 6900 j ; J6860Í3) 6800 ..........t 67 00 i i * í * * í í i | pont l ) i t * i 1 AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,98 Cseh korona 7,53 Euró 258,50 Német márka 132,17 Osztrák schilling 18,79 Lengyel zloty 74,20 Svájci frank 168,79 Szlovák korona 5,97 USA-dollár 295,19 EREDMÉNY. A Pannon GSM Távközlési Rt. 2001 első negyed­évében 3,885 milliárd forint adó­zás előtti eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 2,834 milliárd forinttal - közölte a társaság hétfőn. A Pannon GSM ügyfeleinek száma már­cius végén 1,368 millió volt, szemben az egy évvel korábbi 750 ezer fővel. A távközlési tár­saság az idén árbevételének 40 százalék körüli növekedését re­méli, miközben eredménye en­nél az aránynál valamivel job­ban emelkedik. A Pannon GSM 2000- ben 98,4 milliárd forint ár­bevételt és 10,6 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. KITÜNTETÉS. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemérem Közép- keresztjével tüntette ki George D. Gouldot, a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) igaz­gatótanácsának elnökét tegnap Budapesten. A kitüntetéssel a köztársasági elnök George D. Gouldnak a hazai magánszektor fejlesztése érdekében kifejtett egy évtizedes tevékenységét kö­szönte meg. A MAVA eddigi te­vékenysége során 125 millió dollárt fektetett be a magyar ma­gánszektor fejlesztésébe. VASÚTREFORM. A MÁV veze­tése mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a vasúttársaság felkészülten várja az európai uniós csatlakozást - hangoztatta Kukely Márton, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója hétfőn Isabelle Durant belga miniszterelnök- helyettes, közlekedési miniszter MAV-székházban tett látogatá­sakor. Kukely Márton elmondta, hogy a reform keretében a MÁV 2001- től számvitelileg már kü­lön tartja nyüván az infrastruk­túrát, illetve a kereskedővasút tevékenységét. ÚTHÁLÓZAT. Az európai fő közlekedési folyosók magyaror­szági szakaszainak 85 százaléka 2008-ig megépül - közölte Fó­nagy János közlekedési és víz­ügyi miniszter a VIII. nemzetkö­zi útügyi konferencián. Hozzá­tette: novemberben kerül a par­lament elé a megújított közleke­dési koncepció, amely 2015-ig vázolja fel Magyarország közle­kedési fejlesztésének irányait. A távlati tervek szerint 2030-ra az ország bármely részéről 30 percen belül el lehet majd jutni egy gyorsforgalmi úthoz. ■ Szárnyalhatna a baromfiipar Állami garanciákat hiányolnak az állattartók Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás mára utolérte a sertéshúsét. Az elmúlt időszakban megnőtt az ágazat szerepe, ugyanis kedve­zőbb piaci lehetőségek nyíltak meg a terme­lők és feldolgozók előtt, amelyet - piaci elemzők szerint - jó lenne kihasználni. Az előrejelzések szerint 2001-ben a baromfi­tartás lesz az állattenyésztés legdinamikusabban növekvő ágazata. A termelés várhatóan tíz száza­lékkal emelkedik az idén. Mindezek ellenére nyomasztó gondokkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak. Ezek egyike a takarmányozás. A Baromfi- termelők Országos Választmánya szerint a gabo­nafélék kiszámíthatatlan és erőteljes áringadozá­sa kedvezőtlenül befolyásolta, befolyásolja a jö­vedelmezőséget. A szakemberek szerint az árvál­tozásokat nem követik a felvásárlási árak és a tá­mogatások. A termelők nem lehetnek bizonyo­sak abban, hogy a következő évben is megkapják az állami szubvenciót. Az elmúlt időszakban súlyos gondokat oko­zott az ágazatban a támogatás megvonása, hi­szen e nélkül nem lehet beruházást tervezni. Nincsenek állami garanciavállalásé hitelek, s mi­vel nagyon magas a forgóeszközigény, a terme­lők többségénél szinte kivitelezhetetlen az ön­finanszírozás. A jelenlegi gyakorlat az, hogy vagy a feldolgozók vagy az integrátorok finanszí­rozzák meg a termelést. A gazdálkodók közül sokan kényszerpályán mozognak, köztük elsősorban azok, akik koráb­ban beruháztak. A veszteség ellenére mégis to­vább termelnek, abban bíznak, hogy az ár­viszonyok rendezésével tevékenységük jövedel­mezővé válik majd. Nehezíti az alapanyag­termelők helyzetét az is, hogy a feldolgozóüze­mek késedelmesen, általában 30 napos határidő­vel fizetnek. Ahhoz, hogy megfelelő legyen a jövedelmező­ség, szakértők szerint a termelőknek el kellene érni a húsz százalék körüli jövedelmezőséget. Nagyon fontos lenne továbbá, hogy olyan tech­nológiai háttérrel rendelkezzenek, mint a nyu­gat-európai országok baromfitenyésztői. Az erős piaci konkurenciával ugyanis csak így tudják fel- venni a versenyt. . _______________ujváhi oizeiia IN DUSTRIA. Ma nyílik meg a Budapesti Vásárközpontban az Industria nemzetközi ipari szakkiállítás. A seregszemle május 25-ig látogatható a D pavilonban.___________________fotó; eubopbess/kallus oYano\ Munkatársak iskolapadban Saját dolgozó is képezhető a hozzájárulásból Néhány hete lépett életbe a szakképzési hozzájárulás felhasználását módosító minisztériumi rendelet, amely szerint a befizetendő összeg egyharmada saját dolgozó képzésére is fordít­ható. A lehetőség máris népszerű a kis- és közép- vállalkozók körében. A cégek, vál­lalkozások fo­gékonyságát jól mutatta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által a témá­ban szervezett fórum, ahol tömegével je­lentek meg az érdeklődők. Míg eddig in­kább a na­gyobb cégek éltek azzal a lehetőséggel, hogy saját munkaerő­utánpótlásuk céljaira igyekezzenek felhasz­nálni a .szakképzési hozzájáru­lást, a rendelet módosítása a kisvállalkozások számára is ka­put nyitott. A hazai vállalkozások az al­kalmazottak számára kifizetett bruttó bér 1,5 százalékának megfelelő szakképzési hozzájá­rulást kötelesek fizetni. Az ilyen módon képződő alapot az Országos Szakképzési Tanács felügyeli, és központi, illetőleg megyénként decentralizált for­rások keretében nyújt szakkép­zési támogatásokat. Az utóbbi években egyre több nagyválla­lat élt azzal a lehetőséggel, hogy a befizetendő pénz 75 százalékát közvetlenül a vele kapcsolatban álló, számára munkaerő-utánpótlást bizto­sító oktatási intézményeknek utalta át. A módozat azért is népszerű a cégek körében, mert saját céljaikon túl a hely­ben maradó szakképzési forin­tokat is gyarapíthatják, emelhe­tik az intézményekben folyó szakmai munka színvonalát, s az azt előmozdító technikai fel­szerelések nívóját. Az újkeletű oktatási minisz­tériumi rendelet szerint a vál­lalkozások szakképzési hozzá­járulásuk egyharmadát saját dolgozóik képzésére fordíthat­ják. A pénz felhasználható az országos képzési jegyzékben feltüntetett szakmák elsajátítá­sára, mestervizsgára való felké­szülésre, új gépek, új technoló­giák cégen belüli megismerésé­re. Az újdonság azért nyit lehe­tőséget a kisvállalkozások előtt is, mert helyben hasznosít­hatják a kötelezően fizetett szakképzési hozzájárulás egy részét. __________________KASZÁS ENDRE A BEJEIEKTTT SZAKKÉPZÉSEK ARÁNYA MA6TAB6BSZÁS0N 1. aJiaiH attól Ei Bili! BlitCft SMMBpVmB«! 1W KöjlACS, 970 j ?: szakmai továbbképzés, 1% 1 3: egyéb képzések, 5% 4: elhelyezkedést, riMorót sepíi képzés. 1% 5: szakképesítést iegalapozó szakmai alapképzés, 3% 6: megváltozott munkaképességfiek rehabilitációs képzése, 0% ?: állai által iHsntt {MŰI szakkápasM alá képzés, 85% Összevont pénzügyi ellenőrzés Részvénytársasággá alakulna a felügyelet Letette a kormány asztalára a részvénytársasággá alakulás­ról szóló elképzeléseit az Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF). Az új forma elsősorban az intézmény működési feltételeiben hozna változást. Egyre többen a világhálón Hazánk élen jár a pénzügyi el­lenőrzés intézményesített fej­lesztésében, hiszen olyan rend­szerhez tartozik, amelyet eddig még csak Európa 11 országában honosítottak meg. Ennek lénye­ge az összevont felügyeleti el­lenőrzés, azaz a PSZÁF egy­szerre vizsgálja a banki, a biz­tosítási, a befektetési és a ma­gánpénztári szolgáltatások mű­ködését. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a pénzpiacokról, azok problémáiról mindig aktu­ális információkkal rendelkez­zen a szervezet, átlássa a pénz- és tőkemozgások helyzetét. Az Európai Biztosításfelü­gyeletek konferenciáján, ahol 29 ország felügyeleti képviselői voltak jelen, elsőként Szász Károly, a PSZÁF elnöke tartott előadást. Elmondta, hogy a vi­lágban beindult globalizációs tendenciákhoz a felügyeleti rendszereknek is alkalmazkod­niuk kell, ezért ajánlatos az egységesített ellenőrzés. Ki­emelte, hogy a kormányzati és pártpolitikától teljesen függet­lenül működik a felügyelet, így nincs kitéve a külső beavatko­zásoknak. Terveik között szere­pel, hogy a felügyeletet olyan részvénytársasági formává ala­kítják, amely önálló költség- vetéssel rendelkezne. Jelenleg ugyanis mint kormányzati szerv, költségvetési fejezetként van nyilvántartva. Szász hang­súlyozta, hogy az ellenőrzött pénzügyi szervezetek díjai tel­jes mértékben fedezik a műkö­dési költségeket. Az rt. állami tulajdonban maradna a jövőben is, a tulajdonosi jogokat pedig a pénzügyminiszter gyakorol­ná, de a díjbevételekből maga gazdálkodhatna. _______CSERNYÁNSZKY JUDIT Az intemetszolgáltatók elsősor­ban a bérelt vonalú hozzáférés esetében várják az árak mérséklő­dését a következő 12 hónapban, az ISDN-hozzáférés esetében az előfizetői díjak stagnálását prog­nosztizálják - derül ki a GKI Gaz­daságkutató Rt. felméréséből. Az internetszolgáltatók árbevéte­lének legjelentősebb részét az elő­fizetésekből származó bevételek teszik ki. Ennek aránya azonban kis mértékben csökken majd a kö­vetkező 12 hónapban, növekedést várnak viszont a reklámokból származó bevételek terén. A szolgáltatók 2001-ben az elő­fizetők számának 34 százalékos növekedését várják, ami a 2000. IV. negyedévi százalékos prognó­zishoz viszonyítva borúlátóbb előrejelzés a piac idei bővüléséről. Az intemetszolgáltatók mintegy fele szerint területükön a követke­ző években jelentős számú fúzió és felvásárlás történik majd, míg 39 százalékuk úgy vélekedik, hogy további ügyletek ugyan tör­ténnek, de számuk nem lesz jelentős. Mint későbbi potenciális inter­netszolgáltatók, a kábeltelevízió­társaságok is beszámoltak várako­zásaikról. Csillagpontos rendszer­rel a mintabeli cégek 75 százaléka rendelkezik, de a fennmaradó 25 százalék is be kívánja vezetni azt egy éven belül. A válaszadók 13 százalékánál van jelenleg is inter­netezési lehetőség a hálózaton. A társaságok a kábeltévé-előfizetők számának 25 százalékos növeke­dését várják 2001-ben. _______________________1ST*) Lu xusosztály a közkórházban Új modell - búcsú a hálapénztől? Töretlen az építési kedv További kedvezményekre számíthatnak a lakásvásárlók A Gazdasági Minisztérium 50 ezer lakásépítési engedély kiadására és 30 ezer újonnan átadott lakásra számít az idén. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium állam­titkára a Lakáspolitika a XXI. században című konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta: az első három hónap­ban 8776 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 30 százalék­kal haladja meg az egy évvel korábbit. A lakáshitel-állomány április vé­géig 218 milliárd forintra emelke­dett, csaknem 20 milliárd forint­tal nőtt tavaly év vége óta. Tekin­tettel a lakásépítési kedv első ne­gyedéves erősödésére, az állam­titkár úgy véli: radikális változta­tásra a kormány lakásprogramjá­ban nincs szükség, ám elképzel­hetőnek tartja, hogy a nyár folya­mán kisebb, kedvezményeket nö­velő módosításokat vezetnek be. Évente 40 ezer új lakás meg­építése 1 százalékkal növelheti a GDP-t, és 50 ezer új munkahelyet teremt - foglalta össze a kormány célkitűzésének várható eredmé­nyeit Glattfelder Béla. Az államtit­kár reális célkitűzésnek nevezte a 4 milliós hazai lakásállomány évenkénti 1 százalékos bővítését. Ehhez a tavaly kiadott több mint 44 ezer lakásépítési engedély és a lakáshitelek állományának 2000- ben bekövetkezett 60 százalékos bővülése biztosít jó alapot - tette hozzá. A nagy érdeklődésre számot tartó bérlakáspiacon is hatá­rozott fejlődés indult meg Glattfelder Béla szerint az elmúlt évben. Tavaly mintegy 13 mil­liárd forintos állami támogatás felhasználásával 3300 bérlakás építését kezdték meg, számuk az idén 6 ezerre nőhet a miniszté­rium reményei szerint. Ehhez to­vábbi 7-10 milliárd forintos álla­mi támogatást nyújtanak 2001- ben. A helyzet orvoslására kidol­gozott bérlakásprogram alapján az önkormányzatok és az egy­házi szervezetek egyetlen fillér készpénz nélkül is belevághat­nak az építkezésbe. Hegedűs Éva, a minisztérium helyettes ál­lamtitkára magyarázatként el­mondta, hogy a bérlakások épí­téséhez 70-80 százalékos állami támogatás igényelhető, és az ön­erőbe a saját ingatlan értékét is beszámítják. Júniusban nyílik meg a MÁV Kórházban az or­szág első olyan kórházi luxusosztálya, amelynek ki­alakítását egy magánbizto­sító finanszírozta. A kezelé­sekért továbbra is a társa­dalombiztosítással számol­nak el, míg a hotelkörülmé­nyekért a biztosított fizet. Dr. Rékassy Balázs, a nemzetközi biztosító osztályvezetője lapunk­nak elmondta, hogy a későbbiek­ben országos hálózat kiépítését is tervezik. Különösen a vállalkozói kör, a cégek érdeklődnek az új, kiegészítő egészségbiztosítások iránt. Ezekben a körökben egyre fontosabb a humán erőforrás megbecsülése, és a dolgozók mi­előbbi felgyógyulása. A luxus­osztály egy- és kétágyas kórter­meiben nemcsak fürdőszoba, légkondicionáló és televízió áll a betegek rendelkezésére, hanem PC- és internethasználat is. így a lábadozók az üzleti élet vérkerin­géséből sem szakadnak ki. Az elkülönített részleg mátrix jelleggel működik, ami annyit je­lent, hogy a kórtermekben több­féle beteg ápolására is felkészül­tek. A műtéteket és a diagnoszti­kai beavatkozásokat ugyanakkor a kórház megszokott részlegein a tb-finanszírozás keretében vég­zik. A biztosítást 18-55 éves korú­ak köthetik, az osztályvezető szerint a Casco-díjak töredékéért. Dr. Kamrái Jenő kórházigazga­tó elégedetten szólt a biztosítóval kötött együttműködésről. Az új osztályon az orvosok és a nővé­rek számára már olyan béreket garantált a cég, hogy hálapénzről szó sem eshet. NÉMETH ZSUZSA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents