Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Május 19., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 18.) Borsodchem 5195FI Fotex 246 Ft Ű Matáv 959 Ft t Mól 4 290 Ft ű OTP 15050 Ft ű Rába 1695 Ft ö Richter 15450 Ft ű Zalakerámia 2 225 Ft ű BUX: 6860,53 +0,26% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7100. 7000 INDEX V. 14-18-IG 6875.60 i i 1 6860,86 *6842,60’ j 6900 _ ! ; : Pw 6800 6700 pont * i t i 5 i £ & ■§ ü fí j§ AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 418,65 Cseh korona 7,52 Euró 257,99 Német márka 131,91 Osztrák schilling 18,75 Lengyel zloty 73,92 Svájci frank 168,21 Szlovák korona 5,96 USA-dollár 293,40 VÉLEMÉNY. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatói üd- vözlik a forint árfolyamsávjá­nak kiszélesítésére hozott dön­tést, mivel az lehetővé teszi a magyar gazdaság elkövetkező években várható néhány prob­lémájának kezelését. Az IMF alapokmányának 4. cikkelye alapján folytatott konzultációról kiadott tájékoztató szerint az ügyvezető igazgatók elisme­rően nyilatkoztak Magyaror­szág figyelemre méltó gazdasá­gi tevékenységéről, amely sze­rintük az egyik legerősebb volt a régióban az elmúlt évben. HAJÓZÁS. Eredményes évet zárt tavaly a Mahart Balatoni Hajózási Rt.; a társaság a tervet 12 százalékkal meghaladó, mintegy 68 millió forint adózás előtti eredményt ért el, ami 30 százalékkal volt magasabb az 1999. évinél - közölte Horváth Gyula, a társaság ügy­vezető igazgatója pénteken Ba­dacsonyban. A cég a nyereséget fejlesztésekre fordítja, a vitor­láskikötői szolgáltatások bővíté­sét és többek között a közfor­galmú kikötők modernizációját tervezik. A társaság 2001-re a tavalyinál 18 százalékkal ma­gasabb, 1,7 müliárd forintos be­vétellel és 100,6 millió forint eredménnyel számol. ADÓSSÁG. Az ország tulajdo­nosi hitelek nélküli devizában fennálló nettó adóssága az idén március végén 5,3 müliárd euró volt, szemben a február végi 5,6 milliárd euróval, illetve a tavaly március végi 6,3 milliárd euró­val - adta hírül tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank. BAROMFIIPAR. Míg a világ baromfiiparának termelésnöve­kedése évente megközelíti a 4 százalékot, Magyarországon az ágazat termelési szintje 2000-ben nem érte el a 10 évvel korábbit - hangsúlyozta Szép Imre, a Baromfi Termék Tanács elnöke pénteken Gyopárosfür- dőn, a III. Szárnyas Fesztivált kísérő szakmai tanácskozáson. Kiemelte, hazánkban a barom­fihús-termelésnek évszázados hagyománya van, jól felkészült szakemberek irányítják a feldol­gozást, megfelelő minőségű az állatállomány, a takarmány alapanyagának 60 százalékát a hazai mezőgazdaság adja, és az Európai Unió piacának kö- zelsége is hasznunkra van. ■ Rekordközeiben a sertéshúsár A támogatás megvonása veszteségessé tenné a gazdákat Túlsúlyban a vidék Vetomag-termeltetes felsőfokon A mezőtúri a kontinens egyik legkorszerűbb agrárberuházása Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb vetőmagüzeme épül meg augusztusra több milliárd forintért Mezőtúron egy vetőmag-termeltetéssel foglalkozó multinacionális vál­lalat beruházásában. Az ötven dolgozót foglalkoztató létesítmény a helyi ipari park első befektetése lesz. Az agráripari világcég még febru­árban kötött szerződést a város­sal a mezőtúri üzem létesítésére. A Syngenta Seeds európai köz­pontja időközben Ausztriából Magyarországra tette át székhe­lyét, és Philippe Rousseau, a vál­lalat ügyvezető igazgatója egyút­tal a kelet-európai régió igazgató­ja is lett - tájékoztatta lapunkat Szűcs Lajos alpolgármester. A szerződéskötést és a belső átszer­vezéseket követően a hét végén az európai vezérkar Mezőtúrra látogatott, hogy megtekintse az új üzem létesítésének előkészüle­teit. A villámlátogatás során az üzletemberek megismerkedtek a várossal és tárgyaltak annak ve­zetőivel is. Az eszmecserén egyebek mel­lett elhangzott, hogy a mezőtúri ipari parkban megvalósuló épít­kezés jelenleg a kontinens egyik legnagyobb és a legkorszerűbb technológiát felvonultató agrár­ipari beruházása, amely várható­an augusztusra készül el, és mintegy ötven dolgozót foglal­koztat majd. A beszélgetésekből és a kivitelezés előkészületeinek tapasztalataiból az is kiderült, hogy az építtetők szigorúan ügyelnek a környezetvédelmi előírások maradéktalan betar­tására. A vállalat európai vezetői me­zőtúri tartózkodásuk során a vá­ros és a térség üzleti lehetőségeit is feltérképezték, és ennek kap­csán szó esett további beruházá- sok lehetőségeiről is. buoány Eredményes a turizmus Németországból, Ausztriából jönnek a legtöbben Dinamikusan fejlődött az idegenforgalom az első ne­gyedévben, a 767 millió euró bevétel 21 százalékos növe­kedést mutat az előző év azonos időszakához képest - jelentette be Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az első negyedév során 816 ezer vendég foglalt le kereskedelmi szálláshelyet Magyarországon, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az eltöltött szál­lodai vendégéjszakák - 4,2 száza­lékkal több a tavalyihoz képest - azt igazolják, hogy a minőségi tu­rizmus jelentősen fejlődött. Amíg az egycsillagos szállodák forgal­ma csökkent, addig az ötcsillago­sok 146 ezer, a háromcsillagosok 871 ezer vendégéjszakát forgal­A TURISZTIKAI DEVIZABEVÉTELEK ÉS AZ AKTÍVUM ALAKULÁSA (előzetes adatok) maztak, amely az előbbi esetben 23, az utóbbiban pedig 8 százalé­kos emelkedést jelent - hangsú­lyozta Budai Zoltán. Még mindig a Németországból és Ausztriából érkezik a legtöbb turista. Jelentős, 36 százalékos növekedést mutat a Hollandiá­ból,'Svédországból, Oroszország­ból érkezők száma, valamint 25 százalékos növekedést az angol és norvég turisták száma is. Szá­mottevően növekedett a belföldi turizmus, 177 ezren vettek igény­be szállodai szobákat, amelyre 3,2 milliárd forintot költöttek. Ez több mint 10 százalékos növeke­dést jelent a tavalyi, hasonló idő­szakhoz képest. _________ikoósi A Széchenyi-terv működé­sének eddigi négy hónapjá­ról készített mérleget a gaz­dasági tárca, amelyet Matolcsy György miniszter a héten Pécsett ismertetett. A tárca vezetője a pályáza­tok elbírálásának felgyorsu­lását ígéri. PÉCS A Széchenyi-terv hat héttel hamarabb indult az eredetileg tervezett­nél, s ez az időnyereség máris sok pozitívumot eredményezett. Az első négy hónap alatt 2500 pályázat érkezett a gaz­dasági tárcához, amelyek 10 szá­zaléka nyertes munka. Együtt 15,35 milliárd forint állami támo­gatást kaptak, de 70 milliárd fo­rintnyi beruházást mozgatnak meg, és 4700 új munkahelyet te­remtenek. A vártnál gyorsabb és sikeresebb tehát a terv fogadtatá­sa - mondta Matolcsy György gaz­dasági miniszter. Egyben úgy ítélte meg, hogy az idei esztendőre az előrejelzéseiket túlteljesítik. Év végéig további 285 milliárd forint kiosztásáról van szó, vagyis mostantól felgyorsul a pályázati pénzek elbírálása. Tíz­ezres nagyságrendű lesz a beérke­ző és ezer fölötti a pénzt kapó pá­lyázók száma. Az eddigi tapaszta­latok a miniszter szerint döntően nem változtatják meg a program- csomag összetételét. Csak a rész­leteken csiszolnak majd. A gyógy- turizmusról például egyértelmű­en bebizonyosodott, hogy a legke­resettebb turizmusfejlesztési vál­tozat, de kongresszusi közpon­tokra is írnak ki újabb pályázatot. Igen népszerűek a vál­lalkozásélénkítő progra­mok is, főként azok (ipari park, beszállítói program), amelyek az idetelepedő nagy multik közelébe viszik a hazai kisvállalkozásokat. Az is elgondolkodtató, hogy az otthonteremtő hitelek bevezetésének hatására az első negyedévben 50 százalékkal nőtt az átadott laká­sok száma az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A 2001. január 15-én meghir­detett 55 pályázatot a minisztéri­um honlapján eddig félmillióan keresték fel, és a GM információs zöldszámán (80/560-660) a 15 ezer érdeklődő háromnegyede vi­déki volt. A beérkező 2500 pályá­zat 83 százaléka ugyancsak vi­dékről érkezett, a legaktívabb te­rület Borsod-Abaúj-Zemplén. Az igényelt támogatások egyharma- da 1 millió forintnál kisebb tétel, kétharmada pedig 5 millió forint alatti összeg. MÉSZÁROS B. ENDRE Adófizetők egymásért Már 11 vidéki szervezet képvisel­tette magát a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének pénteki elnökségi ülésén. A tagság a jog­szabályok véleményezését és az adóbevételek felhasználásának el­lenőrzését szeretné elérni. A szervezet elnökévé Ester­házy Antalt kérték fel, aki egyben az Adófizetők Európai Szövetsé­gének elnökségi tagja is. Mint la­punknak elmondta, Magyarorszá­gon túlzott mértékű a jöve­delemelvonás, és rendkívül bo­nyolultak az adózási szabályok. A nemzetközi tapasztalatokról szól­va kiemelte, hogy a fejlett orszá­gokban már nagy tiszteletet vív­tak ki az adófizetők érdekeit védő civil szervezetek. A hazai szervezet egyelőre az elismertetéséért küzd, és reméli, hogy a döntéshozók idővel kiké­rik majd véleményüket. Szeret­nék elérni, hogy az adókulcsok 35-38 százalékra csökkenjenek. Fontosnak tartják azt is, hogy olyan könyvelői szervezeteket hozzanak létre, amelyek térítés- mentesen segíük a polgárok eliga­zodását az adójogszabályok dzsungelében. ___________njs. Üz leti titok, adatvédelem Ma már nemcsak a bűnözőktől, hanem a bűnüldöző szervektől is védeni kell a szabadságot, hiszen amikor az egyik információs hal­mazt egy másikba integrálják, óhatatlanul felmerül a tévedés, hamis adatgyűjtés kockázata - fo­galmazott Majtényi László adatvé­delmi biztos az üzleti titok és adatvédelem témájú beszélgeté­sen. Ilyen esetekben az alkot­mányban kimondott önrendelke­zési jogunk sérül, mert nem tu­dunk beleszólni a rólunk gyűjtött, sokszorosított adatok „sorsába”. Másrészről a korrupció elleni küz­delemnek nem adekvát formája a képviselők vagyonában kutakod­ni - szögezte le a biztos, és hozzá­tette: helytelennek tartja a most készülő köztisztviselői törvény erre vonatkozó passzusát is. Az üzleti titok minősítésekor pedig leginkább az okoz gondot, hogy mit tekintünk méltányolha­tó érdeknek, amely a tulajdonoso­kat illeti meg az adatok nyilvános­ságra kerülésének vitatása köz­ben. A Széchenyi-terv pályázatai során például a nyertes adatait nyilvánosságra lehet hozni, de a vesztesekét nem minden esetben, mivel csak az állami bevételek el­költéséről kell beszámolni, (cs. j.i Több értéket állítunk elő Kincs a hungarikum A GDP vásárlóereje a fővárosban eléri az uniós szintet A bruttó hazai tennék (GDP) területi megoszlása szerint a megyék rangsora gyakorlatilag nem változott 1999-ben, a sorrendet továbbra is Közép-Magyarország vezette az átla­got másfélszeresen meghaladó értékkel - jelentette be teg­nap Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) el­nökhelyettese az immár végleges adatokat ismertetve. A bruttó hazai ter­mék 1999-ben folyó beszerzési áron 11393 milliárd forint volt, amelynek Kö­zép-Magyarország 42,8 százalékát, a Dunántúl 29,1, míg Kelet-Magyarország 28,1 százalékát adta. Az országrészek gaz­dasági fejlettségbeli különbségei az előző évhez, azaz 1998-hoz képest nem csökkentek, csak a központi régió részesedése nőtt egy százalékponttal a keleti or­szágrész azonos mér­tékű lemaradásával szemben. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,1 millió forint volt 1999-ben, ami 135 ezer forinttal haladta meg az 1998-as szin­tet. Az egy főre jutó GDP országosan a fent vázolt területi megoszlás miatt Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, értéke mint­egy másfélszerese volt az átlag­nak. Ezen belül Budapest közel kétszeresen haladta meg az átla­got. A nyugat-dunántúli régió­ban az egy főre jutó GDP 15 szá­zalékkal volt magasabb az orszá­gos átlagnál. A legalacsonyabb értéket az Észak-Alföldön mérte a Központi Statisztikai Hivatal: e régió az országos átlagnak csak a 64 százalékát érte el. Az egy főre jutó GDP vásárló­ereje az uniós átlaghoz képest 48,1 százalékról 50,3 százalékra nőtt egy év alatt. Az uniós átlag­hoz legközelebb Közép-Magyar­ország, és a Nyugat-Dunántúl állt 76 százalékos, illetve 57,8 száza­lékos értékkel. Az elnökhelyettes kiemelte: Budapest már szinte el­érte az uniós átlagot, az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárló­ereje a fővárosban 95,9 százaléka a tagállamokban mért értéknek. _____________________________________MTI „T alán nincs a Földön még egy olyan ország, ahol csupán pénz híja miatt, annyi ki nem fejtett kincs lenne” - írta Széchenyi István. Ennek szellemében a gazdasági tárca a még csak szűk körben ismert, és kihasználatlan hazai erőforrások feltárására Kincskereső címmel játékot hirdetett. Interneten lehetett a megtalált, ke­vésbé ismert, piacképes, jellegze­tesen magyar termékeket, azaz a hungarikumokat bejelenteni. A hatszáz „kincskereső” 3800 kin­cset talált - közölte tegnap Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára az eredményhirdetésen. Hét témakörben érkeztek ja­vaslatok, közöttük sok egyedi, helyhez kötődő, piacképes hun­garikum akadt. A zsűri a különle­ges magyar élelmiszerek, ételek kategóriában a beregi, üstben fő­zött szüvalekvárt, valamint az ere­deti recept alapján készített do­bostortát, a különleges italok kö­zül a Csevice-forrásból származó parádi kénes ásványvizet találta a legjobb ötletnek. A jellegzetes magyar állatok, növények kategóriában a szürke marha hungarikumként való megjelölése, a természeti kincsek közül a budai gyógyfürdők, a spe­ciális kézműves termékek köré­ben a lószerszámok, az innovatív magyar termékek közül a ScanGuru nevű szkenner, a kultu­rális kincsek közül a Kodály-mód- szer ötlet nyert a versenyben. Azt a későbbiekben döntik el, hogy a játékosok által javasolt ter­mékek, természeti kincsek közül melyik viselheti majd a hun- garikum megnevezést. _____ict. za t exporttámogatásának lehetséges meg­szüntetéséről szóló nyilatkozatokkal kapcso­latosan a szakember kifejtette: egy ilyen in­tézkedés veszélyezteti mind a sertéshúskivi­telt, mind a kisgazdaságok létét. A terméktanács gátat kíván szabni a sertés- . hús belföldi áremelkedésének, ezért a felvá- ■ sárlási árakat élősúlyra vetítve kilogrammon- l ként 360 forint körül stabilizálná. A támogatá­sok fenntartása esetén árkorlátozást léptetne életbe. Ez azt jelenti, hogy árbevétel-arányo- san emelné a tenyésztők és a feldolgozók be­fizetésének mértékét a Vágóállat és Hús ; Terméktanács saját intervenciós kasszájába. : így meg lehetne akadályozni a jelenlegi felvá­sárlási árak további emelkedését. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára szerint nem lehet egyik pillanatról a másikra megvonni a szubvenciót. A támogatást azért kapja a húsipar, hogy a belföldi felvásárlási i árakat is ki tudja fizetni, és veszteség nélkül tudja teljesíteni az exportot. Ennek elvonása esetén jelentős mértékben csökkenne a felvá- ' sárolt mennyiség, ami azután lenyomná az árakat, s ez súlyos károkat okozna a sertés- : tartóknak. _____________________________________________ÚJVÁRI GIZELLA Kevés a hazai piacon a disznóhús, és emiatt egyre drágább is. A magas húsárnak sem a vásárlók, sem a kereskedők nem örülnek. Egy hónap alatt több mint 15 százalékkal drá­gult sertéshús, az áremelkedéssel párhuza­mosan pedig felére csökkent a forgalom. Egyes piacokon jelenleg több mint ezer forint­ba kerül egy kiló disznóhús, míg a Dániából tervezett behozatal ennél várhatóan 120 fo­rinttal olcsóbb lesz. Tehát úgy tűnik, a keres­kedőnek jobb fagyaszott árut importálni. Mint emlékezetes, az év elején a földműve­lésügyi kormányzat megvonta az export- és minőségi támogatást a termelőktől, aminek következtében jóval kevesebb jószágot hizlal­tak az ólakban. Amikor később döntés szüle­tett a szubvencióról, hiány keletkezett a pia­con. A hiány kialakulásában az is szerepet ját­szott, hogy a marhahús körüli hosszú távú bi­zonytalanság miatt felértékelődött a sertéshús szerepe, nagyobb igény volt az exportra. A hazai felvásárlási árak jelenleg 14 forint­tal magasabbak a dán felvásárlási áraknál, így már a vámmal együtt is megéri importálni - mondta lapunknak Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Az ága-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents