Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Május 14., hétfő Olaszország választott Viszonylag nagyarányú részvétel mellett tartották meg teg­nap az olaszországi parlamenti és részleges helyhatósági választásokat. A jelek szerint a vártnál kisebb fölényt szer­zett a jobbközép pártszövetség Berlusconi vezetésével. A kormányfői poszt fő várományosa, Silvio Berlusconi fotó> europress/epa Róma A voksoláson két nagy tömörülés között kellett eldőlnie a küzde­lemnek. Az egyik a Silvio Berlusconi által vezetett, eddig ellenzéki jobbközép pártszövet­ség, a Szabadságjogok Háza (CDL), amelynek legnagyobb ere­je a Berlusconi által vezetett Forza Italia, szövetségesei pedig a Nemzeti Szövetség (AN), a két jobbközép kereszténydemokrata párt (a CCD és a CDU), valamint az Északi Liga. A másik koalíciót a balközép Olajfa szövetség képezi, amely lényegében a mai kormánypárto­kat és szövetségeseiket egyesíti, s amelyet Francesco Rutelli neve fémjelez. E csapat meghatározó erejét a Baloldali Demokraták (DS) jelentik, akikkel együtt vesz részt a küzdelemben a baloldali kereszténydemokrata irányzatú Néppárt (PPI), a Lamberto Dini külügyminiszter által létrehozott Olasz Újjáépítés Mozgalom, a Romano Prodi volt miniszter- elnök által életre hívott Demokra­ták, az Armando Cossatta vezette kommunista párt, a szociál­demokrata párt (SDI), a zöldek pártja, valamint az UDEUR el­nevezésű centrista párt. A balközép „szekeréhez” nem csatlakozott Fausto Bertinotti Kommunista Újjáalapítás elneve­zésű szervezete. Ugyancsak egye­dül szállt a ringbe a „Di Pietro Lis­ta” (annak a volt milánói ügyész­nek a pártja, aki korábban a „tisz­ta kezek” korrupcióellenes kam­pányának volt a főszereplője, és később szenátor lett). Külön in­dult a versenyben a radikális párt, valamint a nemrég született Euró­pai Demokrácia Alapítvány. Az olasz lakosságból 49 és fél millió állampolgárt vártak az ur­nákhoz. Nekik kellett megválasz­taniuk a képviselőház 630, és a szenátus 315 tagját. __________________ MTI A S ZLOVÉNOK 65 százaléka tart attól, hogy a külföldiek je­lentős ingatlantulajdont szerez­hetnek országukban, ha teljesen liberalizálják a szlovén ingatlan- piacot. Szlovénia 5 évvel ezelőtt az EU, mindenekelőtt pedig Olaszország kérésére szüntette meg a külföldiek ingatlanszerzé­sének alkotmányos tilalmát. A korlátozásokat azonban nem számolták fel teljesen ezen a te­rületen, mert csak olyan külföldi szerezhet föld-, illetve ingatlan- tulajdont Szlovéniában, akinek országa viszonossági alapon ugyanezt biztosítja a szlovén állampolgároknak is. HORVÁTORSZÁGBAN is kü lön törvénnyel szeretnék segíte­ni az ország határain kívül élő horvátok anyaországi oktatását és munkavállalását - erősítette meg a Novi List című fiumei (Rijeka) napilapnak Nenad Prelog horvát külügyminiszter­helyettes. A zágrábi külügy­minisztérium néhány héten belül a kormány elé terjeszti ezzel kapcsolatos elképzeléseit.' Önjelöltek a NATO-tagságról Egybehangzó értékelések szerint Szlovákiát a csatlakozásra esélyesek élére emelte az a tanácskozás, amelyet a NATO- tagjelölt országok miniszterelnökei és neves külföldi politi­kusok - köztük Göncz Árpád - részvételével tartottak. Pozsony Mikulás Dzurinda, a vendéglátó ország miniszterelnöke a konfe­rencia után kifejtette: elérhető kö­zelségbe került, hogy országát a jövő év tavaszán esedékes prágai NATO-csúcson meghívják az észak-atlanti szövetségbe. Több tekintélyes nyugati politikus ugyanakkor aggodalmának adott hangot: ha a jövő ősszel esedékes választásokon Vladimír Meciar visszatérne a hatalomba, akkor Szlovákia ismét elveszítené csat­lakozási esélyeit. Szlovákia washingtoni nagy­követe úgy értékelte, hogy George Bush amerikai elnök júniusra ter­vezett európai látogatása a NATO-bővítés esélyeinek erősíté­sében várhatóan jelentős fordu­latot hozhat. Ezt valószínűsíti Bush Pozsonyba címzett levele is, amely leszögezi: „Történelmi okok, vagy a földrajzi fekvése miatt Európa egyetlen része sem zárható ki a csatlakozás lehető­ségéből”. Az úgynevezett vilniusi cso­port kilenc országának kormány­fői elvi állásfoglalásban fogalmaz­ták meg azt az elvárásukat, hogy a NATO jövő ősszel esedékes prá­gai csúcstalálkozóján adjanak egyértelmű választ arra a kérdés­re, hogy mikorra várható a NATO-bővítés második köre. Bronislav Geremek, a pozsonyi fórum vitáját vezető lengyel ex- külügyminiszter is úgy véleke­dett: pontot kell tenni a bizony- talság időszakának végére, és meg kell hozni a NATO második körös bővítésévéi kapcsolatos döntéseket. Hasonló hangnem­ben szólt a NATO és Európa kap­csolatát elemző Zbigniew Brzezinsky, amerikai politológus, Carter elnök volt nemzetbizton­sági tanácsadója, mondván, hogy a NATO bővítése nélkül Közép- Európa és a balti térség országai igen sérülékenyek lennének, Dél- kelet-Európa pedig a jövőben is konfliktusok forrása maradna. ■ Mennyit keresnek az Uniónál? Sok tisztviselő vágyik „zsíros” állásra Igencsak kellemes javadalmazást élveznek az EU hivatalno­kai. Adózás előtti jövedelmük éppen kétszerese a szintén nem alulfizetett, hasonló beosztású német kollégáikénak. Brüsszel - Berlin II. JÁNOS PÁL a közel-keleti béke megteremtéséért emelte fel szavát vasárnap a Szent Pé­ter téren összegyűlt tömeg előtt, amikor megemlékezett az ellene éppen húsz évvel ezelőtt elkövetett merényletről. „Mindenkinek, de elsősorban a nemzetközi közösség felelős személyiségeinek kötelessége, hogy hozzásegítse az egymás­sal szembenálló feleket a pro­vokációk és megtorló akciók erkölcstelen láncolatának meg­szakításához” - mondta a kato­likus egyházfő. SIMON PERESZ izraeli kül­ügyminiszter vasárnap kijelen­tette, hogy Izrael nem tervezi több zsidó település létesítését a megszállt területeken, és nem tervez ebből a célból további földkisajátításokat sem. Nincs hiány jelentkezőkben: so­kan azok közül, akik köztiszt­viselői pályát választanak Német­országban, vágyaik netovábbjá­nak tartják, hogy az Európai Unió alkalmazásában dolgozzanak. Az alapfizetés 8,25 százalékát vonják le nyugdíjbiztosításra. Be­tegbiztosítás címén az EU-sze- mélyzet 1,7, balesetbiztosításra pedig további 1 százalékot fizet be. A személyi jövedelemadó 8- 45 százalék közötti. A legna­gyobb adókulcs a havi 5493 eurónál magasabb fizetést sújtja. (260 forintos átváltási árfolyamon ez 1428180 forintnak felel meg.) Minthogy az EU-tisztviselők nagy része külföldi, különféle jövedelemkiegészítéseket kapnak többi között kiküldetési, külön- élési díjak, útiköltség-térítések cí­mén - adómentesen. A Tizenötök 370 millió állam­polgárának személyenként és évente 2128 forintjába kerül az EU adminisztrációja. A Brüsszelben dolgozó külföl­di uniós tisztviselőket alapfizeté­sük 16 százaléka illeti meg kikül­detési díj címén. Az EU- tisztviselők fizetését egy erre a célra kifejlesztett számítógépes programmal minden évben auto­matikusan a megélhetési költsé­gekhez igazítják. Az alkalmazott akkor is kap a vele együtt Brüsz- szelben élő gyermekei után isko­láztatási támogatást, ha olyan or­szág polgára, amelyben ez a jut­tatás ismeretlen. kulcsár László Markó: párbeszédre van szükség Megakadályoznák a magyar státustörvény végrehajtását Adrian Nastase román miniszterelnök a hét végén kijelen­tette: Románia területén nem fognak alkalmazni semmiféle idegen törvényt. A státustörvény romániai alkalmazását az állam még minden működő intézményével meggátolják. A TORINÓI hatóságok kihall­gatták egy Creutzfeld-Jacob kórban szenvedő 35 éves férfi családtagjait és munkatársait, hogy tisztázzák, nem a sziva­csos agyvelőgyulladás emberi formájában szenved-e. Olasz­országban eddig egyetlen ha­lálesetet sem kötöttek a marha­kórhoz (BSE), amelyben bizo­nyítottan 13 tehén szenvedett az ország területén. MOSZKVÁBAN 76 éves korá­ban elhunyt Alekszej Tupoljev repülőgép-tervező, aki a híres tervezőiroda keretén belül részt vett a Tu-144-es, a Tu-160-as és a Tu-204-es katonai és polgári gépcsalád tervezésében. Alek­szej Tupoljev Andrej Tupoljev fia volt, s közreműködött az új gépcsaládok fejlesztésében. ■ Bukarest Az olyan fajta törvényeket, mint például a státustörvény, csakis kétoldalú kormányközi megálla­podások, az alkotmány vagy a belső rendelkezések alapján lehet alkalmazni. „Lehet szó mexikói, ausztráliai, bármilyen törvényről, ameddig mi nem döntjük el, hogy ilyen törvényt alkalmazhatnak a területünkön, akár nemzetközi normák, akár az alkotmány, bel­ső rendelkezéseink vagy kétolda­lú megállapodások alapján, addig ilyen törvények nem alkalmazha­tóak nálunk. Természetesen ezt Orbán Viktor úr és az RMDSZ is tudja” - fejtette ki. Adrian Nastase a státustörvényről Po­zsonyban tárgyalt a szlovák kor­mányfővel is. A román miniszterelnök sza­vaira reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lapunknak elmondta:- Nem először történik meg, hogy a kormányfő, és más román politikusok is üzeneteket fogal­maznak meg a státustörvénnyel kapcsolatosan. Saját pártjuk na­cionalistáit, a román közvéle­ményt akarják megnyugtatni. Amennyiben fenntartásaik, kéte­lyeik vannak, azokat párbeszéd­del kell megoldani. A törvény elsősorban és leg­több rendelkezésében Magyaror­szág területére vonatkozik. Olyan kedvezményeket ír elő, amelye­ket nem magyarországi magya­rok akkor kapnának meg, amikor ideiglenesen Magyarország terü­letén vannak. Ennek nincsenek romániai vonatkozásai, vagy a ro­mán jogrendet érintő vonatkozá­sai. Ugyanakkor az is tagadhatat­lan, hogy az igények összesítése, az ajánlások megadása Románia területén történik, és nem tud mindenki Magyarországra utaz­ni, hogy ott jelentse be erre az igényét. A törvény alkalmazásá­nak ezek a vetületei valóban aka- dályozhatók. Éppen ezért tarta­nám rendkívül hasznosnak, ha si­kerülne ezt, a szerintem mester­ségesen keltett véleménykülönb- séget tisztázni. ______»imoh humor ÁL LÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Euro-víziók A közös Európa vezető politikusait az utóbbi időben láto­mások gyötrik. Ahogy közeledik az Unió tervezett keleti bővítésének remélt határideje, úgy gyarapodnak a víziók. A sort Joschka Fischer német külügyminiszter kezdte, ami­kor elképzeléseit a berlini Humboldt egyetem jubileumi ülésén elővezette: rendkívül erős, Amerikával minden te­kintetben konkurálni képes Egyesült Európai Államokat kí­vánt, közös alkotmánnyal. A javaslat nem aratott osztatlan sikert, miként Gerhard Schröder német kancellárnak a héten nyilvánosságra került ötlete (a Fischer-féle változat némileg enyhébb formája) sem. A szociáldemokrata kormányfő kétkamarás rendszert szeretne bevezetni az Európai Unióban; a parlament tölte­né be az alsóház, a brüsszeli bizottság pedig a felsőház sze­repét. A bizottság elnöke legyen a közös államfő. Ugyanak­kor bizonyos Brüsszelbe delegált jogokat kapjanak vissza a tagországok, amelyek „föderációra” lépnének, és Schröder az Európai Unió egyfajta országok feletti állam vízióját ve­títette maga elé. A közösség külügyminiszterei a minap kötetlen tanácsko­zásukon a svédországi Nyköpingben ezekről a kérdésekről is tárgyaltak, az általános vélemény elutasító volt. De ugyanez a kör mától Brüsszelben hivatalosan is értekezik, és szinte megkerülhetetlen, hogy ismét elő ne vegyék a té­mát. Annál is inkább, mert a német kancellár elképzeléseit francia kollégája, Lionel Jospin még tovább is álmodta, s hovatovább az elhatározott strukturális reformok tovább­fejlesztése az Európai Unió bővítésére is kihathat. Jó vagy rossz irányban - ez egyelőre kérdéses. Mert José- Maria Aznar spanyol kormányfő is beszámolt a maga ví­ziójáról, amely semmi egyebet nem szolgál, mint a konkrét döntések elodázását mindaddig, amíg a soros elnökségben jövőre Madrid nem kerül sorra. Az Ibériai-félszigeten attól tartanak, hogy az új tagországok belépésével kevesebb se­gélyhez jutnak a strukturális alapokból, ezért mindenáron magukhoz kívánják ragadni a kezdeményezést. HORVÁTH MAGDOLNA Közénk férkőzött a drog Nem dughatjuk homokba a fejünket: a drog már igenis a közelünkbe férkőzött, átszövi mindennapjainkat. Azokét is, akik nem szívják, nyelik, lövik be maguknak a kábító­szert nap nap után. A szülőknek már általános iskolás cse­metéjüket is félteniük kell az agresszív terjesztőktől. Egyre több fiatal nyúl droghoz: a felmérések szerint akad 12-13 éves fogyasztó is. A 15 évesek közül már minden negyedik­ötödik gyerek kipróbált valamilyen kábítószert, a diszkók­ba járóknak pedig a 70 százaléka túl van az első adagon. A kormány országos drogprevenciós programot fogadott el, a rendőrség razziák bevetésével próbálja megtisztítani a szórakozóhelyeket a gyilkos bódulattól, az oktatási és az if­júsági tárca pedig a következő tanévtől egyre több iskolába szeretné eljuttatni felvilágosító anyagát. Egyik „elit” gimnáziumba járó ismerősöm mesélte, hogy az iskola mellékhelyiségében teljesen természetes a füvezés; általános iskolás fiam pedig - a DADA programnak köszön­hetően - többet tud a könnyű és a nehéz drogok témaköré­ről, mint akár én. Ma már teljesen normálisnak tetszik, hogy tizenéves gyerekeket az iskolába érkező rendőr nem a kerékpározás alapvető szabályaira oktatja, nem a közle­kedésben rejlő veszélyekre hívja fel figyelmüket, hanem ar­ról beszél, miként lehet-kell visszautasítani az utcán, az is­kolakapuban vagy a bevásárlóközpontok szórakozóhelyein kullancsként drogot kínáló ismeretlent. A közeli napokban megrendezett tanácskozáson szakembe­rek arra kerestek választ, a pedagógus miként veheti ki ré­szét a megelőzésből, hogyan ismerheti fel a kábítószerező tanulót, s mi ilyenkor a teendője. Az azonban bizonyos: őszinte kapcsolat, bizalmi viszony híján a tanár sem tud mit kezdeni tág pupillájú, rendetlenné, hanyaggá váló diák­jával. Itt, mint annyi más esetben, csak a család melege, a szülő példája, szeretete segíthet, összefogva a képzett, fel­készült, bármikor elérhető szakemberrel. ÉSZT GYŐZELEM. Koppenhágában szombaton Észtország nyerte a 46. Eurovíziós Dalfesztivált az Everybody (Mindenki) felvétellel. A dalt Tanéi Padar és Dave Benton adta elő. A gálát 38 ezer néző látta a helyszínen, a Parken stadionban, míg becslések szerint további 100 millióan nézték a televízióban. fotö. europress/epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents