Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-09 / 83. szám
’ P fl 2001. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ AHOL ÉLŰNK 7. OLDAL KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN A jövő a polgárok összefogásában rejlik A település címeréről A község, majd a város címere aranyos szegélyű, csücskös talpú pajzs, amely a pajzsderék és -talp találkozásában csúcsosí- tott. A pajzs kék mezejében zöld hármashalmon vörössel fegyverzett ezüst kecskebak ágaskodik, lép és néz jobbra. A pajzson háromágú, két gyönggyel ékesített aranyleveles korona helyezkedik el, abroncsán öt, leveleiben egy rubinkővel. A korona felett a pajzsképet ismételve felfegyverzett ezüst kecskebak emelkedik ki. Kunhegyes címere beszélő címer, arra az időre utal, amikor itt a tatárjárást követően juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó emberek, családok települtek le. Egykoron Kákát (Kokoth) névvel illették, amelyet 1299-ből okleveles adat is őriz. Más, későbbi írások Hegyesegyházról is írnak, állítólag valamikor csúcsos, hegyes templomára utalva. A legelső birtokosa, Dózsa nádor 1300-tól ismert, és 1325-ben már templommal is rendelkezett. A török időkben a szolnoki, majd a ballaszentmiklósi (most Törökszentmiklósi nahije adózója. Kuruc és labanc hadak, rácok dúlják, református közössége 1766-ban templomot épít. Mezőváros, majd rendezett tanácsú város, végül a nyolcvanas évek második felében városi rangot kapott. Ezt a feltörekvést jelképezi a fegyverzett, ágaskodó kecskebak, mint ennek a vidéknek valaha legismertebb háziállata. Ez a címer szimbolizálja a hagyományokhoz, a szülőföldhöz való kötődést, az egészséges lokálpatriotizmust és mindazon erőfeszítéseket, amelyeket emberöltők óta tesznek az itt élők Kunhegyes felvirágoztatásáért. ■ A település polgármestere az elmúlt választások óta Kontra József, aki 1952- ben született. Tiszagyendai, de hosszú idő óta Kunhegyesen dolgozik és lakik. Végzettségét tekintve mezőgazdasági gépész üzemmérnök, két, már felnőtt lány édesapja.- Kontra úr, miképpen ítéli meg Kunhegyes mostani helyzetét?- Az itt élő, valamivel több mint kilencezer lélek, akik döntő többsége végtelenül szorgalmas, régi szerepéhez mérten nincs könnyű helyzetben. Sajnos a rendszerváltást követő munkahelyi megszűnések következményeit még ma sem tudtuk kiheverni. Egy évtized alatt ezer fővel csökkent a lakosság száma. A város vezetése a nagy erőfeszítések ellenére sem tudott annyi és olyan munkahelyet teremteni, amely elegendő lenne. Mindezek ellenére az itt lakók többsége olyan vállalkozásokba kezdett, amelyek révén nemcsak a családját tartja el, hanem még enyhít is a foglalkoztatási gondjainkon. Tevékenységük színvonala fejlődik, s rajtuk keresztül úgy érzem, a település külső megítélése is pozitívan változik. A város legnagyobb erényének tartom, hogy ilyen viszonyok mellett továbbra is betölti kistérségi, központi szerepét. Ez elsősorban az általános és középfokú oktatási intézményeire vonatkozik, de az egészségügyre, a szolgáltatásokra is épp úgy, mint a kereskedelemre. — Az éves költségvetésben e feladatok ellátása feszültségeket is okoz, hiszen új beruházásokra, az infrastruktúra fejlesztésére nem sok jut.- Igen, éppen ezért pályázatok révén keressük a lehetőségeket a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen szennyvízhálózat bővítéséhez, a belvízelvezető-rend- szer tökéletesítéséhez, az infrastruktúra fejlesztéséhez. A nehézségek ellenére a lakosság egyre inkább lokálpatrióta, bevonva ebbe a munkába az elszármazottakat is, akik szintén részt vállalnak a város kulturális és egyéb értékeink védelmében, annak megőrzésében. Erősödnek az eredményesen tevékenykedő civil szervezetek is, hathatós közreműködésük nélkül már nem képzelhető el a település jövőképe. Jó a kapcsolat a helyi egyházakkal, azok vezetőivel is. Véleményem szerint ezek a példák is igazolják, ha a mindenkori politika jobban elismerné az úgynevezett kistérségi, központi szerepkört, akkor még eredményesebben szolgálnánk, szolgálhatnánk saját és a szomszédos községek, falvak lakosságát. Ily módon is segítve a település, a kistérség népesség- megtartó erejét. Néhány érdekesség a városról Kunhegyes igazi diákcentrum, ahol egyezernyolcszáz diák tanul és a napról napra bejáró tanulók száma is négyszáz Kunhegyes hat településsel határos, a területe 148,94 négyzetkilométer. Valamilyen módon vonzáskörzetébe tartozik Tomajmo- nostora, Abádszalók, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tisza- szentimre, Kenderes, Kunmadaras. A lakosság száma 9 ezer 33, a férfiaknál majdnem kétszázzal több a nő. Noha a településen 2 ezer 43 nyugdíjas is él, Kunhegyes évtizedek óta igazi diákváros, hiszen a tanulók száma meghaladja az ezernyolcszázat. A diákság összesen 35 településről érkezett és tanul itt, a bejárók száma több mint 400. Ok vagy buszokkal utaznak, vagy a napi 8 pár vonat valamelyikével. Két középiskola, továbbá két általános iskola fogadja őket. Sajnos a rendszerváltás következtében korábbi üzemek, mező- gazdasági nagyüzemek szűntek meg, vagy takaréklángon teszik a dolgukat, így a dolgozói létszámhoz viszonyítva sok, 928 a munkanélküli. Jó viszont, hogy legújabban 405 gazdasági szervezet tevékenykedik Hegyesen. A település alapvető gazdasági tevékenysége ma is a mezőgazdaság. A lakások száma 3 ezer 428, ebből 2 ezer 966 vízvezetékkel ellátott, ami 86,5 százalék, de elmarad a megyei meg az országos átlagtól. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt otthonok aránya 256, azaz a lakosok 7,5 százaléka, ami még kedvezőtlenebb. Ugyanakkor a lakásállomány aránylag modern, ami azzal magyarázható, hogy 1980-86 között épült a házak közel húsz százaléka. A gázvezeték-hálózat hossza 51,9 kilométer, a burkolt belterületi út 36 kilométer. A csatornahálózat pedig 15,2 kilométer. A játszóterek száma egy. A meglévő jelentősebb cégek, létesítmények száma öt, ebből mezőgazdasági üzem három, kereskedelmi egység kettő. Míg 1990-ben az aktív keresők száma 3 ezer 765 fő volt, jelenleg ez a szám 2000-2500 fő közötti. Különösen jelentősen csökkent az iparban dolgozók aránya. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a magángazdálkodók száma növekedett. A városban napjainkban 35 kft., 3 szövetkezet, 42 részvény- társaság és 318 egyéni vállalkozó akad. Ami az intézményeket illeti: egyesített óvodai hálózatot hoztak létre öt helyen, telephellyel. Két általános iskola, két középiskola is várja a diákokat. Az egészségügyi intézményben az alapfeladatok ellátásán túl a tüdőgondozó intézet is fogadja az embereket. Mindebből látszik, hogy a város alapfeladatán túl sokrétű, egyéb feladatot is ellát a térségben. Kun hagyományok Egyre több az olyan rendezvény, gyűjtemény, park, amely a Kunságra jellemző hagyományokat, emlékeket őrzi. Ezek közé sorolható a Nagykun Viadal. A legelsőt 1929-ben rendezték Karcagon. Ezen a hat nagykun település (Karcag, Kunmadaras, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve, Kunszentmártoni sportolói mérték össze erejüket, ügyességüket, fel- készültségüket tizenhat sportágban. Később váltakozó helyszínekkel évről évre megrendezték ezt a vetélkedőt, tizenöt sportágban. Csakhogy fokozatosan feledésbe merült az egész. Csak 1969-ben újították fel a korábbi hagyományokat, és kétévente rendezik ezen versenyeket „Nagykun diák sportviadal” néven. A mostani házigazdája Kunhegyes lesz, nem is olyan soká: 2001. április 26-28-a között. A Konok Kunok Kupája főleg az ősi, kun játékokat népszerűsíti: kuntolás, kunkobak-húzás, köcsögölés, rönkhajítás, karikahajtás, gombozás, pénzzel snú- rozás, bigézés, packázás stb. Ezen játékokat nemcsak Kunhegyesen és a mi országunkban, de Franciaországban és Belgiumban is nagy sikerrel mutatták be. Megrendezték az európai régió népi és sportjáték-fesztiválját, hagyományt teremtettek a „Nagykunság legerősebb embere” erő- és ügyességi versenyek lebonyolításával. Mindezek megvalósítására megalapították a Konok Kunok Hagyományőrző Baráti Társaságot is. A Hungary Kun Cup Kelet-Kö- zép-Európa legnagyobb nemzetközi ifjúsági labdarúgótornája, amelyen a részt vevő csapatok életkoruknak megfelelően, különböző kategóriákban versenyeznek. A rendezvényhez hét jiapon keresztül kulturális és hagyományápoló események kapcsolódnak: úgy mint kunsági lakodalom, hagyományos disznóölés, néptáncműsor. A sportrendezvényeken kívül akadnak hagyományőrző rendezvények és vannak efféle csoportok is. így az Ilosvay Varga István Művelődési Központban van szövő, fafaragó, agyagozó, kosárfonó kiscsoport is. Hagyományőrző itt a citera- és néptáncegyüttes, megalakult a felnőtt kórus, valamint a népdalkor, programjukban kunsági dalokkal, táncokkal. Minden évben megrendezik az immár hagyományos Legénybot alkotótábort, amelyre szeretettel várják a vidék amatőr művészeit. Szekciókban tevékenykednek: külön a fafaragók, szövők, csipkeverők, kosárfonók. A tíznapos táborban készült alkotásokat kiállításokon tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek köztulajdonba kerülnek. A Falusi Turizmus Egyesület célja a kulturált falusi vendégfogadás bemutatása, a népi értékek, hagyományok ápolása, a kunsági népszokások, ételkülönlegességek megismertetése. A helyi nevezetességek közül megtekinthető Oláh Lajos gazdag magángyűjteménye, a Kun emlékpark, amely kopjafáját Szelekovszky István faragta. A parkot egyébként a kunok bejövetelének 750. évfordulója tiszteletére 1989-ben avatták. A városháza előtti téren pedig megcsodálható az országban egyedülálló Kun lovas szobor, Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész alkotása. ■ Soron következnek Április: Speed Riders MC motorkiállítás, illetve a helyi szépségverseny megrendezése Húsvéti népszokások felelevenítése, húsvéti játszóház. Május: Majális, kulturális és sportprogramokkal Jászkun citeratalál- kozó. Június: Szélmalomharc - kerékpártúra. Legénybot alkotótábor. Július: Nagy Bumm! - országos motorostalálkozó. Aratóbál - Gasztronómiai nap. Népi játék. Augusztus: Horgászverseny (világbajnokság). Országos strandröplabdatorna. Szeptember: Európai örökség és gasztronómiai nap. Kézművesutca - népijáték-versenyek. Fogathajtó verseny. Október: Szüreti felvonulás, illetve bál. December: Mikulás-kupa (vegyes országos röplabdatorna) Karácso- nyi hangverseny._________________________________■ Negyvenezer dokumentumot őriznek A város főterén a messzi távolt kémlelő, klasszicista stílusú, kéttornyú református templomon kívül másik gyöngyszeme a településnek a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár, amelyik 1739-ben épült. Utcai homlokzata 2-1-2 tagozódásé. Főhomlokzatát végigfutó íves, árkádos, mindhárom nyeregtetős homlokzatát pedig barokkos, többszörösen ívelt oromzat díszíti. Belseje és pincesora is boltíves kiképzésű. A létesítmény fennállása óta többféle tevékenységet szolgált, így sokáig sóház is volt. A második világháborút követően művelődési otthonként használták, majd 1961 óta könyvtár. (A műemlék épületet 1981-ben teljesen felújították.) 1986-ban az épület előtti.téren felavatták Zsigmond Ferenc kunhegyesi születésű irodalomtörténész mellszobrát, a kisújszállási Papi Lajos szobrász- művész alkotását, 1995-en pedig Szegő Gábor, szintén kunhegyesi születésű, világhírű matematikus mellszobrát készítette el ide Győrfi Lajos karcagi szobrászművész. A könyvtár napjainkban közel negyvenezer dokumentummal rendelkezik mindazoknak, akik betérnek termeibe. A hagyományos könyvtári munkán kívül különböző rendezvények lebonyolítására, művelődő kisebb-nagyobb közösségek létrehozására, iskolai tanórák itteni megtartására is van lehetőség. Szabadidős programjai közül rendszeresek a népszokásokat felelevenítő, hagyományőrző foglalkozások. így téltemetéskor tavasztündér készítése, bábégetés, a Nagykunsági-főcsatornánál zöldágjárás. Pünkösd vasárnapján múlt századi népszokást elevenítenek fel, az úgynevezett Párdi Mihály csiga- és korallgyűjteménye betölti az egykori gyógyszertár helyiségét pünkösdi királynéjárást. A magyaros ruhákba öltözött kislányok a város több utcáját végigjárva, egy-egy házba betérve pünkösdölnek: dalolnak, táncolnak, verseket, köszöntőket mondanak, adnak elő. A műsor főszereplője, a kis pünkösdi királyné fehér ruhában, virágkoszorúval a hajában. A millennium tiszteletére, 2000 szeptembe' végén adták át a gyűjteményes s rbát a Kossuth út 55. szám ah 930-ban nyílt meg az / asz g'/őgy- szertár, amely ,i Sándor tulajdona volt. A regt patika korabeli, eredeti bútorai csodálatos tárlóként szolgálnak Párdi Mihály egy életen át őrzött, gyarapítód gyűjteményének, amely most már a város tulajdona. így mindenki gyönyörködhet a távoli világóceánok, tengerek csigáinak, csillagállatainak, kagylóinak, koralljainak megmaradt vázaiban, házaiban. _________________________! Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
