Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-07 / 82. szám
ALMA MATER 6. OLDAL 2001. ÁPRILIS 7„ SZOMBAT KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA - SZOLNOK A harmónia iskolája A harmónia nem csak a zenében fontos - tudják ezt a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanárai is. Erről meg is győződhet az, aki szétnéz az oktatási intézményben. A vendéget ugyanis az iskola névadójának domborműve mellett festett üvegablakok, tágas és mégis barátságos tér fogadja. A lapunkat - így olvasóinkat - körsétára invitáló igazgatónő, dr. Petőné Balázs Erzsébet állítja, az otthonos környezet is része a nevelésüknek, hiszen ének-zene iskolaként nem csak tudást, tárgyi ismeretet, de értéket, egyfajta szemléletmódot is közvetíteni igyekeznek. No, de induljon a séta! __________________________________■ Eu rópaiság és nyitott szellem Dalok lélekből Összeszámolni is nehéz azokat a díjakat, melyeket az iskola kórusa nyert itthon és külföldön. A pedagógusok, az iskola vezetői azonban talán mégsem az arany és ezüst minősítésekre a legbüszkébbek, hanem arra, hogy a zenével olyan többletet sikerült átadniuk, amellyel az egykori kórustagok az élet minden területén megállják a helyüket. Tánc az utcán, avagy munkában a mazsorettek Mindenki tehetséges valamiben, csak meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermek kipróbálhassa önmagát — állítja az iskola igazgatónője, dr. Petőné Balázs Erzsébet. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában ezen munkálkodik minden pedagógus.- Milyen lehetőséget kapnak önmaguk megismerésére, kipróbálására az itt tanuló diákok? - kérdeztük az igazgatónőt.- Iskolánk a Zsolnai-féle értékközvetítő és képességfejlesztő programot követi, mely a kultúra széles területét kínálja fel a gyerekeknek: kommunikáció, illem, korai nyelvtanulás, néptánc, báb, számítástechnika és még sorolhatnám. Ezek lehetővé teszik, hogy a gyerekek oldottan, teljesítménykényszer nélkül kipróbálhassák magukat, és önmaguk előtt is bebizonyítsák, hogy tehetségesek valamiben. Mindezek előkészítik a személyiségüknek megfelelő pályaorientációt. Az intellektuális képességek mellett kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életszemlélet, a fizikai állóképesség megalapozására. Ebben biztosít kivételes lehetőséget a két nagy tornaterem, a tanuszoda és a sportudvar a rekreációs parkkal.- Égy oktatási programnak azonban mindig meg kell fogalmaznia valamiféle fontossági sorrendet is. Önök mikre helyezik a hangsúlyt a tanításban?- A leghangsúlyosabb az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A beszéd ugyanis a világban való eligazodás alapja, segíti az egyén önmegvalósítását, kiteljesedését. Fontosnak tartjuk a logikus gondolkodás képességének fejlesztését, az állóképesség javítását. Természetesen nagy teret szentelünk a zenei kultúra és általában a művészetek iránti fogékonyság fejlesztésének is.- A világban való biztos eligazodáshoz ma már nélkülözhetetlen, hogy más nemzetek fiaival is szót tudjunk érteni. Milyen nyelveket tanítanak?- Két idegen nyelv, az angol és a német közül választhatnak a diákok, de akár mindkettőt is tanulhatják. Az oktatásnál nagy hangsúlyt helyezünk a funkcionalitásra, arra, hogy használni tudják a nyelvet, meg merjenek szólalni. A szövegértés és beszédkészség fejlesztésében nagy segítséget jelentenek külföldi - francia, német, olasz, finn - iskolákkal meglévő kapcsolataink. Az európai uniós Sokrates programhoz kapcsolódva pedig újabb négy oktatási intézménnyel - dán, német, belga, olasz - vettük fel a kapcsolatot.- Az iskola mit profitál ebből?- Az idegen nyelvek magabiztos elsajátításán túl - hiszen angol és német nyelven tartjuk a kapcsolatot - ismerkedünk a demokrácia szabályaival, igyekszünk azokat a mindennapi iskolai életünkbe beépíteni, hogy felszabadult, jó közérzetet teremtsünk az iskolában. Célunk, hogy nyitott, a világban biztosan eligazodni tudó gyermekeket neveljünk. A Kodály gyermekkar - melynek vezetője Juhászné Zsákai Katalin karnagy - a budapesti Vigadóban is nagy sikerrel lépett fel A próbaterembe lépve aztán kiderül, a diákok nem csak a zene művészetében járatosak. A falat ugyanis a gyerekek által készített, a zene történetét felidéző „freskók” borítják.- A gyermekek személyiségét kívánjuk fejlesztem. Azt szeretnénk, hogy a tanulóink a zenét, a művészetet értő, szerető emberekké váljanak — magyarázza lezte magát a zenével, ám állítja, az iskolának, az akkori karvezetőnek, Rohonczy Andreának is sokat köszönheti Ez az indíttatás meghatározta és kijelölte életútját. A kisdiákként eltöltött évekre Kanizsa Gábor is szívesen emlékszik vissza, ezért is döntött úgy, a lányait is ebbe az iskolába íratja. Pedig ő maga messze került a zenétől, ahogy tréfásan fogalmaz, csak annyi köze van az énekléshez, hogy egy mobiltelefon-társaság mérnökeként a hanghullámokkal foglalkozik. Ám nem Kanizsa Gábor az egyetlen volt diák, aki szülőként gyermeke oktatását egykori tanáraira bízza. Teszámé Nagy Mariann is úgy találta, nem árt, ha gyermekei zenét tanulnak. Már csak azért sem, mert - mint állítja - egyfajta magabiztosságot ad az éneklés. Az pedig neki még biológusként is jól jön, nem is szólva a logikus gondolkodásról, amit a zene, a szolfézs tanít. Teszárné mégis talán annak örül a legjobban, hogy egyfajta értékrendet is átadott csemetéinek a zenével az iskola. Mindezt abból méri le leginkább, hogy nyolcadik osztályos gyermeke az igényesebb könnyűzenét szereti, azt, amit ő is szívesen hallgat. Az önismeretet és a magabiztosságot nevezi meg az iskolától kapott két legfontosabb útravalóként a tévébemondóvá lett Lukács Ágnes is.'Éppen ezért nem is múlik el úgy nap, hogy ne énekelne gyermekeinek. A zene szerinte ugyanis a megértés és a problémamegoldás kulcsa. A leg- szorongóbb gyermek is feloldódik, a legvirgoncabb lurkó is kiegyensúlyozottabbá válik.- A zene és a logika, a matematika kapcsolatát már bizonyították — magyarázza Lukács Ágnes. - De a zenétől a gyermekek fogékonyabbá válnak minden területen, így a történelem, az irodalom, a művészetek iránt is. Hogy ez mitől van? A legpontosabb választ erre is a zene adja meg, Halász Judit ugyanis már évtizedek óta énekli: „Minden ember lelkében egy dal van”. TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK AZ 1 999-2000-ES TANÉVBEN Iskolatípus Felvettek aránya (%) Gimnázium 70,5 Szakközépiskola 29,5 Idén az előzetes felvételik alapján középiskolás. tíz tanuló már biztosan u A Tiniklub A Kodályban az élet nem csak a tanulásról és a sportról szól. Az iskola igyekszik otthonos környezetet teremteni, hogy a gyerekek az órák után is szívesen töltsék az időt az intézmény falai között. Ezért is talált támogatásra a Tiniklub ötlete, amit a diákok alakítottak ki saját maguknak. A színesen festett falak között egymással diskuráló lányokat, fiúkat látva aligha jut az ember eszébe, hogy a valamikori raktár helyiségében ülünk le szusszanni egyet az iskolai körséta végén. A „szabadidőközpont” otthonossága - ahol lyukasórákban vagy éppen a tanítás után összegyűlhetnek a gyerekek beszélgetni, játszani — Csányi Imrének is köszönhető. Ő az, aki kitalálta és társaival megfestette a falakat teljesen beborító képeket. Imi persze nem kezdő a szakmában, hiszen otthon is szívesen ragad ecsetet. Talán ennek is tudható be, hogy nem egy képe kapott már helyet az iskolai tárlatokon. Kézügyességnek az az öt lány sincs híján, akiknek munkáiba szintén lépen-nyomon belebotlik a ember az iskolában. Gellei Anna, Vall Petra, Erdősi Dorina, valamint a Földes testvérek, Katalin és Zsuzsa festményei fogadják a látogatót a bejárat üvegablakain. Bár az „üvegképeket” elkészíteni nem volt leányálom, mégis ők öten a Bartók Terem falát díszítő „freskókra” a legbüszkébbek. A Tiniklubban persze nem csak az „ábrándos tekintetűek” teszik be a lábukat. Itt találkozom ugyanis Dinya Dórával, Ökrös Tamással és Széchenyi Gáborral, akik együtt legyőzhetetlenek. Míg egyikük az irodalom- és nyelvtanversenyeken jeleskedik, addig másikuk a természettudományokban, matematikában, fizikában, kémiában nem talál legyőzőre, és nem csak a megyében, de szinte az országban sem. A jó hangulat miatt nem csoda, ha a már gimnáziumi padot koptatók közül is többen visszavágynak régi iskolájukba. Ezek közé tartozik Kovács Zsuzsa is, aki állítja: énekelni csakis a Kodály leánykarban szeret igazán. INDULÓ OSZTÁLYOK. A következő, 2001-2002-es tanévben három első osztály indítását tervezi az iskola: ének-zenei osztály, kosárlabda sportosztály, szorobán eszközhasználatú matematikaosztály. BEARANYOZVA. Az iskola kórusa az elmúlt években szinte mindent megnyert, amit lehetett. Több hazai és külföldi fesztiválon is sikerrel szerepelt. Arany és ezüst minősítést szereztek budapesti, debreceni, várnai (Bulgária) és salsomag- giorei (Olaszország) nemzetközi kórusversenyeken. Felléptek többek között Finnországban, Lengyelországban, Olaszországban. Itthon rendszeres résztvevői az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyeknek, ahol az „Év Kórusa" kitüntető minősítést kapják rendszeresen, de tapsolhat a közönség műsoruknak Szolnok város valamennyi rendezvényén. A MINŐSÉG JEGYÉBEN. Több más oktatási intézményhez hasonlóan a Kodály is csatlakozott a Comenius 2000 programhoz. A minőségbiztosítási rendszer bevezetésével tovább javulhat a kapcsolat az iskola és a partnerek - szülők, önkormányzat, társintézmények - között. ■ Tempóelőnyben adat, hogy bebizonyítsák: a zenére összpontosító, a kórusaival már szép eredményeket elérő oktatás intézményben is van helye a sportnak. No persze, a kosaras osztályban sem élsportolók képzése az elsődleges cél. A gyerekek állóképességének növelése mellett a A harmadikosok is pontosan veszik labdaérzék fejlesz- célba a kosárlabdapalánk gyűrűjét tése, a sport iránti szeretet kialakítására törekednek. Ennek kiegészítésére iktatták órarendbe heti rendszerességgel az úszást. A medencéből kimászó két fiú azonban többet remél a kosárlabdától. Mindketten imádják ezt a játékot, így nem csak az iskolai testnevelés-órákat, edzéseket, de szabadidejüket is a pa- lánkok alatt töltik. Mindennek meg is van az eredménye, hiszen különböző megméretéseken ugyancsak eredményesen szerepeltek, sokszor idősebb diákokat is maguk mögé utasítva. Számukra mégis a legizgalmasabb emlék,-mikor Mészáros Dávid bátyja, az ország egyik legjobb csapatában játszó Richard tartott náluk „edzést” és bemutatót a kosárlabdázás magasiskolájából. A két lurkó azóta reméli, hogy egyszer nem csak a partvonalról figyelik a „nagy testvér” játékát, hanem egy csapatban is küzdenek majd a győzelemért. Labdadöngéstől hangos a tornaterem, amikor belépünk. A harmadik osztályosok próbálják a fejük fölé magasodó gyűrűbe bűvölni a kosárlabdát. Legtöbbjük nem is eredménytelenül. Pedig az iskola „kosaras sztárjai" most nincsenek a „pályán”. Ők ugyanis már negyedikesek. Bár a negyedikeseknek is testnevelés órájuk van, ám ők éppen most a kosárlabdapályát az úszómedencére cserélték. így most a kosaras megyei serdülőválogatottba bekerült Kovács Attila és Mészáros Dávid sem a palánk alatt ügyeskedik. A két fiúra roppant büszke az iskola, hiszen a csapatban két évvel idősebb gyerekek között játszanak, és megállják a helyüket. Ez azért is öröm az iskola vezetőinek, mert a mostani negyedikesek voltak az első sporttagozatos osztályuk. így nekik jutott az a nem könnyű felA tanuszoda szinte mindig hangos. Ha nem a kodályosok, akkor más Iskolák nebulói vagy éppen óvódások próbálják elsajátítani az úszás tudományát. Sorokban Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. csodálkozásomat látva az igazgatónő. A tények pedig azt igazolják, hogy - az iskola jogelőd intézményét is beleszámítva — az elmúlt 35 évben mindezt sikerrel tették. Somos Csaba karnagy ugyan már az iskolás évek előtt elköte— Picikék, Tücskök, Kodály gyermekkar, leánykar. De van egy mazsorett-, valamint egy reneszánsz tánccsoportunk és kamarakórusunk is — sorolja az igazgatónő a Kodály Terem felé tartva az iskolában működő kórusok neveit.
