Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-07 / 82. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. Április 7., szombat Olajozottan működő gazdaság „Nem panaszkodom, mindent megtermelek” - „Ha nem mehetünk nyaralni, az nem fontos Ezekben a hetekben a gazdák osztanak, szoroznak, hogyan tudnak minél több mezőgazdasági támogatáshoz jutni, milyen irányba fejlesszék családi gazdasá­gukat. Kenderesen Hetényi László gazdálkodó is bosszankodik az emelkedő mű­trágyaárakon, közben veti a burgonyát, a fóliájában már szépek a dinnyepalán­ták, és idén részt vesz egy kukoricafajta-kísérletben is. Hetényi Lászlót és fiát a Kisújszállás köz- igazgatási területéhez tartozó Turgony-ta- nyán találjuk, éppen gépeket javítanak. Az apa korábban a Tisza II. Szövetkezetben volt ágazatvezető. Amikor bejelentette, hogy önálló gazdálkodásba kezd, felesége nem le­pődött meg - idézi a múltat -, és gyerekei is ilyen pályára mentek, Karcagon végeztek a Szentannaiban. A fia, akivel együtt dolgoz­nak, gépésztechnikus, lánya főiskolás.- Kik dolgoznak a családi gazdaságban?- A kézimunka-igényes feladatokat teljes mértékben az asszonyok - édesanyám, anyósom, feleségem és a lányom - csinál­ják, ami gépes munka, azt a fiammal ketten. A gazda észreveszi, hogy a szemem meg­akad a sok öreg gépen.- Ezek egy része valóban a tsz-ből kise­lejtezett ócskaság, de már új gépek is van­nak. Itt a krumpliültető gépsorom - mutat előttünk egy poros szerkezetre -, amely most ugyan olajos - mentegetőzik -, de dolgoztunk vele. A traktorokat is mi javítgat­juk, a szerszámok, hegesztőgép, eszterga­pad megvan - mutatja be a hatalmas gép­műhelyt. — Univerzálisan magunk csináljuk. A fiam iskola után az élet sűrűjébe került, a javítások zömét ő csinálja, mivel igazság szerint én jobban szeretek a földeken mun­kálkodni.- Gyermekei mit szóltak, hogy számos do­logról le ked mondaniuk?- Tudomásul vették. Itt a nyaralás 1998 óta teljesen megszűnt. Pontosan akkor van a munkacsúcs, ahogy augusztus 10-én befe­jezzük a dinnyeszezont, 11-én kezdődik a hagyma, amikor abban benne vagyunk, vé­ge felé már jön a krumpliszedés. Aztán jön a szántás, a gabonavetés, és sokszor kará­csonykor is van az embernek dolga. Az érté­kesítéssel szerencsére nincs gondom, a ku­. koncát, gabonát leszerződtem a többit sza­badpiacon adom el. Nem panaszkodom, mindent meg tudunk termelni, a földjeink többsége 38 aranykoronás, megoldott az ön­tözés is.- Ahogy szétnézünk a gazdaságában, lát­juk, földben a burgonya, az őszi vetés is szé­pen zölded.- Az igaz, de érzékenyen érinti az em­bert az ipari anyagok árváltozása, egy mű­trágya december óta 4600-ról 5200 forint lett, az üzemanyagot is 220 forint körül kell vennünk, a vetőmagárak is felkúsztak: egy hektárra való becsületes kukorica-vetőmag ára 17-18 ezer forint. Azt vallom azonban, hogy ilyen földbe jó minőséget kell tenni, hogy hektáronként 10 tonnás legyen a ter­més. Azt is megtudjuk, hogy a Hetényi család­nak sem megy minden simán, nekik is volt tavaly 20 hektáron vízkáruk.- Az ember dühöng, tehetetlen - mond­ja a családfő, aki a gondok ellenére igyek­szik megőrizni optimizmusát, s ha kell, be­segít a kasszába a mezőgazdasági szolgálta­tásból (speciális gépével burgonyaültetést, mák-, hagymavetést, betakarítást vállal) és a teherfuvarozásból származó bevétel. - A szövetkezetben huszonévig 2-3 ezer hektá­rok tartoztak hozzám, így vágtam bele most a kukoricafajta-kísérletbe. Hét fajtát próbá­lunk ki. Otthon sertéseket tartunk, hogy ta­vaszra, mire a földekre kell a pénz, legyen bevételünk. A gépsorokat látva, azt gondolom, na­gyon praktikus ember, aki szereti megköny- nyíteni a sorsát - mondom a gazdának —, mire jót mosolyog, és csak ennyit mond: ha meg akarnám könnyíteni, nem itt lennék, el tudnám könnyebben is képzelni az élete­met. Most addig nyújtózkodom, annyit vál­lalok, amennyit elbírok.- Hány tízmiüióra lenne szüksége a régi gépek cseréjére? — Az ötödik x környékén nem szeretek adósságot felhalmozni, de ha csak úgy lehet­ne kérni, akkor épületberuházás mellett a csomagolásban is lépnék. Itt a megtermelt burgonya, hagyma - mutatja a raktárban. - Régen beleraktuk egy 30 kilós zsákba, és el­adtuk. Most 5-10 kilónként kérik, ehhez kel­lene egy osztályozó- és csomagolótechnika. Jó, kiméricskéli az ember a mázsával (Te­gyél még hozzá! — szól a fiának), megcsi­náljuk, mert ebből élünk, ez a dolgunk, de sokkal könnyebb volna, ha az ember ráten­né egy automatára. Van itt elképzelés, apró­magvető gépsor, fóliafektető gép, már ez is nyolcmillió forint... de inkább ne is ábrán­dozzunk - mondja, így fiát faggatjuk egy ki­csit.- Huszonkét éves fiatalember vagy, nem akartál máshol dolgozni? - kérdeztük az ed­dig szerényen a háttérben gépet javító fiút.- Ez rajtam is múlott, kiskoromtól szere­tem ezt csinálni, így amikor végeztem, ter­mészetes volt, hogy idejövök. Annyit biztos nem szórakozok, mint a többi fiatal, annyi haver sincs, de a munka szeretete a fontos számomra. Szeretem a növénytermesztést, nem bántam meg, ha nem mehetünk nya­ralni, az nem fontos. A faluban is nagyon sok fiatal csinálja ugyanezt, úgyhogy ez itt nem furcsa.- Ha megnősülsz, és a feleséged azt mondja, ezt ne csináld, mit teszel? A kérdés nagyon váratlanul érte, így elpi­rul, de kivágja magát: - Megpróbáljuk meg­oldani ezt is, de nem úgy, hogy el sem ve­szem... - mondja, majd máris folytatja a munkát, hiszen a traktornál egy alkatrészt még ki kell cserélnie. _____________ ____________________DABÓCZI ERZSÉBET Mé g megvan Petőfi körtefája „Haldoklik az öreg tanú Petőfi vén körtefája Azt beszélik Ő látta volt Verset írni utoljára” (Kányádi Sándor) Székelykeresztúr egy csodálatos környezetben lévő kisváros a Szé­kelyföldön. Tizenegyezer lakosa közül talán száz lehet román, de valamennyien beszélik a ma­gyart. Főleg rendőrök és hivatal­nokok. A település arról neveze­tes, hogy állítólag Petőfi itt töltöt­te utolsó éjszakáját. Mellesleg az ottani Orbán Balázs Gimnázium és a szolnoki Eötvös József Álta­lános Iskola 1994 óta gyümölcsö­ző kapcsolatot ápol. A minap is tíz-egynéhány fős delegáció érke­zett Szolnokra, és közülük be­szélgettünk néhány személlyel. Ütő László vezette a küldöttsé­get, ő a nagy költőre emlékezett.- Nálunk, Székelykeresztú- ron, a Gyárfás-kúriában áll egy vénségesen vén körtefa, előző es­te alatta borozott, talán írogatott is Petőfi. A Gyárfás család neves földbirtokosnak számított arrafe­lé. Éjféltájban elmentek aludni, mert másnap hajnalban társzeke­rekkel iparkodtak Fehéregyház­ára. Ez tőlünk tizenkét kilométer. Itt az úgynevezett Búsi-kaptatón látták utoljára a nagy költőt, hogy a kocsiútról letért a kukoricásba. Eddig a történelem, a többi már legenda.- Mi van a kúriával és a vén körtefával?- Áll az épület, meg körülötte egy bronzszobor, amely a költőt mintázza. A körtefát preparálták, így őrzi a régi világ a százötven- egynéhány éves mindennapok emlékét. Szabó Miklós, az ottani gimná­zium igazgatóhelyettese a ma­gyarságtudatról mesél.- Mivel tömbben él a Székely­földön a magyarság, itt könnyebb ma magyarnak lenni, mint a szór­ványokon, peremvidéken. Hoz­zánk 870 diák jár az 1-12. osztály­ba helyből, meg rengeteg székely településről. A románt heti 4-5 órában, a magyart is ugyanennyi­ben tanítjuk. Természetesen a többi tárgyat magyarul oktatjuk.- És például Trianont?- 1996-ban történt az első olyan fordulat, hogy már ezt is le­hetett, lehet tanítani, mondjuk a kisebbség szemszögéből.-Ésaz itteni románok?- Rendes emberek, ortodox vallásúak, szeretik a települést, nincs gond velük. Nekik se ve­lünk, bárcsak a nagypolitika is így tenné a dolgát.- És aki végez, hová készül?- Szerteszét főiskolákra, egye­temekre Erdélybe. Van, aki végül is Magyarországon köt ki. Mint például a 23 éves Ütő Edit, aki most Nyíregyházán utol­só éves francia-rajzszakos hallga­tó. Edit magas, csinos, mosolygós diáklány.- Két évig készültem az érett­ségi után a felvételikre, és ez a szülővárosomtól 503 kilométerre, a Nyírség fővárosában sikerült.- Hol lakik?- Kollégista vagyok, félévente kétszer bírok hazajutni a Székely­földre. Az átlagom 4,3 és havi 9 ezer forint ösztöndíjat kapok. A szüleim tanárok, és van egy most érettségi­ző húgom is, szóval nem keresnek annyit, hogy segíthetnének. Ezért hoszteszkedem a Metróban is, ami­kor csak hívnak és mehetek.- Ha végez?- Szeretnék maradni. Másfél éve van egy barátom, ő is főisko­lás, Nyíradonyban lakik.- Milyen ma kinn magyarnak lenni?- Könnyebb, mint az előző érában, de még mindig elég ne­héz. Nagy a szegénység, nincs munka, sok ember átjár ide forin­tot keresni, dolgozni. Az ottani magyar lét minden­napjait Kovács Ákos fizika-kémia szakos tanár a saját bőrén ismeri.- Én eredetileg kolozsvári va­gyok, és onnan kerültem ide, a székelyek közé. Ebben a város­ban 20-30 százalék a magyarok aránya, és a Funar dirigálta tele­pülésen nem könnyű magyarnak lenni, maradni. Vagy ezt hangoz­tatni. Szerencsére vannak, akik vállalják magyarságukat.-És az RMDSZ?- Megoszlanak a szerepéről a vélemények, nem egyértelmű a helyzetük. Nem kevesen örül­nek annak, hogy a magyarok pártja együtt dolgozik, dolgoz­hat végre a kormánnyal. Mások szerint — és ők sincsenek keve­sen - ez ballépés volt, nem kel­lett volna még most felvállalni ezt a közösséget. Mert nagyon sok olyan személy került most hatalomra, akik a diktátor egy­kori hű kiszolgálói voltak, és egyszer már csalódtunk bennük, íme, most újra fenn vannak a csúcson, így kellemetlen ez a helyzet az RMDSZ-nek is. Hi­szen látjuk, több alapvető, az ot­tani összmagyarságot érintő kér­désben (önálló magyar egyetem, az egyházi javak visszaadása stb.) nem jutunk dűlőre. Sok a magyar kivándorló, elvándorló, főleg a diplomás. Pedig a kimű­velt emberfőkre ott talán még nagyobb szükség lenne, mint itt­hon, az anyaországban.- Összegezve, jobb vagy rosz- szabb a helyzet odakinn, mint mondjuk az 1989-es forradalom előtt?- Jobb, összehasonlíthatatla­nul jobb. Nekünk is, meg a romá­noknak is. De hát van még mit be­pótolnunk a Trianon óta eltelt, lassan nyolcvanegy éves soroza­tos veszteségeinkből... _________________________D. SZABÓ MIKLÓS Néz őpont Tejstop Manapság oly kevés népszerű program lát napvilágot Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszter rendelkezése alapján leállították az iskolatej-akciót. A háttérben az Állami Számvevőszék áll, amely jogszabályba ütköző­nek találta a minisztérium által támogatott programot. A szakértők szerint viszont hibás döntést hozott a számvevőszék, mivel a piacra jutási támogatásból igenis finanszírozható az iskolatej-akció mintegy másfél milliárd forintos költsége, a fiatalok tejfogyasztá­sának ösztönzésére. Jelenleg is jogászok vizsgálják a döntés he­lyességét, miközben számos, önhibájukon kívül hátrányos hely­zetű településen tejre szom- júhoznak a gyerekek. Me­gyénket sajnos nem érinti a program, pedig rászoruló nebulók térségünkben is akadnának bőven. Tisza- derzs viszont példát muta­tott a megye önkormányzatainak arra, hogy miként kell önerőből kigazdálkodni kétmillió forintot kétszáz óvodás és iskolás gyer­mek tejellátására. Mi tagadás, tanulóéveim alatt az órák közti szüneteket igen­csak szerettem. Csibészségre mindig kapható voltam, a tízórai szünetben azonban elevenségemnek nyoma veszett. Mozgékony gyerek lévén muszáj volt pótolnom az elveszített energiát, erre re­mek alkalomnak kínálkozott a tízórai. Egy ideig az otthonról cso­magolt szendvicsek tömték be a számat és ültettek be lecsende­sedve a padba, egyszer csak azonban megjelent a suliban az isko­latej: Isteniek voltak a házilag gyártott pakkok is, de amint meg­láttam osztálytársaim „fehérlő bajszát”, bizony én is inkább a te­jes tízórait kívántam meg. Arra rájöttem, hogy finom, arról hallot­tam, hogy egészséges is, ráadásul olyan nagyfiús volt a „dedós szülői szendvics” után, ami szintén nem utolsó szempont egy ka­masz esetében. Manapság oly kevés népszerű, főként tisztességesnek tűnő programok látnak napvilágot - ez közéjük tartozott. Nem tudom, az akció leállításának döntéshozói milyen élmények birtokában vannak az iskolatejjel kapcsolatosan. De ha valaha diákként volt a szájuk szegletében egy csepp a fehér nedűből, talán van esély rá, hogy felnőttként megtalálják azokat a jogi megoldásokat, mel­lyel visszaállítják a sikeres akciót, sőt kiterjesztik azt az egész or­szág fiatalságára. ^ f A Szivárvány is fellép Budapest A magyar millennium alkalmá­ból útjára indított „Kultúrával a Nyugat kapujában” nemzeti fesz­tivál országos népzenei bemuta­tóját szombaton és vasárnap ren­dezik Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban. A Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma és a Magyar Művelődési Intézet tá­mogatásával meghirdetett ese­ménysorozat záróprogramjain 27 pávakör és énekegyüttes, 25 hangszeres együttes, 27 énekes és 4 szólóhangszeren játszó nép­zenész mutatkozik be. Az 1999- ben útjára indult rendezvényso­rozaton - több száz településen, kistérségi helyszínen — több mint százezer amatőr művész lé­pett közönség elé. Az országos fesztiválon ma fellép többek kö­zött a mezőtúri Szivárvány Cite- razenekar is. _______________________________IMI!! ÁP RILIS SZIGLIGETI SZÍNHÁZ SZÓI,SOK 7. szombat 19 óra Muskétások ........................ .. . Varsányi bérlet 8. vasárnap 15 óra Amadeus ............................ . . . UPOR BÉRLET 10. kedd bóra Muskétások ........................ .. . Dajka bérlet 11. szerda 19 óra Muskétások ........................ . . . PÉCSI BÉRLET 12. csütörtök 19 óra Bunbury ............................ ...Gózon bérlet 13. péntek bóra Muskétások ........................ .. . Básti bérlet 14. szombat bóra Sok hűhó semmiért ............ .. Blaha bérlet 15- vasárnap bóra Muskétások ........................ .. . Ruttkaibérlet 17. kedd bóra Muskétások ........................ . . JÁSZAI BÉRLET ! IS. s/erda 11 óra Volt egyszer egy királylány . . hl.Rl.l.lS/l M l 8 léb 19. csütörtök bóra Amadeus ............................ .. Kiss Manyi bére. 11 óra Volt egyszer........................... .. Bérletszünet bóra Amadeus ............................ .. Pethesbérlet 20. péntek bóra Bunbury ............................ .. Major bérlet 21. szombat 15 óra Sok hűhó semmiért ............ .. Lehotay bérlet bóra Sok hűhó semmiért ............ .. Berry bérlet 22. vasárnap bóra Amadeus ............................ . Laiinovtia bérlet 24. kedd 11 óra Volt egyszer........................... .. Bérletszünet bóra Amadeus ............................ ..Tímár bérlet 25.szerda b óra A Mojszejev együttes vendégszereplése 26. csütörtök 11 óra Volt egyszer. .......................... .. , Bérletszünet bóra Amadeus ............................ . . . IVÁNYl BÉRLET 27. péntek bóra Muskétások ........................ .. . Rátray bérlet 28. szombat bóra Muskétások ........................ .. . Lehár bérlet 29. vasárnap bóra Sok hűhó semmiért ............ .. . Örkény bérlet A felnőtt előadásokat 7 éven aluliak nem látogathatják! SZOBASZINHAZ 10. kedd 19 30 óra Rét úr szolgája 12. csütörtök 19 30 óra Álomszonáta 14. szombat 1930 óra Álomszonáta 17. kedd 1930 óra Álomszonáta 18. szerda 1930 óra Álomszonáta 22. vasárnap 19 30 óra Két úr szolgája 27. péntek 1930 óra Két úr szolgája Jegyek válthatók a Szigligeti Színház Szervezőirodájában - Szolnok, Kossuth tér 17-23. Td.: (56) 422-902,426-556 Nyitva: hétfőtől péntekig 9-13 és 14-17 óra között. Bérletet nem cserélünk! Metényi László és fia maguk javítják a gépeiket fotói b. l.

Next

/
Thumbnails
Contents