Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-30 / 100. szám
6. OLDAL ÖNMAGUKRÓL SZAKSZERVEZET Ez a május elseje olyan lesz, mint a többi, és egy kissé más is lesz. A kormány néhány héttel az ünnep előtt fogadta el a Munka törvény- könyve olyan módosítását, amely nyomán egyesek, nem minden alap nélkül, cselédtörvényről beszélnek. Csak a szakszervezetek önmérsékletén múlik, hogy a tiltakozás más formáit választva, megőrzik a munka ünnepe nálunk hagyományosan majális jellegét. Ám a pihenés, szórakozás óráiban sem felejthető el, hogy a szakszervezetek fő feladata a dolgozók védelme. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy az MSZOSZ-hez tartozó néhány szakszervezet hogyan igyekszik eleget tenni e feladatának. A szakszervezeti jogi érdekvédelemről A munkáltatók és munkavállalók a munka során egymásra vannak utalva, de eltérő érdekeik miatt gyakran szemben állnak egymással. A munkavállalók több bért, jobb munkafeltételeket, míg a munkáltatók eredményesebb munkát, nagyobb nyereséget szeretnének elérni. Az összeütközések egyik fő színtere a jog. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok tartják féken a szembenálló feleket, ezek szabályozzák az érdekek harcát, ezért mindkét fél számára fontos, hogy ismerjék ezeket a jogszabályokat. A munkáltatók jogi ügyeik képviseletével ügyvédeket, jogtanácsosokat bíznak meg, míg a munkavállalók általában nem tudják megfizetni e szakemberek munkáját, és csak „végszükségben”, akkor fordulnak ügyvédhez, amikor a bíróságra kell menniük, de ez már rendszerint késő, így eleve hátránnyal indulnak a perben. A szakszervezeti jogi érdekvédelem feladata, hogy a munkavállalókat időben ellássa megfelelő jogi tanácsokkal. Az MSZOSZ elnöksége felismerte a jogi érdekvédelem fontosságát, és az elmúlt év június 14-én kelt határozatában állást foglalt a jogsegélyszolgálatok továbbfejlesztéséről. Megállapította, hogy a jogsegélyszolgálatok fejlesztésének fő iránya hatókörük kiterjesztése, hogy minél több munkavállaló részesülhessen jogi segítségben. A jogsegélyszolgálat a szakszervezeti tagokat megilleti mint tagi szolgáltatás, de megilleti közvetlen családtagjaikat és a munkanélkülieket is. A szakszervezeti tagok részére elsősorban munkaügyi társadalombiztosítási, foglalkoztatási és szociális ügyekben, a szakszervezeti szervek részére pedig a kollektív szerződések megkötéséhez, a rendkívüli szakszervezeti akciók - vétó, sztrájk - előkészítéséhez és lebonyolításához nyújt segítséget a jogsegélyszolgálat. Az MSZOSZ elnöksége állást foglal abban, hogy a jogsegélyszolgálatot az MSZOSZ megyei képviseletei mindenképpen biztosítsák. Ez megyénkben úgy valósul meg, hogy az MSZOSZ megyei képviselet jogsegélyszolgálata minden héten szerdán 14 órától 16 óráig fogadónapot tart Szolnokon, a Szapáry út 23. szám alatti székházában a szövetséghez tartozó valamennyi munkavállaló részére. Természetesen a megyei jogsegélyszolgálat nem teszi nélkülöz- hetővé, hogy a nagyobb létszámú szakszervezetek, illetve alapszervezetek maguk is létesítsenek önálló jogsegélyszolgálatot. A jogi érdekvédelem anyagi feltételeit csak erős, népes szakszervezetek tudják biztosítani. A munkavállalóknak nem szabad elfelejteniük, hogy a szakszervezetekre nemcsak akkor van szükség, mikor bajban vannak, mert akkor már rendszerint késő. Azért kell szákszervezeteket alakítani, illetve azokba minél többen belépni, hogy megelőzzék a munkavállalókat érő méltánytalan, indokolatlan hátrányokat. A Munka törvénykönyve szerint kollektív szerződést a szakszervezet köthet a munkavállalók érdekében. A Munka törvénykönyve sok jogosultságot csak a kollektív szerződésben enged szabályozni. Szükséges tehát, hogy minél több helyen megkössék a kollektív szerződéseket, ehhez pedig jól működő, erős szakszervezet kell. . Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy szakszervezeti tag, semmilyen félelem nem indokolja a szakszervezettől való távolmaradást, hacsak fukarságunk nem. Ha egy munkáltatónál kevesen dolgoznak, nekik is lehetőségük van területi szervezkedésre. A szervezetlen munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltató kényének, az esetleges túlkapásoknak, míg a szakszervezetekben képesek jogaikat és törvényes érdekeiket megvédeni. Az MSZOSZ Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Képviselete minden segítséget megadott eddig is, és a jövőben is feladatának tekinti a munkavállalók jogi érdekképviseletét, de szüksége van minden munkavállaló támogatására. DR. SZEGEDI KÁROLY AZ MSZOSZ MEGYEI KÉPVISELETE JOGSEGÉLYSZOLGÁLATÁNAK VEZETŐJE Mindig volt kollektív szerződés A Gabona és Malomipari Dolgozók Szakszervezete az elmúlt évtizedben igen nagy változásokat élt meg. A 22 ezer munkavállalót foglalkoztató gabonaipar harmadára csökkent. A nagy múltú szakmai szakszervezetet a rendszerváltozás és a privatizáció súlyosan érintette: a nagy vállalatok átalakulása mellett üzemeket, telepeket értékesítettek, más szervezetekhez soroltak vagy bezártak. Ma a szakmai szakszervezet tagsága valamivel több háromezernél. Az 1999. novemberi kongresszus határozata alapján önálló szakmai szakszervezetként az MSZOSZ-hez közvetlenül •kapcsolódva 25 alapszervezet képviseletét látja el. Alapszervezetünk életében, munkájában igen nehéz volt lépést tartani a változásokkal, teljesíteni az érdekképviselet, az érdekvédelem követelményeit. Alapszervezeti munkánkban meghatározó jelentőségű, hogy évtizedekre visszamenően a mai napig mindig volt szakszervezet és kollektív szerződés, tehát szabályozott keretek között dolgozunk. Ma már az elért eredmények megtartása, védelme a nagyobb feladat. A Munka törvény- könyve változásainak megfelelően 1992-ben átdolgozott kollektív szerződésünk kedvező alapul szolgált, hogy a távozók megfelelő anyagi juttatásokban részesüljenek, rendezett kapcsolat feltételeit biztosítja a társaság vezetésével, jó alapot teremt működésünkhöz. Az üzemitanács-választásokon mindenhol a szakszervezeti jelöltet választották meg, így kizárólagos jogunk a kollektív szerződés megkötése. Tagságunk döntő többsége értékeli az elért eredményeket, hisz a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdéseket szinte minden esetben módunkban állt egyeztetni. Ugyanakkor még mindig jelentős azon munkavállalók száma, akik úgy teszik föl a kérdést, hogy „Mit ad a szakszervezet, ha belépek?”, mert a kollektív szerződés minden előnyét anélkül is élvezik, minden egyéb juttatásban részesülnek. Hosszú idő telt el, mégsem fogadják el, hogy a szakszervezeti mozgalom is megváltozott, előtérbe került az érdekegyeztetés, a munkavállalók védelme, nem segélyeken, juttatásokon keresztül kell mérni a mozgalmat. A munka megfelelő díjazása, vagy az elvonások csökkentése sokkal többet jelenthet éves szinten, mint 5000 forint segély vagy egy kiló szaloncukor. Bértárgyalásaink célja az inflációt követő béremelés. A társaság minden munkavállalója a bére öt százalékának megfelelő összeget önkéntes nyugdíjpénztárba kap. Eredmény, hogy minden üdülést igénylő teljes ellátással, családjával pihenhet a társaság három üdülőjében. Nehezen tudjuk elfogadni és megérteni mindazokat a törvényi beavatkozásokat és kedvezőtlen módosításokat, melyek ezen juttatásokat terhelik, és sújtják azokat a munkáltatókat, akiknek az is fontos, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén. Számos példa hozható az elmúlt évekből, így az üdültetés költségeinek adó- és járulékterhe, a biztosításra, nyugdíjpénztárba befizetett összegek utáni adókedvezmények szűkítése, megszüntetése. A munkabérek reálértékének megőrzése szintén nem a munkahelyeken teljesíthető kategória, mert a munkavállalók többsége szakszerűen még nem tudja számítani, de nagyon érzi, hogy a megemelt bére mire futja, tehát valahol probléma van. A szakszervezet elsődleges feladata a dolgozók érdekképviselete, melyet döntően akkor tud teljesíteni, ha minden szinten megvan a megfelelő fogadókész partner. Az érdekképviselet nem szűk munkahelyi kategória, a középszintű és országos érdekegyeztetés nem sokáig odázható el. Szeretnénk elérni, hogy tagságunk érezze, a kapott megbízást teljesíteni kívánjuk. Ehhez elengedhetetlen, hogy törvényes keretek között a középszintű és országos érdekegyeztetés feltétel- rendszere működjön. PAPPNÉ BOGA ERZSÉBET ___________________________SZB-TITKÁR E K 2001. Április 30., hétfő Összefogás, kitartás és sok munka... A Textilipari Dolgozók Szakszervezete a magyar textilipar munkavállalóinak érdekeit képviselő és védő, szakmai alapon szerveződő, 1905 óta működő szakszervezet. A TDSZ alapító tagja és természetes szövetségese a legnagyobb szakszervezeti konföderációnak, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, valamint teljes jogú tagja az Európai Szak- szervezeti Szövetség Textil, Bőr és Ruházati Szakszervezetek Szövetségének. Olyan szervezet, amely munkaügyi, jogi, közgazdasági és szociálpolitikai szakértőkkel rendelkezik, akik felkészülten képesek gyors segítséget nyújtani a tagságot érintő problémák, munkahelyi viták megoldásához. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan tudjunk működni, érdekeket feltárni, megjeleníteni, képviselni, védeni és érvényesíteni, feltétlen szükség van a tömeges tagságra, hogy súlyunk, befolyásunk mindenki számára nyilvánvaló legyen. Megválasztásom óta a Stella D’oro Ruhaipari Kft. helyi szakszervezte gyökeres változásokon ment keresztül. Sikerült a munkáltatóval megállapodni azokban az alapvető kérdésekben, amelyek működésünkhöz szükségesek. így a munkáltató hajlandó volt a törvényes keretek között biztosítani a feltételeket, amelyek egy ilyen szervezetnek szükségesek a zavartalan működéshez. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) 1989- ben jött létre. Az önálló szakmai szakszervezet a szociális ellátás területén azonos szakmai tevékenységet végző dolgozókat tömöríti. Célunk a szociális területen dolgozók érdekképviselete, tagjaink részére anyagi támogatás önsegélyezés formájában, kedvezményes üdültetés, továbbá tagjaink érdekvédelme. Célunk továbbá, hogy a szociális gondozás, gondoskodás, ellátás szakma (hivatás) — megkapja a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének megfelelő - szakmai, társadalmi elismerést, a szakmában a dolgozók erkölcsi és anyagi érdekeinek érvényesítése útján. Kiemelt feladatunk a megfelelő szintű állami szervvel, illetve a munkáltatóval érdekegyeztetés és megállapodás kötése a dolgozókat érintő, főleg munkaügyi, munka- védelmi, bér-, foglalkoztatáspolitikai, szociális és kultúrpolitikai döntések előkészítésében és meghozatalában. Feladat a munkakörülmények javítását célzó, e szakma fejlesztését, fejlődését szolgáló jogszabályok kezdeményezése is. Törekszünk a szövetséghez tartozó szakszervezetekkel a cselekvési egység, az összefogás erősítésére. A SZTDSZ szolnoki alapszervezete az Egyesített Szociális Intézménynél működik. 1989 óta alapító tagként a városi alapszervezet titkáraként az Egyesített Szociális Intézménynél kezdtem meg munkámat, amely kezdetben egyéb szociális területekre is kiterjedt. Az 1990-es évek elején az alapszervezetünkhöz tartozó egyéb szociális területen dolgozó tagok nem csatlakoztak, illetve kiléptek a rendszerből, ez taglétszámot tekintve körülbelül 40 főt Ezek után a szakszervezeti bizalmiak oktatását és rendszeres képzését kezdtük el, hogy megfelelő felkészüléssel tudjanak dolgozni, hiszen ebben a szervezetben nagyon fontos szerepet töltenek be, mivel rajtuk keresztül szerzünk tudomást a dolgozók problémáiról is. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a szakszervezeti tagok mindig időben és pontosan értesülnek a fontosabb változásokról. Számos esetben tudtunk és tudunk tagjainknak segítem és érdekeiket képviselni a munkáltatóval szemben. Ennek ellenére a tagok gyakran teszik fel a kérdést: mit tud nyújtani a szakszervezet? A kérdésre azok tudnak válaszolni, akik eddig hozzánk fordultak, és megkapták a kellő támogatást problémájuk megoldásához. A válasz egyszerű, viszont a legfontosabbakat szeretném említeni:- szakmailag és jogilag megalapozott érdekvédelmet,- speciális egyedi biztosítási rendszert, valamint a rászorulóknak szociális segélyt,- munkaügyi és jogi szakértők gyors és ingyenes segítségét kollektív és egyéni ügyekben,- ajándékcsomagok osztását évente kétszeri alkalommal (karácsony, névnap),- kedvezményes üdüléseket a Balatonnál, Hajdúszoboszlón és Budapesten. Az egyik legfontosabb dolognak tartom, hogy tagjainkat jogi érintett. Ugyanakkor tovább működött az Egyesített Szociális Intézménnyel 90 fővel, ma 179 fős munkavállalói létszámot átfogó alapszervezetünk. Nehéz az érdekképviseletek megerősítése egy olyan területen, ahol a dolgozók hivatásnak érzik és élik meg feladatukat - egészségügy és szociális terület -, és különösen gond a tömegeket megmozgatni a saját érdekvédelmük érdekében. Ezek következtében országosan és helyi szinten is megfigyelhető volt, hogy a szociális területen dolgozók szakszervezete nem mindig felelt meg a reprezentativitásnak. Folyamatosan jellemző a területre még, hogy a társadalmi változások következtében rohamosan növekvő és differenciálódó feladatok ellátására kevés felsőfokú, zömmel középfokú és szakképzet- len túlterhelt és alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező dolgozót tudtunk foglalkoztatni. Saját alapszervezetünkben azonban a munkáltatóval felismerve és látva a közös érdekeinket, számtalan közös célt tűztünk ki, melyek közül talán első helyen említhető a dolgozók létszámának, szakképesítésének és a szélesebb körű ismereteik megszerzése. Ezen a területen középtávon szép eredményeket értünk el, így például a dolgozói létszám több mint kétszeresére, a szakképesítések aránya 100 százalék körülire, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma több mint hétszeresére nőtt. A munkáltatóval folyamatosan karbantartott kollektív szerződésünk alapján biztosítani tudjuk a súlyos költségvetési korlátok ellenére legalább a korszerű munka- feltételeket és munkahelyi körülményeket. Az erkölcsi és kisebb mértékben az anyagi elismerést a jó munkát végzőknek sikerült kiharcolni, mind intézményünkben, mint városi szinten. Saját alapszervezetünknek és tágabb szakmai körökben legnagyobb szakmai gondot ábér és egyéb anyagi természetű juttatások megfelelő szintre hozatala jelenti. A kezdetben pozitív megkülönböztetést jetanácsokkal tudjuk ellátni. Ezt a támogatást az MSZOSZ Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Képviselete nyújtja számunkra, ahol kiváló szakemberek segítik munkánkat, és látnak el fontos információkkal, illetve tájékoztatnak a Munka törvénykönyve változásairól. • ' A szakszervezetek eredményessége nagy mértékben függ az összetartástól és a kitartástól, ezért a jövőben is törekedni fogunk arra, hogy tagjainkat törvényes keretek között megvédjük és érdekeiket képviseljük. Egy szakszervezet akkor tudja munkáját megfelelően végezni, ha a munkaadók elfogadják partnernek. A Stella D’oro Ruhaipari Kft. vezetése tisztásban van azzal, hogy eredményes munkát csak a társaság céljaival azonosulni tudó és akaró munkavállalókkal lehet végezni. Ennek szellemében a kapcsolat jónak mondható, és az érdekegyeztetés a törvényes keretek között biztosított. PÜSÖK ZOLTÁN lentő Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény folyamatos változásai különösen a „bértáblák” megalkotását követően rendkívüli módon gyengítette a területen dolgozók anyagi biztonságát. A Kjt.-n belüli további differenciálódás ránk nézve károsan történt. A legtöbb szociális területen dolgozó intézmény önkormányzati fenntartású, és emiatt nagy mértékben függ a fenntartó önkormányzat anyagi helyzetétől és hozzáállásától. Nálunk is, mint a humán közszféra legtöbb területén etikai, szakmai okok miatt nem igazán „szeretnénk” kényszerítő eszközökkel, például sztrájkkal élni, ezért lassú az előrelépés a célok eléréséhez. Számtalan apró lépést tettünk azonban a fentiek érdekében, így csatlakoztunk az MSZOSZ-hez, annak megyei képviseletéhez, tagjai vagyunk a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának. Helyi, városi és országos szintű elismerést (igazgató főorvosi dicséret, Dr. Kálmándi Mihály-díj, miniszteri dicséret) stabil és biztonságos munkahátteret tudhatnak a dolgozók maguk mögött. A munkavédelmi szempontok vita nélkül érvényesülnek, mindennapos és rendkívül jó a kapcsolat az intézmény vezetésével. Közvetlen a kommunikáció a dolgozókkal, a naprakész válaszokat és a változtatás és megoldás irányába ható tevékenységünket belső elégedetlenség és viszálykodás nem zavarja. Korábban kitűzött céljaink továbbra is fennállnak, ezek közül első helyen a taglétszám növelése, az új alapszervezetek létrehozására törekvés, és az ezek közötti még hatékonyabb és tervszerűbb együttműködés áll. Minél több területen és nagyobb mértékben részt kell vennünk a törvény-előkészítési munkákban, ami elvezethet oda, hogy kezdetben jelentősen mérséklődjön, majd megszűnjön a szociális területen dolgozó közalkalmazottak hátrányos helyzete. FÁBIÁN JÓZSEFNÉ A SZOCIÁLIS TERÜLETEN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TITKÁRA A STELLA D’ORO RUHAIPARI KFT. SZAKSZERVEZETI TITKÁRA Szociális” szakszervezet a szociális dolgozókért
