Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

«|| 2001. ÁPRIUS 4., SZERDA 5. OLDAL — EGYE! TÜKÖR Létbizonytalanságban háromszáz család „Ha nincs pusztaszőlősi ügy, akkor találtak volna valami más ürügyet, hogy ellehetetlenítsenek” Rendkívül elkeseredettek az MB Kő- olajkutató Rt. dolgozói. A háromszáz­nyolcvan alkalmazottból háromszáz­húszat érintő elbocsátás természetesen mindenkit megvisel a szolnoki cégnél, annak ellenére, hogy legtöbbjük még ma sem tudja, hogy rajta van-e a „feke­telistán”, avagy sem. ______________Szolnok______________ A gépészeti részlegnél tegnap még dolgoz­tak az emberek. Közülük sokan legalább harminc esztendeje olajbányászok. Mint mondják, saját apjuk is ettől a cégtől ment nyugdíjba, s hogy a családi hagyományokat folytassák, idehozták a fiukat is melózni. Generációk bőrébe ivódott itt évtizedekig a fekete arany, a kőolaj, ezért lesz nehéz ki­törölni testükből, lelkűkből a kőolajkutatót. Pedig, úgy tűnik, hamarosan muszáj lesz... Az 54 esztendős Balogh István forgácso­ló 31 évet húzott le a vállalatnál. Nem rejti véka alá gondolatait, aljasságnak tartja a Mól lépését: - Tíz éve élünk létbizonyta­lanságban, a Mól az elmúlt időszakokban mindig csak hitegetett bennünket. Amit ve­lünk művelt, az finoman szólva is tisztes­ségtelenség. A „téemkás” Földesi Márton 50 eszten­dős, és 36 éve „olajos”: — Az biztos, hogy' nem a ránk „terhelt” pusztaszőlősi gáztótö- rés miatt nem ad megrendelést a Mól. Hogy mi ilyen helyzetbe kerültünk, azt a politikának vagy néhány gátlástalan üzlet­ember anyagiasságának köszönhetjük. Hasonló állásponton van Gyetvai Zoltán 38 éves dízeles és Kalamár György 52 éves forgácsoló is: - Ha nincs pusztaszőlősi ügy, akkor találtak volna valami más ürü­gyet arra, hogy ellehetetlenítsenek bennün­ket. Az 50 éves Kiss István villanyszerelő arra panaszkodik, hogy ebben a korban már alig talál magának a szakmájában munkát. Számára a végkielégítés sem megoldás - mint mondja. Zagyva Zoltán, aki 52 éves, szintén vülanyszerelő, az ő véleményét mindenki osztja: - Meggyőződésem, ha a Mól és a Kőolajkutató vezetése torzsalko­dás helyett egy asztalnál partnerként tár­gyal egymással, akkor még holnap és hol­napután is dolgozhatnánk. Lukácsi István, az MB Kőolajkutató Rt. szakszervezetének első embere egy egész könyvre való dokumentumot halmozott fel az elmúlt évek alatt. A Mól vezetéséhez március 9-én elküldött utolsó levélben már „csupán” esélyt kért arra, hogy a szolnoki dolgozók munkával tudják biztosítani meg­élhetésüket. A választ már mindenki tud­ja... MÉSZÁROS O. Lassú apadás Közép-Tisza-vipék Még a legöregebb vízügyesek sem emlékeznek arra, hogy va­laha is három napig tetőzött vol­na a Tisza térségünkben. Már­pedig idén ez is megtörtént. Szolnoknál 62 órán, Martfűn 66 órán át „állt” a folyó. Most Ti­szafüred és Tiszaroff térségében naponta 4-5, Szolnok-Martfű kö­zött 2-3 centimétert apad a fo­lyó. A Hármas-Körösön Szarvas­nál is megkezdődött a lassú apa­dás. A szakemberek a következő napokban a vízszintcsökkenés gyorsulására számítanak. Hétfő este Tiszafüredtől Tiszaroffig másodfokúra mérsékelték az ár- vízvédelmi készültséget. A Ti­sza további szakaszain és a Zagyván Újszászig továbbra is harmadfokú a készültség. Szemléletváltás fogyatékosügyben Jászjákóhalma Az Ifjúsági és Sportminisz­térium helyettes államtitká­ra, Szekeres Pál tartott elő­adást a napokban a helyi mozgássérültklub szervezé­sében megtartott rendezvé­nyen. A helyettes államtit­kár mint mozgássérült és mint paralimpikon is szólt a megjelentekhez. A Szöulban olimpiai bronzérmet szerzett vívó 1991-ben szenvedett autóbalesetet, kerekesszékbe ke­rült. 1992-ben a barcelonai para­limpiáról azonban már egy tőrví­vó arannyal tért haza, ’96-ban At­lantából két aranyat hódított el. A tavalyi, Sydneyben megrendezett paralimpiára különösen nehéz Rendben talált minimálbér (Folytatás az 1. oldalról) A kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók közül 22 esetében tártak fel valamilyen hiányossá­got. Ez elsősorban az írásba fog­lalt munkaszerződés nélküli fog­lalkoztatással volt összefüggés­ben. Á felügyelők általános tapasz­talatként értékelték, hogy a mun­káltatók 15-20 százaléka élt azzal a lehetőséggel, hogy formálisan részmunkaidőben foglalkoztatta a munkavállalók kisebb-nagyobb hányadát. A munkaszerződése­ket közös megegyezéssel módo­sították, a munkaidő-nyüvántar- tásokat a részmunkaidőnek meg­felelően vezették. Az igazgatóhe­lyettes azt sem titkolta el, hogy a munkavállalók - féltve munka­helyüket - a munkáltató utasítá­sának megfelelően nyilatkoztak az ellenőrzések során, a jegyző­könyvezést követő beszélgeté­sekből ugyanis kitűnt, a különbö- zetet „zsebből” megkapták. A fel­ügyelőség természetesen meg­próbálja feltárni ezeket a szabály­talanságokat, mivel azonban eb­ben maga a munkavállaló is el­lenérdekelt, jegyzőkönyvbe ezért már nem mondja el a valós álla­potokat, sok esetben nem bizo­nyíthatók a visszaélések. A megyei felügyelőség a célel­lenőrzés kapcsán 80 ezer forint helyszíni bírságot, 290 ezer forint szabálysértési bírságot és 1 millió 265 ezer forint munkaügyi bírsá­got szabott ki. A jövőben a min­dennapos munkaügyi ellenőrzé­sek részeként továbbra is vizsgál­ják a minimálbérre vonatkozó rendelkezések betartását. HQY JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Széchenyi Terv A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv keretében 55 országos pályázati felhívást tett közzé, Vállalkozáserősítő Program, Lakásprogram, Turizmusfejlesztési Program, Regionális Gazdaságépítési Program, és Aktív foglalkoztatási célok támogatása témakörökben. A pályázatokkal kapcsolatos programcsomagok, részletes útmutatók és adatlapok a JNSZ Megyei Munkaügyi Központ valamennyi kirendeltségén díjtalanul átvehetők. volt a felkészülés - mondta, mert már mint egy kétéves kislány apukája, nem utolsósorban pedig mint állami vezető készült fel. Ausztráliából bronzéremmel tér­hetett haza. Az esélyegyenlőségi törvény­ről szólva lapunk érdeklődésére elmondta: érdeme az új jogsza­bálynak, hogy lehetőséget ad a fogyatékosságból eredő hátrá­nyok kompenzálására. Rámuta­tott, hogy a szociális, egzisztenci­ális nehézségek egészét nem le­het a fogyatékosságra visszave­zetni. Ezért érezték szükséges­nek a súlyos fogyatékosság két kategóriára választását. Az első kategóriába azok kerültek, akik súlyosan fogyatékosak ugyan, de akadálymentes környezetben ön­ellátóak. A támogatás mértéke ebben az esetben a mindenkori öregségi nyugdíjminimum fele. A második kategóriába azok tartoz­nak, akik az akadálymentesítést követően sem képesek ellátni ma­gukat, ők a mindenkori öregségi nyugdíj nyolcvan százalékára jo­gosultaik. Az államtitkár szerint fogyaté­kosügyben hazánkban még min­dig a helytelen szemléletmód okozza a legtöbb problémát. A legnagyobb eredmény az volna, ha a társadalom többségében szemléletváltást tudnának elérni. Azzal, hogy épített környezetünk egyre inkább akadálymentessé válik, s többet találkozhatunk fo­gyatékos emberekkel is, talán jobban elősegíthető a szemlélet- váltás. BANKA CSABA Látogatási tilalom Tiszafüred A Hortobágyi Nemzeti Parkban látogatási tilalmat rendeltek el a bemutatóterületeken a száj- és körömfájás megelőzésére. Szil­ágyi Gábor, a nemzeti park igaz­gatóhelyettese lapunk érdeklődé­sére elmondta, hogy ezek a kor* látozások lényegében azokat a te­rületeket érintik, melyek szakem­ber irányítása nélkül látogatható- ak. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyéből így csak Tiszafüred hatá­rát érinti a korlátozás, közelebb­ről az úgynevezett egyek-puszta- kócsi mocsarak területén és a kócsújfalui Górés-tanyánál lévő madárrehabilitációs központot, vagy ahogy többen ismerik, a madárkórház környékét. Nagy- iván térségére is érvényes a kor­látozás, de ide más időszakban is csak szakember irányításával lá­togathattak el az érdeklődők. VÉLEMÉNY HORVÁTH GYŐZŐ Dráguló kilométerek Bizonyára sokan emlékeznek arra az időre, amikor egyetlen százforintos bankjegy elegen­dő volt arra, hogy csordultig tankolhassák nagy becsben tartott autójuk motorház alatt rejtőző üzemanyagtartályát. Szó sincs arról, hogy csupán a nosztalgia kedvéért a múlt gazdasági viszonyait kellene visszasírni, hiszen ma már tudjuk jól, milyen áron sikerült az akkori, többek által .„régi szép időként” emlege­* ÄSSiS; immunitást váltottak ki az üzemanyag a legtöbb gépjármű-tulajdonos szá­mára akkor sem volt olcsó, amiatt azonban nem kellett aggódni, hogy az árak szinte hetente változtak: nagy biztonsággal tervezhető volt a kiadásoknak ez a része. Manapság, amikor a motorizáció olyan szintre emelkedett, ami az üzemanyag-vásárlást meghatározó tényezővé emelte, ugyanez már nem mondható el. Magam már jó ideje nem tudom követni az üzemanyagárak változásait. Éppenséggel nem vagyok képben annak a benzinnek az árával sem, amit saját kocsimba tankolok. Lassacskán arra is külön oda kellene figyelni, hogy az árak emelkedőben, netán csökkenőben vannak, merthogy muta­tóban és átmenetileg már ez is előfordult. Mivel ez utóbbi ritkább eset, ezért a drágulásnak mindig nagyobb a valószínűsége. Az pe­dig végképp követhetetlennek tűnik, hogy az aktuális árváltozást milyen világpiaci változások indokolják, illetőleg érintik közöm­bösen. Az utóbbi években végrehajtott áremelések egyfajta im­munitást váltottak ki a gépjármű-tulajdonosok körében, már nem igazán korbácsolja fel az indulatokat egy-egy ilyen tartalmú beje­lentés. Ez ma az élettel együtt járó kellemetlenségek körébe so­rolható, nem úgy, mint annak idején az idejekorán, gondosan és taktikusan „kiszivárogtatott” benzináremelés híre. A legtöbb autótulajdonos pedig ma sem tehet mást: megveszi a benzint. És ha nem akarja folyton az üzemanyagár-változások okait kutatni és ezen bosszankodni, jobb, ha tankolás közben fel sem néz a forintot számláló, idegesítően gyorsan pörgő kijelzőre. Talán jobb nem is tudni, ma éppen mennyivel drágultak a kilo­méterek... FELÚJÍTOTT KÖZPONT. Nemrég adták át Tószegen a megszépült szociális szolgáltatóközpontot. A jól felszerelt létesítmény húsz idős embernek nyújt napközbeni ellátást, tisztálkodási és kulturális lehetőséget. ________________________________fotó: cs. i. Érd emes fölmenni a padlásra Előkészületek a művésztelep centenáriumi kiállítására Szolnok Nemrég dr. Kertész Róbert megyei múzeumigazgatóval készült interjút közöltünk,' amelyben arról volt szó, hogy a múzeum jövőre rep­rezentatív kiállítást rendez a művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. Akkor csak érintettük a ter­vet, hogy a rendezők a szol­nokiakhoz fordulnak, és tő­lük is kémek anyagot a ki­állításra. Most, továbbgon­dolva az ott elhangzottakat, a terv megvalósításának né­hány konkrét kérdéséről be­szélgettünk.- Ennek Szolnokon sok évtize­des hagyománya van - kezdte az igazgató. - 1940-ben már ren­deztek a városban olyan néprajzi kiállítást, amelynek anyagát a részben a lakosságtól kérte el a múzeum a tárlat idejére. Később ez megismétlődött a „Hol élünk?” fesztiválkor és az „Ez az ön képe” kiállítás rendezésekor. A szolnokiak mindig szívesen kölcsönadták a régi időket idéző tárgyaikat.- Most, a művésztelep cente­náriumán műtárgyakat várnak?- Nem kizárólag műtárgyakat. Szolnok és a művésztelep úgy összeforrott, hogy amikor bemu­tatjuk a művésztelep száz évét, leghangsúlyosabban a két világ­háború közötti időszakot, akkor a várost is be kell mutatnunk. Te­hát művelődéstörténeti jellegű tárgyakat várunk, képek, rajzok, festmények mellett például leve­leket, fényképeket, könyveket, új­ságokat, egyéb tárgyakat, sőt visszaemlékezéseket, anekdotá­kat is, amelyek a művésztelepet, az itt dolgozó művészeket köze­lebb hozzák a közönséghez. Ér­demes tehát fölmenni a padlásra, vagy megnézni, hogy mi rejtőzik a fiókok mélyén, és jelezni a mú­zeumnak, ha valami érdekesség bukkan elő.- A kiállítás jövőre nyílik meg. Ilyen hamar elkezdik a szervezé­sét?- El kell kezdeni, mert mint er­ről már volt szó, kétkötetes köny­vet jelentetünk meg a centenári­umra, amely nem katak 0us lesz a szó hagyományos értelmében, inkább olvasókönyvnek nevez­ném. Ebben a könyvben már sze­retnénk szerepeltetni a legszebb, legjellemzőbb tárgyakat, doku­mentumokat, anekdotákat, ezért szükséges, hogy már jóval hama­rabb együtt legyen az anyag. Ter­mészetesen, aki a tulajdonosok közül beleegyezik, annak a nevét feltüntetjük a kötetben és a kiállí­táson is.- Ennyi év után remélhető még, hogy jelentős, eddig ismeret­len tárgyak, dokumentumok ke­rülnek elő á két világháború kö­zötti időszakból?- Sohasem lehet tudni, mikor mi kerül elő. Nemrég például ér­tesültünk róla, hogy létezik egy dokumentumfilm, amelyet a mű­vésztelepen forgattak a két világ­háború között, és át is veszik ne­künk videoszalagra. Látható rajta Chiovini Ferenc, Aba Novak Vil­mos, Fényes Adolf, Pólya Tibor.... Rendkívül érdekes dokumentum, amelyet le is vetítünk majd a kiál­lításon. Sorokban KRESZ-PARK. Idén is kinyitott Szolnokon a megyei baleset-meg­előzési bizottság üzemeltetésé­ben lévő tiszaligeti közlekedési park, ahol a gyerekeknek lehető­ségük van a közlekedési ismere­tek gyakorlására. A látogatóknak - minden héten hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 16 óra között - lehetőségük van díjmentes kerék­párkölcsönzésre is. A park egé­szen a nyár végéig nyitva lesz. KÖLTŐK ÉS DIÁKOK. A köl­tészet napja tiszteletére április 9-én író-olvasó találkozót ren­deznek Szolnokon, a Városi Kol­légium Béla király úti kollégiu­mában. A vend *ek: Dienes Esz­ter és Rékasy "iikó, akikn k több verse is el ív k, majd a két költői , . ól és saját pályájáról bt illetve vála­szol a diákok kérdéseire. FÜRDŐSZÉPÍTÉS. A karcagi gyógyvizű strandfürdő üzemel­tetője, a Nagykun Víz- és Csator­namű Kft. a képviselő-testülettől 3 millió forintot kapott arra, hogy a fürdő állaga, a meden­cék, épületek állapota miatt és a színvonalas üzemeltetés érdeké­ben a fürdőszezonra elvégezze a felújítási munkálatokat. _____■

Next

/
Thumbnails
Contents