Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

Az eredményes munka titka A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Illetékhivatal a központi költségvetés és a megyei önkormányzat szá­mára biztosítja az illetékek kiszabását követően azok beszedését. A hivatal minden olyan ügyben jogosult eljárni, ahol adásvétel, ajándékozás vagy öröklés útján ingatlan tulajdonjogát szerzik meg, vagy bírósági, államigazga­tási eljárásban felmerülő illeté­ket kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy egy évben a megye lakosságának minden harmadik polgárát érinti az ille­tékhivatali munka. A hivatal 51 munkatársának több mint napi nyolcórás elfoglaltságot jelent ez, még akkor is, ha a tárgyi fel­tételek jól segítik a szakmailag felkészült apparátust. A hivatali belső munka mel­lett a helyszíni ellenőrző, forgal­mi értéket megállapító munka jellemzi az ügyintézést.- Az értékmegállapítás és a megállapított illetékek beszedé­se nem tartozik a népszerű fel­adatok közé - mondja Bódog Máténé dr., a hivatal vezetője. Mégis igyekeznek a feladatuk­nak úgy megfelelni, hogy az eredményes, és a fizetésre köte­lezettek részére is elfogadható legyen. A hivatal minden helyszínen eljáró dolgozója egy-egy kisebb földrajzi térség felelőse, így pon­tosan tudják, hogy egy-egy in­gatlannak mennyi a reális for­galmi értéke. Az ügyintézők figyelik az ille­tékességi határokhoz közeli ér­tékeket, és ha szükséges, korri­gálják azokat. Mindezt olyan szakmai felkészültséggel teszik, hogy bár illetéket fizetni senki sem szeret, komoly kifogást évek óta senki sem emelt a hiva­tal munkája ellen. Az eredmé­nyességre sem lehet panasz, hi­szen megyénk évről évre az ille­téket legeredményesebben be­szedő hivatalok között van. A bevált módszerek iránt a más megyebeli hivatalok is ér­deklődnek, alkalmanként ta­nácsért a szolnokiakhoz for­dulnak. Bódog Máténé dr. sze­rint a siker titka a beosztottak önállóságában és felelősségé­ben van. Az országban itt ve­zették be először, hogy a hiva­talban minden ügyintézőnek értenie kell minden illeték­nemhez. A társhivatalok, bíróságok, államigazgatási szervek részére is ily módon közvetlen, gyors és szakmailag megalapozott segít­séget képes adni a hivatal bár­mely dolgozója. ________________________T. J. Várják szakembereinket 2. Ungarisch­Brandenburgisches Forum Potsdam, 29./30. März 2001 A Tudomány, Kutatás és Kultúra Minisztériu­mában a következő új, részben már korábban elindított projektekről folytattak megbeszélést, így közös európai örökséget előmozdító projek­tekről, a kultúra közös átadásának lehetőségei­ről, a művészi alkotás és a társadalmi integráció­ról, közös eseménynaptár megjelentetéséről. A Mezőgazdasági Minisztériumban a falusi turizmus tapasztalatairól tájékozódott a kül­döttség. Megegyezés született arról, hogy ma­gyar és brandenburgi mezőgazdasági szakisko­lák között partnerkapcsolatokat hoznak létre. A két minisztérium előkészíti a falusi turizmus szakembereinek találkozóját, hogy felmérjék a vidéki üdülés és szabadidő-eltöltés fejlesztésé­nek lehetőségeit. Ezen belül közös továbbkép­zési program egyeztetésére is sor kerül, mely­ben megyénk szakembereinek részvételére szá­mítanak. Szabó József al- elnök látogatást tett a Thyssen Kft.-nél Ludwigsfeldében, ahol többek között BMW, VW fém ka­rosszériaelemek beszállításával, szerszámgépgyár­tással foglalkoznak 1991 óta. A bio­technológiai parkba Lückwaldéba, amely Teltow-Fla- ming járás tulajdo­na, szintén elláto­gatott az alelnök. A teljesen lepusztult egykori orosz lakta­nya területén inku­bátorházat hoztak létre biotechnológi­ai makro- és kisvál­lalkozások részére. Szívesen vennék itt magyar vállalko­zók, kutatók jelent­kezését is, mert a közös alapítású vállalkozások komoly helyi, tartományi és EU-támogatásban részesülnek. Közös projektek létrehozása a ku­tatás-fejlesztés területén is szóba jöhetne. Ezek­be természetesen nem csak vállalkozásokat, ha­nem egyéb intézményeket, egyetemeket, főisko­lákat is be lehetne vonni. A látogatás alkalmával Szabó József köszö­netét mondott megyénk nevében a branden­burgi tartományból érkezett 2000. évi adomá­nyért. ______________________________HANGA VALÉRIA Brandenburg tartomány Európaügyi Mi­nisztériumának, valamint Teltow Fleming Járás Tanácsának meghívására három na­pot töltött Németországban Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke, aki a Magyar- Brandenburgi Gazdasági Együttműködési Fórum plenáris ülésén, valamint gyárláto­gatáson vett részt. A magyar országos és megyei delegáció német partnereivel közös plenáris ülésen vett részt. Az ülést dr. Manfred Stolpe, Brandenburg minisz­terelnöke nyitotta meg, üdvözölve a tartomány és Magyarország kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy a német lakosság, Brandenburg többsége támogatja hazánk EU-csatlakozását. Kiemelten szólt arról, hogy Magyarországon Jász-Nagy- kun-Szolnok megyével a kapcsolatokat még szo­rosabbra kell fűzni. Ennek érdekében közös projektek formájában célszerű az együttműkö­dést folytatni. Az eddig jól bevált közigazgatási és kulturális tapasztalatcserét sem szabad elha­nyagolni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése ér­dekében konkrét javaslatokat kell kidolgozni. A megyei delegáció látogatást tett az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumban, ahol tárgya­lást folytatott az iskolai partnerkapcsolatokról, diákok cseréjéről, az internetes kapcsolatfelvétel lehetőségeiről, valamint brandenburgi tanárok magyarországi és 25 magyar tanár brandenburgi továbbképzéséről. Megvitatták szakképző isko­lák szakmai együttműködési lehetőségeit, szak­ember-találkozók szervezését partnerminisztéri­umok között a szakképzés kérdéseinek megvita­tására, melybe megyénk is bekapcsolódna. A megyei delegáció a Thyssen Kft.-nél Ludwigsfeldében. Balról a második Szabó József alelnök, mellette Axel Panna igazgató. Az Európaügyi Minisztériumban a külügymi- nisztériumi delegációval együtt részt vettek me­gyénk küldöttei az EU-csatlakozás kérdéseiről folytatott tárgyaláson, ahol a vendéglátók fel­ajánlották, hogy a tartomány brüsszeli EU- irodájában, a strukturális alapokat kezelő mi­nisztériumokban fogadnak magyar szakembert, hogy bemutassák az EU-alapok felhasználását, a pályázati lehetőségeket és a napi munka me­netét. A megyei delegáció tanulmányozta a tarto­mány turisztikai koncepcióját is. Országos döntő Szolnokon Kultúrával a Nyugat kapujában nemzeti fesztivál A Kultúrával a nyugat ka­pujában nemzeti fesztivál országos szakági döntőit az ország megyei jogú városai­ban rendezik meg 2001 első félévében. Jász-Nagykun- Szolnok Megye Önkor­mányzata vállalta a megyé­ből döntőbe jutott verseny­zők utazási költségeinek té­rítését, több mint egymillió forint értékben. A komolyzenei döntőt Szolno­kon, a Városi Művelődési és Ze­nei Központ színháztermében tartották 2001. március 23-án és 24-én. A rendezvénysorozat le­hetővé teszi, hogy a lakosság ré­Művelődési Intézet és a megyei önkormányzat intézménye, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sportintézet látja el. A VMZK biz­tosította a helyszínt, a Szigligeti Színház pedig épületét adta a gá­la színhelyéül. Hangszeres és énekes szólis­ták, kamaracsoportok, gyermek- és női vegyes karok, zenekarok kategóriában igen színvonalas bemutatkozások tanúi lehet­tünk. A szakértő zsűrinek talán a gyermek- és női kari kategória és a fúvószenekarok legjobbjait ki­választani volt legnehezebb a ko­molyzenei területről. szese lehessen a 2001 augusztu­sáig tartó millenniumi megemlé­kezéseknek. A szereplők, a mű­vészeti csoportok, előadók szak­mai megméretésének lehetősége kedvező hatással volt és lehet a résztvevők további munkájára. A színvonalas eseménysorozatnak személyiség- és közösségerősítő hatása van: erősíti a tudás, a te­hetség megmutatásának érzését, illetve a lokálpatriotizmust. A fesztivál felmenő rendszerű, mégis igazi értéke a cselekvő ün­neplés. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése 250 ezer forinttal és intézményei szellemi és szerve­zési kapacitásának igénybevéte­lével is támogatta a Szolnokon megrendezett komolyzenei dön­tőt. A fesztivál lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Magyar A döntőről továbbjutottak március 25-én 10 órakor a Szigli­geti Színházban mutatkoztak be a zsúfolásig megtelt nézőtér lel­kes közönségének. A díjakat, ok­leveleket Kiss László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma főtanácsosa és Földiák And­rás, a Magyar Művelődési Inté­zet igazgatója adta át a legkivá­lóbbaknak. A közönség állva tapsolta végig az átadás felemelő perceit. A komolyzenei gála résztvevői meghívást kaptak a Budai Várba, a 2001. augusztus 20-ára terve­zett prszágos díszünnepségre. Megyénk versenyzői közül az ifjúsági szólóhangszer kategóriá­ban dicséretet kapott Kiss Bálint (Szolnok, oboa), a kamaraegyüt­tes kategóriában pedig a Karcagi Zeneiskola Ütőegyüttese. VÁJNÁ KATALIN Vállalkozóból hivatalnok Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke már nincs közöm hozzá, a kétféle munkát, az otta­nit meg az alelnökit nem lehetett egyszerre csinál­ni. Egy darabig próbál­tam, de rájöttem, hogy nem megy, mind a kettő egész embert kíván.- Hogyan kóstolt bele a politikába?- 1990-ig nem politi­záltam. Érzelmi kötődés fűzött a Fideszhez, hi­szen a vezetői az én kor­osztályomat képviselték. kellenek, amíg faluhe­lyen teljesen befogadnak valakit.- A tsz-ben vezető ember voltam, azt hi- szerh, az ottani mun­kámmal sikerült meg­nyernem az emberek bi­Név: Fejér Andor Születési hely: Aranyosegerbegy (Románia) Születési idő: 1960 Legmagasabb iskolai végzettség: erősára­mú villamos üzemmérnök Családi állapot: nős, egy gyermeke van A megyei közgyűlés egyik alelnöke 1998 óta Fejér An­dor, akinek életútja az erdé­lyi Aranyosegerbegy község­ből vezetett több kitérővel Abádszalókig, illetve az al­elnöki posztig.- Aranyosegerbegy 5-6 ezer lako­sú község, ott születtem 1960-ban. Nagyváradon szereztem erősára­mú vülamos üzemmérnöki diplo­mát. A családdal 1988-ban települ­tünk át. Budapesten egy évig há­rom műszakban dolgoztam vil­lanyszerelőként, azután Abádsza- lókra költöztünk. Az öcsém ott dolgozott a tsz-ben, ő szólt, hogy lenne ott nekem állás. Akkor indí­tották a műanyagüzemet, tulaj­donképpen én indítottam meg a termelést. Később vállalkozóként vezettem a műanyagüzemet. Most ’90-ben léptem be, és ki­tartottam mellette akkor is, amikor 7 százalékkal éppen csak bejutott a parlamentbe. 1994-ben ugyan­olyan elszántam ragasztottam a plakátokat, mint 1998-ban.- Mivel vívta ki az emberek bi­zalmát? Hiszen gyakran évtizedek zalmát. Az abádszalóki Fidesz- szervezet elnökévé választottak, így tagja lettem a megyei választ­mánynak. Ott is megismertek, így vezethetett az utam a megyei alel- nökségig. Az előzményekről nem tudok, nem tudom, ltinek jutott eszébe a nevem. Azt hiszem, a feladatokhoz kerestek embert a választások után, szempont lehe­tett a műszaki képzettségem is. Megkérdezték, hogy vállalom-e, és igent mondtam. De hárman voltunk jelöltek, és a választmány tagjai titkos választással döntöt­ték el, hogy én legyek az alelnök.- Műszaki emberként nehéz volt megszokni a hivatali man­kót?- Nem is annyira műszakiként, mint vállalkozóként volt nehéz. A vállalkozónak azonnal döntenie kell, itt viszont mindennek meg­van a maga hivatalos útja, előter­jesztés készül, megvitatjuk, és így tovább. Kellett egy kis idő, amíg átláttam és megszoktam a hivatali mechanizmust.- Alelnökként gazdasági kér­désekkel foglalkozik. Ez azonban igen széles terület, amelynek min­den részkérdéséhez nem érthet egyetlen ember.- Ez természetes, de megfelelő apparátus készítí elő a döntése­ket, és ebben az apparátusban minden részterületnek megvan a szakértője. Nem úgy csöppen be­le az ember, hogy azonnal neki kell kitalálni a dolgokat. Mi véle­ményezzük, finomítjuk a dolgo­kat, ha szükséges, és a fontos döntéseket a testület hozza meg.- Az alelnöki poszt politikai ál­lás. Foglalkozott már a jövőjével? Van elképzelése arról, hogy mit csinál, ha esetleg nem lesz a me­gyei közgyűlés alelnöke? — Természetesen foglalkozom a jövővel, tudtam, hogy a megbí­zatásom négy évre szól. Ám alap­vetően optimista alkat vagyok, bí­zom abban, hogy a munkámmal nem okoztam csalódást azoknak, akik bíztak, bíznak bennem. Ha a lehetőség megadatik, végzem to­vább ezt a munkát, hiszen örömet találok benne. Ha viszont a dol­gok másként alakulnak, akkor sem esem kétségbe, hiszen van szakképzettségem, vállalkozó­ként vagy alkalmazottként is el tudom képzelni az életemet. So­hasem ijedtem meg a munkától, bármilyen legyen is az. ______b.a. Sor okban ÁPRILIS 25-TŐL 28-IG megyei küldöttség tartózkodik az olaszor­szági Asti megyében Búsi Lajos­nak a megyei közgyűlés elnöké­nek vezetésével, és tárgyalásokat folytat a két megye turisztikai, kulturális, mezőgazdasági, egész­ségügyi együttműködéséről. A tervek szerint a két megye vezető­je ratifikálja a tavaly született együttműködési megállapodást. ÁPRILIS 28-ÁN Szolnokon délelőtt 10 órától rendezik meg a megyeháza dísztermében a Vers határok nélkül elnevezésű francia nyelvű szavalóversenyt, amely a „Magyar kultúra éve Franciaországban” rendezvény- sorozat nyitóprogramja. A vers­mondásra 32 fiatal jelentkezett megyénk középiskoláiból. A nyolc legjobb versenyző októ­berben a franciaországi Somme és Pas de Calais megye iskolái­ban, művelődési házaiban mu­tatkozik be műsorával. ■ A kecskeméti Kodály Iskola Aurin Énekkara, a gála egyik résztvevője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents