Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

IBM 2001. Április 25., szerda AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL TISZASÜLY AZ ÚJ ÉVEZREDBEN „Igen, uram, már sül!” A település első írásos emlékei a XIV. század elején keletkeztek, ám a régészeti leletek arra valla­nak, hogy valószínűleg már az Ár­pád-korban is lakott hely volt. Az egykoron Süléként ismert tanyate­lepülés nevének eredeti jelentését máig nem sikerült kideríteni. Huschmann János községi jegyző és Sármándi Pál bíró 1864-ben ezt írja Tiszasülyről: „Hajdani Sülyt állítólag Sönek hívták, 's a Besse­nyei család tulajdóna vált. 1690-ik évben szállott aqnisito útján Al- másy Jánosra, az olta ezen család bírja. Egykor nagy népes község lehetett, és díszes két tomyú temploma állott. Dicső emlékű Mária Theresia Királynő uralkodása alatt már mint néptelen puszta találta­tott, egyedül csak urasági cselédek, pásztorok és halászok lakták. Ré­gi öreg emberektől hallottuk, hogy hajdani háborús időben egy hadi fővezér felgyújtván a községet, ’s továbbhaladva, kérdezvén az alve- zértől, hogy ég-e már Sö? Felelvén, igen, uram, már „sül”, és hogy in­nen neveztetődnek Sülynek. ” A török hódoltság végeztével a XVI-XVII. században a vallon bete­lepülések folytán újra benépesült a község - innen származik a Valyon-telep kifejezés, és a faluban elterjedt a Valyqn név is. Tiszasüly állandó ellensége az ár- és a belvíz, ám az 1950-es években meghirde­tett rizstermelő program mégsem vált be a településen. Inkább a ha­lászatból éltek-élnek itt az emberek, nem véletlen, hogy a település cí- merében is megtalálhatók a kopoltyúsok. _____________________■ Mi nden nap aiándék István a kicsiket és nagyokat tanítja magát és családját, de reggelre eddig még mindig visszatért sze­retteihez. Esténként persze úgy alszik el, hogy hosszú búcsút vesz feleségétől és három gyer­mekétől... A matematika-kémia szakos tanár a szegény falu gyermekeit korrepetálja. Lakáshoz járnak a kis pénzű szülők gyerekei, akiket heti 7-8 órában szinte fillérekért tanít. Szerény munkájához nem­rég megrendelte a Magyar Nagy­lexikon kötetet, s a kiadóhoz egy levelet is mellékelt. A cég egyik vezetőjét annyira meghatotta a tanárember ténykedése, hogy fel­terjesztette Soros-ösztöndíjra. A járadékot a hátrányos helyzetű falusi gyermekek tehetséggondo­zásáért Ítélték oda nemrégen Gaál Istvánnak. A maga is súlyos gondokkal küszködő Gaál Igen ritka betegségben, sú­lyos alvási apnoéban szen­ved az 51 esztendős Gaál Ist­ván. A leszázalékolt falusi tanárember csak olykor-oly­kor hagyhatja el őrzőkészü­lékkel felszerelt házát, a na­pokban mégis elnyerte a So­ros Alapítvány ösztöndíját. A betegséget a garatizom elgyen­gülése okozza Gaál úrnál, s tulaj­donképpen a „légsín” készüléke nélkül nem kerülhetné el a fulla- dásos halált. Ezt korábban tragé­diaként fogta fel, ám szoros csa­ládi kötelékkel a háta mögött be­lenyugodott a belenyughatatlan- ba, s ma már humorosan fogja fel problémáját. Mondja, többször utazott már a fényes alagútban, nemegyszer a plafonról szemlélte már önnön­TISZASULY JOVOJE... A település óvodáját ötmillió forintból újította fel az önkormányzat. A költsé­gekhez hozzájárult az intézmény melletti járdasziget, valamint a csatornarendszer kiépítése is. A gyer- mekek kényelmes és biztonságos körülmények között nevelkedhetnek a rájuk szabott oviban. _____■ Ne héz esztendőket élnek Fennállása óta állandó küzdelmet vív az elemekkel Tiszasüly. A települést tulajdon­képpen már csak az ördög nem fenyegette, ám ez betudható annak, hogy hívő keresztény nép lakja. Felégette tűz, elmosta az ár, tikkasztotta aszály, áttaposott rajta szinte minden csata és háború. Az itt élők azonban tö­retlen akarattal újból és újból fel­építették a falut a Tisza mentén, oda, ahol állítólag a folyó minden hala — azokból is a legnagyobbak — randevút ad egymásnak. Minden tekintetben öregszik a falu, mondja Csö­rögi Tibor polgármester. A település lélekszáma 1950 és 2000 között mozog, annak függvényé­ben, hogy a helyi anyaotthonban milyen válto­zások járnak. A népesség száma csökkenő ten­denciát mutat, melynek magját egyre inkább az idősebb korosztály adja. Noha folyó menti köz­ség Tiszasüly, az eltelt évtizedekben elsősorban mezőgazdaságból éltek meg az itteni emberek. A szövetkezet felszámolása előtt a lakosság 80 százaléka közösségi földművelő volt, azonban az idővel az Alkotmánybíróság által már meg­semmisített törvény sokakat ellehetetlenített. Közben félszáznál is többen a zagyvarékasi ba­romfi-feldolgozónál munkálkodtak, ám az is végleg bezárta azóta a kapuit. A baj nem jár egyedül, az eltelt két év alatt megjelenő áradá­sok tetemes kárt okoztak. A település 783 lakó- ingatlanának 65 százaléka vályogból épült, ezek többsége teljesen tönkrement. A kártalanításra kapott 25 millió forint a helyreállítási munkákat nem fedezi, az önkormányzat sem tud sokat se­gíteni, hiszen úgy az előző években, mint az idén forráshiánnyal tervezték a költségvetést. Minden csapás ellenére élni akar a község. Ezt érzékelteti, hogy a településen 2000-ben 15 milliós beruházással utakat aszfaltoztak, négy­millióért a járdákat hozták rendbe, az önkor­mányzati alapellátást biztosító ingatlanok hely­reállítására 25 millió forintot áldoztak, új busz­várókat vásároltak, ötmillió forintos költséggel kiépítették a vízelvezető rendszert, és parkokat újítottak fel. A legkritikusabb helyen megtörtént a gátszakaszok helyreállítása, fejlesztési pénzből pedig idén tovább erősítik a töltést. Ebben az évben is számos helyre ad be pályá­zatot a község, többek között tájrehabilitációs programra és a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer továbbépítésére, melyekhez önerőt is biztosít az önkormányzat. Au­gusztus végére befejeződik a közvilágí­tás korszerűsítése, és elkészül a telepü­lés rendezési terve - előbbi 17 millióba, utóbbi 4,6 millió forintba kerül. Az utak aszfaltozása 2001-ben is esedékes, erre központi forrásból hétmillió forintot re­mél Tiszasüly. A polgármester örömét fejezte ki, hogy a község infrastrukturá­lis állapota megoldódott, ám a Prima gázas beruházás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A magas gázárak miatt ugyanis egyre többen állnak vissza a szénfűtésre, ami a harmadik évezred elején elgondolkodtató tény. Csörögi Tibor a település felvirágoztatását többek között a Kolop-fürdőben és az ehhez kapcsolódó gyógyturizmusban véli felfedezni. Az itt fellelhető iszapnak Európában egyedülálló gyógyászati hatása van. A terület a fővárosi für­dőipari rt. tulajdonában van, ezért nehézkes a helyi önkormányzatnak fejlesztési célra támoga­tást elnyerni. És bár a tiszai fürdés sem megol­Tiszasüly megszépítette parkjait. Képünkön az I. világháborús em­lékmű pihenőhelye látható dott a meredek part miatt, horgásztanyák kiala­kításával a kereskedelmi turizmus, illetve a szál­lóvendég-fogadás fejlődést adhatna az egyéb­ként többre hivatott községnek és lakóinak egy­aránt. Sorokban MŰEMLÉK. A település temp­loma igen értékes műemlék. A Győrffy Lajos által fordított, 1571-es török adóösszeírásban szereplő Szolnok megye terüle­tén lévő 63 templomból csak a sülyi templom, valamint a fegy­vernek és a tiszaderzsi temp­lomrom maradt meg. Felépülé­sének éve bizonytalan, de az ol­tár felőli mezőben, egy pajzs alakú zárókőben, melyet ma a magyar nemzet színei ékesíte­nek, az 1490-es évszám, vagyis Mátyás király halálának éve ol­vasható. TÁMOGATÁS. Az önkormány­zat minden évben hathatósan támogatja a településen tevé­kenykedő civil szerveződéseket is. A nyugdíjasklub, a helyi vö­röskereszt, a mozgáskorlátozot­tak egylete, az önkéntes polgár­őrök és a nagycsaládosok cso­portja saját bevételük mellett a képviselő-testület jótékonyságá­ra is számíthat. MUNKANÉLKÜLISÉG. Még a rendszerváltozást követő évek­ben is nagymérvű munkanélkü­liség sújtotta Tiszasülyt. Az ada­tok még ma sem túlságosan biz­tatóak, azonban a 25 százalékos munkanélküliségi rátát az el­múlt esztendőkben sikerült le­szorítani a még mindig magas­nak mondható 13,5 százaiéiba. MEGSZŰNNEK. Több évtize­des hatékony működés után megszűnés előtt áll a község ön­kéntes tűzoltósága. A polgár- mesteri hivatalban felfüggesz­tett tabló alapján a településen mintegy százan vállalták koráb­ban a tűzoltói önkéntességet. KÖZBIZTONSÁG. Alapvetően kevés a jogsértés Tiszasülyön, azonban a bűnesetek száma bi­zonyára tovább csökkenne, amennyiben rendőre lenne a fa­lunak. A körzeti rendőri állás régóta betöltetlen, pedig egy ké­nyelmesen kialakított szállás­hely is fogadná a településen a rend derék őrét. FALUNAP. Hagyományosan augusztus első hetének végén tartják meg rendre a tiszasülyi falunapot. Idén 3-án és 4-én zaj­lanak a rendezvény kulturális és sportprogramjai, valamint az ilyenkor szokásos vidám utca­bál. TERMÉKETLENSÉG. Elszike sedett a környék talaja. A föld átlagos aranykorona-értéke nem haladja meg a 13,5-öt, és ez igen kevésnek mondható. Leginkább búzát és napraforgót vetnek er­refelé a mezőgazdaságból élő emberek. Kiss Ferdinand gépészmér­nök létére a mezőgazdaság­ból él. Évtizedekkel ezelőtt egy nagyüzemben dolgozott, ám a rendszerváltás óta a földeken keresi meg a min­dennapi betevőjét. Mint mondja, a legnehezebb szakma a mezőgazdasági, hiszen ma már csak úgy lehet benne tal­pon maradni, ha valaki egy kicsit gépész, egy kicsit vegyész, egy ki­csit jogász, egy kicsit könyvelő. Családi vállalkozásban (három família), 250 hektár szántón kezdték a földművelést, ahol többnyire búzával és napraforgó­val foglalkoznak. Munkájuk tőke­igényes, jövedelmezősége pedig azért alacsony, mert a piac nem ismeri el a költségeket. Az elmúlt két év ár- és belvizei, illetve aszálykárai visszavetették egy MEGÚJULT A KONYHA. Másfél-két millió forintos költséggel újították fel a község konyháját. A beru­házás nem csupán a belső és külső renoválásra terjedt ki, hanem modern konyhai eszközöket, berende- zéseket is vásároltak. A „főzdében” naponta 270 főre készítenek meleg és hideg ételeket. ___________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Aki a földön jár nem éri meg, nem csinálom, ilyen egyszerű. De ne gondolja senki, hogy munka nélkül meg lehet élni - állítja Kiss Ferdinánd. ■ ________________________________■ kiss é a vállalkozás fejlődését, de Kiss úr kitartó ember lévén to­vábbra is ezt az utat járja: - Mű­szaki ember vagyok, sokat szá­molok. Ha megéri, csinálom, ha A földeken nem elég csak izzadni, gondolkodni is kell - vallja Kiss Ferdinánd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents