Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-18 / 90. szám

N Ö I T Ű K Ö R 7. OLDAL 'H 2001. Április 18., szerda Beszélgetni jó Miközben az embert az ál­latvilágból többek között a beszéd emelte ki, szakem­berek szerint a beszélgetés mára kihalófélben van. A beszélgetés elvesztette régi, fontos szerepét. Theodor Zeldin angol történész állítja, hogy az emberek közötti kommunikáció halódik, amit ma annak hívnak, felszínes csevegés kiüresedett tartalommal. A mintát ma a talk show-k adják, ahol az idő szorítá­sában a felek nem egymással folytatnak eszmecserét, hanem elbeszélnek egymás mellett, ér­vek és ellenérvek okos felsora­koztatása helyett pedig művitá­kat gerjesztenek. Ez a gyakorlat Amerikából származott át a vén kontinensre, bár azért Európa még őriz valamit a régi hagyomá­nyokból. Egy felmérés szerint az olasz gyerekek beszélgetésében még 38 százaléknyi vélemény- cserén alapuló valós tartalom fe­dezhető fel. Ez az arány azonban az amerikai fiatalok egymással való csevegésében csak 6 száza­lékos. AZ ÜZBEG FŐVAROSBAN alternatív divatfesztivált rendeztek ti­zenöt üzbég divattervező munkáiból. A képen Valeria Am fantázia­dús modellje látható. A füstölgés öregít A dohányzó nők, illetve a cigarettázóval együtt élők korábban kerülnek a válto­zás éveibe. Egy (38-49 éves asszonyok között végzett) vizsgálatból megállapítot­ták: ebben az FSH nevű tü­szőérlelő hormon játszik szerepet, amelynek szintje a dohányzással nő. Minél nagyobb a tüszőérlelő hor­mon koncentrációja a szervezet­ben, annál hamarabb köszönt be a menopauza. A dohányzóknál e hormon koncentrációja 66 száza­lékkal nagyobb, mint az antini- kotinistáknál. A vizsgálatok szerint a pas­szív dohányos hölgyek FSH-hor- monszintje is 39 százalékkal volt nagyobb az átlagosnál, azoknál viszont, akik legalább két éve abbahagyták a füstölést, az FSH-koncentráció ugyanak­kora volt, mint a nem dohányzó nőknél. Mivel egyre több nő cigarettá­zik, nem véletlen, hogy a tüdő­rákban meghalt dohányos nők száma - 1960 és 1980 között - meghatszorozódott. Az Amerikai Ráktársaság két vizsgálat ered­ményét hasonlította össze. A ré­gebbi szűréseket 1959 és 1965, valamint 1982 és 1988 között vé­gezték. Mindkét alkalommal több mint 200 ezer dohányzót és 480 ezer nem dohányzót figyel­tek meg. A dohányzó hölgyek esetében a tüdőrákban elhaltak száma a hatvanas években százezer főre számolva 26 volt (ez a nyolcva­nas években 155 lett). A férfiak­nál ugyanebben az időszakban megkétszereződött a tüdőrákban elhunytak száma (a hatvanas években százezer dohányosból 187-en, a nyolcvanas években már 341-en haltak meg). A dermesztő statisztikák mel­lett a dohányzás nem mindig ká­ros az egészségre - állítják szin­tén amerikai kutatók. Houston­ban azt vizsgálták ugyanis, hogy az operációk előtti és utáni ciga- rettázás hogyan hat a betegek szervezetére. Rájöttek, hogy a műtét után 7-10 füstmentes nap számottevően csökkenti a szö­vődmények kialakulását. A mű­tét utáni dohányzás ezzel szem­ben meggátolja, hogy a létfontos­ságú oxigén a sebhez árahioljon, és ez súlyos komplikációkat okozhat. Az operáció előtt köz­vetlenül elszívott cigaretták miatt viszont összeszűkülnek az erek, csökken a vérzések erőssége, ami segíti az orvosok munkáját. Más kérdés, hogy a nem dohányzók ereinek állapota általában egész­ségesebb, mint dohányos társai­ké. Karcag A legutóbbi Nagykunság szépe elnevezésű szépség- versenyt színesítette két olyan induló, akik Erdély­ben, Székelykeresztúron érettségiztek, és jelenleg az egyikük Budapesten, a má­sik pedig Bukarestben egyetemista. Indulásukra azért nyílt alkalom, mert korábban mindketten szép­ségversenyt nyertek, ráadá­sul Karcag, illetve Székely- keresztúr testvértelepülé­sek. A szélen hosszú, hófehér ruhá­ban álló ifjú hölgy Simó Ágnes Tekla, aki 1981 tavaszán született Kézdivásárhelyen. A szülei ma­gyarok, és Székelykeresztúron érettségizett. Jelenleg főváro­sunkban, a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen nemzetközi jo­got hallgat. Szülővárosa Buda­pesttől 600 kilométerre van. A174 centi magas, 53 kiló, 90-63-89-es méretekkel rendelkező egyete­mista jó néhány különdíjat vehe­tett át. A kép másik szélén sötét esté­lyiben Kovács Dorotea. Székelyke­resztúron született, ott is végzett. Bukarestben először politológiá­ból diplomázott az egyetemen, most pedig újságíró szakot vé­gez. A 23 éves szépség öt nyelven: angolul, franciául, olaszul, romá­nul és magyarul beszél. 171 centi magas, 54 kiló, 90-63-88-as mére­tekkel. Rengeteget sportol, hiszen az édesanyja testnevelő. Aki melles­leg román, az apukája kolozsvári magyar, és Dorotea szerint ennek az az előnye, hogy két nyelvet és két nép kultúráját ismerte meg egyszerre. Ő is több különdíjat vehetett át, így nem ment üres kézzel vissza Székelyföldre, illetve onnan Bu­karestbe. A két egyetemista között áll egy harmadik szépség, Nagy- Bana Zsanett, aki ezen a rendez­vényen az est háziasszonya volt. Képünkön a székelyföldi szép­ségek, Simó Ágnes Tekla és Ko­vács Dorotea Nagy-Bana Zsanet­tet fogják közre D. SZABÓ MIKLÓS ____________Szakértőnk írja____________ A másik család öröksége A stresszhormonok elárulják, tartós lesz-e a házasság? Házastársként, szülőként bizonyos dolgokban tudato­san („ezt majd én is így csi­nálom”) vagy nem tudato­san követni akarjuk előde­inket. Más dolgokban szem­behelyezkedünk („én soha nem fogom ezt így csinál­ni”), megpróbálunk elsza­kadni a múlt viselkedésmin­táitól. Mindkét törekvésnek van egy fontos közös vonása: akár tovább akarjuk vinni a családi örökség egyes „darabját”, akár valami újat próbálunk behozni, mindkét esetben az előző generációk „ha­gyatéka” lesz az a vonatkoztatási pont, amihez képest ilyenek vagy olyanok próbálunk lenni kapcso­latainkban. A leszármazottak számára ez az erős biológiai, érzelmi és kul­turális kötelékekre épülő többge­nerációs tudásanyag képezi azt a talajt, amelyből erőforrást merít­hetnek a saját növekedéshez. De ugyanebből a talajból vihetik to­vább a megoldatlan, elrendezet- len kapcsolati konfliktusok, az elgyászolatlan veszteségek érzel­mi terheit, gyakran anélkül, hogy ők maguk beavatottá válnának a család „hivatalos” és „nem hiva­talos” történeteibe. Amikor egy-egy család felnőtté vált tagja egy párkapcsolat része­sévé válik, esetleg házasságot köt, nem egyszerűen két egyedi személyiség, hanem két családi „Foltmentes” „Leevésmentes” avagy „fröcsköléslight és foltfree” spagettievő módszert talált fel egy angol professzor. Colin Humphrey, a camb- ridge-i egyetem munkatársa a kinetikus energiát, a cent­rifugális erőt és a súrlódási ellenállást felölelő vizsgála­tok segítségével dolgozta ki újítását, amely szerinte a világon milliókat tesz majd boldoggá. Először is rájött arra, hogy a fröcskölés veszélye akkor a leg­nagyobb, amikor az ember a spa­gettit a villájára tekeri. Ennek so­rán a hosszú tésztaféle makran­cosabbik végének mozgása any- nyira felgyorsulhat, hogy akár 120 centiméteres „hatótávolság­ra” is elfröcskölheti a paradicso­kultúra találkozásáról, összekap­csolódásáról is szó van. A pár pe­dig - mint házastárs és mint szü­lőtárs - ebből a családi örökség­ből és kettejük egyedi élettapasz­talatából teremti, formálja majd saját családját. Az új család alapí­tása egyben egy életünk végéig fennálló feszültségforrást is je­lenthet: gyakran érezhetjük úgy, hogy „kis és nagy fajsúlyú” dön­téseink egyben kapcsolataink­ban, érzelmi kötődéseinkben is választás elé állítanak bennün­ket: származási családunkkal (szüléinkkel, nagyszüleinkkel, testvéreinkkel és rokonainkkal) vagy teremtett családunkkal, az­az házastársunkkal, gyerme­künkkel legyünk-e lojálisak. A mai életviszonyok az egyéni választások szabadságát sugall­ják, ugyanakkor gyakran ho­mályban maradnak e választások terhei, és nem várt vagy nem óhajtott kapcsolati következmé­nyei. A párkapcsolat és a szülő­gyermek kapcsolat alakulásának egyik fő kérdése, hogy a leszár­mazottak felnőttként hogyan ta­nulják (vagy nem tanulják) meg összeegyeztetni, elfogadni és ke­zelni a származási család és a sa­ját családjuk felé irányuló elköte­leződéseiket és ezek ellentmon­dásait. ELBUNGER CSABA CSALÁDTERAPEUTA, CSATÁD- ÉS GYERMEKLÉLEKTANI KONZULTÁCIÓS KÖZPONT spagettievés mos piros mártást. Humphrey ezt a következőképpen küszöbö­li ki: a spagettit merőlegesen tar­tott villára csavarja, mégpedig egy vízszintesen tartott kanálra támasztva: így a kanál mintegy védőpajzsként szolgál a piros cseppek ellen. Olasz mesterszakácsok mind­azonáltal megvetéssel nyilatkoz­tak a tanulmányról, amelyet egy élelmiszer-áruházlánc finanszí­rozott. „Az angolok egyszerűen túl sok mártást tesznek a spaget­tire, mert azt hiszik, a tészta fő­étel, holott Olaszországban csak a fogássor egyik része.” A londo­ni Soho negyedben egy olasz sza­kács gúnytól fröcsögőn csak annyit mondott: „A britek számá­ra az olasz tészta örök titok marad....” Mi történik egy jóleső ve­szekedés kapcsán? A férfiak stresszhormonszintje a vi­tát követően az esetek zö­mében gyorsan a normális szintre megy vissza, a nőké viszont szinte kivétel nél­kül csúcsszinten marad. Ez az állapot kétszer olyan gyak­ran vezet hirtelen váláshoz, mint az egyéb válóokok. Ezt állapította meg az Ohioi Egyetem (USA) ku­tatócsoportja dr. Janice Kiecolt- Glaser professzor vezetésével, aki maga is meglepődött, amikor kiderült: „a stresszhormonok hi­telesen elárulják, hogy egy há­zasság tartós lesz-e vagy sem”. 1988-ban kezdődött a vizsgá­latsorozat, amelynek eredetileg mindössze az volt a célja, hogy megállapítsák: mennyire befolyá­solja a házaspárok egészségét a stressz. 90, kb. 25 esztendős fér­fit és nőt kértek fel arra, hogy egy-egy kényes témáról - példá­ul pénzről, életcélokról, gyere­kekről - fél órán át vitázzanak, miközben laboratóriumi eszkö­zökkel mérték a reakciójukat. Ezt követően újabb harminc perc témája a harmónia volt: hogyan ismerkedtek össze, miért válasz­tották éppen egymást társnak stb. Kiderült: a nők többsége nem tudta túltenni magát a vita­perióduson, a harmonikusnak szánt beszélgető szakasz alatt is nagyfokú agresszivitással, stresszállapotban reagált partne­re szavaira. Sőt a megvizsgáltak negyedének a stresszhormon szintje nem közeledett a kísérlet kezdetekor mért normális szint­hez. A férfiak nagy többsége vi­szont a kísérlet első részében is kerülte az élesebb megfogalma­zásokat, a második részben pe­dig stresszhormonszintjük és vérnyomásuk szinte azonnal visszatért az alaphelyzetbe. ■ Egy szín, amely megbolondítja a nőket t Don Vidler, a világhírű divatdiktátor New York-i főhadiszállásán olyan lila-parádét rendezett, amelynek híre bejárta a világsajtót. Lilák - ele­gánsabb néven mályvaszínűek - voltak a fehérneműk, a blúzok a ru­hák, a szoknyák, a nadrágok, a kosztümök, a harisnyák, a cipők, sőt a retikülök és - a hölgyek lila szíjakon vezetett kutyái is. Hasonló pará­dé követte az amerikait Párizsban, Rómában, Londonban és Tokióban is. Az angol William Perkin, a magát alkimistának is valló „vegyész­inas” 1856-ban alkotta meg az első, szénből nyert mesterséges anilin- festéket. „A varázslatos mályvavirághoz hasonlatos lágy színárnyala­tok” meghódították Viktória brit királynőt, aki lánya esküvőjére lilába öltözött, mert „a szín illett az uralkodó szeméhez”. Londont azonnal követte III. Napóleon párizsi udvara, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a lila divatja átugorja az Atlanti-óceánt, s a női elegancia színévé váljék. Az autószalonokban megjelentek a mályva színeiben pompázó Chrys­lerek, Jaguárok és Rolls Royce-ok, Kaliforniában háromkerekű, elekt­romos meghajtású lila kocsik száguldoznak. A Chanel 18 árnyalatban árusít lila rúzsokat, púdereket és hajfestékeket. S bárki láthatja szerte a világon, hódítanak a lila keretű és üvegű szemüvegek, ruhák, táskák, vázák, sőt a mályvaszínben pompázó hajszárítók is. A nemzetközi könyvpiacon pedig könyv jelent meg a liláról ezzel a címmel: „Hogyan változtatta meg egy szín a világot?”___________________________■ NaturJTpatik A A természet erejéveí az Ön egészségéért • Automata vérnyomásmérő 15.900 Ft - 8 év garancia • Dr. Batz gyógypapucsok 2.490-3.890 Ft-ig • Csökkentett deu. víz • Gyógyászati segédeszközök • Vények beváltása Cím: Szolnok. Tószegi u. 10.. a Hetényi Géza Kórházzal szemben, az ABC mellett. Telefon: 56/711-435 • Fogyasztó tabletták, teák • Vitaminok széles választéka Székely szépségek is indultak

Next

/
Thumbnails
Contents