Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-18 / 90. szám

2001. ÁPRILIS 18., SZERDA MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Megoszlanak a vélemények Jó néhány napja látható a VMZK előcsarno­kában két díszkútmakett. A tervezők neve nincs föltüntetve, a kiállítók nem akarták, hogy a nevek befolyásolják a véleményeket. A közönség vendégkönyvekbe írhatja, ho­gyan vélekedik a két tervről. Az alábbiak­ban a két vendégkönyvből adunk köz­re néhány jellemző megjegyzést. Szolnok A bejárathoz közelebb álló, Az élet kútja címet viselő makettről, ugyanúgy, mint a másikról, megoszlanak a vélemények, sőt egészen ellentétesek is olvashatók. „Ez már tűrhető, de lehetne jobb is. Szerintünk nem való ilyen vallásos kút a Kossuth térre” - írja rögtön az elsők kö­zött az egyik látogató. Egy másik azonban rögtön ellenvéleményt nyilvánít: „Végre egy olyan alkotás, amely látványára az ember hite is visszatér ebben a hiteha- gyott városban.” „Az élet kútja alkotás modem, és mégis érthető, letisztult.” „...szép esztétikai él­Bár a többségnek tetszik a terv, vannak ellen- vélemények is: „Nem illik (ide?), csúnya na­gyon." Egy látogató már a jövendő kútért aggódik: ....valamilyen védelmet kell majd kitalálni a van­dálok ellen.” Dis zkót Az élet kútja ményt nyújt, összefogott alkotás, melynek része­sévé válhat a néző.” „Nagyon szép Az élet kútja. Gratulálok a tervezőnek.” Vannak, akik a tetszésü­ket egyszerűbben fejezik ki: „Az egész tök kasa.” Olykor más szempontok is vezetik a véle­ményű nyilvánítók tollát. „Gátat, ne kutat épít­sünk!” „Szép, csak nem ide illik, mert a város túl piszkos.” „Mindkét kút nagyon szép, de a forga­lomeltereléssel nem értünk egyet.” FOTÓI CS. A másik alkotásnak egyszerűen Disz­két a neve. Ez is sok látogató fantáziáját megragadta. „Nagyon szép [...Látszik a fi­nom kidolgozottság, de túl zsúfolt.” A zsúfoltság egyébként gyakran visszatérő kifogás, még olyanok részéről is, akiknek alapvetően tetszik a terv. „...egyszerűbb biztosan szebb lenne.” „Külön-külön rendkívül figyelemre méltó lenne, vi­szont együtt túl sok ez a szoboregyüt­tes.” Ahogy ez lenni szokott, egyeseknek nagyon tetszik: „Nagyon szép lesz.” „Egy kis parkosítással nagyszerű ötlet, és nem giccses, csak mozgalmas, de ezért jó.” Van, akit a költségek is riasztanak: „És mégis, mennyit szándékoznak erre a burjánzó rettenetre költeni?” - kérdezi valaki. Egyesek úgy érzik, választaniuk kell, s vannak, akiknek a tetszését egyik sem nyerte meg. „Egyik sem tetszik, túl zsúfolt, ek­lektikus katyvasz.” Mások legszívesebben mind­kettőt szeretnék megépítve látni. „Gyönyörű szép mindkét alkotás, szívem szerint mindkettőt választanám.” „Mind a kettő egyformán tetszik.” A véleményekből egyetlen dolog derül ki két­séget kizáróan: nehéz dolga lenne, aki a vélemé­nyek alapján próbálná eldönteni, hogy melyik tervet valósítsák meg a Kossuth téren. ________■ In tézményvezetők a felsőoktatásért Amiről beszélünk szilvAsi ZSUZSA „..a háziorvos végigkövetheti betege sorsát” Internet a gyógyításban Az informatika végérvényesen betört a gyógyí­tásba. Persze tudtuk ezt már korábban is, elég volt csupán a tőlünk nyugatabbra eső vidékek felé fordítani a tekintetünket. A fejlettebb orszá­gokban már évek óta természetes, hétköznapi munkaeszköz a számítógép az orvoslásban, olyan láthatatlan híd, amely állandó kapcsolatot biztosít házior­vos, mentők és kórház között. Most viszont nálunk is kézzelfogható közelségbe került a szülte korlátlan lehetőségeket biztosító technika. A Hetényi Géza Kórház folyamatosan építi ki informatikai rendszerét, amely rö­vid időn belül lefedi a gyógyítók munkáját a betegfelvételtől kezdve egészen a kórtermekig. Ráadásul ez a rendszer kívülről is elérhető, csupán jo­gosultság kérdése, ki milyen adatokat kér­het le. Mostantól a háziorvos könnye­dén végigkövetheti betege sorsát, miután kórházba utalta, sőt egy-egy, korábban az elviselhetetlenségig túlzsúfolt szakrendelés is „megközelíthetőb- bé” válik, ha a beutaló orvos a számítógépes rendszer segítségé­vel kiválaszthatja a megfelelő időpontot. Kevesebbet kell várnia a betegsége miatt egyébként is türelmetlenebb páciensnek, keve­sebbet idegeskednek a asszisztensek, akik eddig munkaidejük jó részét a szervezéssel, a betegek irányításával, nyugtatásával vol­tak kénytelenek eltölteni. És praktikusabban, hatékonyabban dolgozhat a szakorvos, aki a rendelés kezdete előtt lekérdezheti a számára szükséges adatokat. Korszerűbbé, egyszerűbbé válik minden érintett munkája. De vajon a háziorvosok valóban kapcsolódnak-e ehhez a rendszer­hez, valóban ki tudják-e használni a kórház által kínált lehetősé­geket? A jogosultság ugyanis még édeskevés. Bizony megfelelő technikai háttérre is szükség van. S annak az orvosnak, akinek fenn kell tartania rendelőjét, eszközöket kell vásárolnia, fizetnie kell munkatársait, nem biztos, hogy futja az internetes kapcsolat­ra is. Ám a jövő mindenképpen ez. Kérdés, hogy mennyire távoli... AZ OLVASÓÉ A SZÓ Egy megtanulható szabály Sorokban FÁSÍTÁS. A megyeszékhelyen a napokban a Szolnok ispán körúton összesen 185 fát telepí­tettek (fajukra nézve japánaká­cot, pusztaszilt és kétfajta kő­rist), talajcserével együtt. Mint Boros Zoltán fökertésztől -meg­tudtuk, a fásítási program igazo­dik a szolnoki közlekedésátszer­vezéshez, hiszen ezen az útsza­kaszon megnő majd a forgalom, és a fák hozzájárulhatnak idővel a por-, zaj- és légszennyezés csillapításához. CSATLAKOZÁS. Mióta befeje­ződött Zagyvarékason a csator­narendszer kiépítése, a lakossá­gi ingatlanokat folyamatosan csatlakoztatják a hálózatra. Az önkormányzat részéről a közin­tézmények után a szolgálaü la­kásokat kapcsolják a napokban a rendszerhez. TÁNCOSOK SIKERE. A Mart fűi Modem Táncműhely az el­múlt években sorra ért el sikere­ket az országos megméretése­ken. Az idei országos táncművé­szeti fesztiválon modem tánc I. kategóriában ismét elsők lettek a martfűi lányok, a díjat egy gá­laműsoron adják át május 26-án Budapesten. KÖNYVTÁRPÁRTOLÓ. A kar cagi önkormányzat, mint a váro­si Csokonai könyvtár fenntartó­ja, a napokban beadta pályáza­tát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Könyv­tárpártoló Önkormányzat cím elnyerésére. Karitatív körút JÁSZSÁG Az MSZP Országos Karitatív Ta­gozatának jászberényi szerveze­te Jászfényszarun, Jászfelső- szentgyörgyön, Jászberényben és Jászárokszálláson idősottho­nokban, illetve egy általános is­kolában adott át színes televízi­ókat. A rendezvényeken részt vett dr. Csiba Judit, a párt országos választmányának alelnöke, az országos karitatív tagozat elnök­ségi tagja. Megtudhattuk, hogy a párton belüli tagozat kilenc hónappal ezelőtt alakult, szem előtt tartva a szocialista párt egyik alapelvét, a szolidaritást. Segíteni szeretnének az önhibá­jukon kívül nehéz helyzetbe ke­rült embereken. Csiha Judit a sajtó érdeklődésére elmondta, nem pénzteremtő szervezetről van szó, hanem egy-egy cél ér­dekében adományokat gyűjte­nek. Például tavaly ősszel füzet­csomagokat osztottak az általá­nos iskolásoknak és vérnyomás­mérőkkel segítettek egy-egy nyugdíjasszervezetet. Megyei információ Második alkalommal ülése­zett az elmúlt héten a me­gyei felsőoktatási koordiná­ciós bizottság. Az ülésen a megye országgyűlési képvi­selői is részt vettek, és kö­zösen vitatták meg a felső- oktatás támogatásának le­hetőségeit. Dr. Benedek Sándor, a Szent Ist­ván Egyetem Jászberényi Főisko­lai Karának főigazgatója, dr. Mol­nár István, a Szolnoki Főiskola főigazgatója és dr. Vermes Pál, a Tessedik Sámuel Főiskola főigaz­gatója egyetértett abban, hogy egy főiskola vagy egyetem csak környezetével együtt életképes. A támogató környezet sokat jelent, ugyanakkor az intézmény maga is hat környezetére, sőt az adott településen gazdasági tényező­nek tekinthető. A jelen lévő vezetők többek között beszámoltak a munkáju­kat gátló gondokról is. Jászbe­rényben sport- és rendezvény­centrumra volna szükség a hall­gatók testnevelési képzésének, tömeg- és versenysportjának fej­lődése érdekében. A Szolnoki Fő­iskola olyan mértékű elhelyezési gondokkal küzd, amelyek közel­gő akkreditációját is nehezítik. Különösen a nagy méretű előadó­termek hiánya nehezíti a munkát. A Tessedik Sámuel Főiskola me­zőtúri intézményében az oktatók elöregedése, utánpótlásuk bizto­sítása okoz gondot. Fölvetődött, hogy a megye fel­sőoktatása nem tudja kielégíteni a megyei vállalatok műszaki szakemberszükségletét. Műszaki mérnökképzés bevezetésére Me­zőtúron és Szolnokon egyaránt történt kísérlet, de Mezőtúron forráshiány, Szolnokon helyhi­ány akadályozza a terv megvaló­sítását. Főutcán lakni egyfajta életformát jelent, többek között hozzá kell szokni az állandó zajhoz, forga­lomhoz meg mindahhoz, ami ál­talában az élet velejárója. A szol­noki piac környéke, a Ságvári körút ezen része egy ilyen hely, ami a városnak akkor is a legfor­galmasabb pontja lenne, ha nem volna a közelben még számtalan üzlet is. Mivel a parkolók is álta­lában zsúfoltak (meg pénzbe is kerülnek), aki csak teheti, a kör­út leállósávjában keres magának helyet. Ünnepek előtt egyébként a megszokottnál is rosszabb a helyzet, sokszorosára duzzad a gépkocsiforgalom, egymás he- gyén-hátán állnak az autók. Mint említettem, a környékbe­liek ezt természetes módon keze­lik, s nincs is bajuk vele, amíg a kocsitulajdonosok tevőlegesen is nem avatkoznak bele az életük­be. Tudniillik: mint minden ház­tartásban, a főutcán lakók ottho­naiban is keletkezik háztartási hulladék, aminek elhelyezésére a házakhoz tartozó konténerek szolgálnak. A tárolók ürítésének megvan a menetrendje, s ha a szolgáltató járműve az adott idő­pontban nem fér hozzá a konté­nerhez, mert a személyautóktól az lehetetlen, kénytelen tovább­hajtani. Marad a főutcán a konté- nernyi szemét (jobbik esetben nem a következő menetrendsze­rű szállításig, hanem a „különjá­rat” megérkezéséig). A háztartá­sokban persze ettől még nem áll meg az élet, s mert senki sem szereti a lakásában tárolni a bű­zös hulladékot, kénytelen a kuka mellé levinni, odakészítve a gu­berálóknak, kóbor kutyáknak, meg a szélnek (szégyenére min­den városi polgárnak), mint leg­utóbb is, az ünnep másnapjáig... Joguk van a gépkocsi-tulajdo­nosoknak megállni a leállósáv­ban, vitathatatlan - az utcában lakóknak viszont az emberi kör­nyezethez, senki által sem korlá­tozva! Nem elég a KRESZ-t tudni. Ajánlom az emberi együttélés szabályairól szóló passzusokat is a felvenni a megtanulandók sorá­ba! ___________________________ORDAS GYULA Jú niustól olvasás éve ___ Kultúra___________ Töb bszöri halasztás után a júniusi ünnepi könyvhéttől kezdve egy éven át tart Ma­gyarországon az olvasás éve. Az eredeti terv szerint 2000 szep­temberében indult volna az ak­ció, majd 2001. január 22-re mó­dosult, a legújabb, és vélhetően végleges időpont 2001 június, az ünnepi könyvhét kezdete. Évek óta riasztó hírek érkez­nek az egyre kevesebbet és egyre gyengébben olvasó gyerekekről, fiatalokról, akikből keveset és gyengén olvasó felnőttek lesznek. Gereben Ferencnek egy négy évvel ezelőtti fölmérése szerint a 18 éven felüli magyar lakosság 5,3 százaléka, mintegy 400 ezer ember soha semmit nem olvas, könyvet, sajtóterméket nem vesz a kezébe. Közel félmillió ember csak napilapot olvas. Bár a felmérés szerint a nem olvasók többsége alacsony kép­zettségű, hátrányos helyzetű idős ember, az olvasásra a társadalom­nak szinte minden rétegében mind kevesebb időt fordítanak. Pedig a szépirodalom olvasása korántsem semmittevés, a sokat olvasó ember szókincse gazda­gabb, mondanivalójának árnyal­tabb kifejezésére képes, ami az életben számtalan előnyhöz jut­tathatja, és akkor még csak az ol­vasás „gyakorlati” hasznáról ej­tettünk szót, nem beszéltünk az életet megszépítő esztétikai él­ményről. Bár a hátrányos helyzetű em­berek olvasnak legkevesebbet, közöttük is van, aki szegénysége, elesettsége, betegsége, alacsony iskolázottsága ellenére könyvtár­ba jár, és értékes műveket olvas. Az ő felkutatásuk és segítésük a könyvtárosok szép feladata. A könyvtárak a maguk eszkö­zeivel sokat tesznek az olvasás érdekében. Az olvasás éve erre külön is sok alkalmat nyújt. Az is­kolákkal együttműködve vetélke­dőket, vers- és prózamondó ver­senyeket és egyéb rendezvénye­ket szerveznek. Megpróbálnak a szülőkkel is kapcsolatot teremte­ni, megismertetik velük az olva­sás fontosságát, arra ösztönzik őket, hogy kis gyermekeiknek maguk is olvassanak, mesélje­nek. Ez a szülő-gyermek kapcso­lat erősítésén túl megalapozhatja a gyermekek olvasás iránti érdek­lődését is. Új kezdeményezés né­hány helyen a könyvtári szülői értekezlet, ahol neves szakembe­rek beszélnek az olvasás fontos­ságáról, az olvasási nehézségek leküzdésének legjobb módjairól. Hogyan telt a tavaszi szünet? Az elmúlt egy hét a diákok számára a húsvéti készülődés mellett a tavaszi szünet jegyében telt. Lapunk a vakáció utolsó napján arról kérdezett néhány iskolást, hogyan és mivel töltötték el ezt a rövidke szabadidőt. Körkérdés Kovács Krisztina, 10 éves általá­nos iskolás: — Egész idő alatt itthon vol­tam, nem utaz­tunk a szüleim­mel sehová. So­kat pihentem, későig aludtam. Napközben volt, amikor elővettem a ta­nulnivalóimat és gyakoroltam, vagy segítettem ezt-azt, de azért játékra is jutott idő. Gyakran jár­tunk le focizni a tesómmal és a szomszéd fiúval. Koszti Stefánia, 16 esztendős gimnáziumi tanuló:- Őszintén szólva én egyáltalán nem vártam a tavaszi szü­netet, mert a suliban egy amolyan kis- érettségi jelle­gű vizsga elé nézek. Márpedig azt előre tud­tam, hogy ha „ltitör” a vakáció, akkor hiába is hadakozom a lelki­ismeretemmel, nem lesz annyi akaraterőm, hogy leüljek tanulni. Végül a szünet mégiscsak kelle­mesen telt, de a tanulással kap­csolatos aggodalmaim beigazo­lódtak... Kovács Ba­lázs, 12 éves ál­talános iskolás:- Nekem elég mozgal­masan telt a ta­vaszi szünet, úgyhogy egy kicsit rövidnek is tűnt. A bará­taimmal sokat fociztunk és most a kajak-, illetve kosárlabdaedzé­sekre is több időm jutott, mint is­kolaidőben. E mellett a szüleim­mel elutaztunk rokonlátogatóba, és húsvétkor a locsolkodásból is kivettem a részem. Egy keveset azért a tanulással is foglalkoztam, de nem vittem túlzásba: a holna­pi házi feladat elkészítéséhez ne­gyedóra is elég volt. BUGÁMY

Next

/
Thumbnails
Contents